Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
Amerikában döbbentem rá, hogy mennyire rossz a ma- lyar szerkesztőségek felszerelése. Nincs a szerkesztőségek- jen például fejvédö sisak és gázálarc. Pedig az ilyesmire szükség lett volna Amerikában, hogy megfelelően tudósíthasson az ember. Ha látna a szerkesztő úr, bizonyára megijedne tőlem. Pedig nem tettem mást, csak a kérését teljesítettem. Információkat akartam szerezni a demokrata párti elnökjelölő kongresszusról, ahol arról szavaztak: kire szavazhatnak majd az amerikai állampolgárok. A szavazás demokratikusan zajlott le. Kint a tömeg McCarthy mellett a vietnami háború ellen tüntetett, bent viszont a vietnami háború és Humphrey mellett szavaztak. A bentiek egymásközt verekedtek, a kintiek a rendőrökkel, meg a nemzeti gárdával. Kint gumibotot és könnygázt használtak, olyan könnygázt, amit most próbáltak ki először és hogy milyen hatékony, arról meggyőződhettek a küldöttek, sőt az elnökjelöltek is. Szó, ami szó, a jelölő kongresszuson kívül is, belül is tökéletes volt a demokratizmus. Most már csak az a kérdés, hogy a két elnökjelölt közül a demokratapárti, vagy a köztársaságpárti lesz-e az elnök. Egyesek véleménye szerint tökmindegy, mert a két elnökjelölt az egy, csak a demokratizmus jegyében váltak kétfelé. Tehát demokratikusan megválaszthatják az amerikaiak az egy elnöküket. Ne csodálkozzon a szerkesztő úr, ha egy kicsit bonyolultan írtam erről a kérdésről, de úgy összevertek, hogy még most is viselem magamon a demokratizmus színeit, a kéket és a zöldet. Nem is megyek többet ilyen helyre, hacsak nem biztosítanak nekem is egy olyan páncélozott kocsit, mint amilyent az amerikai elnöknek készítettek most. Potom ötszázezer dollárba került, három tv van benne, tökéletesen golyóbiztos. .. Golyóbiztos, de én két okból nem irigylem az Egyesült Államok elnökét. Az egyik: három tv műsorát kell néznie, holott mi gyakorlatból tudjuk, hogy néha egyet is elég végignézni. A másik: a golyóbiztos kocsiból ki kell szállni időnként, és a golyóbiztos bőrt még nem találták fel. Persze, még mindig jobb a televíziót nézni, mint azt a huszonnégy órán keresztül forgó hanglemezt hallgatni, amit most hoztak forgalomba Amerikában. Hallom, hogy otthon is készítenek majd ilyen lemezt, amelyen rajta lesz az egész táncdalfesztivál. Akkor fognak majd igazán megbolondulni a magyar dolgozók, mert a rádió képes lesz és felteszi ezt a lemezt és akkor huszonnégy órán keresztül többször is ugyanazt hallják. Ha így folytatódik tovább az utánzási hóbort, még megérjük azt is, hogy nálunk is hat szemet festetnek maguknak a nők és akkor nem tudja az ember, hogy melyik az igazi, és a festettel kacsintott vissza a. nő, vagy az eredetivel. Meg lesz ezüstnyakkendő is, amit aztán eladunk az ékszerboltban, ha kiment a divatból... Sok minden lesz. Persze, már van is. Nagyon köszönöm a szerkesztő úrnak, hogy eljuttatta hozzám a szekszárdi pedagógus építőközösség levelét, mert ugye, most úgy sem tudok kimozdulni a lakásból, ahol a feleségem tüzes ruhával halványítja a demokratizmus színeit. így legalább van min elmélkednem. A fene gondolta voltul, hogy Szekszárdon egyszer feltalálják a nem lakható lakásokat. Ezek a lakások kívülről úgy néznek ki, mintha lakhatók lennének, holott a valóságban nem lakhatók. Kívülről az építőközösség minden tagja látja, hogy van lakása, belülről viszont mindenki úgy érzi, hogy alaposan.. meg kell gondolni, melyik forintot hová tegyék, hogy a nem lakható lakások törlesztését is tudják fizetni. Mert törleszteni már kell, hisz műszakilag augusztus 7-én átadták már a Táncsics utcai lakásokat, amihez 1967-ben megvették a közművesített telkeket, amelyeket még ma sem közművesítettek. Ebből az *egészből az látszik, hogy eladni már tudunk. Nem akarom lebecsülni a szekszárdi találmányt, de azért a tárgyilagosság kedvéért meg kell mondanom, hogy ebben is a világszínvonal alatt vagyunk. Ezt onnan tudom, hogy nemrég Darmstadtban jártam és az ottani főiskola könyvtárában megnéztem egy kiállítást, amelyen láttam zenélő éjjeliedényt, világító harisnyakötőt és olyan nadrág, tartót„ amely hátul távirányítással gombolható le. A távirányítással legombolható nadrágtartó jelenti szerintem a világ színvonalat, mert ennek legalább van valami basznia. A zenélő éjjeliedény zene nélkül is jó, a harisnya- kötői is megtalálja az ember, ha nem világít. E két utóbbi legailatb olyan haszontalan pénzpocsékolás, mint a nem lakiiató lakások építése. Ezért javaslom, az ilyen lakások helyett gyártsunk inkább távirányítással legombolható nadrágtartót. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: Gyilkosság forgatókönyvre New Yorkban a napokban volt a lőfegyverek kötelező beszolgáltatásának határnapja. New Yorkban, az állam törvényei értelmében tilos olyan fegyvert tartani, amely nincs bejelentve a rendőrhatóságoknál. Ennek ellenére, még a rendőrség óvatos becslései szerint is legalább négymillió bejelentetlen fegyver van a nyolcmilliós állam lakosságának birtokában. Hogy a törvénynek érvényt szerezzenek, a rendőrség majd minden évben meghirdeti New Yorkban a fegyverek kötelező beadásának „hónapját”. A „hónap” folyamán a rendőrségi őrszobákban le lehet adni a revolvereket, puskákat, aknavetőket és ágyúkat. A rendőrség biztosítékot nyújt, hogy senkitől sem kérdezi meg: honnan vette a fegyvert, miért volt arra szüksége, nyúlvadászat, vagy valamilyen komolyabb ügy miatt, és nem használta-e tulajdonosa a leadott fegyvert a társadalom kárára. A hónap letelte után már szigorúbban járnak el. Ha netán valakinek a padlásán eldugott „föld-föld” rakétára bukkannak, kellemetlen kérdésekre kell válaszolni, esetleg meg is bírságolják. Két pisztoly... Rövidesen kiderül tehát, hány New York-i lakos kapitulált a törvény előtt és adta le önként fegyverét. A hónap első felében mindössze ... két pisztolyt adtak le a rendőrségen. Nagyon tartok attól, hogy a televízióban nem fogom látni a begyűjtött fegyverek halmazát. Am a kék, vagy színes fényű képernyőn működés közben láthatom az összes valamirevaló pisztoly- és puskafajtákat, mert enélkül egy tv-adás elképzelhetetlen. Még a reklám is. Az amerikai televízió mindent tud. Tudja, hogy mennyi idő múlva hat a fejfájás elleni pirula, az idegnyugtató, az altató, vagy a gyomorcsepp. Arról azonban nem csinálnak reklámot, hogy a tv-film vagy a krimi milyen gyorsan, hány hét, vagy hónap múlva érezteti mérgező hatását a befolyásolható nézőre. Alig másfél hónappal azután, hogy először mutatták be a Bonnie és Clyd mellesleg tehetséggel megalkotott filmet (amelynek hősei két, az életből kiábrándult szimpatikus kétnem- beli fiatal, akik nagy műértéssel követik el bankrablásaikat) utánzók jelentek meg, akik, a rendőrség adatai szerint, párosán raboltak és gyilkoltak, pontosan úgy, ahogyan a film mutatta. Hők az áldozatok Néhány hónapja megnéztem a „Nem így kell a nőkkel bánni” című filmet. Hőse, a mániákus gyilkos (Red Steiger, a kitűnő amerikai színész alakítja) nem tudom hányadik gyilkossága után (csak nők az áldozatok) felhívja a rendőrséget, bejelenti a bűntényt, bemondja a címét és gúnyos hangon kéri, hogy tartóztassák le, különben újabb gyilkosságot követ el. Ez történt a semmitmondó filmben, amelyet különben kitűnő rendező forgatott, nagyszerű operatőr fotografált, és amelyben Red Steiger a színészi átélés csodáját mutatta be. Augusztus 13-án történt, Miamiban, a rendőrőrszobán, megszólalt a telefon. — Gyilkosság történt — szólt egy ismeretlen hang. — Mi történt? — képedt el az ügyeletes rendőrtiszt. — Gyilkosság. — Gyilkosság?! — Most gyilkoltam meg három nőt. A rendőrtiszt biztosan nem látta a filmet, mert kissé gúnyosan kérdezte: — Csak hármat? — Komolyan beszélek — folytatta az ismeretlen telefonáló. — Kérem, nagyon kérem tartóztassanak le. A rendőrtiszt most már ideges lett. — Hol tartózkodik? — Jöjjenek a repülőtérre. Az egyik nőt megtalálják a kocsiban, a másik áldozatot egy mellékutcában. — Hol tartózkodik? — Ha el nem fognak, az éjjel még egy gyilkosságra számíthatnak. A telefon kattant, a beszélgetés félbeszakadt. Mitől egzaltált? A rendőrség kirobogott a repülőtérre. A kutatás nem tartott sokáig. Egy negyvenkét éves nőt találtak öt golyóval a fejében és a nyakában. 15 éves lányával két fejlövés végzett. A harmadik áldozatot nem találták meg, de a rendőrség tudja, hogy a gyilkos nem hazudott. Pontosan, forgató- könyv szerint működött. A gyilkos és a rendőrség beszélgetését magnóra vették. Többszöri lehallgatás után a rendőrorvos arra a következtetésre jutott, hogy a gyilkos „szellemileg egzaltált” személy. Mitől, vagy mi miatt volt „egzaltált”, azt az orvos nem tudta megmondani. Ostobaság lenne feltételezni, hogy az Egyesült Államokban kialakult erőszaklégkör miatt kizárólag az amerikai filmek és a televízió a hibás. A fő bűnös természetesen, az életmód. A kommerszfilm és tv azonban komoly bűnrészes ebben az életmódban. G. B. Lézersugár a híradástechnikában A Moszkvai Egyetem egyik épületében a gyorslift hamarosan felvisz bennünket a kívánt magasságba. Innen — a Lenin- hegyről — messzire lehet látni. A Zubovszkij téren magasodó automatikus telefonközpont épületével — a Luzsnyiki Stadion, a klinikák, a lakótelepek felett öt kilométer hosszan — fénysugár köti össze azt a helyet, ahol állunk. Két lézersugár segítségével beszélgetnek mindazok az előfizetők, akiknek telefonszáma 13—9 és 4—6 számokkal kezdődik. Mielőtt ide jöttünk volna, az egyetem halijából kipróbáltuk az összeköttetést. Soha ilyen tisztán — recsegések, áthallások nélkül még nem folytattunk beszélgetést. A membrán tisztán visszaadta a hangsúlyt is. A vékony, — alig három gyufaszál vastagságú — fénysugár a moduláló berendezésbe kerül, és fokuszoló lencséken halad keresztül. Egy pillanatra megszakítjuk a sugár útját. A kézen tűzpiros folt. Ha újból elvesszük a kezünket, a sugár továbbviszi a kedves, vidám és néha szomorú híreket. Ilyen előzmények után látogattuk meg ezt az intézetet, ahol a Lenin- és Nobel-díjas profesz- szorok, Bászov és Prohorov dolgoznak. Itt születtek meg az első gázlázerek, ezeket követték hamarosan a kristály- és félvezető lázerek. A gáz — csakúgy mint a kristály és a félvezető lézer — nagy lehetőséget biztosított a fénysugár felhasználására. Ma már elképzelhetetlen a navigáció, a kohászat, a szeizmológia, az asztronómia, az űrhajózás fejlesztése, — a mérőműszerekről nem is beszélve — lézersugár nélkül. Az első szovjet híradástechnikai lázer-közvetítővonalat a PosSáskaveszély Aggasztó jelentések érkeznek a sáska elleni védekezés londoni kutatóközpontjába: a Vörös-tenger mindkét partján sú-í lyos sáskapusztítás kezdődött, amely legfőképpen Etiópiát, Szomáliföldet és Szaud-Arábiát érinti. A kutatóközpont megfigyelései alapján várható volt a sáskajárás erre az időszakra: már novemberben látták, hogy tömeges sáskarajok bontakoznak ki Jemenben és Szaud-Arábiában, amiből következtetni lehetett, hogy a nyárra elszaporodnak és nagyobb térségeket lepnek el. A FAO — az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete — segítséget is nyújtott a védekezésre az érintett országokban, bár a megelőzés igen nehéz. A sáskaraj kiterjedése jelenleg kb. 230 négyzetmérföld; mintegy 23 millió sáskából áll, amelyek összsúlya 46 000 tonna. Egy tonna sáska annyi élelmet eszik meg egy nap alatt, mint 250 ember. A sivatagi sáska utolsó nagy arányú pusztítása 1948—1963 között dúlt a Vörös-tenger térségében. Etiópiában 1958-ban 167 000 tonna gabonát faltak fel a sáskák, — ami egymillió ember egyévi szükségletét fedezte volna. taügyi Minisztérium Tudományos Kutatóintézetének laboratóriumában dolgozták ki. Velük egyidő- ben a leningrádi kutatók is sikeres kísérletet folytattak. A leningrádi ködös légköri viszonyok között lézersugárral képeket továbbítottak másfél kilométeres távolságra. Mindemellett a lázersugár- összeköttetés még nem teljesen megbízható. Egyelőre csak kombináltan alkalmazhatják, huzalokkal, vagy rádióhullámokkal létesített összeköttetéssel. Megoldásra vár a tökéletes berendezés megalkotása, az összeköttetés távolságának növelése, a légköri jelenségek hatásának kiküszöbölése. Az időjárás talán az első számú ellenség. A felhők, a köd, a portartalom, a füst, a különböző gázok, mind-mind gyengítik az összeköttetés hatékonyságát. Minél közelebb létesül a kapcsolat a Pöld felszínéhez, annál több a zavaró körülmény. Háromezer méteres magasságban egy köbméter levegőben mintegy száz szilárd testecske található, a Föld felszínén pedig több mint százezer, amely egyik legfőbb akadálya a lézersugárnak. A kutatók véleménye szerint lehetőség van arra, hogy bármilyen időjárási körülmények között 35, derült éjszakákon pedig több mint 100 km távolságra létesítsenek lázersugár-összeköttetéseket. A jelenlegi legjobb megoldást a tv-reléláncokhoz hasonló hálózat kiépítése biztosíthatja. Ez a módszer természetesen nagy anyagi áldozatokat követel, de a gazdasági szakértők számításai szerint — még nagy távolságok esetén is — megtérülnek a ráfordított költségek. Az egyik legfontosabb érv a fénysupárkapcsolat nagy jeláteresztő képessége,
