Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-23 / 275. szám

Jogásznapok Szekszárdon A Legfőbb ügyész tartott előadást az első napon Pénteken délelőtt kezdődött meg Szekszárdon a jogásznapok eseménysorozata a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak, a Magyar Jogászszövetség Tolna megyei Szervezetének, a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat Tolna megyei Szervezetének és a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének Tolna megyei Bizottságá­nak rendezésében. Az egybegyűl­teket dr. Tóth Bálint, a Népi El­lenőrzési Bizottság Tolna megyei elnöke, a Magyar Jogászszövet­ség Tolna megyei Szervezetének alelnöke köszöntötte. Külön üdvö­zölte többek közt dr. Szénási Gé­zát, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyészét és Szabópál Antalt, a megyei párt- vb tagját, a megyei tanács elnö­két. Megnyitó beszédet Szabópál Antal mondott. A megyei párt­bizottság és tanács nevében kö­szönetét mondott a megye jogá­szainak eddigi munkájukért, majd tájékoztatót adott a megye társadalmi, gazdasági fejlődéséről. Ezt követően került sor dr. Szé­nási Géza előadására, amelyet Időszerű jogpolitikai kérdések címmel tartott. A Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze a többi közt hangsúlyozta, hogy a közelmúltban számos új jogsza­bály jelent meg, s ezek sok e- kintetben módosítják a korábbi joggyakorlatot. Az új jogszabá­lyokat most meglehetősen széles körben véleményezik, vizsgálják, hogy mennyiben állják ki a gya­korlati próbát. Az egyik legfontosabbról, az új gazdasági mechanimus jo­gi vetületéről elmondhatjuk, hogy általában jó tapaszta­latokat adott. Egyébként éppen ilyen szempont­ból előzte meg nagy várakozás a módosításokat. Dr. Szénási elvtárs foglalkozott számos fontos részterülettel. El • mondotta, hogy az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban so­kan arra számítottak, hogy na­gyon elburjánzik majd az üzér­kedés, spekuláció. Örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy nem így történt, az ilyen jellegű vissza­élés kevesebb, mint azelőtt volt. leg nagyobb arányú elbocsátást eredményez. A megfigyeléseink szerint az új munkatörvénykönyv ér­vénye óta a vállalatok keve­sebb munkaviszony-megszün­tetést kezdeményeztek, mint korábban. A vállalatok számos hatékony fegyelmezési lehetőséget kaptak, ezzel azonban nem mindenütt él­nek kellőképpen. Egyes döntőbi­zottságok néha indokolatlanul enyhítik a büntetéseket, s ez könnyen vezethet liberalizálódás­hoz. Jónak bizonyult a munka­ügyi viták társadalmivá tétele, s nem látszik indokoltnak, hogy az visszakerüljön bírósági natéskör- be. Általában jó tapasztalatokat hozott a tsz-ekben az új alap­szabály kidolgozása, néhol azon­ban törvénytelenséget próbáltak meghonosítani alapszabályilag. A háztájit például nem a végzett munkára akarták alapozni, ha­nem arra, hogy valaki család- fenntartó-e.^ Nagyon sok a gazdasági jellegű pe­reskedés, és van olyan ta­pasztalat is, hogy az érdekelt felek gyakran meggondolat­lanul indítanak pert. Tegnap délelőtt Gyuricza Ist­ván vb-elnök vezetésével ülést tartott a Dombóvári Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Sági István munkaügyi főelőadó beszá­molójában fontos kérdésről szó­lott: hogyan hatott az új gazda­ságirányítás a munkaerő-gazdál­kodásra? Később megvitatták a Csökkent munkaképességűek és az Iskolákból kikerülő fiatalok hely­zetét, a pályaválasztási tanács­adás munkáját. Horváth Imre, a szakcsi községi tanács vb-elnöke a harmadik napirendi pontban számot adott a községi tanács végrehajtó bizottságának gazda­ságszervező tevékenységéről. * A Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnap délelőtt megtartott ülését Kemény ez viszont a költségek növeke­désével jár. Jó lenne, ha a vál­lalati, szövetkezeti jogászokat amikor reménytelen esetben in­dítanak pert, s ezzel felelőtlenül növelik a költségeket, anyagilag is felelősségre vonnák. Ha a si­kerekért anyagilag jutalmazzák őket, indokolt lenne ellenkező esetben az anyagi felelősség fel­vetése is. Szénási elvtárs foglal­kozott az erőszakos bűncselek­ményekkel és több más kérdés­sel. Dr. Sarlós László, a Szekszár­di Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Jogászszövetség Tolna megyei Szervezetének alelnöke megnyitotta a szakkönyvkiállí­tást. ­Délután szakosztályi ülés volt, amelyen dr. Prantner József, a megyei bíróság elnökhelyettese, a TIT Tolna megyei Szervezeté­nek elnöke elnökölt és dr, Sá- rándí Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Allatn- és Jogtudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár tar­tott előadást Szocialista szerve­zetek forgalmi kapcsolatai az új gazdasági mechanizmusban cím­mel. Ma tovább folytatódik a jo­gásznapok programja. BODA tő jelentéséről beszéltek, amely a gazdaságirányítás pénzügyi el­veinek gyakorlati megvalósításá­ról szólt. A későbbiekben a vb különböző bejelentések dolgában hozott határozatokat. * Ülést tartott tegnap délelőtt a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága is. Az ülésen Varga István vb-elnök elnökölt. Elő­ször dr. Kántor Livia az egész­ségügyi csoportvezető a járás egészségügyi helyzetéről számolt be a vb-nek. A második napi­rendi pont keretében Kürtös Kál­mán művelődésügyi osztályvezető tett jelentést a cigány lakosság körülményeit javító intézkedések végrehajtásáról. A vb. különböző bejelentések ügyében határozott még az ülés befejezése előtt. Az új munkatörvénykönyvről szólva megemlítette, hogy töb­ben úgy vélték, hogy az eset­István a vb-elnöke vezette. Jan- I kő Sándor pénzügyi osztályveze­Közéletünk Alkatrész? Alkotórész! G yakran mondjuk, hogy az ember a társadalomnak kicsi, de nélkülözhetetlen alkatrésze. De hozzá kell tennünk, mindjárt, hogy nem mechanikai értelemben. Vagyis nem alkatrész amelyet, ha meglazul, egy kombinált fogóval megerősíthetünk, hanem alkotórész. Alkotó­rész, amely él, lélegzik, tesz-vesz a társadalomban és te­vékenyen hozzájárul apróbb-nagyobb tetteivel a jelen, a jö­vő formálásához. Elvtárs, barát, kolléga, aki osztozik a kö­zös munkában, a közös felelősségben. S éppen ez a felelős­ségtudat, az alkotásban való részvétel, a kisebb-nagyobb gondokban való osztozás teremti meg minden ember szá­mára a jó politikai szemléletet, a jó politikai közérzetet. De mit is várnak az emberek a politikától? Nyilván­valóan emberi boldogulásukat, anyagi biztonságot, javuló életkörülményeket. A munkás, a tanító, a tisztviselő azt, hogy mihamarabb jobb hajlék legyen a család felett, ol­csóbb, jobb élelem kerüljön a család asztalára. A mezőgaz­dasági dolgozó, azt hogy olcsóbb, jobb legyen a ruha, ol­csóbb, jobb legyen a gép, amely az életét már eddig is Je­lentősen megkönnyítette. ■ politikai közérzet azonban bármily jelentős, mégsem csupán az anyagi jólét függvénye. A dolgozó ember jó közérzetét jelentősen a környezethez való viszonya, a munkabeli törekvéseinek megértése, elfogadása, munkatár­saival, feletteseivel való egyetértés, vagy egyet nem értés határozza meg. A humánum, az emberi megértés, az alkotás és cselek­vés megbecsülése, az emberi önérzet, az egyéni és a köz nemes vágyainak érvényesítése, figyelembevétele fontos elv a mi társadalmunkban. S mégis hány helyen szenved­nek csorbát ezek az elvek?! A minap, néhány községben járva — á lüktető politikai pezsgés hatásaként feltáruló eredmények sorolása közben — arról is szó esett, hogy nem mindig hiteles a mérce. Előfordul, mondot­ták, hogy csaknem azonos hibáért aránytalanul kisebb a felelősségre vonás mértéke, ha vezető beosztásban ügyködő emberrel állunk szemben. Érthető a zúgolódás, hiszen az ilyen döntés láttán — különösen akkor, ha az indokolás is elmarad — elégedetlenség, s ennek nyomán bizalmatlanság tölti el az embereket. ■ ■ Ü zemeinkből, falvainkból gyakran érkeznek hírek a munkából kiöregedettek megbecsüléséről. Jólesik hallani, hogy sok helyen igénylik a nyugdíjbamenetel után is az idősek hasznos tapasztalatait, észrevételeit és ember­ségtől fűtötten gondoskodnak erkölcsi, anyagi megbecsülé­sükről. Felemelő érzés! De hányszor megesik még, hogy csak kipipáljuk az állományi listáról az öreget. Felszólítást kap, hogy lejárt a „mandátuma” ettől és ettől az időtől kezdve, nem tartanak igényt munkájára. Kiiktattuk, mint elhasz­nált, fáradt alkatrészt, pedig hosszú évek verejtékének, küzdelmének gyümölcse ott él a gyár falain, a tsz „keríté­sén” belül, javuló minőségű termékekben, szárnypróbálgató szakemberek és más vezető beosztású emberek képében. Ki­iktattuk, mint alkatrészt, pedig alkotó részese volt a maga nemében egy lüktető közösségnek. M agunkról esett szó. Emberekről, akik együtt élünk egy nagy családban. Magunkról szóltunk, akik húsz­egynéhány éve, nap mint nap rakjuk a téglát épülő tár­sadalmunk falára. S e nagy mű alkotása közben megesik, hogy háttérbe szorul az emberi magatartás, a személyiség tisztelete, s csak akkor vesszük észre, hogy hiba van, ha mi_ vagyunk szenvedő részese. Észrevesszük, ha mint nyűgös vevőt tart számon bennünket a sarki fűszeres? Észrevesszük, ha ügydarabként kezelnék bennünket a köz­hivatalban? Igen. S ha önvizsgálatot tartunk, akkor látjuk csak igazán, hogy mikor voltunk, vagyunk az egészsége közmorál kialakításának, illetve csorbításának cselekvő részesei. S hogy egyre jobban kiteljesedjen az egészséges köz­morál és politikai közérzet, ahhoz az szükséges, hogy a helyi vezetők, a pártszervezetek, mindenki észre vegye, felismerje: a dolgozó ember nem alkatrésze, ha­nem alkotórésze a társadalomnak. Deák Gyula November 25 Katalin JCét nap málna nőnem bér 25. DCatalin napja. Qflmi maruulhat el a névnapi megemlékezés. . liléxj.. ma LutruM. lel a: QíLépbalt szakad ebeit. dlpizuLéktázgjpnk., dhzilobarvle, édziiégáruk nagij. tu’tlasztikbau. (260) Eg\f nap Obánifán A Mecsek nyáron szép, ősszel csodás. Az óbányai völgy, a Me­csek rengetegének szinte köze­pében elénk tárja őszi arcát: megnyugtat, felfrissít egyszerre. Nem is kell napokat itt tölteni, elég egy-két óra, máris felejti az ember a várost, a rohanást, az ideget őrlő, mindennapi munkát, felejti a technikát, rádiót, tv-1. autót, hűtőgépet, mindent... Itt, a kőkerítéssel védett építő­birodalom most kicsit zajos, reg­gel van. A folyosót tartó oszlo­pon zsebrádió vékonyka hangja próbál birkózni a mérhető, sú­lyos őszi csenddel. Bántóan hat a nyári sláger itt... Pedig mint­egy ötven négyzetméternyi terü­letre a zaj. a jó kedv, a fiatal­ság költözött. A Tolna megyei tanácsi építők üdülőjében a KISZ-esek tartják háromnapos anfolyamukat... A konyha akkora, mint bár­mely parasztháznál — ez az üdülő is az volt, paraszthoz, vízi­malom együttese. A konyhaasz­talon reggeli rendetlenség: ha­lomban a pirítás kenyér, nagy bádogbögrékben tea gőzölög. Az asztal sarkán nagy halom fel­szeletelt nyers hús. Az asztal kö­rül fiatalok. Lányok, tizenegyem És „négy szem fiunk?’, kőműve­sek. A lányok „irodisták”, vala­mennyien a KISZ központi alap- szervezetének tagjai... Takarítás. Vitja előzi meg, mert „én teg­nap is mosogattam, most álljon a vödörhöz más”. Tüzet kell rakni a társalgóban, mert ott les2 a foglalkozás. Az első óra. A társalgóban még nincs meleg, célszerű a be­szélgetést a lányok hálójában tartani. (Bővebbet erről az iz­galmas beszélgetésről később írunk). Kérdések tucatjai, izgal­mas válaszok, s kialakul előt­tünk a kép, milyen érzés 18 éve­sen íróasztal mögé ülni, hogyan élnek az „irodista” lányok... Aztán alig múlik két óra, a vál­lalat KISZ-titkára behozza az ebédet, egyelőre csak mutatóba: két nagy tepsiben töltött hús, piros-ropogósra sülve. Abba kell hagyni a foglalkozást, mert itt is van már az ebédidő... Pihenő ebéd után nincs. „Gyor­san tartsa meg, igazgató elvtárs a beszédét, mert jön a Kom­játi”. László Istváné, a vállalat igaz­gatójáé a szó. Történelemmel, a tizennyolc éves vállalat küzdel­mes múltjával, és a sokat ígérő jövővel ismerteti meg a fiúkat, lányokat, melyért érdemes itt a vállalatnál dolgozni. Közben rö­vid negyedórára-húszpercre szót kap Márkus László, vállalati párttitkár is, hősökre, hősi har­cokra, a kommunista mozgalom kiválóságaira, a nagyszerű küz­delemre, a pártalapítás ötvene­dik évfordulójára emlékezett... Azután ismét az igazgatóé a szó. Ismét a feladatokról, az ifjú­sági munka célzatosságáról be­szél. .. Az órán egyre szaladnak a percek----- A Komjáti-műsomak m ár régen vége, a rádióban va­lamelyik leány cigányzenét ta­lál. .. Már sötét van. Végig a hosszú völgyön, a tengelyig érő. vendég- marasztaló sár a gépkocsi kere­keit enyvként fogja. A lányok, ” fiúk a turistaházbav vacsora­főzéshez fognak.- Pj -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom