Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

rendhagyó módon A Szekszárdi Vasipari Vál­lalat szakszervezeti tanácsának ülésén a vállalat gazdasági hely­zetéről, a termelési költségek, a bevételek, a nyereség alakulá­sáról számolt be a vállalat ve­zetősége. Mindenkinek feltűnt, hogy a főkönyvelő nem a szo­kásos módon tartja meg a be­számolót, nem tart papírokat a kezében,, hogy arról olvasná fel a legfontosabb gazdálkodási ada­tokat. Ehelyett a táblára kisze­gezett kördiagramok, grafiko­nok egy-egy pontjára mutat, amikor a forintokról beszél. Még­pedig oly módon, hogy mindenki lássa: A jövőben nem is lesz szükség arra, hogy ő magya­rázzon. És nemcsak ilyen alkal­makkor, hanem bármikor — ha valakit érdekel — ezek a dia­gramok megtekinthetők az ő szobájában. Minden segítség nél­kül eligazodhat rajtuk nemcsak az igazgató, az szb-titkár, hanem bármelyik részlegvezető, sőt egy­szerű dolgozó is. Egyelőre a köz­pontban vezetik ezeket a „nyil­vántartásokat”, de hamarosan kikerülnek a részlegekbe is. Elegendő tehát pár percig ta­nulmányozni a vonalakat, kü­lönböző színű sávokat, „fűrész­fogakat”, bárki megállapíthatja, hogy a vállalat egésze, vagy az egyes üzemrészek hol tartanak a költségekkel, bevétellel, nye­reséggel, „pillanatnyilag” meny­nyi nyereségrészesedés várható mit „költöttek el” már belőle és főként: mit kell tenni, hogy a nyereség még nagyobb legyen. Hónapokig dolgoztunk a módszeren — mondja Vajay Ti­bor főkönyvelő — hogy állan­dóan pontos tájékoztatást tud­junk adni a műszaki vezetőknek és dolgozóknak. A termelés, a gazdálkodás különböző adatai összefüggnek, szoros kölcsön­hatásban vannak egymással. Ha jól választjuk meg, mit akarunk ábrázolni és azokat együttesen tüntetjük fel, nagy segítséget ad­hatunk a gazdálkodás megjaví­tásához. A félév végén „indul­tunk”, akkor mértük fel a vál­lalat gazdasági helyzetét, he­lyenként korrigáltuk a terveket, majd a részletesen felbontott tervek alapján készítettük el a különféle diagramokat. Egyéb­ként az eredetileg tervezett nye­reséget egymillió forinttal kor­rigáltuk felfelé és most már ehhez mérjük a teljesítést is. Úgy látszik, hogy hosszú évek után most ismét lesz nyereség, így részesedés is... Az egyik kördiagram a vállalati árbevétel és a terme­lési költségek — együttesen és költségnemek szerinti bontás­ban — a nyereség alakulását áb­rázolja. Kiderül, hogy július vé­gén a tervezett árbevételnél mint­egy öt nap, a költségeknél há­rom, a nyereségnél pedig 10 nap volt a lemaradás. Egy hónap múlva változott a kép, „egyenes­be jöttek” vállalati szinten. Egy másik diagram a tizenegy ön­álló elszámolási egység gazdál­kodásáról ad folyamatosan képet Az olajkályhagyártás és értékesí­tés lemaradása július végén még csaknem egyhónapos volt, ez augusztus végére egy hétre csök­kent. A paksi üzem augusztus végén már „megtermelte” az ok­tóber végéig esedékes nyeresé­get. Az autójavítók is október közepénél tartottak a nyolcadik hónap végén, a gyönkiek viszont a termelési kö’tségelőirányza- tunknak csak a július végéig esedékes részét vették igénybe, árbevételükből viszont a július közepéig esedékes részt érték már el. Nyereség tekintetében augusztus 20-nál tartottak a hó­nap végén. A tűszelepüzem „le­maradása” egyébként indokolt, az év közepén tervemelést vállaltak és ehhez képest a félévkor két­havi lemaradásuk volt. Érdekesen ábrázolja egy kördiagram a rezsiköltsé­gek alakulását. A Vállalati általá­nos költségek előirányzata egyéb­ként nyolcmillió forint, ez van felbontva 32 funkcióra. Pillana­tok alatt leolvasható, hogy egyik­másik gépkocsi költségeinél túl­haladták az előirányzatot, némi túllépés van az anyagigazgatási költségeknél, a termeléssel ösz- szefüggő rezsiköltségeknél azon­ban megtakarítás jelentkezik. Vonaldiagram ábrázolja a vál­lalat főprofiljával — az olajkály- hagyártással — kapcsolatos leg­fontosabb adatokat. Leolvasható belőle a gyártásnak, a kiszállítás­nak, a számlázásnak és a pénz­bevételnek az alakulása. Min­denki tudja, hogy a vállalat jú­nius-júliusban pénzügyi nehézsé­gekkel küszködött. Nos, a diag­ram választ ad ezek okaira. Júliusban nagyon cikkcakkosak a vonalak — ütemtelen kibocsá- osátás, szállítás, a kiszállításhoz képest két-három hetet késett a számlázás, még inkább késett az ellenérték beérkezése. Augusz­tusban már kevesebb a cikk- cakk, „szinkronban” fut a ter­melés, a kiszállítás, a számlázás és az inkasszálás. A nyereség alakulását és felhasználást kördiagram ábrázolja, a tiszta nyereség augusztus végére elérte a nyolc hónapra tervezettet, a diagram­ból azonban azt is pontosan meg lehet állapítani, hogy hol tarta­nak a részesedési alap év közben igénybe vehető részének — étke­zési hozzájárulás, újítási díj, ösz­töndíjak, prémiumok stb. — fel- használásával. Itt majdnem min­den rendben van, azonban a pré­miumokkal „elfutottak”, bár a diagram „naptára” augusztus 31-et mutat, annyi prémiumot fi­zettek ki, ami — ha időarányosan akarják felhasználni az éves elő­irányzatot — október végéig lett volna esedékes. A bérszínvonal diagramja viszont azt mutatja, hogy az év első felében itt bizo­nyos tartalékot gyűjtöttek, de még augusztus végén Is van egy kis rés — mégpedig lefelé — a bázis-bérszínvonal és a ténylege­sen kifizetett átlagbér között. Ha tehát az év végéig fokozni akar­ják a nyereségét, de úgy, hogy a részesedést se éljék fel, legyen mit osztani az éves mérleg el­készülte után, nem prémiummal, hanem béremeléssel kell és lehet a jobb munkára ösztönözni. A vasipari vállalatnál kiala­kuló módszer még csak az első lépésnél tart. De így is nagyon alkalmas arra hogy segítse a vezetést a gazdál­kodás megjavításában, betekintési lehetőséget adjon a dolgozóknak is a vállalat működésébe, lehető­vé váljék a tartalékok mozgósí­tása. J. J. külön vonat a Szovjetunióba Kétszázhúsz Tolna megyei in­dult tegnap délben különvonat- tal Szekszárdról Moszkvába és Kievbe. Búcsúztatásukon megje­lent Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára és Varga István, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának munkatár­sa. Ez már a harmadik békevo­nat, amely a Szovjetunióba in­dul és amelyeken eddig több mint kétezer Tolna megyei vett (■a-rX. Eredményes tanácskozást A z általános fogyasztási és értékesítő szövetke­zetek — alapszabályuk értelmében — napjainkban tartják az őszi tagtanácskozá­sokat, közgyűléseket. Ezeken a fórumokon ad számot a veze­tőség az elvégzett munkáról, de egyben előkészítő értekez­lete is a jövő évi célkitűzések meghatározásának. A tagság előrelátó, okos javaslatai jól hasznosíthatók a tervek elké­szítésénél, a döntésre váró fel­adatok előkészítésénél. Bátran kimondhatjuk: e tanácskozá­sok a jövő évi munkát ala­pozzák meg. A tagsággal való tanácsko­zásnak megyénkben különbö­ző változatai alakultak ki: ki­sebb községekben, ahol a taglétszám lehetővé teszi, köz­gyűlést tartanak, ahol az a követelmény, hogy a tagság minél szélesebb rétege —. de legalább ötven százaléka — vegyen részt. Ha az időpont helyes kiválasztása jó szerve­zéssel párosul, nem ritka a száz százalékos megjelenés sem. Elterjedtebb formája a vélemények kicserélésének a tagság kisebb csoportjaival va­ló tanácskozás. Tanácstagi kör­zetenként, egy-egy bolt vevő­körzetében, vagy éppen a ter­melőszövetkezet brigádülésein kerül sor a végzett munka ismertetésére, megvitatására. Több évi tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy ezek a kisebb létszámú tanácskozások kötet­lenebb vitát, több bírálatot, észrevételt eredményeznek. A vezetők szemében kicsinek tű­nő problémák más megvilágí­tásban kerülnek felszínre, s mindez jó előfeltétel ahhoz, hogy azonnali intézkedéssel javítsák a lakosság áruellátá­sát, alaposabban szervezzék meg az áruértékesitési, szol­gáltatási, vagy a tagság szem­szögéből más, fontos felada­tokat. A napjainkban szervezendő közgyűléseknek rangot ad az a körülmény, hogy a szövetkeze­tek most vitatják meg a tag­ság széles rétegeivel a készülő új alapszabályt, a szövetkezet új „alkotmányát”. Az előkészület már július­ban megkezdődött. Az elmúlt hetekben a választott veze­tőség minden szinten megtár­gyalta a tervezetet, de hozzá­fűzték észrevételeiket a tagság különböző rétegeivel folytatott tanácskozásokon tagjaink is. Megyei szinten több ezer ja­vaslattal a tarsolyukban fog­hattak hozzá a szerkesztő bi­zottságok az alapszabály tény­leges megfogalmazásához. C sak az elismerés és kö­szönet hangján szólha­tok a megyei és járási nőtanácsok, nőtagjaink segítő, kezdeményező munkájáról, az alapító tagok, fiatalok sok hasznos észrevételeiről. A cél valamennyi szövetke­zetünknél azonos: a helyi sa­játosságokat leginkább kifeje­ző, a tagság akaratát tükröző, olyan alapszabály szerkesztése, amely hosszabb távra rögzíti az új gazdaságirányítással is összhangban levő szövetkezeti feladatokat, a tagok jogait, kötelezettségeit. Nem kis feladat előtt állnak a szövetkezetek. Szívós, kitar­tó munka kell annak bizonyí­tásához, hogy az alapszabály más kell legyen az eddiginél. Itt nemcsak a szövetkezet el­nevezése és záradéka mutatja a különbözőséget, hanem a belső tartalom fejezi ki, hogy más és más rétegű, más és más életkorú tagjaink más és más területi elhelyezkedésű, közgazdasági adottságú szövet­kezettől differenciált munkát követelnek. Egy-egy szövetkezeti alap­szabály megismerése, megvita­tása — a maga 40—50 oldalnyi terjedelmével — fáradságot, türelmet követel. Egyszeri hallásra tagjaink nem is ér­tik. nem is érthetik meg, ezért tagtanácskozásaink, közgyűlé­seink megtartásának módsze­reiben is változtatni kell. He­lyesnek tartanám, ha szövet­kezeteink a lesokszorosított alapszabály-tervezetüket •—* mint számos helyen tették ezt az OFT által hozott határozat­tal és alapszabálymintával is — egy-egy tanácskozásra meg­hívott tagoknak legalább egy héttel korábban kiadnák ta­nulmányozásra, s a tagtanács­kozást, közgyűlést vezető ak­tíva csak összefoglalná az ed­digi tárgyalások tanulságait, kiemelné a tervezetükből, ami új, vitára bocsátaná az alter­natív javaslatokat B ízunk abban, hogy szö­vetkezeteink tagsága ez alkalommal is él az alapszabályban biztosított jo­gaival, s a gazda szemével és felelősségével teszi meg ész­revételeit. Eredményes tanácskozást! SZOBOSZLA1 JENŐ AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK: kőműves, ács, vízvezeték-szerelő, központifűtés-szerelő, lakatos szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat. Munka télen is biztosítva! Bérezés teljesítmény szerint! Szállást, étkezést biztosítunk. Hazautazási költséghozzájá­rulást jogosultság szerint fizetünk. Felvétel esetén az uta­lási költséget térítjük. cjér megyei Állami Építőipari Vállalat Székesfehérvár, Ady Endre utca 13. (23) Foto: Bakó Jenő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom