Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-23 / 275. szám
Jogásznapok Szekszárdon A Legfőbb ügyész tartott előadást az első napon Pénteken délelőtt kezdődött meg Szekszárdon a jogásznapok eseménysorozata a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának, a Magyar Jogászszövetség Tolna megyei Szervezetének, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Tolna megyei Szervezetének és a Közalkalmazottak Szakszervezetének Tolna megyei Bizottságának rendezésében. Az egybegyűlteket dr. Tóth Bálint, a Népi Ellenőrzési Bizottság Tolna megyei elnöke, a Magyar Jogászszövetség Tolna megyei Szervezetének alelnöke köszöntötte. Külön üdvözölte többek közt dr. Szénási Gézát, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyészét és Szabópál Antalt, a megyei párt- vb tagját, a megyei tanács elnökét. Megnyitó beszédet Szabópál Antal mondott. A megyei pártbizottság és tanács nevében köszönetét mondott a megye jogászainak eddigi munkájukért, majd tájékoztatót adott a megye társadalmi, gazdasági fejlődéséről. Ezt követően került sor dr. Szénási Géza előadására, amelyet Időszerű jogpolitikai kérdések címmel tartott. A Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze a többi közt hangsúlyozta, hogy a közelmúltban számos új jogszabály jelent meg, s ezek sok e- kintetben módosítják a korábbi joggyakorlatot. Az új jogszabályokat most meglehetősen széles körben véleményezik, vizsgálják, hogy mennyiben állják ki a gyakorlati próbát. Az egyik legfontosabbról, az új gazdasági mechanimus jogi vetületéről elmondhatjuk, hogy általában jó tapasztalatokat adott. Egyébként éppen ilyen szempontból előzte meg nagy várakozás a módosításokat. Dr. Szénási elvtárs foglalkozott számos fontos részterülettel. El • mondotta, hogy az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban sokan arra számítottak, hogy nagyon elburjánzik majd az üzérkedés, spekuláció. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy nem így történt, az ilyen jellegű visszaélés kevesebb, mint azelőtt volt. leg nagyobb arányú elbocsátást eredményez. A megfigyeléseink szerint az új munkatörvénykönyv érvénye óta a vállalatok kevesebb munkaviszony-megszüntetést kezdeményeztek, mint korábban. A vállalatok számos hatékony fegyelmezési lehetőséget kaptak, ezzel azonban nem mindenütt élnek kellőképpen. Egyes döntőbizottságok néha indokolatlanul enyhítik a büntetéseket, s ez könnyen vezethet liberalizálódáshoz. Jónak bizonyult a munkaügyi viták társadalmivá tétele, s nem látszik indokoltnak, hogy az visszakerüljön bírósági natéskör- be. Általában jó tapasztalatokat hozott a tsz-ekben az új alapszabály kidolgozása, néhol azonban törvénytelenséget próbáltak meghonosítani alapszabályilag. A háztájit például nem a végzett munkára akarták alapozni, hanem arra, hogy valaki család- fenntartó-e.^ Nagyon sok a gazdasági jellegű pereskedés, és van olyan tapasztalat is, hogy az érdekelt felek gyakran meggondolatlanul indítanak pert. Tegnap délelőtt Gyuricza István vb-elnök vezetésével ülést tartott a Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Sági István munkaügyi főelőadó beszámolójában fontos kérdésről szólott: hogyan hatott az új gazdaságirányítás a munkaerő-gazdálkodásra? Később megvitatták a Csökkent munkaképességűek és az Iskolákból kikerülő fiatalok helyzetét, a pályaválasztási tanácsadás munkáját. Horváth Imre, a szakcsi községi tanács vb-elnöke a harmadik napirendi pontban számot adott a községi tanács végrehajtó bizottságának gazdaságszervező tevékenységéről. * A Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnap délelőtt megtartott ülését Kemény ez viszont a költségek növekedésével jár. Jó lenne, ha a vállalati, szövetkezeti jogászokat amikor reménytelen esetben indítanak pert, s ezzel felelőtlenül növelik a költségeket, anyagilag is felelősségre vonnák. Ha a sikerekért anyagilag jutalmazzák őket, indokolt lenne ellenkező esetben az anyagi felelősség felvetése is. Szénási elvtárs foglalkozott az erőszakos bűncselekményekkel és több más kérdéssel. Dr. Sarlós László, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Jogászszövetség Tolna megyei Szervezetének alelnöke megnyitotta a szakkönyvkiállítást. Délután szakosztályi ülés volt, amelyen dr. Prantner József, a megyei bíróság elnökhelyettese, a TIT Tolna megyei Szervezetének elnöke elnökölt és dr, Sá- rándí Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Allatn- és Jogtudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár tartott előadást Szocialista szervezetek forgalmi kapcsolatai az új gazdasági mechanizmusban címmel. Ma tovább folytatódik a jogásznapok programja. BODA tő jelentéséről beszéltek, amely a gazdaságirányítás pénzügyi elveinek gyakorlati megvalósításáról szólt. A későbbiekben a vb különböző bejelentések dolgában hozott határozatokat. * Ülést tartott tegnap délelőtt a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága is. Az ülésen Varga István vb-elnök elnökölt. Először dr. Kántor Livia az egészségügyi csoportvezető a járás egészségügyi helyzetéről számolt be a vb-nek. A második napirendi pont keretében Kürtös Kálmán művelődésügyi osztályvezető tett jelentést a cigány lakosság körülményeit javító intézkedések végrehajtásáról. A vb. különböző bejelentések ügyében határozott még az ülés befejezése előtt. Az új munkatörvénykönyvről szólva megemlítette, hogy többen úgy vélték, hogy az esetIstván a vb-elnöke vezette. Jan- I kő Sándor pénzügyi osztályvezeKözéletünk Alkatrész? Alkotórész! G yakran mondjuk, hogy az ember a társadalomnak kicsi, de nélkülözhetetlen alkatrésze. De hozzá kell tennünk, mindjárt, hogy nem mechanikai értelemben. Vagyis nem alkatrész amelyet, ha meglazul, egy kombinált fogóval megerősíthetünk, hanem alkotórész. Alkotórész, amely él, lélegzik, tesz-vesz a társadalomban és tevékenyen hozzájárul apróbb-nagyobb tetteivel a jelen, a jövő formálásához. Elvtárs, barát, kolléga, aki osztozik a közös munkában, a közös felelősségben. S éppen ez a felelősségtudat, az alkotásban való részvétel, a kisebb-nagyobb gondokban való osztozás teremti meg minden ember számára a jó politikai szemléletet, a jó politikai közérzetet. De mit is várnak az emberek a politikától? Nyilvánvalóan emberi boldogulásukat, anyagi biztonságot, javuló életkörülményeket. A munkás, a tanító, a tisztviselő azt, hogy mihamarabb jobb hajlék legyen a család felett, olcsóbb, jobb élelem kerüljön a család asztalára. A mezőgazdasági dolgozó, azt hogy olcsóbb, jobb legyen a ruha, olcsóbb, jobb legyen a gép, amely az életét már eddig is Jelentősen megkönnyítette. ■ politikai közérzet azonban bármily jelentős, mégsem csupán az anyagi jólét függvénye. A dolgozó ember jó közérzetét jelentősen a környezethez való viszonya, a munkabeli törekvéseinek megértése, elfogadása, munkatársaival, feletteseivel való egyetértés, vagy egyet nem értés határozza meg. A humánum, az emberi megértés, az alkotás és cselekvés megbecsülése, az emberi önérzet, az egyéni és a köz nemes vágyainak érvényesítése, figyelembevétele fontos elv a mi társadalmunkban. S mégis hány helyen szenvednek csorbát ezek az elvek?! A minap, néhány községben járva — á lüktető politikai pezsgés hatásaként feltáruló eredmények sorolása közben — arról is szó esett, hogy nem mindig hiteles a mérce. Előfordul, mondották, hogy csaknem azonos hibáért aránytalanul kisebb a felelősségre vonás mértéke, ha vezető beosztásban ügyködő emberrel állunk szemben. Érthető a zúgolódás, hiszen az ilyen döntés láttán — különösen akkor, ha az indokolás is elmarad — elégedetlenség, s ennek nyomán bizalmatlanság tölti el az embereket. ■ ■ Ü zemeinkből, falvainkból gyakran érkeznek hírek a munkából kiöregedettek megbecsüléséről. Jólesik hallani, hogy sok helyen igénylik a nyugdíjbamenetel után is az idősek hasznos tapasztalatait, észrevételeit és emberségtől fűtötten gondoskodnak erkölcsi, anyagi megbecsülésükről. Felemelő érzés! De hányszor megesik még, hogy csak kipipáljuk az állományi listáról az öreget. Felszólítást kap, hogy lejárt a „mandátuma” ettől és ettől az időtől kezdve, nem tartanak igényt munkájára. Kiiktattuk, mint elhasznált, fáradt alkatrészt, pedig hosszú évek verejtékének, küzdelmének gyümölcse ott él a gyár falain, a tsz „kerítésén” belül, javuló minőségű termékekben, szárnypróbálgató szakemberek és más vezető beosztású emberek képében. Kiiktattuk, mint alkatrészt, pedig alkotó részese volt a maga nemében egy lüktető közösségnek. M agunkról esett szó. Emberekről, akik együtt élünk egy nagy családban. Magunkról szóltunk, akik húszegynéhány éve, nap mint nap rakjuk a téglát épülő társadalmunk falára. S e nagy mű alkotása közben megesik, hogy háttérbe szorul az emberi magatartás, a személyiség tisztelete, s csak akkor vesszük észre, hogy hiba van, ha mi_ vagyunk szenvedő részese. Észrevesszük, ha mint nyűgös vevőt tart számon bennünket a sarki fűszeres? Észrevesszük, ha ügydarabként kezelnék bennünket a közhivatalban? Igen. S ha önvizsgálatot tartunk, akkor látjuk csak igazán, hogy mikor voltunk, vagyunk az egészsége közmorál kialakításának, illetve csorbításának cselekvő részesei. S hogy egyre jobban kiteljesedjen az egészséges közmorál és politikai közérzet, ahhoz az szükséges, hogy a helyi vezetők, a pártszervezetek, mindenki észre vegye, felismerje: a dolgozó ember nem alkatrésze, hanem alkotórésze a társadalomnak. Deák Gyula November 25 Katalin JCét nap málna nőnem bér 25. DCatalin napja. Qflmi maruulhat el a névnapi megemlékezés. . liléxj.. ma LutruM. lel a: QíLépbalt szakad ebeit. dlpizuLéktázgjpnk., dhzilobarvle, édziiégáruk nagij. tu’tlasztikbau. (260) Eg\f nap Obánifán A Mecsek nyáron szép, ősszel csodás. Az óbányai völgy, a Mecsek rengetegének szinte közepében elénk tárja őszi arcát: megnyugtat, felfrissít egyszerre. Nem is kell napokat itt tölteni, elég egy-két óra, máris felejti az ember a várost, a rohanást, az ideget őrlő, mindennapi munkát, felejti a technikát, rádiót, tv-1. autót, hűtőgépet, mindent... Itt, a kőkerítéssel védett építőbirodalom most kicsit zajos, reggel van. A folyosót tartó oszlopon zsebrádió vékonyka hangja próbál birkózni a mérhető, súlyos őszi csenddel. Bántóan hat a nyári sláger itt... Pedig mintegy ötven négyzetméternyi területre a zaj. a jó kedv, a fiatalság költözött. A Tolna megyei tanácsi építők üdülőjében a KISZ-esek tartják háromnapos anfolyamukat... A konyha akkora, mint bármely parasztháznál — ez az üdülő is az volt, paraszthoz, vízimalom együttese. A konyhaasztalon reggeli rendetlenség: halomban a pirítás kenyér, nagy bádogbögrékben tea gőzölög. Az asztal sarkán nagy halom felszeletelt nyers hús. Az asztal körül fiatalok. Lányok, tizenegyem És „négy szem fiunk?’, kőművesek. A lányok „irodisták”, valamennyien a KISZ központi alap- szervezetének tagjai... Takarítás. Vitja előzi meg, mert „én tegnap is mosogattam, most álljon a vödörhöz más”. Tüzet kell rakni a társalgóban, mert ott les2 a foglalkozás. Az első óra. A társalgóban még nincs meleg, célszerű a beszélgetést a lányok hálójában tartani. (Bővebbet erről az izgalmas beszélgetésről később írunk). Kérdések tucatjai, izgalmas válaszok, s kialakul előttünk a kép, milyen érzés 18 évesen íróasztal mögé ülni, hogyan élnek az „irodista” lányok... Aztán alig múlik két óra, a vállalat KISZ-titkára behozza az ebédet, egyelőre csak mutatóba: két nagy tepsiben töltött hús, piros-ropogósra sülve. Abba kell hagyni a foglalkozást, mert itt is van már az ebédidő... Pihenő ebéd után nincs. „Gyorsan tartsa meg, igazgató elvtárs a beszédét, mert jön a Komjáti”. László Istváné, a vállalat igazgatójáé a szó. Történelemmel, a tizennyolc éves vállalat küzdelmes múltjával, és a sokat ígérő jövővel ismerteti meg a fiúkat, lányokat, melyért érdemes itt a vállalatnál dolgozni. Közben rövid negyedórára-húszpercre szót kap Márkus László, vállalati párttitkár is, hősökre, hősi harcokra, a kommunista mozgalom kiválóságaira, a nagyszerű küzdelemre, a pártalapítás ötvenedik évfordulójára emlékezett... Azután ismét az igazgatóé a szó. Ismét a feladatokról, az ifjúsági munka célzatosságáról beszél. .. Az órán egyre szaladnak a percek----- A Komjáti-műsomak m ár régen vége, a rádióban valamelyik leány cigányzenét talál. .. Már sötét van. Végig a hosszú völgyön, a tengelyig érő. vendég- marasztaló sár a gépkocsi kerekeit enyvként fogja. A lányok, ” fiúk a turistaházbav vacsorafőzéshez fognak.- Pj -