Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-15 / 294. szám
A Miért nincs helyük a tsz-klubban a kisdorogi fiataloknak ? n Parázs vita kerekedett az értekezlet szünetében a bonyhádi járási KISZ-bizotteág titkára és a kisdorogi Március 15 Tsz elnöke között. László Péter járási KISZ-titkár a fiatalok érdekeinek védelmében, a szövetkezeti vezetőség döntése ellen emelt szót, Jakab Albert tsz-elnök pedig a fiatalok fegyelmezetlenségével és a tagság által a vezetőségre nehezedő nyomással érvelt. A szenvedélyes vita éppen napjainkban zajlott, amikor me- gyeezerte pártbizottsági üléseken vizsgálják, tárgyalják meg, hogy a párt politikájának szellemében mit tesznek az ifjúság társadalmi megsegítése érdekében az üzemek, az egyéb, gazdasági és társadalmi szervek. „Ki kellett őket tiltani“ Az előzményekről annyit, hogy a Völgység 1270 lelkes kis községében a termelőszövetkezet jó pár évvel ezelőtt létrehozott, berendezett egy szövetkezeti klubot. Televízió, rádió, könyvek állnak azóta is ott a látogatók rendelkezésére. Idén tavasszal másodjára döntött úgy a szövetkezet vezetősége, hogy ezentúl a fiatalok nem látogathatják a klubot. Kisdorogon a lakosságnak közel tíz százaléka tevődik a fiatal korosztályból és a községben a tsz égisze alatt működik a 46 tagot számláló KISZ-szervezet. Itt, a termelőszövetkezetben felkészültek kérdéseinkre. Jakab Lőrinc elvtárs — aki csak névrokonságban van az elnökkel, vér szerint nem rokonok — tudta, hogy jövünk, a most távol lévő elnökkel több alkalommal tanácskozott már a témáról. Most elöljáróban részletesen vázolja a több éves vita történetét, de arról is szól, hogy a tsz fiataljai televíziót nyertek egy versenyen. A kitiltás szót először erősnek tartja, majd később maga is így nevezi. — Mi mindent megpróbáltunk. Szerettük volna rábirni a kisdorogi fiatalságot a kulturáltabb szórakozásra. Másodszor is ki kellett őket tiltani a klubból, éppen fegyelmezetlen magatartásuk miatt. Pártiskolán voltam, amikor kapom a levelet, hogy tiszteletlenek’ nem tartják be a záróját. A feleségem itt a gondnok, így jól tudom; mennyire nem becsülték meg ezt a lehetőséget. — A jsz-tagság is kifogásolta, hogy itt vannak a fiatalok? — Zúgtak. Mondogatták, hogy nincs nyugalmuk, vasárnaponként elvadítják innen őket az ifjak. De amikor innen kikerült a KISZ, nem hagytuk mi magukra őket, gondoskodtunk létezésükről. Rendbe hozattuk a mostani helyiséget, magam is részt vettem a beszerzésekben» a tsz meg ingyen fuvart vállalt és végzett. — Úgy tudom, hogy kiasi és nem megfelelő, mert éppen vasárnap zavarnák szórakozásukkal a szomszédos helyiség mozinézőit. Hallottam arról, hogy éppen a titkár elvtárs dicsérte meg őket a tíz nappal ezelőtt itt rendezett klubestjük sikeréért —vetem közbe. — Hát... tényleg nem nagy. Azon a klubestjükön nem is volt velük semmi probléma, megérdemelték a dicséretet, jól sikerült. Mellesleg, a KlSZ-szerve- zet tagjainak csak negyede dolgozik a tsz-ben. A többig eljár máshova, vagy még diák. — De a szüleik révén csak van közük a falu legjelentősebb tényezőjéhez, a szövetkezethez ... — A szülők itt tagok, itt dolgoznak. Kétszer visszahoztuk, visszaengedtük ide a fiatalokat. Bírhatatlan volt. Ha pedig valakit kiküldők, másnap merev szemmel néz $ám a szülő. — Node lehet, sőt, kell is fegyelmezni ... Igazságosnak tartja a titkár elvtárs, hogy néhány randalírozó fiatal miatt vala- mennyiüket büntessék? — Tudom, nem jó ez így. Érzem én a kötelességem, ismerem mi a párt álláspontja. Különben nekem is van egy lelkes KISZ-es fiam. De évek óta küszködünk. És ki vállalja a felelősségei, a törött székek megtérítését? Ajánlottuk, hogy váljon ketté a KISZ-szervezet, ide csak a tsz- fiatalok járjanak. A járás nem helyeselte, javaslatunkat elutasították'. Próbálkoztunk az előző KISZ-vezetőségnéi, vállalják ők a felelősséget. Nem sikerült. Ismerem, odaadó a mostani KISZ- titkár, szorgalmas, de ez kevés. Tapasztalatlanok. A döntés, — hogy bejöhetnek-e — a tsz- vezetőiség hatáskörébe tartozik. — Itt a berendezett, tágas tsz- ldub, a fiatalok pedig kuncsorognak. Segítsenek nekik megszervezni maguk közül egy rendező gárdát — ajánlom, miután Jakab Lőrinc párttitkár néhány példával illusztrálja, mennyire nem tudják az ifivezetők, mit, hogyan kellene tenniök. Inkább a kocsmába ? Tizenhat esztendős agilis fiatal lány a KISZ-titkár, Illés Erzsébet, aki a vezetőségben négy fiúval együtt irányítja a KISZ- munkát. Beszélgetést kezdeményezünk- vele és a kívülálló tapasztalt tanácstitkárral, Balázs Endrével Kinél az igazság? Mi a teendő? — Nem felejtem el, Gábor nap után tiltottak ki bennünket. Betört egy ablak és összetört néhány szék akkor a klubban. De kik voltak a tettesek? Én akkor nem voltam ott. Nem bizonyította a tsz, hogy fiatal tette volna, de mi nem cáfoltunk — mondja Erzsiké, a KISZ-titkár. — Annak idején, az első alkalommal volt oka a szállás felmondására a tsz-nek. Más községbeliek, KISZ-en kívüliek dirigáltak és rendetlenkedtek ott — mondja a vb-titkár. Erzsiké elpanaszolja, hogy amíg odajártak, rendeztek ói mii tud műsort, vertsekkel és táncokkal készültek a helyi ünnepségekre, most meg elmaradnak ezek, így hiányzik a vonzás. — Ott azon a kicsi helyen folyik ugyan politikai oktatás, és próbálunk valamit produkálni. De tévét már nem tudnak nézni, nincs hova tennünk az új készüléket érdekes műsorokra sincs lehetőségünk. így inkább eljárnak a kocsmába. Ott pedig mi jót tanulnak? — kérdez vissza a törekvő KISZ-titkár. — Arra nem gondoltak, hogy néhány tekintélyesebb fiatalt megbízzanak a rend biztosításával? — Haragot okoz, ha szólnak a többinek. De megpróbálhatjuk. Kérném, segítsenek ennek a gárdának a megszervezésében. Közbeszól Balázs Endre vb-titkár: — Javasolnám, hogy néhány hangadót is bízzanak meg. Hátha váltóinak majd, a felelősség- érzet okából. Nálunk most stabil az ifjúság vezetősége. Ha így garantálnák a fegyelmet, biztosan szót lehetne érteni a Isz-vezetőséggel. Abban mindannyian megegyezünk, nincs jól ez így. Meg kell leremtjsú a rendet, de szúksé gük van a szórakozási, művelődést lehetőségekre. , Belenyugszanak ? Nem csupán kisdorogi specialitás az effajta konfliktus, hasonló másutt is adódik, ha nem is ilyen hosszas és éles a vita. Megnyugodni, ebbe a helyzetbe beleegyezni mégsem szabad. Ha ezt tennék, hallgatólagosan beismernék, szemet hunynának nevelési gyengeségeik felett. Ki segíthet rajtuk? Segíthetnek ebben a járás politikai szervei, de a kisdorogiak nélkül, helyettük senki nem tudja közös nevezőre hozni a végső sorom mégiscsak közös helyi érdekeim!. Nem jó a fiataloknak, rossz ez így a felnőtteknek. Üljenek le az illetékesek mindannyian egy asztalhoz és közösen, jóakarattal keressék, s találják meg a megnyugtató megoldást. A kétoldalú íranaszofe ellenére is tarthatatlan helyzetet nekik és közösen kell megszüntetniök. Kinek válik hasznára, és ki vallja kárát, ha gyengül, ha pang Kisdorogon a KISZ-élet, ha az ottani fiatalok a megfelelő otthon híján, unalomból a kocsmát látogatják? SOMI BENJÁMINNÁ Nem csodapók Ez a fiatal munkás nem áldozatára vár hálójának közepén, hanem egy óriás sátor felépítésén szorgoskodik. (MTI Külföldi Képszolgálat) iiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiinmiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiimitimiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim, FÓKUSZ iiiiiiiiimiiiiiiiiiiiii Szemelvények külföldi újságokból RÉSZLETEK = ,.AZ UTOLSÓ HABSBURG” 5 ClMÜ KÖNYVBŐL ~ 1921 tavaszán Európát váratlanul Z emlékeztették rá, hogy az utolsó Z Habsburg uralkodó, noha az elZ múlt két évet száműzetésben töl— tötte Svájcban, még él, és nagyon ^ ,ls aktív. Többek között Strutt al— ezredesnek, ugyanannak az angol Z tisztnek a segítségével, akit 1919Z ben V. György király utasítására — kiszöktette őt Ausztriából, észreS vétlenül visszaosont régi birodal2 mába. William Codo” néven, a Z brit Vöröskereszt megbízottjának Z álcázva lépett át a magyar hatáZ ron. Z A talajt jól előkészítették Ká- Z roly első kísérletéhez, amellyel S-j vissza akarta nyerni legalább a “ magyar koronát. Franciaországban Z hathatós, noha titkos politikai táZ mogatást nyújtottak neki (többek Z között Briand miniszter — Lehár Z ezredes, a híres zeneszerző bátv« ja) vezetésével — várakozott Nyu— gat-Magyarországon, hogy bevoZ nuljon a fővárosba. Z Károly azonban elhamarkodottan Z döntött, hogy egyedül, nélkiiZ lük folytatja útját. Budapesten. Z ahol régi palotája volt, Horthy « Miklós várt rá; aki már nem a SS császár odaadó számysegédje és a Z háborús idők admirálisa, hanem Z Magyarország becsvágyó kormánvZ zó ja volt. Horthy, aki ismételten megígérte Z Károlynak, hogy csak a részén. Z tartja ,,melegen” a trónt, moci nem volt hajlandó azt átengedni. ~ Több órás heves vita %után Károly ]■ kénytelen volt elhagyni Budapo-2 tét — és röviddel ezután Magyar-S: országot — anélkül, hogy egy nemzetközi válság előidézésén kívül, bármit is elért volna. Mielőtt azonban visszatért volna Svájcba, előkészítette „a végső összecsapást” a politikussá átalakult hitszegő tengernaggyal. Távozása előtt, miközben polgári ruhába öltözött át, levette egyenruhájáról aranyzsinóros gallérját a tábornoki rangjelzéssel és átadta azt Lehár ezredesnek. ,,Ha megkapja tőlem a rejtjeles üzenetet: .Varrja vissza a gallért’, tudni fogja, hogy újra jövök”, — mondotta. The Sunday Telegraph MIT LÁTTÁM PRÁGÁBAN? IRTA; V. KUDRJAVCEV Az idő halad. Csehszlovákiában a politikai és társadalmi élet lassan visszazökken régi kerékvágásába. Az emberek visszapillantanak a múltba, hogy levonják, a szükséges tanulságokat. Elérkezik a dolgok józanabb megítélésének ideje. S a nyugati propaganda talán éppen ezért igyekszik annyira valamiféle „felhőtlen demokratikus fejlődésnek’» beállítani mindazt, ami Csehszlovákiában január és augusztus között történt. A bur- zsoá rádióállomások, a monopóliumok sajtója azt állítja, hogy a szocialista vívmányokat semmiféle veszély nem fenyegette, s hogy senki sem akarta Csehszlovákján • ugatbarát álláspontra átállítani”, •'iem történtek ellenséges támad á- ok. nem voltak reakciós szerveretek:, nem folyt kampány a cseh- z’oviük külpolitika ,„átértékelése” mellett... S azok, akik ilyen elítélendő cselekményekre ragadtatták volna magukat — „voltaképpen kísértetek, a fantázia szüleményei”. Az idén Csehszlovákiában eltöltött néhány hónap alatt nem egyszer találkoztam ilyen „kísértetekkel”. A „kísértetek”, az újságíró-szövetség tagkönyvét, prof esz- szőri diplomát hordtak a zsebükben. Tüntetéseket és nagygyűléseket szerveztek . . . Az egyik május estén felkerestem Ps^ága központjában, a Slo- vansky szigeten levő Népházat. Ott tartotta gyűlését a nemrég megalakult Aktív pártonkívüliek klubja” (KAN). A gyűlésre invitáló plakát a vita alaptémáját is feltüntette: „A csehszlovák külpolitika átorientálódásának problémái. Az irányváltoztatás szúkséTudtam, hogy a KAN vezetői ezen a gyűlésen akarják bejelenteni a klub formális megalakulását és közzétenni programját. A bejáratnál kék karszalagos rendezők fogadták az érkezőket, s nyomban úrlapokat adtak ót nekik* hogy kltöltsék azok, akik tagjai kívánnak lenni ennek a szervezetnek. A jelentkezők befizettek öt koronát, beírták a kérdőívre, hogy nem tagjai semmiféle politikai pártnak, s aláírták, hogy „minden erejükkel elősegítik Csehszlovákia megújhodását”. Az űrlapokhoz mellékelték az „aktív pártonkívüliek klubjának” alapszabályza- át, amely kimondta, hogy a klub- 'ak csakis azok lehetnek a tagjai, kik nem kommunisták. Az alap- bályzatból kitűnt, hogy a szerveinek már van központi bizottsága. revíziós bizottsága, vezetősége. Közölték továbbá, hogy a klub kapcsolatokat teremtett a külföldi szociáldemokrata szervezetekkel, a katolikus egyházzal, s hogy „céljait még Masaryk elnök fogalmazta meg”. A szervezet vezetői, ígéretük ellenére, nem hozták nyilvánosságra Csehszlovákia belső fejlődésének részletes programját. Az okmányok általános frázisokat tartalmaztak az „emberi arcú szocializmusról”, „a demokrácia megújhodásáról, stb.” Ám elég részletesen kifejtették a külpolitikai programot, amely kinyilatkoztatta. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyoldalú külpolitikai orientációjának felszámolását.” Novoje Vremja FORRADALOM ÉS VALAMI, AMI TÖBÚ ENNÉL 1958-ban a kubai lakosság mintegy 26 százaléka írástudatlan volt. Ma már csak alig 2 százaléka az. E két százalék többségét is az ország távoli vidékein élő idősebb emberek teszik ki. Fidel Castro kezdettől fogva nagy fontosságot tulajdonított az írástudatlanság felszámolásának és nagy sikerekéi ~rt ei ezen a téren. A közoktatás Kubában általános, ingyenes és kötelező. Az alapvető skoLarendszert felnőttoktatással egészítették ki. s 1962. és 1967. között körülbelül 830 000 felnőtt járta ki a hat osztályt. Az esti skolákban elsősorban a spanyol nyelvű, szövegeik olvasására tanítják meg a dolgozókat, azonkívül matematikai és politikai ismeretest nyújtanak nekik. Az alap- és. középfokú oktatási program alapján Kubában számos modem építettek, rinar del Rio i.Witakózöégoén, mneiy négy vji Havannától két új óvoda és két új ál- ..-uetnes íisüuia ntUKOuxtc. az ovo- -aoan, ahol 45 gyermeket gőndoz- r.ak, formaruhát ás ingyenes étkezést vezettek be, s a gyermekek egészségesnek én boldognak látszanak. A községben ingyenes orvosi ellátásban részesítik a gyermekekét, a íő hangsúlyt a tisztaságra és a megelőzd kezelésre helyezik. A kicsinyek mosdótáljai mellett 45 kis fogkefe sorakozik. Az oktatási rendszer következő fokát az intarnátusok ké|>ezik, amelyek a legtöbb falusi körzetben megtalálhatók. Egy- egy ilyen ,,intemado”-ban koe- dukációs rendszerben 330 gyermek tanul, az egyenruhát és a: ingyenes étkezést itt Js kapják. A fiúk és a lányok külön hálótermükben alsc&nak. a fegyelem rendkívül szigorú, a tanárok az osztályokban és az ebédlőkben a padsorok között le és fel sétálva árgus szemekkel figyelik a tanulókat. Az iskolai egyenruha eleve kizár minden öltözködési hóbortot. A jé modor fontos követelmény. A gyermekek eeésjsé- "es testi fejlődését futball- és ké- ' tlabda-pályák. valamint tornatermek áegítik elő. A tananyag alapián Ítélve az iskolák széles körű ismereteket nyújtanak. A legfontosabb tantárgy kétségkívül a földművelés és a biológia. Éz Kubában természeti«. hisz az ország jövője nagyrészt attól függ, hogyan művelik meg a földeket. A tanítás reggel 8 órakor_ kezdődik és déli 12 óráig tart, délután J-ig szünet, .-töl 4-ig visszakérdezés, majd : után a tanulók az iskola melletti földekre mennek, amelyeket, ma auk művelnek. ( The EetmomirA- jimiiiiiiimiiiiiiHiiimiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii