Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

S Fontos termékei közé tartozik a Dombóvári Vasipari Ktsz-nek a drótfonat, Ebben az é vben kezdték el a termelést a ktsz új telephelyén lévő modem, s = amely a. legkülönbözőbb méretben és mintával készül. Felvételünk a készáru- világos üze mesarnokban. Itt kizárólag vasszerkezeteket — ajtókat, ablakokat — = telepen készült. — készítenek. E IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1I1IIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII lllllllllllllli Visszaüt A népművelés időszerű kérdéseiről önáltatás A jól megalapozott gazdasá- jj! gi prognózis szerint ez év vé- = gén Tolna megye közepesen 5 működő termelőszövetkeze- ~ teiből három-négy vissza- s csúszik a gyenge kategória- S ba. A szóban forgó három- ti négy közös gazdaság tehát E nem erősödik, hanem gyen- E gül. Ez a fajta visszaesés E nem kívánatos, de törvény- E szerű folyamat. Bárki azt E gondolhatná, hogy az aszály E nagy károkat okozott, sok a E terméskiesés, jelentős a be- -j vételi veszteség, s ez a ma- E ' gyarázata a visszacsúszás- — nak. Erről azonban szó ~ sincs. Azok a közgazdász 2 szakemberek, akik tanul- 2 mányozzák az említett kö- jjjj zös gazdaságok helyzetét, jj kivétel nélkül a múltról, jj pontosabban szólva 1967-ről jj beszélnek. Ide vezetik vissza s a káros és nem kívánatos ~ gazdasági leromlást. jj Okulásképpen érdemes kö- s zelebbről szemügyre venni, jj hogy miről is van tulajdon- £ képpen szó. önáltatásról, jj vagy, ha erősebb jelzőt hasz- _ nálunk, önbecsapásról. Tavaly E a zárszámadások készítését E megelőző időszakban gyak- E ran hangoztatták az előre- — látó gazdasági és politikai E vezetők a tartalékolást, s E elég sokszor hívták fel a fi- E gyeimet a túlosztás vészé- — lyére. A megye termelöszö- E vetkezeteinek döntő több- jj ségében ezeket a hasznos jj intelmeket a tagok szem jjj előtt tartották és megszív- jj lelték. Kellőképpen tartaté- jjj koltak és megfelelő mérték- jj ben képeztek alapokat. jj Ezekben a közös gazdasá- jj gokban nem visszaesés, in- jjj kább további gazdasági meg- ™ szilárdulás tapasztalható. Ez- E zel szemben az a néhány tsz, E amelyik nem tudott mérté- E két tartani, s nem vette fi- E gyelembe a tartalékolásra E vonatkozó tanácsokat, most E a közepes kategóriából a E gyenge kategóriába kerül. E Néhány közepes termelő- .» szövetkezetben tavaly olyan tételeket is beállítottak a ■ mérlegbe, amelynek elszá­molási ára van ugyan, de piaci értéke nincs. Ebben az esetben mérlegcsalásról nem beszélhetünk ugyan, de szemfényvesztésről és ön- ámítdsról annál inkább. Mindez most üt majd visz- sza. az idei esztendő végén. — ir — iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiimiíiiiiiiimiiiitm A pálfai Nem lehet eléggé örülni annak a rendkívül kedvező folyamat­nak, melyet az utóbbi egy év alatt Pálfán tapasztalhatott az ember. Egy évnél alig több idő telt el még csak azóta, hogy cikk jelent meg a Népújságban a Pál­fán pangó, tespedő, üres kultu­rális életről. Ma pedig már egé­szen más jellemző a község kul­turális helyzetére. Ha csak azt nézzük, hogy ez alatt az eltelt egy év alatt 13 színházi előadás volt, s ebből ötöt (!) a Pálfán meg- mozgathatatlannak tartott fiata­lokból szervezett színjátszó cso­port adott elő, s ha figyelembe vesszük, hogy a 13 előadásból az utóbbi félévre 10 jutott, s ezek zöme zsúfolásig telt ház mellett folyt le, akkor elégedettek le­hetünk a fejlődéssel. S ha ehhez hozzátesszük, hogy most indul a fotoszakkör és a szervezett tv- klub, hogy a művelődési házban egyre több a tömegeket mozgó­sító társadalmi rendezvény — népfront, vöröskereszt, párt, KISZ stb. —, s hogy ezenkívül zeneiskola és könyvtár is műkö­dik, elmondhatjuk: Pálfa község történetében ez a fejlődés példa nélküli. E A változásról Mi idézte elő mindezt? ! Ha az okokat boncolgatjuk, el­ső helyre a községben megválto­zott légkörre, új szemléletre, új hangulatra kell felfigyelnünk. Régebben ez a két fő érv volt „hivatva” menteni a pangó, el­fogadhatatlan kulturális helyze­tet: nincs a népművelési mun­kának megfelelő tárgyi feltétele, nincs hol tartani a rendezvénye­ket és a pálfai népet — beleértve a fiatalságot is — nem lehet meg­mozdítani, még annyira igényte­len. A Népújságban cikk jelent meg, s e cikk végső következte­tésében nem volt éppen hízelgő a pálfai pedagógusokra nézve. Egyértelműen azt a következte­tést vonta le, hogy az ő passzivi­tásuk az oka a kulturális elma­radottságnak. S ami a pedagó­gusok passzivitását illeti, a cikk­nek igaza is volt teljes egészé­ben. De mi volt a passzivitás oka? Félretett sértődöttség Az dk " közsé-'i C-z- ős tanácsi vezetés, vr’-mint n nedagógusok volt kereshető, amely a fent em­lített cikk megjelenési időpont­jában kulminált és megmérgezte a község légkörét. Kölcsönös sér­tődöttség, kicsinyes, kispolgári szemlélet mérgezte a hangulatot. De azóta gyökeres változás tör­tént. A cikk felszínre hozta a problémákat, de egyben arra is késztette a két táborba tartozó­kat, hogy nézeteiket végre egy­mással kicseréljék, tárgyaljanak, s a sértőd.ösdi helyett keressék a kölcsönös megértés, a közeledés útját. A békülésben a babért a községi tanács vb-vezetői érdem­lik, akik félretettek minden sze­mélyes jellegű problémát, s ma­guk keresték a kapcsolatot a pedagógusokkal. Ennek eredmé­nyeképpen Pálfán ma már nyo­ma sincs annak az ellenséges hangulatnak, amelyet tavaly ilyenkor lehetett tapasztalni. Azt jelenti-e most már a Pál­fán megélénkült kulturális élet, hogy a pedagógusok egy ember­ként sorakoznak az iskolán kí­vüli népművelés zászlaja alá? Erről még sajnos nem beszélhe­tünk. De örvendetes változás tör­tént: szemléletbeli differenciáló­dás ment végbe a pedagógusok táborában, — ebben segítettek az egy évvel ezelőtti áthelyezé­sek is, — s a népművelés így kedvezőbb lehetőségekhez jutott. Ha minden pedagógus még nem is, de van már kettő-három, aki szívvel-lélekkel hajlandó részt venni a kultúrmunkában. A köz­ségi termelőszövetkezet vezetősé­ge is sokat segít a népművelési munkában. A megtisztelő, szép feladat Nincs azoknak igazuk, akik ma is azt hangoztatják: könnyű ma már Pálfán a népművelés, hi­szen megkapták az új. szép, mo­dern művelődési házat, van már hol dolgozni. A művelődési ház átadása valóban sokkal kedve­zőbbé tette a község népművelési lehetőségeit, de önmagában dön­tően nem oldott meg semmit. Egyrészt, mert a régi. kisebb helyiségekben is lehetett színda­rabokat szervezni, vagy községi ünnepélyeket, nagygyűléseket tar­tani — ha nem is olyan kényel­mesen. Ezt bizonyítja az ősz fo­lyamán a régi párthelyiségben betanított forradalmi tárgyú szín­darab, s a kicsi színpadon tar­tott két műkedvelő és egy hivatá­sos színházi előadás, és más prog­ramok. Másrészt és főleg azért nem, mert az új, nagy kultúrház önmagában csak lehetőség, melyet 'kihasználni, kulturális rendezvényekkel, foglalkozásokkal megtölteni mindig nagy munka, nagy feladat marad, oda magá­tól nem kerül be semmilyen program, amelyet előzőleg meg nem szervezünk. A kedvező folyamat meginduit. Volt néhány kiemelkedő rendez­vény is. Most már tovább kell lépni a megkezdett úton. A köz­ségi tanács, a termelőszövetkezet vezetőinek továbbra is töreked­niük kell a pedagógusokkal való kapcsolatfelvételre, a pedagógu­soknak a társadalmi és kulturális életbe való bevonására és a pe­ri--,;'.et,'"hivatás, a nevelői, nép­művelői munka nagyobb tiszte­letére és megbecsülésére. A peda­gógusoknak pedig tudniuk kell, hogy nem tehertétel, hanem meg­tisztelő. szép feladat, hivatástu­datuk bizonysága, ha aktív részt vállalnak a község szocialista műveltségének fejlesztésében az iskolán kívül is. A Pálfán jelen­leg működő 14 pedagógus közül az a két-három vállalkozó szel­lemű népművelő még kevés. De bízunk abban, hogy a megindult fejlődési folyamat hamarosan odavezet, hogy elmondhatjuk: Pálfán a pedagógusok zöme be­kapcsolódott a népművelési mun kákba. A pálfai példa tanulságos lehet más községek számára is. ETELVÁRI SÁNDOR a pálfai műv. ház igazgatója AZ EGYSÉGES DARABÁRU-FUVAROZÁST vizsgálja a népi ellenőrzés Közel két éve, hogy megyénk­ben is megszervezték az egységes darabáru-fuvarozást. Ez a szállí­tási mód a MÁV és az AKÖV együttműködése folytán alakult ki, az árunak a vasútállomásra való szállítását, illetve az elfu- varozását az autóközlekedési vál­lalat végzi, azonban a vasúti feladásra nincs gond­ja a fuvaroztatónak, mivel ezt is az AKÖV bonyolítja le. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság nemrég megkezdte a megyében az egységes darabáru- fuvarozás vizsgálatát. A népi ellen­őrök felkeresik a nagyobb vasút­állomásokat, az AKÖV központ­ját és vidéki főnökségeit, a fel­adóhelyeket, a fuvaroztató vál­lalatokat, intézményeket, fő­képp azt vizsgálják, hogy meny­nyire vált be az új módszer, mi­lyen nehézségek vannak még. A megyei népi ellenőrzési bizottság szeretne minél teljesebb képet kapni az egységes darabáru-fuva­rozásról, ezért szükségesnek tart­ja megismerni a lakosság, az ér­dekelt magánfuvaroztatók véle­ményét is. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az érdekeltek köz­ük észrevételeiket. A vizsgálat augusztus közepe után zárul, tehát a hónap első felében lehet akár szóban, akár írás­ban közölni az észrevételeket, esetleges panaszokat a me­gyei népi ellenőrzési bizott­sággal. Az egységes darabáru-fuvaro­zásnak mind nagyobb jelentősé­ge lesz. hiszen folytatódik a vas­úti szállítás egy részének köz­útra való terelése, a következő években megszüntetik a kis forgal­mú vasútállomásokat, helyettük a megmaradó, nagyobb állomásokat fejlesztik és a környező közsé­geket rendszeres darabáru-járatok kötik össze az állomással. A vizsgálatot ez a körülmény teszi I különösen fontossá. W vezetés, vr'-mmt n pedagógusok között kiélesedett ellentétekben 5 ni] sa ít 1988. augusztus 4 elitté .1 Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tér I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom