Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-10 / 212. szám

VISSZHANQ Iregszemcsei tanácsok A teleltetési gondok könnyítése — Még nem késő a rozsos repcés keverékek vetése Már csaknem a fél országban — főleg a Dunántúlon, de Bács-Kis- kún és Borsod megyében is — el­terjedt az iregszemcsei takar­mánytermesztési rendszer, amely­nek az a lényege, hogy megfelelő agrotechnikával, kellő talajerő­utánpótlással és öntözéssel április végétől az őszi keményebb fagyok beálltáig nagy választékban etet­hetnek folyamatosan zsenge ta­karmányokat a nagyüzemi gazda­ságok. Ez különösen hasznosnak mu­tatkozik az idei aszály után. A Délkelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szakemberei még idejében ellátták értékes útmuta­tásokkal a rendszerüket alkalma­zó gazdaságokat, termelőszövetke­zeteket. Dr. Vincze László, az in­tézet tudományos főmunkatársa most elmondotta: megelégedéssel látták a héten tett határjárásuk során, hogy a gazdák megszívlel­ték az intézet tanácsait, felhívá­sait — amelyek a Népújság ha­sábjain is megjelentek —. Amerre jártak — Keszthelytől Marcalin át Kaposvárig — napraforgós ke­verékekből másod-, vagy tarló­vetést végeztek, amelyek a kedve­ző esők hatására jól kikeltek és erőteljes fejlődésnek indultak: így minden remény megvan, hogy pó­tolni tudják a tavasz és a nyár első felének száraz időjárása miatt keletkezett hiányokat. Az iregszemcsei kutatók újólag felhívják a gazdaságok vezetői­nek a figyelmét arra, hogy még nem késő a rozsos, rep­cés keverékek vetése; ezeket sürgősen vessék el, mert jó erőben lévő talajokon, ked­vező ősz esetén ezeket még ka­szálhatják, s ha a tél is ked­vez, ezek újra sarjadzanak és tavasszal megint adnak egy ka­szálót, de egész télen át legellet- hetők a juhokkal, a növendékmar­hákkal, sőt a tenyészkocákkal is. Amint ezt Czapáry László is nagy­szerűen alkalmazta az Alsótenge- lici Kísérleti Gazdaságban. A téli legelő legalább annyira fontos, mind a karotin, mind a télen mindig kritikus D-vitamin-ellátás miatt, mivel az állatok szabad le­vegőn tartózkodnak, és ez a legel­tetéssel párosulva igen megköny- nyíti a teleltetési gondokat. — Ugyancsak újólag azt taná­csolhatjuk a nagyüzemeknek — hangsúlyozta dr. Vincze László —: ne csak minden melléktermék — kukoricaszár. leveles répa­fej, stb. — megtakarítására gondoljanak, hanem használja­nak ki minden legeltetési és egyéb alkalmat az őszi legel­tetési és zöldtakarmány-etetési lehetőségek megnyújtására, mert szinte törvényszerűen igaz az a gyakorlat, hogy mi­nél későbben nyúlunk a kész­letekhez — a kazlakhoz, a répaprizmákhoz és más tartó­sított takarmányokhoz —, mi­nél jobb kondícióban, vitami­nokkal és ásványi anyagokkal feltöltött szervezettel mennek állataink a télnek, annál ki­sebbek lesznek a teleltetési gondok, amelyek ezáltal idő­tartamban is lényegesen meg­rövidülnek. Nagy gondossággal tárolják a ta­karmánykészleteket, így például jól védjék, takarják le a kazlakat, hiszen addig lehet takarékoskod­ni, amíg van miből. Az ősz takar­mányozási szempontból kedvező­nek ígérkezik, még a rétek kizől- dülése is azt a reményt kelti, hogy ezeket is meg lehet kaszálni; ha pedig az esős időjárás miatt a sar- jú beszárítására nem lenne lehe­tőség, felhívjuk a figyelmet a ná­lunk szokatlan eljárásra is: a ré­tek sarjútermése fonnyasztva, fel­tépett kukoricaszárral — ami ilyenkor mindig adódik — besilóz- ható, s ez jó téli takarmány. — Mit vethetnek még? — Az iregszemcsei tapasztala­tokból merítve, arra is felhívjuk a gazdaságok figyelmét, hogy a rozsosrepcés, rozsos őszibükkö- nyös, rozsos őszi borsós és az őszi­árpa ugyanezen keverék vetéseit kövesse a búzás pannonbükkönyös keverékek vetése, lehetőleg ko­raibb, majd későibb búzafajtával vetve, ami által már a jövő tava­szi folyamatos zöldtakarmányozás megalapozását is megvalósíthat­ják a nagyüzemi gazdaságok. Ha ehhez még azt is figyelembe vesz- szük, hogy az idén jó termést ho­zott őszi zab vetését az előbbi pil­langósokkal kombinálhatjuk — a Hőgyészi Állami Gazdaságban és az Iregszemcsei Kísérleti Gazda­ságban talán még beszerezhető ve­tőmag —, akkor valóban mindent megtesznek az üzemek azért, hogy a jövő tavaszi zöldtakarmány-ete- tés ne csak bőséges, de változatos is legyen, és az időben is meg­nyújtsák a mér kora tavaszi nap­raforgós keverékek etetéséig; mi­közben a jövő tavaszi lucerna, vö­röshere, vagy más pillangósok ter­mése már a következő télre tarta­lékolható, a fehérjemérleg megja­vításához, illetve a fehérjealap biztosításához — tanácsolja az iregszemcsei intézet képviseleté­ben dr. Vincze László. B. L. A volt partizánok a harcos múltra emlékeztek Az MSZMP Tolna megyei Bi- ló okmányt adott át Ádor János zottsága és a Magyar Partizán Szekszárd, Balogh Gyula Gyulaj. Szövetség megyei csoportjának Balaskó Gyula Tamási, Fata Jó­rendezésében hétfőn, a volt par­tizánok részére baráti összejöve­telt tartottak a megyei pártbizott­ság kis tanácstermében. Az egybegyűlteket Tolnai Fe­renc, a megyei pártbizottság tit­kára köszöntötte, — összejövete­lünk célja — mondotta többek kö­zött —, hogy kifejezzük elismeré­sünket és erősítsük kapcsolatun­kat azokkal a volt partizánokkal, akik a második világháborúban fegyverrel a kézben, a fasiszta ön­kény, a háború ellen harcoltak. Tolnai elvtárs köszöntője után Pollák Andor, a Partizán Szövet­ség Tolna megyei csoportjának el­nöke, érdemeik elismerését igazo­zsef Iregszemcse, Hoffmann Ká­roly Bonyhád, Pintér-Baranyi Já­nos Szekszárd, Turbuk Menyhért kalaznói volt partizánnak. Hirdesse LAPUNKBAN használaton kívüli állóeszközeit, elfekvő készleteit, gyártmányait, kapacitáskeresletét, -kínálatát és egyéb adás-vételét. Különkiadásunkat az egész országban terjesztjük és a válla­lati. intézményi címjegyzék alapján díjmentesen küldjük ki. Legközelebbi „börze új ságunk" 1968 szeptemberében jelenik meg. HELYBIZTOSÍTÁS VÉGETT SZEPTEMBER 15-IG KÉR- i'K AZ ANYAGOT BEKÜLDENI. TOLNA MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT /rkszárd, Béla tér 1. Telefon: 120—10, 120—11. (x) Az osztályvezető egyedül... Nem is gondolná az ember, milyen nehézségek adódnak telefonszerelésben. Még az is megtörténik, hogy egv postahiva­tali osztályvezetőnek kell elve­gezni a tsz-majorok telefonnal való ellátását, teljesen egyedül, szerelőmunkások mellőzésével. Tolna megye öt közös gazda­ságának majorjába kellene az idén bekapcsolni a telefont. Meg­van rá a pénz, félmillió forint, az állam adja. Ez már tulajdon­képpen tavaly elintézett dolog volt: lesz pénz, legyen telefon. Telefon azonban nem lesz. Majd jövőre. Hiába tervezték be nem­csak a tsz-ek, hanem az állam is, hogy ezt 1968-ban kell meg­valósítani, mert létfontosságú és egyébként is megvan hozzá a pénz. A Pécsi Postaigazgatóság kitart amellett: az idén aztán nem! Óriási tervezés szükséges ehhez, hiszen oszlopokat kell le­ásni, stb. Majd jövőre. A Tolna megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tálya többször megsürgette az ügyet, mert erre a beruházásra már 1967-ben határozatot hozott a Gazdasági Bizottság, és az idei év elejétől tudják a postaigaz­gatóságon is, hogy a munkát meg kell csinálni. A válasz azon­ban mindig elodázó, sőt, leutóbb egyértelműen elutasító. Az osz­tályvezető leveléből, amit a Tol­na megyei Tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályához írt, világosan kitűnik az ok. Igen sajnálatos: „Értesítem, hogy az 1968. évi Tolna megyei tsz távb. igények közül f. évben egyet se tudok bekapcsolni... ahogy a ter­vek elkészülnek, 1969-ben elkez­dem folyamatosan a bekapcsolá­sokat.’* Kitűnik tehát, hogy mi­vel egyedül dolgozik ebben a munkában, az idén már nem jut el Tolna megyébe. Nagy kár, mert itt örömmel segítenének ne­ki. Az illetékes termelőszövetke­zetek adnának a telefonbevezetés­hez fuvart és segédmunkát is, amennyi csak kell. Sem gödröt ásni, sem oszlopot cipelni nem kellene az osztály- vezetőnek. G. J. Miért drága a panellakás? v A TÜZÉP válasza A Tolna megyei Népújságban megjelent cikkre válasz: „Miért drága a panellakás, mi számit tényleges költségnek és hogyan lehetne olcsóbb?” című cikkek. A cikkek bizonyos téves információk alapján a Pécs-—Szekszárdi TÜZÉP Vállalatot igen helytelenül mutatják be az. olvasónak. Ugyanis a szekszárdi Városgazdákodósi Vállalatnál elkövetett sza­bálytalanságokat nem lehet a TÜZÉP Vállalatnak a felelősségére felróni és A nagy költségek nem a TÜZÉP bonyolításából adódnak. A Városgazdálkodási Vállalat szerződést kötött a TÜZÉP Válla­lattal a tüzelő átvételére, de kizárólag csak a fűtési szezonra, tehát nyári idényben tárolni nem hajlandó, erre a TÜZÉP Vállalat kell, hogy vállalkozzon. A TÜZÉP Vállalat szekszárdi telepe iparvágánnyal rendelkezik, melyet igen nagy költséggel a vállalat építtetett úgy­nevezett „önköltségcsökken teái” hitelből, melyet 1969. év végéig vissza kell fizetni. A vonatkozó rendelet értelmében belterületi árat alkalmaz a TÜZÉP Vállalat. Egyébként ez logikus, mert a szállít­mány a TÜZÉP-telep iparvágányára érkezik, innen közvetlen gép­kocsira rakás csak a már említett tüzelési szezonban lehetséges, egyéb időszakban a telep az áru kirakására kőteles azt a telepen tárolja és a már előbb kirakott árut is a Városgazdálkodási Vállalat igényének megfelelően szállítja. A TÜZÉP Vállalat telepe felelős továbbá az áru átvételéért és a helyszínre szállításáért, ebből kö­vetkezik az is, hogy az árut rendszeresen mérlegelve adja tovább. A Városgazdálkodási Vállalat a helyszínen, tehát a felhasználás helyén veszi át az árut. Ha nincs megelégedve a súlymennyiséggel, vagy ellenőrizni óhajt, lehetősége van megbízottját a gépkocsiba beültetni és vagy a TÜZÉP-telep, vagy más vállalat hídmérlegén az árut újból mérlegeitetni, hogy a szállítójegyen szereplő súlymennyi­ség megegyezik-e az ellenőrző mérlegelés eredményével. Nincs olyan rendelkezés, hogy ki* tételű, vagy nagy tételű el­adás. Ugyanis más fogyasztók is ugyanilyen áron kapják. Kétféle ár van: tranzit ár vagy telepi ár. Tranzit árat azonban neon alkal­mazhatunk a Városgazdálkodási Vállalat felé sem, mert koksznál a részükre leszállítandó mennyiség után összesen 10 500 forintos rá­fizetést, tehát veszteséget okoznánk a TÜZÉP Vállalatnak, mivel mázsánként 16 forintos engedményt kellene adnunk, holott ml ezt az engedményt senkitől sem kapnánk meg. Azt viszont senki sem kívánhatja meg a TÜZÉP Vállalattól, hogy veszteséges tevékeny­sége t folytasson. Tettünk ajánlatot a Városgazdálkodási Vállalatnak, hogy a TÜZÉP által tárolt, de a bánya által már nem termelt komlói dió­szenet telepi áron és a további szükségletet az 1968 69-es fűtési évben tranzit áron szállítjuk le. Ez kölcsönös előnnyel járt volna, azonban ajánlatunkat a Városgazdálkodási Vállalat nem fogadta el. Ennél többet a TÜZÉP Vállalat tenni már nem tud, mert így is haszon nélkül bonyolítaná a forgalmat. A szénféleségeket a központi fűtéses házakhoz egyébként 1,50 forintos haszonnal bonyolítjuk, tehát ez a haszon egyáltalán nem olyan összeg, melyet a vállalat az egyébként törvényesen meg­határozott rendelkezések alapján nem számíthat fel, hiszen a szál­lítási szerződések, a megrendelések és az egész bonyolítási fele­lősség különben is költséggel jár, de már említettem, hogy a táv­fűtéses házakat kizárólagosan fűtési idényben kell ellátni tüzelővel. A cikkben megjelent kifogás hogy január l-től március 31-ig 4.40 forintos fuvardíjat számítottunk fel mázsánként, helytálló és ezért az 1050 mázsa leszállított szén után mázsánként 2,— forintos fuvardíj visszatérítéséről már intézkedtünk, hogy a Városgazdálko­dási Vállalat számlájára átutalást nyerjen. Ez a tévedés abból adó­dott, hogy ez időszakban nem voltunk szerződéses viszonyban az AKÖV-vel és szóbeli tájékoztatás alapján szekszárdi telepünk a fent említett fuvardíj felszámítását eszközölte, azonban a szerződés meg­kötése alkalmával mázsánként 2,40 forintos fuvardíj térítésben álla­podtunk meg, s ezt követően már ezen összeg is lett felszámítva és a jövőben is ezt érvényesítjük. Üjból hangsúlyozzuk, hogy a TÜZÉP Vállalat a vonatkozó jog­szabályoknak megfelelően járt el, kivételt képez a fuvardíj fel­számítása három számla esetében, melyre vonatkozóan a szükséges intézkedést mint fentebb már közöltem, ■— megtettük. Az augusztus 2-i, ,,A vezetők közérzete” című cikkre válaszolom, hogy amellett, hogy tévedéseken alapszik még rosszindulatúan is közöl olyan tényeket, melyek teljesen igaztalanok. Egyértelműen rögzítem, hogy a 4 forintos fuvarköltség felszámí­tása nem áll, a korábbi cikkekre adott fenti válaszomban az ide vonatkozó tényállást már közöltem. Továbbá, hogy a TÜZÉP olyan magatartást tanúsít, melyet egy nagy hatalmú hatóság alkalmazhat és nem kereskedelmi szerv, — vissza kell utasítanom, mert a TÜZÉP Vállalatnak minden egyes vevőre szüksége van, minden egyes igényt ki akar elégíteni, mint kereskedelmi szerv, természe­tesen a rá is érvényes jogszabályok betartásával. Olyan üzletet azonban a TÜZÉP Vállalat sem bonyolíthat, mely számára veszte­séges és ezért nem lehet megrovásban részesíteni, hogy egy másik vállalat energikus igazgatóját kikészíti. Jelen esetben ez a cikk a TÜZÉP Vállalat igazgatóját készíti ki, mert sorozatosan rossz­indulatúan rágalmazza. A dombóvári TÖVÁL, vezetőivel igen jó kapcsolatunk van. azonban előfordul, hogy általuk készített termékeket felajánlanak olyan áron, mely a jelenleg érvényes hatósági áraknál magasabb, ilyen áron a TÜZÉP Vállalat nem veszi át a termékeket. Ellátásukat pedig 1968. január l-től az AGROKER végzi építőanyagban, a TÜZÉP Vállalat csak kisegítő lehet, mivel árualapot az ipar a tsz-ek és TÖVÁL-ok ellátására az AGROKER-nek biztosított. Erről egyéb­ként a folyó év első negyedében az ipart, a tanácsi, valamint a tsz-ek felettes szerveit értesítettük. Egyértelműen vissza kell tehát utasítani azt a mondatot: ..pon­tosabban üzleti tevékenység címén hatósági pózból dirigál”. Hangsúlyozni kívánom, hogy a TÜZÉP Vállalat az egyéni fo­gyasztókkal és közületekkel* igyekszik olyan kapcsolatot kialakítani, mely mindkét fél igényét és érdekeit képviseli, amennyiben a lehetőségei megengedik árengedményt is tesz, de veszteséges tevé­kenységet senki nem kívánhat a TÜZÉP-től. Tisztességes és ru­galmas kereskedelmi tevékenységet kívánunk folytatni és ha ezt valaki megsérti a vállalat területén, azok ellen szigorú felelősségre vonásokat eszközlünk, viszont akik nem győződtek meg tevékeny­ségünkről, csak különböző információk alapján nyilatkoznak, — azoknak sem engedhetjük meg. hogy az egyébként felelősségteljes munkát végző kereskedelmi dolgozókat a fogyasztók előtt rágal­mazzák, lejárassák. Egyébként semmiféle monopolisztikus helyzetet nem élvezünk. Kabács Béla igazgató (Pécs—Szekszárdi Tüze lőszer­éi Építőanyag-kereskedelmi Vállalat) Lapunk június 25, 26 és 27*i számában foglalkoztunk a szek­szárdi panelházakkal. Ezúttal a TÜZÉP válaszát közöljük, holnapi számunkban a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalásának adunk helyt, valamint a válasszal kapcsolatos véleményünket fejtjük ki. (Szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom