Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

CSALÁD — OTTHON Anyuka megmondja ? Amikor lány lesz a kislány — Amit csak a mama adhat — Nincs röstellnivaló — Édesanyám, édesanyám, mit csi­náljak. ha a fiúk reám néznek, s meg is állnak? — kérdezi a ked­ves, vidám népdal. Köztudott dolog, hogy a dalbéli mama intő szavára, arra. hogy: ,,A fiúkra, a fiúkra, ne is adj még” ugyanazt teszi a lánya, mint bármelyik csitri ma: — nem fogadja meg a tanácsot. Dehát miért is fogadná? Hiszen ma fiúk és lányok természetszerűen együtt járnak, egy osztályba, együtt tanulnak Természe­tes dolog ma ez az együttnevelkedés, nem mint sok édesanya leánykorában volt. Valljuk meg őszintén, azért ma is sok kényesnek tartott kérdés fog­lalkoztatja a gyerekeket. Édesanyju­kat meg az, hogyan válaszoljon azok­ra? Elsősorban azt kell elérnie, hogy a gyermek tőle kapjon választ! Ez pedig nem egyéb, mint bizalom kér­dése, amit nem a serdülőkorban, ha­nem már a legelső lépéseknél meg kell szerezni. A gyerek anyjához fut, ha baja van, bánat éri. Később az iskolai élet számtalan kicsi, de szá­mára nagy gondja viszi anyjához, de ugyanakkor örömeit is megosztja ve­le. Tehát, ha egész kicsi korától meghallgatja, választ ad a kérdéseire — nagyobb korban is bizalommal for­dul hozzá a gyermek. korának megfelelően választ kap a kislány — és a fiú is — az alapvető nemi kérdést érintő problémákra. Am mindezt nem intézhetjük el csak a könyvvel és nem hagyatkozhatunk az iskolaorvosi, az osztályfőnöki órákra, az iskola segítségére. Az érzelmi részt az édesanyától kell megkapnia a gyermeknek. Például úgy, hogy a kérdést nem erőltetve, de az alkal­mat fölhasználva beszél az anyaság­ról, kislánya pólyáskoráról és arról is, milyen nehéz dolog egy kisbaba világra hozása, ápolása, gondozása, el­látása. Érdemes megfigyelni, hogy ilyen beszélgetések után milyen gyöngéden viselkednek a gyerekek egy-egy fiatalasszonnyal szemben, aki éppen kisbabát vár. Nagyon fontos dolog, hogy kezdet­ben az édesanya is, aztán a kislánya is, tartsák számon azokat a napokat, amikor a gyermek nem tornázhat. Sőt, nagyon is figyeljék! Nem lehet ugyanis eléggé hangsúlyozni, hogy a legkisebb rendellenesség is nagyobb bajt takarhat. Sok nő asszonykorban előjövő , betegsége kislánykorban is fölfedezhető. Ezért a kislány panaszai esetén ne röstellkedjünk felkeresni az orvost. JOÓ KATALIN A barkácsolás A barkácsolás a világ minden ré­szében kifejlődött. Az elektromos készülékek otthoni javítását kivéve, amelyek feltétlenül szakembert kí­vánnak, mert a hozzánem értéssel végzett munka életveszélyes is le­het. sok-sok apró munkát, javí­tást, természetesen megfelelő szer­számokkal, a nem szakértő emberek is elvégezhetnek. A barkácsolást ma már nálunk az Ezermester-boltok is elősegítik, ame­lyek az ipar által nem használható segédanyagokat, kézi szerszámokat, félig kész vas- és faipari anyagokat árusítanak. Specializálódó pesti és vidéki boltjai is egyre inkább be­rendezkednek a barkácsolás minden fajtájára. Találhatók ezekben az üz­letekben olyan kombinált fogók, amelyekkel úgy lehet rögzíteni a különböző nagyságú szegeket, hogy azok ne görbüljenek el és ne üs­sünk az ujjúnkra. Kaphatók elekt­romos pákák, kisebb forrasztó - készülékek, satuk, reszelők és egyéb furfangos munkához szükséges kézi- szerszámok. Sajnos, még elég drágák a barkácsoláshoz szükséges kézi- szerszámok és azok a komplett készletek is, amelyekkel minden otthoni munka elvégezhető. 1780 fo­rintba kerül az a hazai készlet, amelyben fűrésztől kalapácsig, spe- cális reszelőktől a csavarhúzóig minden szükséges szerszám együtt van. (Igaz, a készletben elektromos, asztalra rögzíthető fúrógép is találha­tó, amellyel késeket lehet köszö­rülni, sőt bútorpolírozás. csiszolás is végezhető vele. Híre használhatjuk fel a csipkebogyót ? Sajnos, ez nem minden családban természetes. Csak nemrégiben hallot­tam magam is egy fiatal mamát, amint azzal intette le kislányát: rá­érsz ezzel törődni, úgysem érted még! Sőt olyan esetnek is tanúja voltam, amikor ráripakodtak a kis­lányra, érdeklődését szemérmetlenség­nek nevezve. Mi történik ezután? Aki otthon nem kap választ, máshol keresi azt, esetleg a barátnőnél. És. ha ő sem kapott okos felvilágosítást édesany­jától? A gyerek nehezen nyugszik meg abban, hogy nem tud valamit, különösképpen, ha azt érzi, hogy titkolóznak előtte. Elsősorban az édesanya feladata, hogy felvilágosítsa leánygyermekét az úgynevezett ké­nyes kérdésekben, előkészítse a nemi érés időszakára, a helyes magatar­tásra, viselkedésre. Nem könnyű, sok tapintatot igénylő feladat ez, s gyermeke válogatja a hogyanját és az idejét is. Van azon­ban egy nagyon okos könyvecske ,,Gólya hozza”? a címe, amely se­gítséget adhat. Ebben szakszerűen, pedagógiai és orvosi tökéletességgel, Az árokparton, erdőszéleken már pirosodik a vadrózsa termése, a csip­kebogyó. Mit készíthetünk ebből a sokak szemében csak haszontalannak látszó gyümölcsből, amelynek a cit­romnál is jóval gazdagabb, — több mint kétszerese — a C-vitamin tartal­ma? Megaszalva kitűnő teát készíthetünk belőle. A bogyókat megtisztítva, ket­tévágva, a szőrös magjait teljesen el- távolítva szárítjuk, aszaljuk meg. Használat előtt agy fél nappal egé­szen langyos vízben áztassuk be és a kiázott sűrű levet öntsük fel annyi meleg vízzel, vagy melegítsük fel, hogy jól iható legyen. A C-vitamin tartalom így nem megy tönkre a főzéssel. A puhára érett, dércsípte csipke­bogyóból nagyon finom ízt ie ké­szíthetünk. A megmosott bogyókat ép zománcú lábasban annyi vízzel te­gyük fel főni. hogy éppen ellepje. Amint a bogyók megpuhultak, sűrű szitán úgy nyomkodjuk át, hogy a héja és a szőrös magja visszamarad­jon. Az átnyomott gyümölcspépet főzve és állandóan kevergetve kissé besűrítjük, s akkor kilogrammonként 50—80 deka cukrot adunk hozzá. A cukorral együtt is forraljuk 20—25 percig. A még mindig folyékony ízt forrón üvegekbe töltjük, azonnal le­kötözzük és száraz gőzbe tesszük. Csipkebogyóbor. Egy és háromne­gyed liternyi megtisztított csipkebo­gyót nagy uborkásüvegbe teszünk. Egy és háromnegyed kilónyi cukrot 3.5 liter vízben felforralva, langyosra hűtve ráöntjük. Vászonnal lekötve szobahőmérsékleten nyolc napig állni hagyjuk. Akkor a lekötő vásznat per­gamen papírral cseréljük fel. Kb. 10 —12 hét múlva a bor palackokba fejt­hető. ZŰRÉT í™ S~ H Tr 6 m ÜT t ÜT ( f itt E ? \ , ___ n 15~ 21 !V EL F 28 •r* rW*;-* 2?* ■M lZ 32 sr­t­< 1 UÍA "34^ E c 40 41 ti *2“ L. 45 46 r 48 . 50 \ öT* I 9 56 ar *r i *•* %íj/. ST i Sí­65 y T’ v V uL'jí 6e ' 70 71 3"* 73~ 74 3 7T~ * n i , __J 1 * j *­1 L: R— < s r­□ __ F i yj+r • ! m ■ ___ n □ SÍ­'*Á~~ nv*: •* .*»' 49 ■ • 54 1 55 i j§g i 68 rj 6» d • 2j B gr fr Vízszintes: 1. Radnóti Miklós k ölrtam én y ének egyik sora. 13. Maró folyadék. 14. írásbeli sza­bályt. 15. Kinek a tulajdona. 16. Vissza: e napon. 17. Ilyen rózsa is van. 19. Rámol. 20. Pár, né­metül. 21. Perzsa uralkodó. 22. Tagadó6zó. 23. Drága bunda készül belőle. 26. Hüvelyes. 28. ZT. 30. Felvilágosít. 31. Enged 32 Erdei állat. 34. Igekötő. 36. Női név. 38. Háziállat, egyes he lyeken. 39. Helyhatározó. 40. Néz. 42. Erődítmény. 43. Aroma. 44. Kerékabroncs. 45. Rendőrségi fog­ság. 47. Becézett öregember. 48. Vej. 49. Vissza: verj! 50. Ap^ németül, (kiejtve). 52. Néha más­salhangzói. 54. Zenei A-hang, olaszul. 55. Néma cár. 56. Nem áll. 58. Egy angolul. 59. Indulat­szó. 60. Észak-európai pénz. 62. Vissza: állóvíz. 63. Hely rag. 64. Könyörög. 66. . . .Miklós, híres építészünk volt. 68. Lágy fém. 69. Levelezz! 70. . . .István, magyar szabadsághős. 73. Állóvíz (—*). 74. Nemesgáz. 75. Kétkerekű ko­csi. 77. A te tulajdonod. 78. Ma- r’árkergetŐ. 79. Város a Szovjet­unióban. 80. Mérges gáz (—’) °i. Eliszkol. 83. Forró égövi nö- ' \ 84. Rangjelzés. Függőleges: 2. íz. 3. Női ruha­dísz. 4. Folyadéka. 5. Gyilkolja (étoezethibával). 6. Kavics. 7. Rí. 8. Ellátta árral. 9. Vízi állat. 10. GS. 11. Keresztül. 12. Veszély­jelzés. 13. Tóth Árpád versének egyik sora. 15. Inda. 18. Meg­szólítás. 20. Légtömlő, röviden. 23. Indulatszó. 24. Földművelő eszköz. 25. Néha. 26. Igekötő. 27. Ausztriai helység az Inn folyó mellett. 29. Afrikai áUat. 33. Ju­goszláviai város. 35. Néz. 37. Őszi gyümölcs. 39. Albert. .. Pest me­gyei község. 41. Jugoszláv ál­lamférfi. 43. Hajtogatott papír. 46. Muzsika. 51. Lusta. 53. így fi­nom a sütemény. 54. Ipari nö­vény. 55. Perui város. 57. Le­veri-e? 59. Vágná. 6L Dorgál. 65. Végnélküli hangszer. 67. Né­ma len. 69. Irogat. 71. A Balaton teszi. 72. Minden a helyén. 74. Nem — németül. 75. Hiányos ka­jak. 76. Árpa franciául. 76. HLE. 81. Háziállat. 82. Igekötő. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 13. számú sorok megfejtése. V. I. Beküldési határidő: 1968. októ­ber 17, déli 12 óra. Kérjük a borítókra ráírni: ,,Keresztrejt­vény”. A helyes megfejtők kö­zött öt szépirodalmi könyvet sor­solunk ki. Október 6-i keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Vízszintes 1: Bad Schandau, vízszintes 10: Ros­tock; vízszintes 79: Kőnigsteim; vízszintes 80: Halle; Függőleges 12: Erfurt; függőleges 32: Hohen­warthe, függőleges 34: Leuna: függőleges 43: Zwinger: függőle­ges 67: Jéna. Könyvjutalmat nyertek a kö­vetkezők: Dohán Iboilya Szek­szárdi dr. Bencze Ágota Szek- szárd, Rogács IStvánné Bogyiszló, Király József Budapest, Szászi János, Mözs. A megfejtőknek a könyvöt postán küldjük el. Wilson főfelügyelő, akit röviddel az utcai lövöldözés után kiugrasztottak ágyából, az aránylag pontos személy- leírás alapján rögtön Burke-Triggerre gyanakodott. Gya­núját nem sokkal később megerősítette a bűnügyi nyilván­tartó közlése. Ugyanis a géppisztolyon talált ujjlenyoma­tok egyeztek Elmer Burke nyilvántartott ujjlenyomataival. A főfelügyelő elrendelte, hogy szigorúan ellenőrizzék a városból kivezető országutakat, a vasútállomást és repülő­teret, hasonlóképpen a szállodákat is. Az utóbbitól nem sokat várt. Ugyanis az Egyesült Államokban a szállóvendég nem köteles igazolni magát, tetszés szerinti nevet írhat a ven dégkönyvbe. Hajnali három óra tájban megjelent a helyszínen John Carlson büntetett előéletű fogadóiroda-tulajdonos, és min­den áron Wilson főfelügyelővel akart beszélni. — Fél órával ezelőtt felhívott ismerősöm, Joseph O’Keefe — mondta Wilsonnak — s megbízott, közöljem a rendőrséggel, hogy a lövöldözést nem ő kezdte, hanem meg­támadták, ő csak viszonozta a tüzet. Bal csuklóján és bal — 217 — lapockáján megsebesült. Egy orvos bekötözte, az orvos ne­vét nem hajlandó elárulni. Nincs szándékában a rendőrsé­gen jelentkezni, mert ott nem érzi magát biztonságban. / Biztos rejtekhelyen marad mindaddig, amíg nem szerez bizonyságot arról, hogy életét már nem fenyegeti veszély. Wilson vallatóra fogta Carlsont, de az elmondottakon kívül egyetlen szót sem tudott kihúzni belőle. — Pedig életemet teszem rá, hogy többet tud, mint amennyit mondott — mondta Wilson, miután útjára bo­csátotta. Ezen az éjszakán minden bostoni lapnyomdában leállí­tották a rotációsgépeket, hogy kicseréljék az újságok első oldalát. 1954. május 17-i számukban öles címek alatt részletesen beszámoltak a már évek óta kiderítetlen Brinks-eset legújabb fejleményéről, a Nightingale Streeten lezajlott utcai harc­ról. A bostoniak valósággal nyelték a szenzációt, hiszen városukban már húsz esztendő óta nem történt ilyesmi, nem volt nyílt utcai harc gengszterek között. Fél kilenc tájban egy fiatal hölgy jelentkezett kihallga­tásra a rendőrségen, a kialvatlan Wilson felügyelőnél. — Mi közölni valója van? — kérdezte rosszkedvűen. Soha nem tulajdonított jelentőséget nők vallomásának. Agglegény maradt, meggyőződésből. Nézete szerint a nők többsége hiú, kacér, fontoskodó, fecsegő. — Éppen útban voltam üzletem felé — kezdte a leány akadozó lélegzettel — azaz természetesen nem saját üzle­tem felé, mert csak elárusítónő vagyok ... — Rajta, rajta — sürgette Wilson türelmetlenül. — Térjen végre a tárgyra. A neve? — Catherine Dentine. Szóval úgy történt, hogy útban voltam az üzletbe. A villamoson egy utas kezében újságot láttam, s elolvastam a nagy címet az éjszakai lövöldözésről. — Igazán elolvasta? — jegyezte meg Wilson enyhe gúnnyal.-v. 218 — — Igen — felelte Cathy buzgón. — És eszembe jutott, hogy az amit az éjszaka láttam, esetleg összefügg a lövöldözéssel. — Mi a szöszt láthatott. Talán rosszat álmodott — gondolta magában Wilson. Még türelmetlenebbül sürgette: — Mondja meg már végre, mit látott. — Ma éjszaka, körülbelül fél egy óra tájban szoba­szomszédom — ugyanis albérletben lakom — titokban el­hagyta a házat. — No és? Ez csak nem tilos. — Igen ám, de fegyver volt nála. Géppisztoly. — Mit mond? — kérdezte Wilson meghökkenve. — Géppisztoly volt nála. Filmeken láttam ilyen fegy­vert. Közben azt hittem, hogy Mr, Bürke szorgalmas, derék egyetemi hallgató. — Azt mondta, Burke? — Igen. Ez a neve. — Hol lakik ön? — Dorchester, Harvard Street 88. Mrs. Huttonnál. Wilson kíméletlenül félretaszította, és kirohant a szobából. — De hiszen még nem mondtam el mindent — kiáltott utána a leány, de a főfelügyelő ezt már nem hallotta. Már néhány perccel később nyolc riadóautó lezárta a Harvard Street, s rendőrök fogták körül azt a háztömböt amelyhez a 88-as számú ház tartozik. Hat polgári ruhás rendőr lövésre kész fegyverrel elhelyezkedett a ház,bejára­tánál, hat a hátsó bejáraton benyomult a házba. Mögöttük Wilson ment fel lihegve a lépcsőn. Az emeletre érve kopogtatás nélkül benyitott Mrs. Hut­ton lakásába. Kíméletesen az asszony szájára tapasztotta a kezét, hogy elfojtsa sikítását, azután intett a rendőröknek. Ketten közülük vállukkal betörték az ajtó fabetétjét, a má­sik négy lövésre tartott pisztollyal berontott. — Fel a kezekkel! — 219 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom