Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-07 / 262. szám
JEGYZET Itt élnek mégis Ozoraiak — Ozoráról Találkozásomnak Ozorával mostani főtéren, ahol rózsakü- mit kívánnak rendezni, ami tö- ■ kedvezett még az idő is, lönlegességeket nevelő kert dísz- meges érdeklődésre számíthat, mert ezerággal sütött az OKtóbervé. lik, tíz egynéhány éve libaúsz- Istállóból átalakított moziterem... gi nap, amikor a nyári gúnyáját tató, sással keretezett pocsolya 170 ember fér el benne. Kicsiny már eldobáló Kálvária hegyről éktelenkedett. Járdák pántli- ablakok, rossz szellőzés, nedves ismerkedni kezdtem azzal a fa- kázzálc az utcákat, új az iskola, tömésfal. Ez a kultúra egyik luval, amelynek nevét a törté- pontosabban felújított, kibőví- palotája. A másik, a hajdani nelemből, a régi és új irodalom- tett, beköltözés előtt áll az or- hercegi beszálló-vendéglő he- történetéből ismerem. Fönt kezd- voslakás és rendelő, ebben az lyén álló kultúrház? Helyszűkéiéin hát a hegyen és onnan szál- évben 22 családi ház épült tég- ben az iskola vette igénybe vá- lottam alá, mert szép ugyan a Iából és nem az átkos, vizet, laszfallal kettéosztott osztály- szemrvek onnan föntről a festő nyavalyákat konzerváló tömés- termét. Most 90 asszonynak te- ecsetjét is méltán elbűvölő vi- falból. Húsz év alatt nem épült remtenek itt munkalehetőséget, dék, de Ozora lelke lent van a annyi egészséges ház, mint most nagy utánajárással üzem települ szükségszerű okossággal kikacs- eS.V év alatt. ide. Ez a ház is műemlék lekaringózött utcák havaiban. Száz szónak is egy a vége... hetne akár; kenyeret termő Ez év oilején ahogy ez akkor minden, amit elmondanak, azt létesítmény otthonának szánják, elhangzott, a rádió egy remekül tanúsítja, hogy ami a helyi erő- Hozzá kell tenni, a szükség pasikerült riportja felfedezte az két, lehetőségeket • illeti, szoros rancsára, mert a tsz-gépesítés egész ország' közvéleménye szá- összefüggésben a falu lakossá- egyre több munkáskezet tesz mára Ozorát Furcsamódon min- J?a anyagi helyzetének fellendü- szabaddá. Kenyér, vagy malaszt? denki örült e lélekkel teli ri- lésével, az álmokból-tervekből Együtt a kettő nem megy. Az portnak majd az ezt követő saj valóságra váltódott és váltódik asszonynépnek munka kell. De tóvisszhangnak, csak eppen azok a továbbiakban is mindaz, ami Ozora lakóinak kultúra is kell, nem, akikről szólott a riport. Ma- eddig hiányzott. A tudatot meg- önművelést szolgáló. biztosító gyarázza, de nem menti, hogy hatarozo let egyre maibb, XX. maibb tárgyi feltételek. A sze- hwniiva honimat századibb arculatot olt. Hogy ez melyiekkel nincs baj. Itt vala- tensóg fo^d Nehéz közeg a a szükségszerű folyamat Ozorán hogy még a jövevények is haTökéletes bizalom A megbeszélt időpontban az állomáson várt a hintával. Tudtam, hogy várni fog, hiszen a tsz-elnök kérte fel erre a vasárnap reggeli kis fuvarra, mégis szinte megtiszteltetésnek éreztem, hogy vár. Szép lovakat hajt. Mondtam is neki, milyen szépek a lovak, erre elkezdett beszélni. — Ezeket már én neveltem itt a szövetkezetben. Az összes csikót én gondozom, fölnevelem és tanítom őket. És előfogatos vagyok. Annak idején a tsz-be is két szép csikóval álltam be. A feleségem megsiratta őket. — Maga nem? Elmosolyodott. A kérdésre nem válaszolt. Elmesélte, hogyan agitálták meg. A megyei pártbizottság egyik akkori titkára beszélt vele, elmagyarázta milyen hátrányos helyzetbe kerülne ő, az őcsényi paraszt- ember, ha magángazda maradna. Úgy említi ezt Stiener Lajos, mintha egészen természetes lenne, ővele a „megye ve• zetője” beszélt. A jó gazda munkájának elismerését azóta is érzi. öt tulajdonképpen nem is ellenőrzik. Tudják, hogy szereti a lovat és azt %s tudják róla, milyen gondosan, becsületesen dolgozik. Őbenne tökéletesen megbíznak a tsz-vezetők. Sok a dolguk, sok helyre kell menniük, sokféle jószág gyarapodását figyelni, ellenőrizni, s a csikók rendszerint már kimaradnak. Azokon meg, amiket a hintó elé fog, úgyis látják, milyen szépen gondozza őket. Az előfogatost egy kicsit bántja a „mellőzés”, a túlzott bizalom, az ellenőrző látogatás hiánya. Mindig ragyogó tiszták a csikók, minden gondozás után és ő azt szeretné, ha legalább mások is látnák. Az ő munkáját, ezt az állatszerető gondoskodást a fizetésben kimutatni nem lehet. Sem év közben, sem zár számadókor. G. J. gyanakvás, egyformán sérti a lassabban ment és megy végbe, mar lokálpatriótákká válnak és Nem vágyok élni, vhogv egykor éltem, Otödmagammal egy rossz tu, korai. Itt élnék mégis ezen a vidéken, itt élnék, élhetnék csak emberül. Hogy némely dologban halkul, LÁSZLC IBOLYA gyanakvókat és gyanúsat.'Akkor, ™nt a ™gye és járási székhe- a pedagógusok aktivitása idézi az januárban nagy port kavart a bekhez közelibb telepeseken egykori mesterek népművelő rádióriport a vélt sérelem io- — teny- Ozora keveset kapott tettrekészsegét. A hely szelleme gán kitört háborgás mélységi é? kevés a lole annak horv rö- elevenen van jelen s formálóan kitűnően jelzi, hogy most fe fel- Vld ldon belul tobbet kaP tamo‘ hat őslakosra es idegyokerezore forrnak az indulaton, mihelyt szó fásban. egyaránt. Akiket eletuk idenalánesik erről a műsorról. Kétségkívül az életszínvonal S" fii vés Ä — A riport után tudja hogyan Iv felfelé ívelését jelzi, hogy ‘,,. címezték a leveleket? Igv: up. van a községben 170 televízió, Ozora. A vidéken dolgozo ernte- 743 rádió, hogy a 3800 lelkes reinknek nem volt maradásuk, községbe jár 13 591 különféle amíg tartott a szenzáció füzéből, sajtótermék, hogy a posta és a olyan kiszekírozás folyt Pedig' takarékszövetkezetben elhelye- nem vagyunk a világ végin. ár- zeit takarékbetét-állomány meglőtt a mi hírünknek-nevünknek haladja az öt és fél milliót. Ha a rádió. e gazdag ^történelmi múltú köz— Mondtam is. mondom is. ség mai életével ismerkedünk, el is bizonytalanodik a vallo- csúfsőrnt főttek velünk, mert elkerülhetetlen az összehasonlí- más? Tagadhatatlan. De a téliem oivan elmaradott ez £ falu. tás, éppen napjainkban emléke- mérdek tennivaló mégis csak az — Ugv hangzott az a riport, zünk népünk történelmének öt- ozoraiaké, akik nem vádolhatok rmrPha moo-üküt volna az idő ven év előtti nagy napjaira. Ho- a jóra való restséggel. Nagy se- i+tp-. o«xiig ez nyilvánvalóan gyan éltek Ozorán ötven évvel gítségként köszönhetnék, ha az nem i"az., ezelőtt, harminc, húsz évvel ez- utolsó posta képzete elkophatna Mondom, még most is felör- előtt? Vagy közelebb, néhány év- szülőhelyük neve mellől és vénylenek az indulatok, és ez, a vei ezelőtt? Néhány évvel ez- annyi múltidéző méltatás, nemes valamennyire lokálpatriotizmus- előtt kenvérproblémája volt a csengésű Ígéret után a megyét bői táplálkozó indulati mozgás község parasztlakosságának, az gazdagító tervekből, az ezeket úgy ítélem, hosszú életű lesz, anyagi jólét megalapozása csak a megvalósító munkából nem éspedig hát miről van szó? Arról’ négy termelőszövetkezet egyesi- ne ki annyira Ozora. hogy amíg az országban annyi- tésével kezdődött... Ozora nem an. értő szívvel és lélekkel fo- lakóinak __ tett-szegénységéből, gadták a nagy múltú községről restségéből szolgál a képletes szóló hírmondást, megismerték, utolsó posta címzése. Nem! De szerették Ozorát, addig az ozo- az tagadhatatlan, hogy a tudat raiak félrehallották a portmű- csak közelgeti a létet, igyekszik sort és lényegtelen dolgokba ka- nyomában járni, így a kölcsön- paszkodva tiltakoznak olyasva- hatás nem mindig eredményez lami ellen, amit más fozslma- korszerűt, mait. Érdem*? szerint zásban ugyan, de maguk is el- °zora lehetne édesebb gyerek, monéi-^k gondként, meg sem ki- lehetne családba fcartozóbb. És az sérelik a lakkozást, s közben a bizonyos riport, amit Ozorán nem veszik észre, hogy a nevező nem értettek, éppen ezt követel- közös a „szégyenletes” riporttal. te- , ,, ,,, Sörös Ferencné, a nőtanács tit- Csak egv peldat'. ,ek,esen .szo1 kára alia cseDDen a beszéteetés- ez' OU a11 az .évszázados var a a f .!,g csfPPen ■» beszei0etes- fa, kell6s közepén Termény be, maris azt sorolja, hogy a ve- , .* , , * . ,, u. lírr » 1 A ^ _ raktarozodik benne, mintha bízatok alig néznék Ozorara. Győrsan rákérde7 a tanács elnöke hn zony minden lakott helyun <. san raKei clez a tanacs elnöke, ho- másodlkának lenne ilvA?n, XV. gymtf nr - ’ a í Ú Ve; században épült, felbécsülhetetu^u‘,L.a Pfna3Z? Klderul len értékű műemléke. Tízéves hogy heilyel-kozzel igen, de a probléma a vár restaurálása, nagyobb rész ebben a bírálatban Pedig> de sok d me,?oldója a jarasnak es a megyenek jut. lehetn6i ha helyreállítaná!.-.! Igé- , , gy nez ,kl s°k tck.ntet- rik is b'z év óta és tartódik is b. , . „ °.;:y lecsúsztunk a megye- meiegen még jó ideig ez az ígé- ter .proi. rét, pedig minél későbben kezét így lett utolsó posta dődik a várkörnyék feltárása, a O óra. Nem a valóságban, vár helyreállítása, annál több hanem képletesen, noha vészé- lesz a millió, amibe a nagymun- delmes dolog ez a képletesség, ka kerül. A népművelésnek, ami mert magában hordozza azt is, egyre összetettebb tevékenységet ami ismét csak valóság; nem fej- jelent, nincs egy valamirevalónak lődött úgy ez a falu. ahogy a nevezhető hajléka, ami van lélekszámban azonos nagyság- szétszórt, kicsiny. A korszerűsé- rendűek fejlődtek. get nem említem. De amikor — ötven év alatt nem épült művelődési házat kívánt volna itt annyi, mint az elmúlt üz év- építeni a község és saját anyagi ben, — mondotta Cziráki József erejéhez kért támogatást, lein- postás. Nem mondott valótlant, tették a szószólókat. Csakugvan óriási a gyarapodás, — Majd ^a várban minden elvan egészséges ivóvize Ozorának, ^cr, művelődési központ könyvamit még a tífusz is meglátó- tárral, klubokkal, szín härterem- gatott hajdan a rossz ivóvíz mi- me*> de még turistaszálló, várait. Befonhídak szelik át a Cin- horozó is lesz itt. Idegenforgal- ca patakot erre1 vről Ilivé« Dyu- központ. la így szólhatott: 1 esz. Évekkel ezelőtt még “ volt hitele, varázsa e szóink. Csoda, ha megkopott a varázs? Kitűnően bevált Ozorán a tanyázó ismeretterjesztés, Válaszol a 12-361! Mikor fogy ki az üzletekből a „szagos“ krumpli ? Hétfőn a Tolna megyei Népújság közönségszolgálatától több olvasónk arról kért felvilágosítást: mikor fogy ki az üzletekből a „szagos” krumpli? Ehetetlen, élvezhetetlen, a háziasszonyok kiadják érte a pénzt, hazaviszik, megfőzik és nem egy esetben a egészet kiöntik. A megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályán a kérdéssel kapcsolatban az alábbi felvilágosítást kaptuk: Az étkozési burgonya az átható klórszagot, a DDT-tartalmű védekezőszerektől kapja. Ezeknek a szereknek a kivonása á forgalomból 1967-ben megkezdőölött 1968. december végéi er befe jeződik. Ettől kezdve a DDT-mentesí- l.?sf program «értó’meberi az előbb említett védekezőszereket forgalomba hozni nem lehet, nem szabad. Számos mezőgazdasági üzemben a DDT-mentesítési program élelmében az id*n mór más véd^kezőszereket haszn*1- tak. Ennek ebenér© * bnrgonva. mint igen érzék^nv «övérv ^ "”''m áv ('Iniitlf'íval i«?. pi c*. gába veszi az átható klórszagot, ha azokon a területeken termesztik, amelyeken korábban más növényeket DDT-tartalmú szerekkel védtek. Összességében mégis az a helyzet, hogy a fenti intézkedések nyomán a szagos krumpli meny- nyisége nem nő, fokozatosan csökken. A megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán kapott felvilágosításhoz mi a magunk részéről hozzátesszük, a kcrekedelem is meggyorsíthatná a szagos krumpli eltűnését a piacról, olyképpen, hogy mérsékelné, esetleg megszüntetné az ilyen burgonya felvásárlását. Ez az elképzelés kéresztülvihetetlen- nek látszik, de ha arra gondotok, hogy végeredményben egyúttal a termelő is fogyasztó, akkor mégsem ártana megkísérelni. A mezőgazdasági üzemek ilyen módon arra kényszerülnének, hogy jobban, körültekintőbben válasszák meg a burgonyatermő + ~rííiet helyét. H Ez a patak olyan patak, hogy nincsen is, na nem dagad, nem is folyik, úgy elalszik, akkor van, ha megharagszik. Árv’* zekVel tudott vala- r^ládias jellegű önművelés. De Cikkeinkről mondják: fiz elemző, konkrét írások segítik a munkát A pártalapszervezetek jelentős írásunk megjelenése után is- ják elégségesnek, hogy amikor eseményei, a vezetőségek válasz- mét ellátogattunk a Simontornyai cikksorozatunkban a „kommu- tása, felélénkítették a pártmun- Bőrgyárba: megtudni, hogyan vé- nisták munkáját” említettük — kát. Minden alapszervezet veze- lekednek az elvtársak cikksoro- s mi ebben a gazdaságvezétők tősége számot adott a tagság zatunkról. Sokat beszélgettek a tevékenységét is benne értettük: előtt, hogyan, miként tevékeny- munkások a pártalapszervezet te- — „általános formula” _ mondk edett a két év — a beszámold- vékenységéről, sorozatunkban ták. Konkrétabban kell az ilyen si idő — alatt. A Simontornyai megjelent értékelésről. Egyértel- esetekben írni, hogy a ' krómos Bőrgyár pártalapszervezete, illet- mű volt a megállapítás, hogy az üzem vezetője mit, és hogyan ve a vezetőség munkáját vizsgál- alapos, konkrét írás segíti a párt- tett a rövid munkahét bevezeté- tuk cikksorozatunkban, melyet munkát. .Az általános formulákat se érdekében. így elhatárolható három folytatásban közöltünk, rögzítő, ezért az élettől kissé tá- értékelhető egyes kommunisták írásunkban mélyreható elemzést vol lévő írások nem segítik, in- vezetők tevékenysége, végeztünk, megállapítottuk, hogy kább hátráltatják a pártmunkát az alapszervezetek, illetve a — állapították meg. A bőrgyári Elmondottak cikksorozatunkkal csúcsvezetőség jó módszerekkel dolgozók elvárják a Tolna megyei kapcsolatban sok olyan dolgot is, segítette a gazdasági vezetést. A Népújságtól, hogy a jövőben is melyek mindegyike külön cikk pártmunka elvi, politikai síkon hasonló részletességgel, alapos- témájául szolgálhat, éppen ezért támasztotta alá, magyarázta a Sággal tárgyaljon egy-egy jelen- nem is tudtunk e kérdésekkel gazdasági intézkedéseket, az új tős eseményt. érdcmbelien foglalkozni. így pélmódszerek alkalmazásának szűk- A cikksorozattól «nknt „imnt dául a művelődési kérdések, a __xi i____ " uinnsoiozaitoi sokat varnak ____’ s égességét. Szóltunk arról, hogy a kommunisták, a_ bőrgyárban a hangulat kedve- kívülV“dMgozóT:’ a munkakörüli szakff™?zet szerepe, kapcsolata zoen változott: a dolgozók ma mények további 1avíH«4t « «ti a P^szervezettel. a középkáde- már elítélik a lógósokat, elvár- h0gy a vezetők többet járjanak ^k munkájának értékelése a fia- ák a gazdasági és a pártvezetés- a dolgozó“ k^é. Éppen a tag- 1 „értelmiség mindtől, hogy differenciáljanak az gyűléseken hangzott el olyan bí- mi?d eRy“egy külön írást érde- alapberek megallapitasaban, kü- rálát, hogy a gazdasági vezetés melyre rövidesen sor is lonbseget tegyenek a dolgozók k t kerül. Kedvező visszhangot válközött. A simontornyai kommu- .. tartózkodik a munkások tott ki írásunk. Elmondották a nisták az új mechanizmus első kozott- Hiányolták a simontor- simontornyai elvtársak, hogy szökőnapjaiban megtalálták az új nyai elvtársak, hogy erről nem ’etnék, ha a gyári szakszervezeti körülmények között alkalmazan- írtunk sorozatunkban Elmondot h'zottsng munkáját is alapos &,2?Ä^AJÄiaS: iw mi. -................. cl*™s Mk-taTOalb“ m űvelődési otthon munkája, a ka, az eredményes együttműkö- ’ * 87 J0DDan kellett volna mérlegre. Erre majd a szakszerdés a gazdasági vezetőkkel félté- hangsúlyozni a műszaki dolgozók vezeti választások idején kerül, tele volt a tervek teljesítésének érdemeit egyes pazrtes-'gi felada- sorhány bőségesebb esőzéskor. És a azonnal baj van. mihelyt olyas- is. tok teljesítése során. Nem tart(Pálkovács)
