Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-21 / 273. szám

Remények és lehetőségek 1969—70-es egyetemi tanévre a jelentkezések. A Művelődésügyi Minisztérium és a tanácsok mű­velődési osztályai az előzetes fel­A középiskolák XV. osztályaiban ne valamelyik egyetemre, vagy tója; hiszen vehet valaki akár rövidesen megkezdődnek az főiskolára bejutnia, akkor csak 10 sorsjegyet is, mégsem biztos, fővárosi fiatalok töltenék be az hogy egyet is kihúznak számai országos keretszám úgyszólván közül, bár általában igaz, hogy minden férőhelyét. minden második nyer. Már az eddigiekből is nyilván- merések alapján a közelmúltban való, hogy a Budapesten végző Ez a nagy számok törvénye tár gyaltak a továbbtanulás le- és továbbtanulni vágyó fiatalok igazsága különösen vonatkozik hetőségeiről. Általános tapaszta- fele sem kerülhet vágyainak, el- a vidéken érettségiző és tovább- lat: még a gyenge eredményt el- képzeléseinek megfelelő taninté- tanuló fiatalokra, mert ha a vi­ert tanulók fele is, továbbtanu- zetbe, a vidékieknek pedig mint- dék 75 százalékos egyetemi fé- lási vágyakat, szándékokat hor- egy 60—65 százaléka nem jut rőhely lehetőségét vizsgáljuk, en doz, holott köztudott: számos el az egyetemig. Annak ellené- nek nagyobb részét a íelsőokta- egyetemre, — bölcsész, jogi, or- re. hogy a Művelődésügyi Mi- tási intézményekkel rendelkező vasi — tavaly helyhiány miatt nisztérium — nagyon helyesen — ás iparilag fejlettebb nagyobb még a maximális húsz pontot el- számarányuknak megfelelő 75 v vidéki városok középiskoláiban százalékban a vidéken érettsé- végzett fiatalok foglalják el. A giző fiataloknak tartatja fenn az naey számok törvényéből adódik egyetemi férőhelyeket. érők egy részét sem tudták fel venni. Vidékieknek: háromnegyed rész Realitás belső válsággal Az idei tanévben például Bu­dapesten előreláthatóan 13 ezer — országosan pedig 52 ezer — fiú és leány fejezi be középisko­az is, hogy például Budapesten a 2 és fél ezer várhatói jeles érett­ségiző közül, a végzés évében mintegy ezer fiatal nem érheti el az egyetem padjait, mert ahol a túljelentkezés nagyobb arányú, ott a jelesek aránya is Különösen 18 éves korban ér zékény a csalódott lélek, és bt zony az adott realitások miatt nagyobb. így megeshet, hogy nagyon sokan már felnőtt életük egyes megrohant szakokra olyan első pillanataiban kisebb-na- fiatalokat sem vesznek fel, aki- lai tanulmányait és érettségizik, gyobb belső válsággal, az elkép- két más egyetemeken — ha ér- A társadalom értelmiségi-igé- Kelések és a lehetőségek rideg deklődésiik szerint oda jelent- nye azonban meghatározott. Az konfliktusával kényszerülnek keztek volna — elsők között ország összes egyetemére és fő- szembenézni. vennének fel. Mindenekelőtt vo­iskolájára mindössze 6700 — a A statisztikák sok évi átlaga natkozik ez a bölcsészkarokra, felsőfokú technikumokba pedig azt bizonyítja, hogy például or- amelyekre országosan a tavalyi 4500 — első éves kerülhet be. A szágosan minden ötödik érett- előfelvételizettekkel együtt alig legtöbb helyet 2201-et — a kü- ségiző fiatal bejuthat valamelyik 350 első éves iratkozhat be. lönböző műszaki egyetemek, míg felsőoktatási intézetbe. így talán a legkevesebbet — országosan kevésbé tűnik reménytelennek a 258-at — a jogi egyetemek ki- fiatalok helyzete. Azonban, mint nálják. Az összes érettségizők ahogy az egyik gimnázium IV-es egynegyede Budapesten fejezi be tanulói a minap erre válaszol­tanulmányait, viszont, ha min- ták: csak a látszat bíztató, mert Sokan kifogásolják: nem túl- den budapesti egyetemre jelent- valójában olyan ez, mint a min- zott_e ilyen er5s korlátozásokat kező fiúnak es lánynak sikerül- den második sorsjegy nyer mot Elkerülhetetlen kompromisszum Jegyzet: Az utolsó simítások Festők, és asztalosok az utolsó mondani — éppen e helyütt, két simítást végzik a Rákóczi utca hete, a gyönki fmsz büféjének 1-es számú ház üzletében. Itt nyitása apropójaként — szabad .nyílik majd a bátasjtéki frász az .út a megyeszékhelyen: kellő kötöttáru-szakboltja. Az utolsó si- megfontolások után engedélye- mítások, képletesen szólva, el- zik üzletek, boltok, vendéglők tüntetik azokat a régi ellentéte- nyitását. S a néhány jó érzékkel két, véleményeket, elveket, amé- rendelkező kereskedelmi szak- lyek szerint egy-egy lakott he- ember, hogy ezt a szabadságot Íven egy cég bonyolítsa le a ke- észrevette, sőt kihasználja, az a reskedelmi tevékenységet. Szék- megyeszékhely lakosságának, a szárdra már különböző területe- város nappali létszámának hasz- ken betört néhány szövetkezet. A nára válik... Más kérdés, hogy bátaszékiek új boltja arra em- az utolsó simítások révén láttat- lékeztet bennünket, hogy a ke- ják velünk azt is — éppen a kez- reskedelempolitikai kérdések új deményező kereskedelmi egysé- áramlását, irányát jól határoz- gek vezetői —, hogy mi volt a ták meg, és a végrehajtás is hiba a város eddigi — mond- dicséretes módon valósul meg. hatjuk húszéves — kereskedelmi Az utolsó simításokat kell politikájában, valóban elvégezni a lakosság A kezdeményezésre, a kocká- ellátásának javítása érdekében, zatvállalásra gondolunk... Arról van szó, hogy ki kellett — Pj — alkalmazni? A kérdezőknek kér­déssel lehet válaszolni, melyik jobb: elhelyezkedni nem tudó 24—25 éves állástalan diplomás­nak lenni, vagy 18 éves kor­iban úgy módosítani az érdeklő­dést és pályaválasztást, hogy az mind az egyén, mind pedig a társadalom egésze számára hasz­nos és kielégítő legyen? Anél­kül, hogy az életről vallott el­veiben bárki megalkuvásra kényszerülne, a társadalmi mun­kamegosztásba való beleilleszke- dés tekintetében ma még igen gyakran elkerülhetetlen bizo­nyos fokú kompromisszum. An­nál is inkább szükségszerű ez, mert hiszen szerte az országban évek óta hiány van magas kép­zettségű szakmunkásokban és ide még most is kevesebb a je­lentkezés, mint amennyit ezek a szakmák fel tudnának venni. Aki pedig a szakmai képesítés meg­szerzése után is ragaszkodik ere­detileg elképzelt hivatásához, az a szocialista oktatási rendszer élve később is az ahhoz szüksé­lehetőségeivel megszerezheti ges diplomát. Szamos Rudolf VISSZHANQ Koszorút senki nem kérte meg A Népújság cikket közölt „Éj­szakai ellenőrzés” címen és a cikkben szereplő Koszorú Béla szekszárdi, Rákóczi utca 9 szánt alatti lakos olyan kijelentést tett, hogy a tanács kérte meg arra, hogy segítsen a város lakáshely­zetén. A városi tanács vb. igazgatási osztálya, valamint a mellette mű­ködő lakásügyi albizottság ezen állítással kapcsolatban kijelenti, hogy neon kérte meg Koszorú Bé­lát semmiféle segítségre. Ilyen irányú „segítségre” pedig sem a városnak, sem szocialista orszá­gunknak nincs is szüksége. Az albérlettel kapcsolatban sajnos az igazgatási osztály sem­mi olyan törvényes intézkedést nem tud tenni, mellyel megaka­dályozhatná annak létesítését. A bejelentkezés alkalmával minden­kit megkísérelünk lebeszélni ilyen albérlet létesítéséről, hiszen, ha nem is azonnal, de bizonyos idő alatt, ennyi bérért, különb albér­let is található. Az a véleményünk, hogy mivel az egészségtelen helyiségekből már több esetben helyeztünk ki ott- lakókat — még soron kívül >6 — a soron kívüli lakáshoz való ju­tás reményében veszik ki bérbe egyesek az ilyen lakás céljára alkalmatlan helyiségeket. Hiszen egyáltalában nem indokolt, hogy J. J. ápolónő havi 500 forintért lakjon ilyen helyiségben. Ezért a pénzért fürdőszoba-használattal is kaphatna albérlete. De nem indo­kolt S. Gy.-né albérlete sem. S. Gy. Szekszárdon, a Bartina u. 16. szám alatti magántulajdon­ban lévő, de tanácsi rendelkezé­sű házban rendelkezett kiutalt főbérleti lakással. A házból ön­ként elköltözött, a megüresedett lakásra a ház tulajdonosa igé­nyét bejelentette, azt kénytele­nek voltunk teljesíteni, és azóta a házrész eladásra került Egyéb­ként Sárközi Gyula szerepel a legsürgősebben elhelyezendő igénylők névsorán és lakásügye belátható időn belül megoldódik. A többi albérlő addig, amíg la­káshoz jut, célszerű lenne, ha megfelelőbb albérletet keresne. Egyébként a cikkel minden vak natkozósban egyetértünk. Szekszárd Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága Igazgatási Osr tálya Péter« Kálmán ig. osztályvezető Bírta! an József lákáshiz. elnöke Pályázat diákoknak A bonyhádi Vörösmarty Mihály középiskolai kollégium diáktanácsa pályázatot hirdet a megye vala­mennyi középiskolai diákotthona és kollégiuma diáktanácsa és tanuló-1 ifjúsága részére, az őszirózsás forra­dalom, a pártalapítás és a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából olyan helytörténeti ku­tató munkára, vagy önállóan meg­írt pályamunkára, amelyik e kor­szak emlékeit feltárja, avagy iro­dalmi igénnyel feldolgozza. Pályázni lehet: 1. 10—15 perces, magnószalagon rögzített beszélge­téssel, riporttal; 2. novellával, el« beszéléssel (legfeljebb 10 gépelt ol­dalon); 3. írásos emlékek: jegyző­fényképek gyűjtésével; 4. tárgyi em­lékek: érmék, stb. gyűjtésével. A pályamunkák 1069. február 15-ig küldhetők be, jeligésen, a bonyhádi kollégium Kossuth liajos utca 4* szám alatti címére. A beküldött pályázatokat a Tolna megyei helytörténeti bizottság köz­reműködésével, szakemberekből álló zsűri bírálja el. Díjak: 1. díj: 500—500, IL díj: 400- 400, III. díj: 300—300, IV. díj: 200- 2C0 forint. Felosztanak még 2000 fo­rint pénzjutalmat, valamint könyv és egyéb emléktárgy ajándékot kapnak a sikeres pályázók. A beküldött és elfogadott anyagból a megyebeli kollégiumok székhelyein vándorkiál­lítást rendeznek, 1909. március 10— könyvek, levelek, újságok, plakátok, 31-e között. Halál a Fekete-hídnál n. SZERENCSÉTLENSÉG, vagy BŰNTÉNY? Újra élteit néhány nap, azt viszont még mindig nem lehe­tetttudni, mi okozta Nyitrai Te­réz halálát. Merthogy őt talál­ták meg a gabonatáblában, ah­hoz alig fért kétség. A ruhát többen is felismerték, legjellem­zőbb tulajdonságait sorolgatva, más bizonyíték azonban nem ke­rült elő. Mi okozhatta a nő hirtelen ha­lálát? öngyilkosság lenne? Nyit­rai Teréanek, amint az élőző fejezetben elmondottakból is lát­ható, nem volt könnyű élete. Nyilvánvaló, hogy szeretett vol­na változtatni rajta, de eddig nem sikerült. Teréz éjjelente gyakran felült az ágyban és sírt. „Nem bírom már sokáig ezt az életet"’ — mondogatta ilyenkor. De azok az emberek, akik utol­jára látták, beszélgettek vele, semmi jelét sem fedezték fel rajta a nyugtalanságnak. Most mégis holtan találtak. Igaz, so­kan még abban is kételkedtek, vajon valóban Nyitrai Teréz holttestét találták-e meg. Nem kellett azonban sokáig várni a bizonyítékokra. Egy alkalommal egy férfi, csak­nem két kilométerre attól a helytől, ahol Terézt megtalálták, fehér rebikült vett észre az árpa- táblában. A férfi azonnal érte­sítette a rendőrséget. A retikül- ben újságokat, nylonkesztyűt, harisnyát, fényképeket, vonat­jegyet találtak. És a táskában volt Nyitrai Teréz személyi iga­zolványa is. Teréz ismerősei fel­ismerték a táskát is: igen, az övé, ez volt nála, amikor utol­jára látták. A személyazonosság tehát tisz­tázódott, a halál oka azonban még nem. Az öngyilkosság, mint ok, viszont egyre halványabb. Mi lehetett az igazi ok, hogyan halt meg Teréz? Vajon a táskában minden ott van, ami Teréznél lenni szökött? — A kulcsok! — Teréz ebben a táskában hordta a kulcsait, karikára fűz­ve! — Pénztárca! A pénztárcája sincs itt, pedig azt is ebben tar­totta! Előkerült a nylonszatyor is, ugyancsak távol a holttesttől. A szatyorban női félcipő, üvegek, újságok. Tehát: egy barna műanyag fé­sű a híd mellett, lent, Teréz fé­sűje. A szerencsétlenül járt nő­től messze, csaknem két kilo­méternyire retikülje. Ugyancsak messze a szatyor. A retikülből hiányzik a kulcscsomó és a pénztárca. A fésű kieshetett du­lakodás közben, vagy a test ide cipelése közben. A retikült való­színűleg a tettes dobhatta el. A szatyrot is. Nincs meg Teréz karórája sem, bár ezt nem min­dig hordta. Mindez azonban bő­ségesen elég ahhoz, hogy bűn­tényre gondoljanak. És a rendőrség emberölés bűn­tette miatt elrendeli a nyomo­zást. Még valamit el kell mondani: a holttesten a ruha helyzete okot adott rá, hogy erőszakos nemi közösülésre is gyanakodjanak. Hol járt Teréz június 21-én? Ki látta, merre? Ki látott valakit ezen a környéken, az említett napon? Tanúk, elképzelések so­kasága jelentkezett. Szívós, tü­relmes felderítő munka kezdő­dött, hiszen minden bejelentést, a látszatra összefüggéstelen dol­gokat, eseményeket is megvizs­gálták. Tehát Teréz június 21-én a ko­ra hajnali órákban érkezett bátyjával Budapestté, majd rög­tön indult is vissza. Bátyja 24-én este ült vonatra és az éjjeli órákban érkezett; Miskolcra, a Tiszai-pályaudvarra. Itt, a váró­teremben összetalálkozott egy is­merősével, aki felajánlotta, hogy gépkocsiján hazaviszi. így is történt, és 25-re virradó éjjel már be is nyithatott gesztelyi la­kásába, mi vei a kocsi egészen hazáig vitte. A lakást pontosan olyan álla­potban találta, ahogyan 20-án es­te, tehát a Pestre induláskor hagyták. Húga ezek szerint nem járt otthon. A férfi nyomban robogójára ült ée még az éjjel felzörgette az ismerősöket, nem tudják-e, hol van Teréz? Nem tudták. Táviratot adott fel a Somogy megyei Nagyatádra, hátha az ott élő lánytesitvérét látogatta meg. Onnan ugyancsak táviratban ér- tesítétték, Teréz nincs náluk. A férfi azonban nem hitt a távirat­nak sem, ezért 27-én elutazott Nagyatádra, hogy személyesen győződjön meg a hírről. Amikor visszatért, 30-án értesült húga szerencsétlenségéről. Számos bejelentés, észrevétel érkezett, de igazi, követhető nyom nem, Terézt köziben él­temették, a két faiu kissé lecsil­lapodott, egyre kevesebbet be­széltek az ügyről. A tettes biz­tonságban érezhette magát. Lát­szatra a felderítő munka is lanyhult. Látszatra. Mert azok számára, akiknek a felderítés a kötelességük, nincs elavult ügy. A legkisebbeket, a jelentéktelen eseményeket is figyelemmel kí­sérik, összefüggéseket keresnek, következtetnek. Ez a munka per­sze nem látványos, nem mutatós, nem is nagyon tud róla a köz­vélemény. Sokan már úgy vél­ték, a Nyitrai Teréz ügyet is el­felejtették, nem törődnek vele többé. A tettes minden bizony­nyal így gondolta. Egyszer azonban egy váratlan, vagy nem is olyan váratlan ese­mény érdekes szálat adott a nyo­mozók kezébe. PRISKA TIBOR Következik; Hajsza a fekete bukósisakos után.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom