Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-29 / 254. szám
>1 u n ka hősök Ünnepélyesen, a járási KISZ-bi- zottság ülésén adták át a háromezer forint jutalmat Farkas Györgynek, a megye legjobb ifjúsági kombájn vezetőjének. Valamikor sokat használták ezt a kifejezést: a munka hősei. Később el is maradt, pedig a munkának mindig vannak kimagasló egyéniségei, akik valóban hősies küzdelemmel, nagy akarattal dolgoznak és kedvvel dolgoznak. Ilyen a két fiatal ozorai gép szerelő, Farkas György és Gábor Géza, akik az aratási időszakban együtt dolgoztak egy kombájnon, és a nagy eredményt közösen érték el. Formális dolog csupán, hogy amikor a díjat átadták, nem szólították mindkettőjüket. így történt a versenybe való benevezés, egy névvel. Azt mondják, a jövő esztendőre ismét betervezték a győzelmet, és azt is, hogy az ozorai labdarúgócsapat megnyeri a bajnokságot a megyei B- ben. Farkas György ugyanis az óriási munkatempó mellett az aratás idején is részt vett a csapat játékában minden vasárnap. Szinte hihetetlennek tűnik ekkora ambíció, ha elmondjuk, hogyan is dolgoztak ezek a fiatalemberek. De inkább mondják el ők maguk, idézzük az ő szavaikat: F arkas György: Tavaly is megnyerhettük volna már a versenyt, de nem akartuk tönkretenni a kombájnt. Uj gép, nem volt szabad meghajtani, ezt nagyon jól tudtuk. Nem figyelmeztetett rá bennünket senki, szerelők vagyunk, ismerjük a gépet. Együtt tanultunk Gábor Gézával, együtt is aratunk évek óta, és erre az évre beterveztük magunknak az első helyet. Tulajdonképpen azzal nyertük meg, hogy bármilyen javítanivaló volt a gépen, azt mi éjszaka elvégeztük. Láttuk előre, milyen kopás, vagy hiba következhet be, előre gondoskodtunk a szükséges alkatrészről, vagy magunk készítettük eL Egyszer szétrepült a dobtárcsa, azt is a műhelyben csináltuk meg, az esztergályossal. Tizenkilenc éves fiú. A műhely dolgozóinak átlagos életkora különben csak 25 év. Mostanában, amióta csak a műhelyben dolgozunk, most is van hetenként legalább kétszer túlórázás, amikor este kilencig, tízig dolgozunk, de ezt mindenki csinálja. Túlóradíj nincs, csak sima órabér. Nem is követelünk többet Az aratás idején mindent megadott a szövetkezet, amit csak lehetett. Egy hatalmas Iajtot fürdésre használtunk, mindennap friss vizet tettek bele. Ezt a laj- tot eredetileg tűzrendészeti célra akarták használni, azért húzatták ki a gabonaföldre. Amikor elkértük, gondoskodott a tsz egy másik víztartályról, hogy a tűzrendészettel se legyen probléma. A kombájnon másfél-kétóránként váltottuk egymást Gézával, de ezalatt is ujjnyi vastagon rakodott ránk a por. A meleg rettenetes volt, megmérte az egyik kombájnos a műszerfalon, 45 és 47 fok között ingadozott. Korán reggel kezdtük mindig, ebédidőt sem tartottunk soha. Aki nem ült a gépen, bekapta az ételt a legrövidebb időn belül, aztán cseréltünk. A szövetkezet autója hordta kj az ebédeket. Otthon úgy készülődtek az aratásra, hogy az energia meglegyen. Anyu le sem feküdt esténként, amíg haza nem jutottam. Pedig megtörtént, hogy éjfél után két óráig is javítottuk a gépet. A Géza kislányának én vagyok a névadó szülője, szóval komák vagyunk, és egyszer a Sörkert vezetője adott nekünk vacsorát, 6 a Géza apja. Jó világos van nyáron a Sörkert mellett, oda álltunk be a kombájnnal szerelni. Háromszor egymás után csak fél éjszakát aludtunk, mert javítani kellett. Nem arról van szó, hogy rosszak a gépek, sőt, most is a mi kombájnunk van a legjobb állapotban, de a kopás előfordul és mi magunk akartunk mindent megcsinálni. A vasárnap ugyanolyan volt, mint a hétköznap. Kivéve azt, hogy vasárnap még futballoztam is, szóval akkor nem estig mentünk a kombájnnal. Amikor kiderült, hogy mi vagyunk az elsők a megyében, még a tsz-szövetség aratási versenyében is, rendkívüli párttaggyűlést hívtak össze, és azon én, mint a KISZ-szervezet titkára beszélhettem az ifjúság helyzetéről. Ez volt a téma. A faluban eddig nem nagyon ismertek, de most hallottam már néhányszor, a hátam mögött, hogy „ez az a srác”. Kilencvenhét vagonnal takarítottunk be, 689 hold termését. Ozorán elég sok a domboldal, nem volt könnyű. G ábor Géza: A feleségem óvónő, azt mondta, ne csináljam, nem fogom bírni. Mondtam neki, nem kell sokat vesződni a főzéssel, szóval azt akartam, hogy ez a verseny ne jelentsen neki többletmunkát. De azért mégis mellémállt, főzött mindennap., A gyereknek akkor jött a foga, sokat sírt éjjel. Olyankor kimentem aludni a konyhába. A prémiummal együtt személyenként tízezer forintot kerestünk aratáskor egy hónap alatt. Vettünk is mindjárt egy Delta tévékészüléket. A prémium a kis szemveszteségért és az alacsony tarlóért járt. Lefogytunk öt-hat kilót, de más kom- bájnosok is leadtak ennyit. Jövőre újra beállunk. (gemenci) 43000 levélszekrény Tamásiból Tizennyolcezer levélszekrény ké zült ebben az esztendőben a Tamási Vegyesipari Ktsz-ben. T vabbi *5 00«™* az ev vege« elkészül. Felvételünk a dukkozoban kész«». Fizetés: havonta egyszer Sokfelé és sokan beszélnek mostanában erről: a fizetést egy alkalommal, egy összegben kapják november másodikától a vállalatok, intézmények, üzemek szellemi dolgozói. A változást ki így, ki úgy fogadta. S az ez iránt tudakozódó kérdésekre néhány típusválasz hangzik el: — Nem mindegy az... — Majd elválik, hogyan alakul ezután a gazdálkodásom.., — Hát azért talán jobb volt a két részletes fizetés ... — Nekem jobb lesz, legalább egyszerre veszem kézbe az egész fizetésem, vásárolni jobban lehet majd.,. Körülbelül hasonló válaszok hangzanak el e témakörben mindenfelé. Hasonlóan vélekednek a Garay téri általános iskola tanárai is ebben a dologban. — Nekem jobb volt a régi módszer, mivel a férjem már amúgy is egy összegben hozta haza a fizetését, — mondja Fertőszögi Béláné. A többiek meg — dr. Wallacher Lajosné, Pethő Gyula, Körösi Károlyné — lelkes híveivé váltak ennek a módosításnak. Megegyezik a véleményük abban is, hogy az áttérési segély is jól jön. Ilyenkor év végén, a nagy kiadások időszakában pár száz forint többletnek csak örülni lehet. Abba azonban már a legkevésbé sem tudnak belenyugodni, hogy a túlórapénzeket kéthónapos késéssel vehetik majd kézbe. — Eddig ugyanis a pedagógusok túlóráit mindig a hónap leteltét követő napokban kellett jelentenünk — mondja Pethő Gyula, az iskola igazgatója —, azt számfejtették és az előlegfizetéssel egyidőben kapták meg a pedagógusok. Tehát a szeptemberi túlórákat október elején jelentettük, s október tizennegyedikén vették fel az érte járó összeget a pedagógusok. Most, ezután a szeptemberi túlóráért csak november elején fognak fizetni. Mivel esetenként több száz forintról van szó, nem mindegy, hogy ki mikor veheti kézbe ezt az összeget. A túlóra-kifizetések ügyében okvetlenül valami módosítást kellene bevezetni, az eredeti elképzelés, szerintünk nem megfelelő. Ezt a pedagógus-szakszervezet is belátja, s ígéretet kaptunk, hogy valamilyen formában megpróbálnak intézkedni. Hogy hogyan? Az eredmény bizonyára nem marad majd el, hiszen ez a probléma nemcsak egy iskola tantestületének a gondja. Bizonyára a téma jelentőségét felmérve foglalkoznak az üggyel az illetékesek. M. E. A napraforgó rangja Pincehelyen A napraforgó termesztéséről igencsak megoszlanak a vélemények a mezőgazdasági üzemekben. még a szakemberek körében is. Egyik helyen úgy vélekednek: nem érdemes vele különösebben foglalkozni, mért kevésbé gazdaságos', mint jó néhány más növény, nehezen lehet beilleszteni a vetésszerkezetbe. Viszont teljesen ellentétes érvek szerepelnek. A napraforgópártiak azt igyekeznek bizonyítani, hogy az eredményes és gazdaságos termesztés inkább szemlélet kérdése — ezt bizonyítja jó néhány termelőszövetkezet között a pincehelyi Vörösmarty is, ahol évek óta termeszük a búzával, kukoricával egyenrangú növényként, a megyei termésátlagnál jóval nagyobb mennyiségben. — Nagyüzemi szinten 1962 óta termeljük a napraforgót — mondja Szenti Imre, a szövetkezet fő- agronómu&a — szántóterületünk közel tíz százalékán, a vetésszerkezetnek megfelelően 400—460 holdon. Termésátlagunk az utóbbi öt évben nem volt tizenegy és fél mázsa alatt. Az idén is 12,48 mázsát termeltünk 462 hold átlagában. — Milyen indítékok szólnak a termesztés mellett? — Elsősorban az, hogy a napraforgó Pincehelyen hagyományos növény, még az egyéni gazdaságokban is szívesen és eredményesen termelték. Ennek megfelelően folytattuk nagyüzemi szinten is, mégpedig úgy, hogy ma már növénytermesztésünk egyik fő profilja. Érmek megfelelően mindig olyan talajba és olyan talajelőkészítéssel vetjük, mint bármelyik főnövénvf. —- Csupán ez az állandó, magas termés alapja? — Nem. Inkább úgy mondanám: a fajta, és több éves gyakorlati tapasztalat, valamint az újabb szakirodalom alapján kialakított termesztési technológia. — Kezdem a fajtával. A mi viszonyainknak nagyon jól megfelelnek a szovjet fajták: a Krasz- nodari, a Peredovik, a VNIMK. — Ugyancsak lényeges a vetési idő megválasztása. Nekünk a legjobban megfelel az április 4. utáni idő, tehát közvetlenül a kukorica előtt, természetesen őszi mélyszántásba vetünk. A másik: a megfelelő műtrágya. Tulajdonképpen ezzel növeltük a termésátlagot a kezdeti nyolc mázsáról tizenegy fölé. Ez káliból, foszforból, nitrogénből együttesen mintegy nyolc mázsa. Tavasszal szórjuk ki vetés előtt, disztillerrel bedolgozzuk a talajba, gyűrűs- hengerrel lezárjuk a talajt, majd a vetés után ismét gyűrűshengerezünk. — A művelési — Hogy tréfásan mondjam, „kapazinnal”. Munkaerőhelyzetünk lehetővé teszi a kézi művelést, és a betakarításnál :s igénybe vesszük a kézi erőt. Úgy számolunk, hogy egy kombájnra nyolcvan hold betakarítást számolunk. Egy-egy kombájn mellé 20—20 főt osztunk be. Vagyis, kézzel szedjük, és kombájnnal csépeljük. Ha esős idő van, akkor is 10—12 nap alatt végzünk a betakarítással. Ezzel a módszerrel a betakarítási veszteség is lényegesen kisebb, és mindamellett, egyáltalán nem viseli meg a kombájnt. — Milyen növény kent! utina a földbe? Általában búza. — A napraforgó közismerten talajzsaroló növény. Mégis, búzát vetnek utána? — Igen, mert a napraforgó csak akkor talajzsaroló, ha hiányzik a szervesanyag-visszapótlás. Viszont mi a napraforgónak annyi műtrágyát adunk, hogy abból a búzának is maradjon. A napraforgó után termelt búza átlagtermése az idén tizenöt, mázsa volt, két mázsával kevesebb ugyan, mint az olyan kitűnő előveiemények, mint az ola jlen, a pillangósok, de ez a többletbevételben realizálódik. A napraforgó után talaj fertőtlenítést sem kell végezni. A főagronómus által elmondottakat Szabó János Lekönyvelő számadatokkal egészíti kb — A tagság a megművelésért hét mázsa termésig 80, azon felül 30 forintot kap. A terméseredményeknek megfelelően ez napi 130 forintos keresetnek telel meg. Egyébként az idén a szántóföldi növénytermelésből a napraforgó volt a legjövedelmezőbb. A szántó tíz százalékáról a növénytermesztés árbavételének 24 százalékát kaptuk. A jövedelmezőséget más oldalról azzal is bizonyíthatom, hogy a 640 forintos má- zsánkénti árral szemben 1 mázsa előállításának a Közvetlen költsége 240 forint. A holdankén- ti árbevétel 7987,20 forint. Az 57,66 vagon termés utál mintegy másfél millió forint a vállalat’ nyereség. (Az elmondottalthoz a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat adaléka: a szövetkezet a magasabb olajtartalom és a súlytérítés után még mintegy negyedmillió forint bevételhez jut — ez legalább nyolcvan k ló terméstöbbletnek számít.) A főagronómus és a főkönyvelő elmondja még azt is, hogy miután a napraforgó a növénytermesztési üzemág egyik fő terménye, az a gondolat foglalkoztatja őket, hogy áttérnek a több éves értékesítési szerződéses rendszerre. Bt. INépűjsá» 5 1968. október 29.
