Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-21 / 273. szám
Önkéntes követség Eszperantisták a barátságért Végre! Bonyhádi cipők Szekszárdion Harminc évvel ezelőtt, 1928- ban alakult meg Dombóvárott az első e&zperantista csoport, illegálisan. Tagjai munkások voltak, zömmel vasutasok. A asoport összetétele miatt kényszerültek illegalitásba, mivel akkoriban a hivatalos körök nemhogy nem örültek a munkás-összejöveteleknek, nem is enegedélyeztek olyan gyülekezést, amely alkalmat nyújtott a munkásság politikai összefogására. A nyelvtanuláshoz tehát titokban láttak hozzá a dombóvári vasutasok közül né- hányan és képviselőjük eljutott már a következő évben, 1929- ben az első esz.peranti.sta világkongresszusra. A kör történelme kicsiben éppen olyan hányatott, amilyen népünk történelme is volt a harmincas évektől a fel- szabadulásig, — hol működött, hol nem. Utoljára 1957-ben alakult újjá a vasutas kultúrház nyelvszakköreként, s azóta évente szerveznek új tanfolyamokat a kezdők részére, teremtenek társalgási alkalmakat klubfoglalkozások keretében azoknak, akik túljutottak a nyelvtanulás első állomásain. Foglalkozása üzemlakatos... A mai szakkör vezetője nem tanárember, mint gyanítottam. Borza József jelenleg a fűtőház- ban dolgozik. A szellem embereit általában nem olyan környezetben képzeli az ember, mint ez a zajos, füstös, olajos fűtőházi világ. Míg a te kérvén vas úton eljutottam idáig, sok itt dolgozót kérdeztem meg. merre találom Borza Józsefet. Mindenki ismeri. A végér tudtam már jól, merre kell mennem, mégis kérdeztem, próbaképpen, mígnem egy olajos ruházatú és képű férfi bekalauzolt a műhelybe. Meglehetősen új fogalom. Az új gazdasági mechanizmussal párhuzamosan kezd ismertté válni. Nemrégiben egy jelentésben olvastam: „Tolna megye némelyik fmsz-e árubeszerző ügynököt alkalmaz az áruellátás javítása érdekében”. Felkerestük az egyik fmsz-t, a paksit, hogy megtudjuk: miféle szakma, foglalkozási ág az árubeszerző ügynökség. Először is keressük magát az árubeszerző ügynököt, Lőrincz Lajost. — Nem tartózkodik itt. — Hol találhatnánk meg? — Valahol Budapesten. — Valami közelebbit! Egyáltalában hol van az íróasztala? — Ilyen nincs. Az ő irodája az egész ország területe. Főként a fővárosban tartózkodik, de ott sem egy irodában íróasztal mellett, kényelmes fotelban, hanem jön-megy. — Ez azt jelenti, hogy nála jelenléti ív, nyolcórás munkaidő sincs? — Nincs. Meghatározott napokon jelentkezik nálunk, de aztán nem törődünk azzal, hogy mikor hova megy. mit csinál, nekünk az a lényeges, hogy jöjjön az áru. Pap Lajos, a paksi fmsz főkönyvelője így Józsi bácsi kezet nyújt, hallgatja, mi járatban vagyok, és máris úgy beszélhetünk, mintha nem in itt lennénk, vagy mintha nagyon régóta ismerne. Egy nyelven beszélő emberiség — Azt kérdezi, miért szerettem meg és tartottam ki az eszperantó-mozgalom mellett a mozgalom aktív munkásaként? — Igen! Kérdezem, mert nem volt mindig ilyen könnyű az út, nem volt olyan járt, mint most, amikor többféle eszperantó kiadvány jön az általa vezetett szakkörnek, amikor eszperantó nyelvű irodalmi esteket rendeznek, más program híján ezen a nyelven cserélik ki gondolataikat hetenkénti összejöveteleiken. — Csak úgy tudok erre válaszolni, ha elmondom, hogy nagyon sok bel- és külföldön megrendezett eszperantista találkozón vettem részt az elmúlt harminc év során. Nem tudok fel- emelőbbet, mint azt, hogy egy ilyen találkozón összesereglenek legalább 50—60 nemzet fiai és egy nyelven beszélnek. Nem kérdés, hogy ki milyen nációhoz tartozik, milyen a vallása, a bőrének a színe. Számomra az eszperantó-mozgalom bizonyította be, hogy nem az emberiség a bűnös a háborúkban, a más népek leigázásában, az erőszak történelmi bűntetteiben. Az emberek a békét és barátságot emlegetik szívesebben, boldogan jönnek össze minden alkalmára a találkozásoknak. — Említette, hogy sokfelé járt. Nyilván a szakkör tagjai is vi- lnr<í"rAtrn-.'r számítanak már. Irány Helsinki és Avignon — Igen. ez így van, pedig hát. zsebbe is kell nyúlnia annak, aki és békéért részt akar venni az eszperantista találkozókon, kongresszusokon. Tavaly Lengyelországban voltunk egy üdülőtáborozáson, 20 országból négyszázan jöttünk itt össze. 1964-ben ott voltam Hágában a világkongresszuson. Nyolcán voltunk kint az idén májusban Várnában, ahol a világ vasutas eszperantistái találkozhattak egymással 1969-ben a franciaországi Avignonban rendezik meg ismét a vasutas eszperantisták kongresszusát és a világkongresszus Helsinkiben lesz. Erre nagyon szeretnék elmenni. Bizonyos vagyok benne, hogy sikerül a terv. A dombóvári eszperantisták köre az országban számottevő, munkáját figyelem kíséri. Borza József a barátság és béke követeinek szerény tanítója, vezetője csak a helyi figyelmet, érdeklődést találja kevésnek. Lelkes ügyszeretetében azt kívánja, hogy Dombóvárott legyenek a mostaninál is többen az eszperantisták. — Az eszperantó nyelvet sokan lebecsülik, pedig de fura helyzetekben segített már nekem is ez a nyelv? Van az eszperantisták világ- békemozgalmának egy lapja, amit minden hónapban más ország ad ki. Mit tartalmaz ez a kiadvány? Túl a mozgalom időszerű hírein a lapszámot készítő ország népét mutatja be igen sokoldalúan. Jó erről hallani és bizonyos mértékben megnyugtató is, mert olyan reményeket kelt az ember szívében, hogy a barátság észrevétlenségig szerény követei dolgukat megtéve közelebb hozzák egymáshoz a világ népeit, mint egynémely politikusok látványos és hosszan elnyúló konferenciázgatásai! LÄSZLC IBOLYA Lapunkba rendszeresen visszatérő téma volt: Miért nem lehet a Bonyhádi Cipőgyár termékeit kapni a megyében. Többen tették fel ezt a kérdést a lapunk által kiadott olvasói kérdőíveken is. Most úgy tűnik, a téma lekerül a „napirendről”, ugyanis tegnap délelőtt megnyílt a Bonyhádi Cipőgyár és a Tolna megyei Nép- boilt Vállalat közös boltja Szekszárdon. Mint azt Faludi Józsefné főkönyvelő a megnyitóünnepségen elmondta, a gyárnak ez lesz az első mintaboltja. Sokat várnak tőle, hiszen az új gazdasági mechanizmusban létkérdése az iparnak, hogy rendszeresen tájékozódjék a piaci helyzetről, a vásárlók igényeinek alakulásáról. Ez a bolt igen alkalmas lesz arra, hogy „első kézből” kaphasson a gyár információt: Kelendőek-e termékei, miből kéne több, mi az, ami nem kell a közönségnek. Itt általában olyan újdonságokat fognak kínálni, amelyek még nincsenek a szalagon, amelyekből még nem kapott a kereskedelem, a szériában „futó” termékek általában az eddigi úton — nagykereskedelmi vállalatok, kiskereskedelmi boltok — jutnak el a fogyasztókhoz. Egyrészt tehát mintacipőket hoznak ide. másrészt pedig külön, itteni árusítás céljára kis szériában is gyártanak cipőt. Ha úgy látják, hogy .. -'yik- másik modell igen kelendő, kísérlik meg elfogadtatni a nagykereskedelemmel és bevezetni a nagybani gyártását. A szekszárA bányák külszíni fejtésénél használt puttonyos kotrógéppel döntik és földelik el a tuskókot a bikácsi erdészetben. Amint Bordás István műszaki vezető ismertette, egy kotrógéppel kiemelik a tuskókat, ame’ye- ket egy tolólapos SZ—100-as lánctalpas erőgép halmokba rak, majd a kotrógéppel ásott, körülbelül öt méter széles és mély gödörbe gurít, végül földdel betemetik az erdőirtáson feleslegessé vált és az újratelepítést gátló famaradványokat. Egy-egy gödörben százával temetik így ei a tuskókat, amelyek a mai „gázolaj- kályhás világban” már senkinek sem kellenek, még ingyen sem. Az érdekes ötlet akkor szüle- :.t meg, amikor a nyáron kiko- u tatták a dorogi erdőben a tatai tavat, s a bányászati géppel tündiaknak és kömyébelieknek pedig azt jelenti az új bolt, hogy bővül a cipőválasz ék. sokan vásárolhatnak olyan lábbelit is, ami másutt egyáltalán nem lesz kapható. Bíznak a gyáriak és a Népbolt vezetői abban, hogy a bolt vonzásköre túlterjed a áros. sőt a megye határain is. Előfordult ugyanis már, hogy a Budapest- pécsl buszról leszállt az utas Bonyhádon azzal a szándékkal hogy bonyhádi cipőt vásárol és nem sikerült. Az árukészlet felett a gyár rendelkezik, a gyár frissíti tel rendszeresen — és szállítja vissza azokat a cipőket, amelyek nem kelendőek — tehát a készletezés, az árukészlet finanszírozása nem a Népbolt Vállalat gondja. Ez a megoldás szinte korlátlan lehetőségeket nyújt a bő áruválaszték tartásához. A Népbolt Vállalat az eladást bonyolítja le, mégpedig kiváló szakemberekkel. Dunai Mária a két évvel ezelőtti országos iparitanuló-versenyen az első lett, Steiner Katalin pe dig a megyei első helyezést sze rezte meg. Mint érdekességet mondták el a megnyitáskor, hogy pesti versenyértékelő bizottságnak különösen a gyártástechnológiában való jártassága tűnt fel a szekszárdi kislánynak. Kiderült, hogy a Bonyhádi Cipőgyában tett Ozemlá+og-tá* alkalmával ismerte olyan iól meg a cipőgyártást. Az úi UÖ-7ÖS bob felett védnökséget vállalt a gvár és a Népbolt Vállalat KIRZ-szerveze*-'’. tették el az útban levő tuskókat a tóparton. A bikácsi erdészet most kibérelte az oroszlányi bánya kotrógépét, s bét bányászati gépkezelő közreműködésével, az országban elsőként kísérletezik annak erdészeti felhasználásával. Az eddigi tapasztalatok szerint a bányakotró gyorsabban dolgozik, mint az erdészet eddigi saját tuskókiemelő gépe. A kísérleteknek lesz egy másik változata is. amely szerint egy helyre hordják le a tuskókat, és ott temetik el, s amelyik módszer olcsóbba kerül majd. azt alkalmazzák a későbbiekben. Népiíjsáo 3 196S. november 21. határozta meg e munkakör lényegét: „Szabadfoglalkozás”. Amikor szóba került e státusz megteremtése, abból indultak ki, hogy a korábbi mechanikus és központositott áruelosztás, nagykerekhez való rekvésnek az felelne meg a legjobban, ha külön árubeszerző ügynököt alkalmaznának. A boltosok, s az irányító apparátusban lévők ugyan meglehetősen széles körű, sokoldalú kapcsolattal rendelkeznek. ÁRUBESZERZŐ kötöttség helyett most egyre inkább céltudatos és üzleti alapokon nyugvó árubeszerzést kell folytatni. A különféle kommersz-áruk beszerzésével többnyire nincs különösebb baj, mert egy megrendelőlevél, és jön az áru. Viszont nagyon sok a hiánycikk, s a hiányok pótlása feltételezi a beható árukutatást. Élelmes kereskedő, sok utánjárás kell ahhoz, hogy egy-egy keresettebb árucikk kapható legyen a boltban. Jogos igény, sokat napirenden szereplő probléma az áruválaszték növelése. Ez ugyancsak szükségessé teszi az eddigitől eltérő árubeszerzési formákat. A paksiak abból indultak ki, hogy e töjárnak is áru után, máris számos új beszerzési lehetőséget kutattak fel. De nem mindig gazdaságos, ha például minden boltos külön-külön utazgat áru után. Az árubeszerző ügynök viszont állandóan ilyen témákkal foglalkozik, ilyen ügyekben utazgat, s gazdaságosabban tudná végezni e feladatot. A személyt már eleve úgy választották ki, hogy az semmiképpen se paksi legyen, hanem fővárosi, tehát, hogy ott éljen, ahol a beszerzési források jelentős része van. Nem mindegy, hogy valaki néha Paksról elutazik árubeszerzési ügyben, vagy ott él a munkaterületén, s Paks- ra jár időközönként. Fix fizetése nincs. Jövedelme teljes égé szében az árubeszerzésen múlik, ha jól dolgozik, sok keresett árut kutat fel a szövetkezet boltjai részére, magasabb a jövedelme. A szerződés megkötésekor egy jövedelmi felső határban állapodtak meg. Nincs külön útielszámolása sem, a költségeket már eleve belekalkulálták a részesedési százalékba. Mivel az árut nem elég beszerezni, hanem értékesíteni is kell, az értékesítésben ugyancsak érdekeltté tették anyagilag: az általa beszerzett és értékesített áru után ugyancsak százalékot kap. Az fmsz megbízólevéllel látta el, így bárhol megrendelést adhat le az fmsz nevében. Viszont előre meghatározzák, hogy milyen áruféleségeket rendeljen és milyen mennyiségben. Az olyan áru esetében, amit egy egyszerű levéllel is biztosítani lehet, természetesen nem kap beszerzési megbízatást, mert ehhez nem szükséges ügynöki tevékenykedés. Eredményekről még nem beszélhetünk. az egész még kezdeti stádiumban van. Az fmsz vezetői sokat várnak tő le. BODA FERENC (.1.) Tuskótemető Bikácson
