Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-15 / 294. szám
Bolond világban élünk. Zajt csinálunk és védekezünk a zaj ellen. Feltalálunk olyan valamit, ami jó, de ugyanakkor .iderül, hogy az valamiképpen mégis árt nekünk. A technikától nem tudunk aludni, ugyanakkor feltalálják áz álomba ringató ágyat, amit valamiféle technikai szerkezet működtet. Harcolunk az ital ellen, ugyanakkor kitaláljuk, hogyan lehetne például még több sört eladni. A napokban az egyik kiskocsmában például a következő párbeszédre lettem figyelmes: — Mondja, főúr, mennyi sört adnak el naponta? — Két hordóval. — S tudja, hogyan adhatnának el kétszer ennyit? _ ■>•>•> — H a teletöltenék a poharakat! Látja a szerkesztő úr: már a kisember is azon töri a fejét. miből, hogyan lehetne többet értékesíteni. Mindenki töri valamin a fejét. A papok azon például, hogyan lehetne több hívőt szerezni. Nemrég Londonban láttam a következő esetet. Az anglikán egyház ifjúsági kongresszusát tartották. Emlékezetessé akarták tenni ezt a kongresszust, és hogy bizonyítsák minden az égből jön, négy lelkész arra vállalkozott, hogy a kongresszus színhelyére ejtőernyővel érkezik. Előtte persze vettek néhány ejtőernyősórát. Sikeresen földre is értek, de amikor megkérdeztem tőlük használt-e a lecke, egyikük bevallotta: ugrás közben a biztonság kedvéért egy fohászt is küldött az ég felé. Erről jut eszembe. Amerikában már vannak ima-automaták is. Az ember befizet és imádkoznak helyette. Persze, ha jókor imádkozik a gép, akkor tolvajriasztásra is alkalmas. Az egyik Memphis városi templomban történt: bementek a tolvajok, hogy kifosszák a perselyeket. Már hozzá is kezdtek a munkához, amikor hangos imádkozás harsant fel a sötétből. Elmenekültek, mert azt hitték, hogy valaki imádkozik, holott csak egy gép imádkozott valaki helyett. Nálunk nincsenek ilyen imagépek. Mi nem vagyunk vallásosak. Bár nem ártana nálunk is egy gépet szerkeszteni, néhány olyan ember részére, aki értekezleteken nem győz beszélni a társadalmi tulajdon védelméről, ugyanakkor kiderül róla, hogy ő csak gépiesen mondja a szöveget, helyesebben, mai kifejezéssel élve nyomja a sódert másoknak a fejébe, a saját zsebébe viszont az állam pénzét. Es, ha bekerül a börtönbe, akkor ott is tovább prédikál. Mint Jan Ververk Hollandiában. Ö is prédikál, és olyan meggyőzően, hogy minden' rab ráfigyel. Ennek oka: nagyszerűen ismeri a hallgatóságát, minthogy több éven át, fegyveres rablás miatt ő maga is ült. Azóta úgy lépi át a börtön küszöbét, mint aki hazamegy. Jaj, majdnem elfelejtettem beszámolni a New York-i 4. nemzetközi kiállításról, ahol sok hasznos dolgot láttam. Hatszáztizennégy feltaláló ötezer találmányát mutatták be. Volt ezek között egy horkolásgátló készülék, egy kis plasztik lemez, amit az ember betesz a szájába és nem horkol, utcai illemhely kutyák részére, egy szerkezet, amellyel a szülők megszabhatják: gyermekeik a televízióban mit mennyi ideig nézhetnek. Egy francia feltaláló bemutatott egy újfajta biztonsági övét, amely repülőn, autón egyaránt használható és előnye, hogy az eddig létező bármelyik ilyen övnél gyorsabban kikapcsolható. Ezt be is mutatta. Bekapcsolta és nem tudta kikapcsolni. Hiába, ott is előfordul ilyesmi. Sőt, még más is előfordul. Tavaly például bemutatták a mosószer nélkül mosó mosógépet. Nagy sikere volt. Meg is vette a találmányt egy mosópor és szajppangyár társaság. Így legalább nem lesz konkurrencia. Mert a konkurréneidtől ott is félnek, nemcsak nálunk. Persze ott jobban. Mert nálunk, ha valaki valakivel kon- kurrál, akkor nem azt csinálják, hogy jobb árut, meg miegymást adnak, hogy így legyőzzék a konkurrenciát, hanem elmennek panaszkodni a konkurrencia. ellen és ezzel elinté- zettnek tekintik az ügyet. Ez néha használ is. Különösen, amióta kiderítették, hogy a tyúkok ismerik egymást. Ha pedig azok a tyúkeszű állatok ismerik egymást, akkor hogyne ismernék egymást az emberek. Csakhogy ki, kit, miért és honnan ismer, ilietve, mit miért csinálnak valaki ellen, azt az isten sem tudja megállapítani. A tyúkokról igen. Azokról kiderült, hogy azok ismerik egymást. Ennyit tudunk a tyúkokról. A telefonról is egyre többet. Bell mester már biztosan tudta azt, amit most derítettek ki, de érdeke volt, hogy elhalhassa, mert ha megmondja, akkor biztosan ma nem lenne telefon. A történészek bebizonyították, hogy már az ószövetségbe n is volt telefon. A Bibliában így írnak róla: „Mózes ' áromszor hívta az urat, de ő nem válaszolt. . .” Azóta is így van. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: A tél kezdete- : december 21-én 201' ÖOni-kor Az 1968. évi Csillagászati Évkönyv 27. lapjáról vettük a címben szereplő idézetet. Ez a dátum a téli napforduló időpontja. Reggel 7 óra 29 perckor kel fel a Nap, és 15 óra 55 perckor nyugszik. Néhány napon át még pár perccel tovább lustálkodik reggelente, de a napnyugta már 18-a óta két perccel később következik be. Szilveszter estéig további 6 perc nappalt nyerünk. Téli napforduló: december 25. Tehát az^év folyamán december 21-én a leghosszabbak az éjszakák, és legrövidebbek a nappalok. Évezredekkel ezelőtt a' téli napforduló néhány nappal későbbre, december 25-ére esett. Mint több más égi jelenséget, ezt is vallásos ünneppé 'tette sok ókori társadalom. Egyiptomban már az i. e. V.— VI. században a 25-ére virradó éjszakán „örvendezzünk, szült a Szűz, győz a Világosság!” — kiáltozással hordozták körül a városok utcáin az újszülött Hórusz — a karvaly fejű napisten — szobrát. A legendák szerint december 25- én született az ázsiai Attisz, valamint az ó-perzsa Mithrász napisten is. Különösen az utóbb említett Mithrász kultusza terjed el széles körben a régi római birodalom területén — a Dunántúlt is beléértve — az időszámításunk kezdete körüli évszázadokban. A kereszténység —, hogy a nagyszámú Mithrasz-bívő sereget megnyerje magának, a IV. század közepén Jézus születésnapját december 25-ére helyezte át. Addig az egyház vezetőinek véleménye szerint a születés időpontja április vagy május hónapokban lehetett, így is hosszú időbe telt, míg a hívők megfeledkeztek és leszoktak a december 25-én felkelő Nap imádásáról. Kedves karácsonyi ünnepünk fenyőfája és gyertyafénye az ősi germánok és druidák szokását őrzi, kik december 25-én a megújuló Nap, a folyton újjáéledő élét — melynek jelképe az örökzöld fenyő és fagyöngy voltak — ünneplésére tüzeket gyújtottak, s a máglyák fényével segítettek elűzni a hosszú éjszakák sötétjét. Persze, hosszú éjszakák ilyenkor csak az északi féltekén vannak. Az Egyenlítőtől 23,5 fokkal délebbre húzódó Baktérítő fölött most magasan, a Zenitben jár a -Nap. A déli Sarkvidéken pedig le sem nyugszik, hanem körbejár az égbolton, olt most nyár van. Vándormadaraink is Afrika déli részén élvezik a Napnak azt az áldott melegét, melyet most megvon tőlünk, és magát is csak alig mutatja, tőlünk csak rövid útszakasza látszik a horizont közelségében, s ha néha-néha elő is bukkan a sűrű felhőrétegek mögül, fénye sápadt és gyenge. emelte a világmindenség középpontjából. Egy csapással megsemmisült az ókori világszemlélet, tisztázódott bolygónk naprendszeren be.lüli helyzete. Földünk közönséges bolygó, gömb alakú égitest, mely egy csillag, a Nap körül kering. Ellipszis alakú pályáját egy év alatt futja be. Az ellipszis alak azt jelenti, hogy egyszer közelebb, másszor távolabb mozog a központi égitesthez képest. Átlagos távolsága 150 millió km, a napközeli és nap- távoli pontok távolságkülönbsége 5 millió km. Amikor a Föld napközeiben van, természetesen felszínére több meleg érkezik, mint fél év múlva, hiszen a távolság- csökkenéssel párhuzamosan négyzetes arányban csökken a felületegységre érkező fény- és hőmeny- nyiség. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy "ilyenkor következik be a nyár az egész Földgolyón. Az északi féltekén pont ilyenkor van tél. Nem a közelségtől függ első sorban az időjárás, hanem a napsugarak beesési szögétől. Minél magasabban jár az égbolton a Nap, vagyis minél merőlegesebben esnek sugarai a Föld felületé-* re, és természetesen a 24 óra minél nagyobb hányadán át, annál jobban felmelegítik a kérdéses vidéket. Az Egyenlítő környékén, délre a Baktérítőig és északra a Ráktérítőig elterülő vidékek igen melegek, mert néha merőleges, máskor is igen meredek szögben érkeznek rájuk a napsugarak. A :mérsékeit égövben sohasem emelkedik a fejünk fölé a Nap, a sarkvidékek tájaira pedig igen ferdén hullanak le a sugarak. Ugyanolyan vastagságú fény- ég hősugárnyaláb az Egyenlítő tájáp forróságöt okoz, a sarkvidékek területeit ellenben nem tudja felmelegíteni, mivel jóval nagyobb területen szóródik szót. Ha a Föld forgástengelye merőleges lenne az ekliptikára, vagyis a keringés síkjára, az azonos területre mindig egyforma szögben esnének a napsugarak, akkor nem váltakoznának az évszakok, sőt nem változna a nappalok és éjszakák hossza sem. De a földtengely 66,5 fokos szögben hajlik a keringési §íkra, így körútja során fél évig az északi, fél évig a déli fele hajlik a Nap felé. Ezért tehát egy-egy területen változik a napsugarak beesési szöge. Tél, tavasz, nyár és ősz váltogatják egymást, és változik a nap- pálos. U'/sszLisága is. Amiko\* március zO-án és szeptember 23-án az Egyenlítő' felett jár a Nap, napéjégyeniőseg van az egész Földön. Egyforma hosz- szúak a napszakok. December 21- en a Bakterítő,' június 22-én pedig a Ráktérítő vidékére hullanak merőlegesen a napsugarak. Ezek az elnevezések onnét származnak. í hogy körülbelül 5000 évvel, ezelőtt ' az* égi Egyenlítő és á földpálya két metszéspontja, az úgynevezett tavasz- és őszpönt a Bak. illetve a Rák csillagképben volt. Ma már ezek a pontok a Halak- illetve a Szűz csillagképbe tolódtak el. Ennek az elmozdulásnak az oka az. hogy mint minden pörgettyűnek, a Földnek a tengelye is precesz- sziós elmozdulást végez, 26 000 év alatt ir le a térbe egv kettős kúp- felületet. Az időjárás alakulásában érdekes következménye van annak a ténynek is, hogy a földpálya nem kör, hanem ellipszis alakú. Keplernek a bolygómozgásokra vonatkozó második törvénye szerint a bolygótól a Naphoz húzott képzeletbeli vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területet súrol. Ebből az következik, hogy Földünk napközeiben gyorsabban mozog, mint naptávolban. A 30 kilométeres másodpercenkénti érték csak átlagsebesség. Mivel Földünk akkor van napközeiben, amikor az északi féltekén tél van, ekkor szalad gyorsabban a Föld. Ezért nálunk a tél rövidebb a nyárnál. A tavaszi napéjegyenlőségtől az ősziig tartó időszak egy héttel hosszabb a másik félévnél. Természetesen a déli féltekén éppen megfordítva van. Néhány ezer év múlva felcserélődik a helyzet. Az időjárás alakulásában — melyet a nagy légtömegek mozgása szabályoz — vidékünkön, de máshol is, eltolódások találhatók a csillagászati időpontoktól. Annak ellenére, hogy most a legrövidebbek a nappalok, nem most van a tél közepe. A naptárak elnevezései is ehhez a tényhez igazodnak. Ugyanis el kell telnie néhány hétnek, míg a sarkvidéken nagy tömegű levegőmennyiség hűl Je, és azt a szélviharok ide délebbre elsodorják. Hasonlóképpen késve érkezik hozzánk kánikulában a trópusi meleghullám. Egyelőre nálunk a tetehold jár magasan -áz égtiolton. Tél van, és — bár az idén korán beköszöntött — a foga fehérét csak ezután fogja kimutatni. Március 20-án már egyforma hosszúak lesznek a nappalok és az éjszakák, és a tavasz kezdetének csillagászati időpontja pattanva csalja majd elő az alvó fák rügyeit. Dr. Tóth László Az évszakok változása Miért van különbség a nappalok és az éjszakák hosszúságában? Egy év folyamán miért váltakoznak az évszakok? Évezredek óta végzett az ember csillagászati vizsgálatokat. Ismerte a Nap útját a csillagképek között, az évszakoknak ezzel a mozgással való összefüggését. Olyan felismerésekre jött rá, mint például a tavaszpontnak a vándorlása. De e jelenségek oka csak az újkor hajnalán derült ki. Az előbbi kérdésekre csak akkor tudott helyes választ adni. amikor } 1543-ban Kopernikus a Földet kiK oiipffócm i 1 ctrácsowyra ; Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár szintetikus finom kötöttárui csak aáluwik / Keresse fel szaküzletünket, olcsó árak nagy választékban. Nyitás: december 16-án, hétfőn. Szekszárd, Rákóczi u. 1. sz. FMSZ, Szekszárd <136>
