Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

(FöíyTatSs 2. oliairSÍ.I viszonylatában változatlanul a békés egymás mellett élés poli­tikájának hívei vagyunk. A békés egymás mellett élés azonban csak egyenjogú kapcso­latokon nyugodhat és feltételezi a belügyekbe való be nem avat­kozást, az agressziótól, a szocia­lista rend ellen irányuló akna­munkától való tartózkodást. Az imperialistáknak le kell monda- niok arról, hogy akár erőszakkal, akár bom- lasztással egyetlen országot is letérítsenek a szocializmus útjáról. Elvi meggyőződésünk szerint a forradalmat nem lehet exportál­ni,, de ugyanúgy nem lehet expor­tálni az ellenforradalmat sem. Külpolitikánkban szövetsége­seinkkel szoros egységben lépünk fel és járunk el minden nagy és közös érdekű ügyben. A történe­lem bebizonyította, hogy a szocializmus útjára lépett magyar népnek első, igaz és őszinte barátja a Szovjetunió, amelyhez meg nem bontható ba­rátság és testvériség fűzi orszá­gunkat. A Varsói Szerződés tag­állama vagyunk és a szerződés szervezetének fenntartását, haté­konyságának növelését szorgal­mazzuk mindaddig, ameddig fennáll az agresszív NATO-tömb, a szocialista országok ve­szélyeztetettsége. Szocialista építésünket segíti a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa, amelyre támaszkodva a szocialista országok gazdasági együttműködésének magasabb szintre emelésére törekszünk, ide­értve az ésszerű integrációs meg­oldásokat is. Valamennyi szocialista ország­gal és a nemzetközi kommunista mozgalom minden pártjával együttműködésre és egységre tö­rekszünk. Az utóbbi években egyes szocialista országok, vala­mint kommunista és munkáspár­tok, viszonylatában keletkezett né­zeteltérések és viták, nézetünk szerint nem zárják ki annak lehető­ségét, hogy sok kérdésben együttműködjUnk és még ke­vésbé azt, hogy akcióegységre lépjünk közös ellenségünk­kel. a nemzetközi imperializ­mussal szemben. A Magyar Szocialista Munkás­párt kezdettől fogva támogatta a kommunista és munkáspártok újabb nemzetközi találkozójának összehívását. Az előkészítő bi­zottság éppen e héten tartotta meg eredményesen zárult soros ülését Budapesten. Ezt a tényt és az állásfoglalásokat örömmel üdvözöljük, és úgy véljük, hogy újabb nagy lépést tettünk előre. A nemzetközi találkozó közeli összehívására — véleményünk szerint — a helyzet valóban megérett, a feltételek adottak. Tisztelt Központi Bizottság.' Kedves Elvtársak! Pártunk 50 éves harcos útját nagy győzelmek, s időnként be­következett balsikerek jelzik, de az egész utat figyelembe véve büszkén tekinthetünk az ala­pítástól eltelt 50 esztendőre. A párt a zászlót mindig tisz­tán és magasan tartotta, az eszme győzött. Ma a párt megalakulásának 50. évfordulóján, tisztelettel gondo­lunk az alapítókra, azokra az elv­társakra, akik létrehozták a pár­tot, győzelemre vitték a dicső Ma­gyar Tanácsköztársaságot, azokra, akik az ellenforradalom 25 éve alatt, az illegalitásban megtartot­ták a pártot, azokra, akik a fel- szabaduláskor s azt követően har­coltak a hatalomért, dolgoztak az ország újjáépítéséért. Megbecsüléssel gondolunk egész párttagságunkra, mind­azokra, akik ma dolgoznak a pártban, akik lerakták a szocia­lista társadalom alapjait, s to­vább építik azt. Gondolunk ma azokra a bará­tainkra is. akik nem tagjai a pártnak, de a párt szavát kö­vetve, mint jó szövetségeseink, VetunS egy üti SdigoznaS S szo­cialista társadalom teljes fel­építésén, szolgálják a munkás- osztály, a nép, a szocialista ha­za szent ügyét. Szeretettel gondolunk a fiatal kommunistákra, hazánk ifjúsá­gára, a jövendő, a szocialista Magyarország letéteményeseire, azokra, akik holnap viszik to­vább a zászlót! A Központi Bizottság tagjai között és itt ezen az ülésen a párnak sok veterán harcosa van jelen, ők tanúsíthatják, érdemes volt küzdeni! Ma­gasan leng a zászló, amelyet ötven évvel ezelőtt bontottak ki, amely nehéz és küzdel­mes harcokban győzelemre vezette a munkásosztályt. Pártunkban megvolt és biz­ton hisszük, a jövőben is meg­lesz a képesség történelmi kül­detésének méltó betöltésére. Pártunk megalapításának 50. évfordulóján ünnepélyesen kije­lentjük, hogy a magyar munkásosztály, dol- közi kommunista és _ mun­kásmozgalom harcosai ez- gozó népünk és a nemzet- után Is számíthatnak a ma­gyar kommunistákra, a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártra. Pártunk szoros egységben halad ezután Is nemzetközi osztály­testvéreinkkel és tovább vezeti népünket a szocialista Magyar- ország megteremtésének útján, a népek reménysége, a kommuniz­mus ragyogó távlatai felé. Éljen a magyar munkásosz- tány és marxista—leninista, for­radalmi pártja! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljenek és virágozzanak a szo­cialista országok, éljen a kom­munista világmozgalom, a prole­tár nemzetköziség! Kádár János beszéde után hosz- szan zúgott az ütemes taps. majd az elnöklő Biszku Béla Hevesi Gyulának, a párt régi harcosá­nak. a Központi Bizottság tag­jának adta meg a szót, aki töb­bek között hangoztatta: „Minket, 19-eseket, pártunk megalakulá­sának és akkori harcainak köz­vetlen résztvevőit büszkeséggel és megelégedéssel tölt el, hogy pártunk a szocialista építésben, a népgazdaság és a kulturális élet számos területén egykori cél­kitűzéseinket valósította meg tel­jes sikerrel, örülnénk, ha erőnk­höz mérten tudnánk e munkában még segíteni. Hevesi Gyula felszólalása után Biszku Béla ismertette az SZKP Központi Bizottságának az MSZMP Központi Bizottságához küldött üdvözletét. Az üdvözlet kiemeli: A magyar kommunista mozgalom forradalmi hagyomá­nyait folytatva a Magyar Szocia­lista Munkáspárt biztosította a szocializmus alapjainak lerakását s ma szilárdan vezeti a magyar dolgozókat a szocializmus teljes felépítésének útján. Az ünnepi ülés résztvevői nagy tapssal válaszoltak az üd­vözlő szavakra és jókívánságok­ra. Ezután a legifjabb nemzedék, az ifjúkommunisták és az út­törők küldöttei köszöntötték a Központi Bizottság ünnepi, ki­bővített ülését. Fehér inges, vö­rös nyakkendő» harsonásak dísz- jelére, a „Mi, kommunista ifjak indulunk” című dal hangjaira, vörös kendőt lobogtatva léptek be ifjúságunk, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a magyar úttörők jóval több, mint egy­milliós táborának követei, akik a KISZ vörös és az úttörők nem zeti színű zászlaját hozták. Az ifjú generáció nevében Puskás Mátyás, a Ganz-MÄVAG fiatal hegesztője, szocialista bri­gádtag mondott üdvözlő szava­kat. Az elnöklő Biszku Bála javas­latára ezután a Központi Bizott­ság egyhangúlag határozatot fo­gadott el a párt megalakulásá­nak 50. évfordulója alkalmából, majd az ülés’ végén a résztvevők elénekelték az Intemacionálét. Aradó jókedv és buzgalom.,. A mézesfazék egri előadásának egyik epizódja. A hős nem tudja eldönteni, hogy az iker lány test vérek között melyik a felesége. Mátyás király oldja meg a rejtélyt... A Kiváló Együttes cím viselé­sére feljogosító oklevél november 5-én került a Tolnai Kulturális Intézmények Szakmaközi Egyesü­lése színjátszó csoportjához. A közös munka legújabb győzelmi trófeája már a budapesti ünnepé­lyes átadást követően elfoglalta helyét a régebben kapott okleve­lek között, s természetes, hogy uralja valamennyit, hiszen a Mű­velődésügyi Minisztérium és Nép- művészeti Intézet adományozta cím ezúttal az ország valahány műkedvelő színjátszó együttese között válogatva került, Csak a tolnaiakhoz. Nem érdemtelenül, de nagyon váratlanul. Kezdetben volt az operett. élt és uralkodott a műkedvelő színjátszók körében is — országo­san. Emlékezünk erre az időszak­ra, majd arra is, amikor a nép­művelés kis és nagy atyamesterei azon vitáztak ádázul, hogy a nép­művelés mai formái között mind kisebb jelentősége van a színját­szásnak. Volt az országos méretű vitának olyan periódusa is, ami­kor már-már letették a fegyvert a kardoskodók, akik pedig életre- halálra szánták hangoztatni, hogy az ember játszani akar, okosan, szépen játszani, amivel el lehet szórakoztatni a többieket és ami­vel tanítani is lehet. Nemrég a tolnai színjátszók re­pertoárja sem különbözött a többi színjátszó csoportokétól. Zenés víg­játékok, operettek előadásával hírnévre tettek szert kivált az­után. hogy létrejött Tolnán a kulturális egyesülés. Ez a magya­rázata annak, hogy amikor a szín­játszás megújításán fáradozók ta­nácsára a csoport vezetői kiásták a feledésből egy ismeretlen len­gyel szerző népi komédiáját, az egyébként családias légkör villa­mossággal telt meg. — Nem jósolok magunknak semmi jót! — Bár az ötös találatom lenne olyan biztos, mint a bukás, amit most megérünk! Kitört a belháború a csoport­ban. Próbálták az ismeretlent, a ma már szokatlant, de nem győz­ték ócsárolni és nem győzték eléggé félni a bukástól. Szak­nyelven szólva, már összeállt elő­adásra a darab, a nyelvezetében nehéz fűszerekben bővelkedő ko­média. amikor megérkezett a meghívás Egerbe, az I. Országos Színjátszó Karneválra. Ismét ol­dódott a bocskorszíj, annyira nem hittek tulajdon munkájuk igaz értékeiben, hogy vonakodva kel­tek útra. Piaci csetepaté a közönségért Sok jó nevű színjátszó együttes volt hivatalos erre az idén nyá­ron megrendezett egri karnevál­ra. Jöttek, részben hozva, részben igényelve a bemutatkozásukhoz szükséges díszleteket, kellékeket. A tolnaiak csak a két bemutatás­ra váró komédia jelmezeivel ér­keztek, kijelölték részükre a „színházat” a piac egyik sarkát és a kezdés időpontját a délelőtt 9 órát. Czakóné a művészeti vezető ott téblábolt a piaci nyüzsgésben, amikor fölfedezte, hogy mellette rádiósok diskurálnak, leszögezve, hogy itt ugyan nem lesz semmi, mert mindjárt 9 óra, egy díszlet sincs a ládákból tákolt dobogón. Pedig pontos volt a kezdés. Ha­talmas hangzavar közepette rob­bant be a színre a jelmezes tár­sulat, amit kíváncsiak tömege kísért az utcán végig, akárcsak a régmúlt idők komédiásait. Rak- sányi Vilmos, a rendező hang nél­kül ragadta el egyik közelben árusító kofától azt a ládát, amit királyi trónnak szemelt ki, egyet­len plüssel leterítve. Kiabált a kofa, esküdözött az actor, hogy istenbizony visszakapja- a néni azt a vacak ládát! Mindez persze a teljes létszámú piaci és szak­mai közönség szeme láttára, füle hallatára játszódott, viharos köz­derültséget keltve. És színre lép­tek a félig mesealakok, „Az úr, a pór, a két hajadon leányzó és az özvegyember”, majd „A mé­zesfazék” hősei, és osztottak olyan vidámságot, amilyet csak a haj­dan volt valódi vásári komédiá­sok osztottak. Mi sem jellemzőbb a sikerre, mint az, hogy egy elő­adásra hívták Egerbe a tolnaia­kat és négyszer mutatták be a két népi komédiát, osztatlan tet­szést aratva. eszelnek valami újat, ami frís* sebbé, még népibbé teszi. Kissé megtoldjuk a próbaszü­netet, élmények özöne, hatalmas nevetések közepette idézik emlé­keiket, hol, miképpen tréfálták meg egymást, a közönséget, az őket esetleg fitymálva fogadókat. Áradó jókedvük ragadós és a buzgalom is, ahogy csüggnek a színjátszáson. Valahányan dolgozó emberek, nem egy közöttük csa­ládos, mégis olyanok, mint a já­tékot istenítő gyerekek. Tudato­san játszó felhőtt gyerekek. Ha tőlük kérdezi valaki, hogy mi új­ság, mindig tudnak újságot, olyat, amitől nevetésre húzódik az em­ber szája. Elégedettek nem várt győzelmükkel, de nem önelégül­tek. Számos portyázás szerepel a programjukon. Csak kettőt emlí­tek. Ismét ott lesznek az országos színjátszókarneválon amit jövő­re a Dunakanyarban rendeznek meg és a sárpilisi népi együttessel Jugoszláviában vendégszerepei­nek a nyáron. Negyed tízkor csukódik be mö­göttem az ajtó, de a próba még folytatódik. A Szekszárdi Műszergyár felvételre keres azonnali belépéssel betanított munkásokat (férfi és nő) 3 műszakra, valamint 1 fő gyakorlattal rendelkező bérelszámolót. A fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés a gyár terv- és munkaügyi osztályán. (218) A Szekszárdi Állami Gazda­ság, pörbölyi telepére tejházvezetőt, valamint mosogatót keres. Lakás van. Jelentkezés: a kerület központjában: Vár- domb-Uj berekben. (231) Aki mer, az nyer t — hangoztatják most, hogy túl vannak a nagy leckén, sőt a bi­zonyítvány, amely szerint kitűnő­en vizsgáztak színjátszásból és Schmidt János igazgató irodájá­nak a falán ott díszeleg az Eger­ben kiérdemelt oklevél. De, mert őszinték, nyersen nyíltak, azt sem titkolják, hogy féltek, nem bíztak a sikerben. Persze, már most jó néhány előadás után szeretik a két komédiát, újra és újra ki­Ny últenyésztők, állattartók figyelem! Lucernaszéna, rétiszéna, alomszéna stb 50 kg-os té­teltől állandóan kapható a szekszárdi fmsz gyümölcsfa­telepén, Keselyűsi út. (Betonkeverő mellett.) (265) Esküvőre minden ruhaigé­nyét kielégíti a II. Keleti Károly utca 6. sz. alatti Esküvői Ruhabolt Csipke menyasszonyi ruhák, férfiszmokingok, öltönyök, ko­szorúslány ruhák és egyéb al­kalmi ruhák. Menyasszonyi fejdíszek, kala­pok, férfi, női cipők, táskák különleges ékszerek nagy választékban kölcsönözhetők. (289)

Next

/
Oldalképek
Tartalom