Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-23 / 301. szám

Hazánk Belpolitikai összefoglaló A világ tele van események- Vasárnap háro-m ilyen esemény kel. A mi országunk ugyan ki- is volt. esi, mégis sok az olyan esemény, Az első: amelyre oda kell figyelni. Rendelet a nyereségadózásról A pénzügyminiszter adta ki, amelyben módosította a nyere­ségadózásról és a vállalati érde­keltségi alapok képzéséről szóló korábbi jogszabályt. Lényeges változás: a részesedési, illetve fejlesztési alap kiszámításakor a jövőben az ideitől eltérően nem a bázisú-bérszínvonalat, hanem a tényleges bérszínvonalat kell fi­gyelembe venni. Ez pedig az ed­diginél nagyobb részesedési ala­pot jelent azoknak a vállalatok­nak, ameljlek a létszám növelése helyett a bért bizonyos mértékig emelik. A rendelet célja világos: a létszám növelésének mérsék­lésére kívánja a kormányzat a vállalatokat ösztönözni. Az új jogszabály felemeli a kötelező tartalékalap felső szintjét. Ez perspektívában a vállalatok szá­mára nagyobb biztonságot jelent, mert jelentősebb tartalékalappal rendelkeznek majdv A másik esemény is egy ren­delet: A védőoltás A védőoltásokról intézkedik és szabályozza ezeket az egészség- ügyi miniszter rendelete. A jö­vő évben az életkorhoz kötött, folyamatosan végezhető, kötelező védőoltások: a BCG, a diftéria, a szamárköhögés és tetanusz el­leni, úgynevezett Di-per-te oltá­sok és a himlőoltás lesz. Ugyan­csak kötelező, de úgynevezett idényoltás az iskolába lépő hat­évesek Di-per-te in., a tízéve­sek diftéria, tetanusz elleni ol­tása és a himlő elleni újraoltás. Külön utasítással szabályozza a miniszter a gyermekbénulás el­len védő cseppek beadását, vala­mint a megbetegedési veszély el­hárítása céljából végezhető, de nem kötelező oltást, influenza el­len. A kötelező védőoltások má­sik körét a megbetegedési ve­szély esetére előírt védőoltások alkotják. Végül, de nem utolsó sorban fontos az az intézkedés, hogy mindazokról az újra oltásra kö­telezett iskolás korú gyermekek­ről, akiknek első oltása az orvo­sok megállapítása szerint nem eredt meg, 1969. május végéig nyilvántartást kell készíteni. Ezeknek a gyermekeknek himlő elleni oltásáról az egészségügyi miniszter külön intézkedik. Szülőföld és magyarság A harmadik esemény egy sajtó­nyilatkozat, amelyet Kárpáti Jó­zsef, a Magyarok Világszövetsé­gének főtitkára adott a sajtónak, a külföldön élő magyarok és hazánk kapcsolatáról. A főtitkár hangoztatta; ez a kapcsolat egyre jobb. Bizonyítja ezt az is hogy 1968-ban mintegy nyolcvanezren látogattak haza, többen, mint bármikor koráb­ban. Húszezerre tehető azoknak a száma, akik ebben az évben először voltak itthon. — Az utóbbi időben nagy meg­elégedéssel nyugtázhatjuk, hogy egyre többen vetik fel a gondo­latot, elérkezett az ideje, hogy a legkülönbözőbb területeken és módon keressük a szülőföld és a külföldi magyarság közötti rend­szeres, mondhatnám tervszerű kapcsolatok kiépítésének lehető­ségeit — hangoztatta a főtitkár. Terjedelmes nyilatkozatban be­szélt több elgondolásról, tervről is. Megemlítette, hogy a hármas évforduló alkalmával, a jubileu­mi ünnepségre néhány veteránt is vendégül látnak: hadd lássák, hogy harcuk nem volt hiábavaló. Ugyancsak terveznek egy nagy­szabású, ünnepélyes találkozót is a világ magyarságának képvise­lőivel, amelyen megvitatják mindazokat a kérdéseket, ame­lyek a magyarságot a szülőföl­dön egyaránt foglalkoztatják. A tervek jók — érdeklődéssel várjuk megvalósulásukat. Elkészült az első szövetkezeti panelház Tegnap újabb harminclakásos F/4-es lakóházat harminc tulaj- panelház műszaki átadását tar- donos veszi birtokba. A házban tották meg Szekszárdon. Eltérő- ugyanis szövetkezeti lakások en a korábbiaktól, a most átadott vannak. Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat, Szekszárd: Köz­ponti fűtésszerelő 30, vívezeték- szerelő 30, villanyszerelő 30. ács, állványozó 60, épületburkoló 15, kőműves 45, tetőfedő 15, vas­betonszerelő 15, vízszigetelő 15, szobafestő 30, épületbádogos 5, épületlakatos 75, üvegező 5, épí­tőgépszerelő 5 (építőgépszerelő szakmába csak érettségivel vesz­nek fel.) Dombóvárra: ács, áll­ványozó 15, kőműves 15, épület- asztalos 15. 11. sz. Autóközlekedési Válla­lat, Szekszárd: Autószerelő 17, karosszéria-lakatos 15, gumi javí­tó 2. Dombóvár: Autószerelő 2. Szekszárdi mérőműszergyár: esztergályos 15 (ebből 3 leány), köszörűs 5, szerszámkészítő 15. Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Szekszárdira 16, Dombó­várra 15 villanyszerelő. Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat: Szekszárdra 15 esztergályos, 15 vasszerkezeti lakatos, 4 szerszámkészítő laka­tos, 4 marós, 5 hegesztő, 1 autó­szerelő, 2 villanyszerelő, Vár­dombra 15 v; Lsszerkezeti laka­lakatos, 2 autószerelő, 2 fénye- ző-mázoló, 1 villanyszerelő. 4 he­gesztő, Gyönkre 15 vasszerkezeti lakatos. 1 kovács, 4 hegesztő. 1 asztalos, Bonyhádra 10 lakatos, 15 villanyszerelő, 5 hegesztő, Bölcskére 2 esztergályos, 15 vas- szerkezeti lakatos. 4 hegesztő, 2 gumijavító. GELKA: Szekszárdra 3 elek­troműszerész, 5 rádió- és tv-mű- szerész, Tamásiba 2 rádió- és tv- műszerész. (E műszerészeknél előfeltétel az érettségi.) MÁV Fűtőházfőnökség Dom­bóvárra 4 esztergályos, 2 hegesz­tő, 34 Diesel-mozdony lakatos. Nagyobb létszámú szakmunkás- tanuló igényt jelentett be a szek­szárdi bőrdíszmű, a bonyhádi ci­pőgyár, a simomtornyai bőrgyár és a tolnai pamutgyár. A kü­lönböző szakmákba más vállala­tok és az állami gazdaságok is bejelentették a szakmunkás-igé­nyüket. A Kanacsj Állami Gaz­daság például 18 gépszerelőre. áruválaszték — rugalmasabb árpolitika — pénzügyi gondok Jól startolt a kiskereskedelem az új mechanizmusban Az év elején heteken keresz­tül abban nyilvánult meg az új gazdaságirányítási rendszer ha­tása az üzletekben, hogy szűkült az áruválaszték, nőtt a hi­ánycikkek száma. A vásárló ezt vette észre elsősorban. Ez ért­hető, hiszen az átállás nem volt könnyű egyes nagykereskedelmi vállalatok heteken keresztül lel­tároztak, átáraztak, miközben halmozódtak raktáraikban a kész­letek — a kiszállítás szünetelt. Egyes, az év elején beérkezett cikkek csak februárban, már­ciusban kerültek a boltokba, egyszerűen azért, mert nem volt megállapítva a fogyasztói ár. Ma azonban már — az év vé­gén — mindenki megállapíthat­ja, hogy gyökeres változások kö­vetkeztek be. Elég csak végig­nézni a szekszárdi kirakatokat: Eddig soha nem tapasztalt mér­tékben nőtt az áruválaszték, új üzletek nyíltak, néhány bolt nem a szokásos áruválasztékot kínál­ja, hanem egy-egy nagykereske­delmi vállalat, vagy termelőüzem legjobb, legszebb cikkeit: „Mo­zognak” az árak is, míg ko­rábban általában évente két al­kalommal rendeztek szezon végi kiárusítást, rendszerint szezo­nális, a következő idényre már gazdaságosan nem tárolható árukból, most néha meglepe­tésszerűen került sor ármérsék­léssel egybekötött kiárusításra. Hogyan sikerült az indulás, milyen gondok várnak megol­dásra, erről tanácskoztak a na­pokban a kereskedelmi szakem­berek. Megállapítható, hogy a kiskereskedelmi és vendéglátó­ipari forgalom nőtt ez évben. A bővülő választék növelte a vá­sárlási kedvet, különösen a tar­tós fogyasztási cikkeknél követ­kezett be forgalomnövekedés. De a múlt évinél magasabb az élel­miszerek, ruházati cikkek for­galma is. A szövetkezeti keres­kedelemben például élelmezési, élvezeti cikkekből az év első ki­lenc hónapjában 8,7 százalékkal többet adtak el, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A Vendéglátóipari Vállalat étter­meiben 21 százalékkal több me­leg ételt fogyasztottak a vendé­gek. Annak ellenére, hogy az üzemi, hivatali kávéfőzések nö­vekedése miatt a vállalat egysé­geiben fogyasztott feketekávé évről évre csökken, most 3.14 százalékkal többet értékesítet­tek. Mind az állami, mind a szö­vetkezeti kereskedelemben, mind a vendéglátóipari vállalatnál nőtt a nyereség. Bevált a termékforgalmazás új rendje A kereskedelem eredményesen használja fel a „több csatornás” termékforgalomzási rendszert a választék bővítésére. A fő ellá­tási forrás továbbra is a nagy­kereskedelem, illetve a nagy­kereskedelmi vállalatok „illeté­kes” megyei lerakatai, a válasz­ték bővítése érdekében azonban a kiskereskedelem gyakran el­megy áruért más megyékbe is. Ezzel néha egészséges konkur­enciát teremt. Beszereznek árut közvetlenül a termelőüzemektől is, sőt — ha hiánycikkről van szó — még kisiparosokkal is ter­meltet egyes cikkeket. A nagy­ipar nem szívesen lép üzleti kapcsolatba a kiskereskedelem­mel, legfeljebb egy-egy esetben hajlandó közösen létesíteni és fenntartani mintaboltot, a ta­nácsi és a szövetkezeti ipar már szerzett be a helyi ipartól. Kap­csolatba lépett pincegazdaságok­kal, állami gazdaságokkal, tsz-ek- kel, sőt szőlőtermelő szakcso­portokkal is. A kapcsolat kifi­zetődik a termelőnek is, a bolt­nak is, hiszen rendszerint osztoz­nak a nagykereskedelmi árrésen. Több szövetkezet árubeszerző ügynökeket alkalmazott, akik fel­kutatják a különféle beszerzési forrásokat. Szeptember végéig ily módon hárommillió forint ér­tékű különféle árucikk került a szövetkezeti boltokba. A Népbolt főképp a második félévben fordított nagy energiát az új beszerzési források felku­tatására — eredményesen. A Bélipari Vállalattal tárolási szer­ződést kötöttek 458 000 méter bélre, ezt most, a sertésvágási szezonban kiszerelve hozzák for­galomba. Ez nagy mértékben könnyíti az áruterítést, csökkenti a bolti dolgozók leterheltségét, higiénikusabbá teszi a forgalma­zást. A halbeszerzésnél kikap­csolták a nagykereskedelmet, ez­zel nemcsak az árrést növelhet­ték, hanem biztosították a folya­matos ellátást és a fogyasztói árat sem kellett emelni. A Ven­déglátóipari Vállalat a legfonto­sabb anyagokra — burgonya, zöldségfélék, tojás — kötött éves szerződést a termelőkkel, AFÉSZ- ekkel, meghatározva pontosan a szállítási ütemet. A folyamatos, friss áruval történő ellátás elő­nye mellett nagy mértékű meg­takarítást is értek el ezáltal. Különösen jelentős az előrehala­dás a ruházati cikkek beszerzé­sénél. A Népbolt összesen há­rommillió forint értékű ilyen 'árut szerzett be közvetlenül vagy tucatnyi termelőüzemtől. Még a Szekszárdi Patyolat Vállalattól is vásároltak 5000 kempingnad­rágot. Aktív árpolitika Az év első hónapjaiban a kis­kereskedelem általában csak „át­vezette” a termelőüzemek és a Bár az áruválaszték nőtt az üzletekben, a kereskedelmi szak­emberek véleménye szerint nin­csenek kihasználva megfelelően a lehetőségek. Gyakori jelenség, hogy a nagykereskedelmi raktá­rak dugig vannak áruval — fő­leg ruházati cikkekre vonatkozik ez a megállapítás — az áru nem jut el elég gyorsan a boltokba. A kiskereskedelmet nagy mérték­ben korlátozza az, hogy nem ' apnak elegendő hitelt. A nagy­kereskedelmi készleteket minden­képpen meg kell hiteleznie a banknak, ugyanakkor — ha az áru nem kerül ki az üzletekbe, kénytelenek lesznek majd tavasz- szal, amikor az áru egy része elavul, elöregedik, veszít az értéké­ből, árengedménnyel kiárusítani. Ez népgazdasági méretekben is veszteséget okoz. Sokkal ésszerűbb lenne, meg­felelő hitel-átcsoportosítással a boltokba eljuttatni az árut. En­nek azonban pénzügyi akadályai vannak. Panaszkodnak a „kiske­reskedők”, hogy ha bizományi értékesítésre kötnek szerződést — nagykereskedelem által elhatáro­zott árváltozásokat. Az év máso­dik felében azonban már maga is alakította — önállóan — az árakat. Ahol szükséges — olyan hiánycikkeknél, amelyeknek ára miatt a termelés nem volt gaz­daságos — magasabb árral ösz­tönzi a termelést. Nyilvánvaló, hogy helyes többet adni a cirok­seprűért, ha így végre ez az áru lekerülhet a hiánycikklistáról. Egyes motorkerékpár, kávéfőző, autoszifon-alkatrészeket kis­iparosokkal gyártattak — vál­lalatot, vagy szövetkezetét nem sikerült rábírni — olyan áron, hogy kifizetődő legyen a felszer- számozás. Nagyobb szabadságot ad az új mechanizmus a kiskereskedelmi árrés megválasztására is. Egyes cikkeknél — főleg bútoroknál — a vállalat alkalmazta az árrés­maximumot, jól kiválasztva, hogy az áremelés melyik fajtáknál nem vezet a forgalom visszaesésére. Ezáltal mintegy 7—800 ezer fo­rintos többletbevételt ért el. „El­lentételként” csökkentette az ár­rést — ezzel a fogyasztói árat is — néhány tartós fogyasztási cikk­nél, amelyekből bőséges az el­látás és a száz-kétszáz forintos árcsökkentés serkentően hat a forgalomra. így lett olcsóbb né­hány televízió, porszívó és mosó­gép. A Vendéglátóipari Vállalat rendszeresen alkalmaz árenged­ményt az ételfogyasztásnál és szolgáltatásoknál. Egyes étter­mekben az utcán át értékesített ételeket 15 százalékkal adják ol­csóbban, a vasárnap fogyasztott ebéd és vacsora ára 10 .százalék­kal álacsonyabb, heti vacsora­fogyasztásnál hat jegyet kell elő­re váltani, a hetedik napon in­gyen szolgálják fel. lépett vissza egy különben elő­nyös bizományi megállapodástól, több szövetkezetét is sújtott ez az intézkedés. A bizományi ér­tékesítési forma éppen azt a célt szolgálná, hogy ezáltal a kiske­reskedelem növelhetné az áruvá­lasztékot. Ez esetben azonban — ha csökkentik a hitelt — az ilyen kapcsolatnak nincs semmi értel­me. Miután ezek a pénzügyi elő­írások igen bonyolultak, a keres­kedelemben nem ismerik ponto­san a lehetőségeket, megállapodás született az értekezleten, hogy a Nemzeti Bank és a kereskedelem képviselői részletesen megbeszé­lik a lehetőségeket, tennivalókat. Az új gazdaságirányítási rend­szer, annak ellenére, hogy még számos probléma vár megoldás­ra — egyes szakmákban még nem sikerült megtörni a mono­polhelyzetben levő termelő és nagykereskedelmi vállalatok elő­nyös helyzetét, nem bontakozha­tott még ki teljesen az önálló vállalati árpolitika — eredmé­nyesen funkcionál a kiskereske­delemben. J. J. Túl nagykészleta nagykereskedelemnél — elégtelen választék a boltokban tos, 3 hegesztő, 3 gépjármű villa­mossági műszerész. Tamásiba 8 esztergályos, 2 köszörűs. 1 marós, 2 szerszámkészítő lakatos, 6 vas­Nagy az fmsz-ek, ktsz-ek és kis­iparosok ipari tanuló-igénye is. (Folytatjuk) inkább hajlandó akár egy- egy boltot is kiszolgálni. A szö­vetkezeti kereskedelem például kilenc hónap alatt 6 millió fo­a készlet tehát a végleges érté­kesítésig a nagykereskedelem tulajdonában marad — a válla­lat, szövetkezet hitelkeretét csők­Népújság 3 szerkezeti lakatom 2 karosszéria BODA FERENC rint értékű fogyasztási cikket kenti a bank. A Népbolt ezért 1968. december 23.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom