Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-29 / 229. szám
Három ember tahimból Képek a megyéből 1950-ben kikiáltották szocialista községnek: Kistormás, az első szocialista község a megyében. Egyszerűen azért, mert a legtöbb ember belépett a termelőszövetkezetbe. Akkor még úgy mondták, a téeszcsébe. Most, majdnem húsz évvel a hősi korszak után, ha akarom, szocialista község, ha akarom, nem szocialista. A. lakosság számához képest itt él a legtöbb kommunista, a legtöbb öntudatos ember, de itt él a legtöbb olyan is, aki csöppet sem dúskál az anyagi javakban, üj házaiig épült. Az istállókat lebontották, eladták. Háztáji tehén nincs. Akadnak olyanok, akik néhány pohár borért bíróság előtt is azt állítják, ami nem igaz. A templomot Kistormáson csak akkor használják, amikor halottra kell harangozni. Húsz év óta mintha csak azért dolgoznának, küszködnének itt a legderékabb tsz- tagok, hogy bebizonyítsák: így, közösén jobb. Hát be is bizonyosodott mindenütt, minden faluban, csak Kistormáson nem. Most megkezdődik majd itt is. Megnőttek, megerősödtek azáltal, hogy egyesültek a kölesdi és a borjádi szövetkezettel. Van elég gép, van szakember, van gazdálkodás. Túlságosan soká tartott, amíg eljutottak idáig, az alapító tagok nem is nagyon bírták. Vagy elmentek, vagy félig megrokkantak. Az utóbbiak számára a nyugdíj az utolsó pillanatban érkezett. Nehéz idők voltak, érdemes rájuk emlékezni. Az újságíró helyzete könnyű, mert ismeri ezeket az_ embereket és elmondanak neki mindent. Elöljáróban kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy Kistormáson az adottságok gyengék. Sok a lekopott, sovány domboldal, vagy ahogyan itt mondják: hegyoldal. A Varsád felé vezető utca is olyan, mintha szakadékban feküdne. A rét vizes, savanyú, tehénnek nem való a szénája. Továbbá azt szeretném még elmondani, személyes tapasztalataim alapján, hogy a falu előző lakói, a svábok sáros utcákon jártak, és mi is ezeken cap- lattunk át Kölesdre iskolába, a háború utáni években. Most van úgynevezett pormentes út betonjárda, és hajnaltól késő estig szaladgálnak az autóbuszok a folun keresztül. Az a néhány öregasszony, aki vasárnap délelőtt átjár Kölesdre templomba, busszal tud menni is, jönni is. Összesen két forintért. © Bodor Miklós hetvenéves nyugdíjas. Asztalos, bognár, kertész. Csinált nagy, közös sertésólat, gyapotszedő gépet, kocsikereket, fejfát, koporsót. Jó munkás volt mindig. Apám fejfája tizenkét év után is állja az időt, a bevésett betűk szépen olvashatók. Bodor Miklós most is aktív tag, kertészeti tudását nem nélkülözheti a szövetkezet. A jobb keze erőtlen. Egy üres demizsont sem bír el sokáig, az utca közepén már átveszi a másik kezébe. — A tsz-t tizenheten alakítotA lakossági szolgáltatás helyzete Az OKISZ vezetősége a napokban értékelte az ország kisipari szövetkezeteinek szolgáltató tevékenységét. A'szövetkezeti ipar vezetői megállapították, hogy a lakosság igényeit ma már csaknem maradék nélkül kielégítik a ktsz- ek. A megyék rangsorolását is elvégezték. Eszerint a Tolna megyei ktsz-ek szolgáltató tevékenysége a megyét az ország tizenkilenc megyéje közül a negyedik helyre juttatta. tűk, negyvenkilenc augusztusában. A kezdeményező tulajdonképpen Pora volt. Pora János, ö lett az elnök. — Függetlenített elnök? — Nem. Ugyanúgy dolgozott, mint a többiek. — Ha kaszáltak, ő volt az első kaszás? — Nem. Ilyenekre nem adtunk. Végeztük a dolgunkat, ahogyan kellett. Mindent együtt csináltunk. Ha egy darab fára volt szükség a közösben, bevittük. Vasvillát is úgy vittünk be. — Emlékszik-e annak a tizenhét embernek, illetve magán kívül a tizenhatnak a nevére? — Össze tudnám szedni. — A Porával mi lett? — Elvitték iskolára, még az első évben. — Szóval kiemelték? — Ki. Nádas Pali lett a következő elnök, ő is mint alapító tag. De akkor már sokan voltunk, 1950-ben. A falu nagy része bejött. Nehéz helyzet volt. Volt úgy, hogy a zárszámadáskor nekem nyolcszáz forint túl- előleget mutattak ki. Rátainak meg ezerhétszázat. Egyszer egy képviselő kijött, éppen cséplés- kor. Azt mondta: elvtársak, nekünk lesz kenyerünk! Valaki visszaszólt: maguknak igen. — Kedvezményt nem kapott még akkor a tsz? — Az volt az első kedvezmény, hogy megszűnt a jegyrendszer. A beszolgáltatás ugyanúgy nyomott minket is, mint az egyénieket. Szedtük össze a tojást és vittük a beadásba. Amúgy a termelés jobban ment. Egyénileg nem tudtunk termelni nyolc-tíz mázsa búzánál többet, a tsz-ben már az első évben 14 mázsa termett holdanként. © Özvegy Turóczi Józsefné 81 éves, másfél éve nyugdíjas. A nyugdíja havi 405 forint. Háztáji földet egy holdat kap, mint a többi alapító tag. Özvegy Turóczi Józsefné három gyereket nevelt föl, egyedül. Már 1949-ben özvegy volt, mondták neki, hogy együtt sokkal könnyebb lesz. Nem kell majd asszony létére kaszálni. — Könnyebb lett? — Nem. ötvenhatig nagyon nehéz volt. Egész évben nem láttunk egy fillért sem. A fiatalság elment tanulni, csak a gyerekek és az öregek maradtak a faluBan és a deficit minden évben. — Nem akart kilépni sose? — Kilépni nem. Tudtam, hogy odatartozom a többiekhez. Ha egy nap elmaradtam, meszelés vagy más miatt, már furcsa volt. Megszoktam a tömeget. Minden reggel összevárta egymást a csapat — Rendeztek-e valami ünnepséget 1950-ben, amikor majdnem mindenki belépett? mellette. De azért dolgozik. Amikor beszélgetünk, hiába néz rám, nem lát, de azért mégis rám néz, mert megszokta életében, hogy mindig szembe nézzen. Az egy% legokosabb ember a faluban. Három évig párttitkár volt, hat évig brigádvezető. Egyike azoknak, akik istállót is vittek be a közösbe 1949-ben. Nagy istállójuk volt otthon, szétbontották és ebből •épült a közös sertéshizlalda. A másik három alapító tag, aki bevitte az istállóját: özvegy Turóczi Józsefné, Bodor Miklós és Nádas Pál. A hizlaldát hivatásos kőművesek nélkül, maguk építették és még ma is megvan. Az első állami beruházás, egy istálló, néhány évvel a felépítése után ösz- szedőlt. Akkor járt olyan mozgatom, hogy takarékoskodni kell, hát kispórolták belőle az anyagot. —- Mivel magyarázható, hogy hosszú ideig olyan nehéz volt a kistormási tsz-tagok helyzete? — Minket először agyonvágott a gyapot. Nagy területen kellett termeszteni, persze nem sikerült A Bodor bácsi még szedőgépet is készített, hiába, a gyapot nem vált be. Mindenki tudja. Akkor jött a gumipitypang, abba is beleszakadtunk. Akkor a csumiz. A magtermeltető vállalat is agyonvágott bennünket, de az is nagy hiba volt, hogy a második évben fölvett tagok csak a jószágot vitték a közösbe, takarmányt nem. Ráadásul sok ember olyan kibombázott forma városi volt. A beadás minket is sújtott, ö'tventől ötvenhatig aszályos évek jártak. Az volt az első igazi segítség, amikor hosszú lejáratú hiteit kaptunk. A második meg az, araikor az összegyűlt adósságot elengedték. — Hány elnök vezette a szövetkezetei mostanáig? — Pora, Nádas, Cikó, Rátái, Pintér, Csapó, aztán megint Pintér Dezső. Öt szerették legjobban. A szívé iégyöngult, nem is tud már dolgozni semmit. — Hallottam, hogy amikor jó tíz évvel a kistormási szocialista átszervezés után mindenütt megindult ez a munka, a kistormási kommunisták sokfelé jártak agitálni, szervezni. — Igen, én is voltam tsz-t szervezni Pakson, Tamásiban. — Magának öregségére tulajdonképpen csak a küzdelemből jutott. Sajnálja-e azt a nagy istállót, amit a szövetkezetnek adott? Mások pénzért adták el később. —• Föívonultunk a szobor elé. Volt előadás, tánc, kinn az utcán. A kölesdi tanítók dalárdával jöttek. Sokat énekeltünk abban az időben, különösen a Berkó lányok szokták nagyon hasigatni. — A legelső évben, tehát amikor még csak tizenheten tartoztak a tsz-hez, milyen időközönként tartott gyűlést a tagság? — Minden héten. De nem közgyűlésnek mondtuk, csak összejöttünk. — A t5 zenhétből hányán voltak párttagok? — Majdnem mind. Berényi István 58 éves, „szemrokkant”, négyszáz forint járadéköt kap. Előre nem lát, csak oldalt egy kicsit. A feleségét nem ismerte meg az utcán, elment — Erre sose gondoltam fest GEMENCI JÓZSEF Keresünk budapesti és vidéki változó munkahelyre lakatos-szerető szak- és segédmunkásokat. Külszolgálat! költséget, havonta egyszer hazautazást, hetenkénti hazautazási költséghozzájárulást, szállást térítünk. Bérezés: teljesítménybér, keresetkorlátozás nélkül. Jelentkezés: Fémmunkás Vállalat szerelési üzem.1 Budapest, XIII. Lomb út 11. (220) A bötcskei Rákóczi Termelőszövetkezet 85 holdas földjén tá»* csat Antal Elek gépkezelő. A faddi Lenin Termelőszövetkezet 70 holdas tábláján a kukoricabetakarítást SZK—4-es kombájnnal végzi Hosnyanszki József. Pusztahencsén a Kossuth Terme lőszövetkezet földtábláján nagy mennyiségű műtrágyát szórnak szét a napokban. Az Erdőgazdaság Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalatának mözsi nádüzeme rendszeresen szállít heti négy-öt vagon nádpallőí az ország különböző részeibe. A mözsi telepről a héten az NSZK- ba szállítottak több vagon sukaturnádat. i
