Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

V Megzavart időérzék AUTÓBÓL, Döccen, nyekken a gépkocsi. — Megjavíthatnák az utat. — Addigra az új búza egy ré­sze talán már el is fogy, — veti közbe az elnök. — De ez nemcsak magának furcsa. Nekem is. Em­— Snitor indulunk Feri? — Tép be a cukrászdába a tsz sofőrje, aki tavaly kapott egy Volgát. — Reggel ötkor! — Jó! .............................. A z elnök felénk fordul: — Holnap tárgyalunk Budapes­ten a XI. és XII. kerület veze­tőivel. Az * ottani üzemek, válla­latok patronálják majd a Tolna megyei termelőszövetkezeteket. Ezt megyünk megbeszélni. A me­gyeiekkel együtt. MONOPÓLIUM ÉS RENDELET ___ __________________ __ ___ Mindkettőről akkor esett szó. l ékszem, amikor még masináim amikor faggattuk őket: éreznek-e — A tsz is rajta jár. Segíthetne, jártam — szeptemberben is ma- valamit az új mechanizmusból? Törik az alkatrész, tönkremegy sináltunk. Igennel válaszoltak. Azt mondták a gumi. Legalább a lyukakat be- Az elnök szakember. Levelezőn a vállalatok most már a tsz fel­tömhetnék. végezte el a technikumot. Úgy tételeit is beveszik a szerződés­— Ő>k is azt várják, majd az érettségizett, hogy közben egy- be- Ez ló. De van más tapasztala­állam megjavítja. Pedig nekik is éves pártiskolán is tanult, bent- tűk is. Tavaly építettek egy 108 rossz az út. lakóként. férőhelyes szarvasmarha-istállót. A témát befejezzük. Egymillió-hétszázezer forintba K. elveszti az időérzékét. HALASTÓ HAL NÉLKÜL került. Most ugyanilyent építe­— Már szedik a burgonyát?----------------------------------------nék. Odanézünk. Nagy tábla burgo- — Kétmillió-kilencszázezerért. nya. Sok ember, sok zsák. Mi is Tavaly még volt hal a halas- — Ennyivel többért? És miért? bizonytalankodunk. Kész az ara- tóban. De tavaly ősszel mind ki- — Az építőanyagok megdrá- tás, a cséplés. Aratás, cséplés szedték. Idén újra be akarták te- gultak. És van egy rendelkezés: után pedig itt az ősz..: lepíteni. Friss ivadékkal. az építés költségeit meg lehet — Ez csak újburgonya! — — De már tavasszal sejtettük, állapítani a legalacsonyabban is, jegyzi meg Sz., aki mezőgazdász, hogy szárazság lesz. Kockáztat- de a legmagasabban is. Az építők — De ennyi!? tunk. Inkább >-a százezer vesszen a legmagasabbat választják. Mit — Ennyi hát! A tsz nagyban esetleg, mint a milliók... A hu- tehetünk, eszi, nem eszi nem termel. szonegy holdas halastó csak száz- kap mást alapon kénytelenéit va­— Igaz! — állapítja meg K. ezer tiszta nyereséget hozott vol- gyünk elfogadni. Még monopol- — Tényleg az ember időnként na, a cukorrépa, a sárgarépa, a helyzetben van az építőipar. Re­eltájolódik. Amikor én gyerek petrezselyem... többet. Jól szá- méljük két-három év múlva nem voltam és zsákszám szedtük a mítottunk. A halastóból öntöz- lesz. burgonyát, akkor emlékszem már tünk. Az ötven hold sárgarépát, az ötven hold petrezselymet. — ötven-ötven hold van belőle? Akkor itt vagonszámra lesz sár­garépa ... — Több, mint száz vagonnal.:. — És az ára? — Meglehetős. Tavaly is drá­bútor, modem terítő, az orvos gábban adtuk el, mint amennyi- tünk egyelőre munkaegységenként felesége, aki itt adminisztrátor, ért szerződtünk. Az idén még — akkor sok lesz a jövedelem­feketét tesz az asztalra. _ jobb ára lesz. Ez is fontos. Meg adónk. Tehát, ami pluszt terme­A kávé barnásfekete, de mé- az jS; hogy az asszonyoknak ,mun- lünk, annak nagy részét elviszi regeros. kát ad.s. majd a jövedelemadó... Ei-ről vi­— Ez nemcsak szívvel készült... K. is kezdi már érteni a több tatkoztunk éppen ma Dombóvá­Névetünk. ■ „ termést, meg az aszály összefügg ron több tsz-főkönyvelővel... Le­Az út rossz, a kávé jo. geseit. Halastó, hal nélkül... 180 hét, hogy nem így van, de mi — Bár az út lenné jó! ötven- mázsa körül ígér már most a így értelmeztük. És ha á mi ér­hatvan millió értékű terményt, cukorrépái az országos központ- telmezésünk a helyes, akkor a állatot kell ezen a rossz úton bői jöttek és megcsodálták, öt- rendelet nem ösztönzi a közepes' R7.á llí tanunk TC£n7.í*l U7. <>lV- c7Ó-7 Vir-ilA nmiro r-Ncvv, +- 1 -----------1. h ideg volt. Fázott a kezünk. AZ IRODÁBAN Az elnök középkorú, a főköny­velő jó ötvenes ember. Modem A főkönyvelő is panaszkodik. A legutóbb megjelent pénzügy­miniszteri rendeletet mytatja. — Ez a jóknak, meg a rosszak­nak kedvez. A közepeseknek nem. Mi pedig közepes tsz vagyunk. Ha növelni akarjuk — növelni keli. mert negyven forintot fize­szállítanunk. Képzeljék az élv­társak ... — És, ha a tsz is segítene az útjavításban...? — Az nem megy. össze-vissza javítják. Most is kiásták az ár­kok egy részét, aztán elfogyott a pénz és otthagyták. Minden év­száz hold másod vetés, amire pont tsz-eket, hogy jók legyenek, jókor jött az eső.,. újjáépítik a falut MINDENKI SÍR, VAGY NEVET Ráfér. Ezt az utcákon látjuk. Ez az egyik magyarázata an- Q «lunrai tv- Most meg a szarvasmarh^, nak; hogy ma már közepes tsz ben csinálnak valamit. Ha össze- ‘Tófalut a gyulaji‘ Korábban rossz volt. számolnánk, hogy mennyit köl- kezdjük újjáSítem^SokM aklr- Az elnök’ ? főkönyvelő, meg a ftwÓt» zít't'q -ot nfpo ácc'zom'tf- ZlQ.J K UJJclCpi. LGIll. OQKcilx äKar fXKKj amt^ vonrlr^li-ncí_ töttek már erre az útra ésszerűt­lenül, akkor kijönne abból egy nának már most 'új házat, de nincs kőműves. Majd lesz. A mi többi vezető a rendelet értelmé­ben felvehetné a havi ötezer fő­ié “t. így pedig meg sem látszik építőbrigádunk.' Munkát kell adni rint ßxet Nem veszik feI Azt rá 1 ts) T0V i/QTi a! v+nrtnIr • n Tr»í»_ . .. ® monrH-ób- «-» b-A7fftn'ílóoo.n • rajta. így van elvtársak: a ma- „gw, jorokhoz jó útjaink lesznék, most u5- • • • építjük, a községből pedig rossz vezet... mondták a közgyűlésen: — Mi is munkaegységre dolgo­zunk, mint a tagok. Mi is min­den hónapban húsz forint elő­Munkát kér itt mindenki. Állandót! . ... . . A vezetőség szaladgál. Ruha­otven-hatvan nullio forint gyárral teremt kapcsolatot, adja- le§et kapunk, mint a tagok... értékű terményen, állaton mór- nak félkész árut, az asszonyok Gyulajon mindenki sír, vagy fondirozunk. Hatezer holdas a tsz. télen megvarrják otthon, a si- nevet. Az idén azt hiszem hogy A nagy szamokhoz is hozza kell montornyai labdagyárral is tár- az aszály ellenére is mosolyog­szoknunk. Elmeséljük K. idoer- gyal: csinálnak „csikókat”, van nak. Jogos lesz ez a mosoly. szíjjártójuk, az majd megtanítja Megdolgoztak érte. wevemeK. az asszonyokat a labda varrásra... Bíznak a vezetőkben. Ez pedig — Több, mint kétszáz hold búr- — Ha csak azoknak tudunk sze- óriási erőt ad. gonyánk van... Nem a legjobb rezni munkát, akik a téli kere- . , , ‘ lesz a termés, de azért megjárja, setre rászorulnak egyelőre az is . .. ^Sutobb! vezetosegvalaszto Nem panaszkodhatunk — magya- eredmény lesz... A többit majd közgyűlésén az elnökségi asztal­rázza az elnök. később juttatjuk állandó munká- kiküldött között loglalt boZ, helyet az elnök. A két kiküldött, ASZALY+JOBB TERMÉS miután az elnök kérte a tagokat,------------------------------------- GÄ a te“ekkel] “f:: Y^k meg maguk közül a F újjuk a füstöt. A főkönyvelő falok is otthonmaradnák. Otthon ■jf^® sugva meSker­csípi a szemét marasztalják őket, cigarettafüst-fújás. panaszkodik: Olyan ez a mint az erőgyűjtés a futóknál, Az elnök lassan kezdi. — Engem is megtévesztett az A CEHHET A TSZ FIZETI dezte az elnököt: — A jelölés elő van készítve? — Nincs? , — És ha nem választanak meg? — Akkor elmegyek. Bizalom .. - , Nem a cukrászdában elfogyasz- — u ara^az^elvjtaj^salcíit. tott ital_ hanem a művelődési nélkül az egész semmit sem ér, ” " “ házban eltöltött idő cehhét. Tíz egynéhány ember learatott már a cséplés is kész. Utána jött az eső, ősziesre fordult az idő. i. Cséplés után pedig itt az ősz... — A termés...? Két vezetőségi tagot nem vá­— Hetvenezer forintot adunk a lasztottak újjá. A titkos szavazá- művelődési háznak. Legyen füg- son mindenki újjáválasztotta az getüenített igazgató... A fiata- elnököt. A bejelentést nagy taps lóknak adni kell valamit, mert a fogadta. — Az jó. Tizenhét és fél mázsa pénz nem elég. búza holdanként. Jobb. mint ta­valy, pedig akkor jobb volt, az időjárás. a köz­A hetvenezer forintot gyűlés szavazta meg. ......................................... , . ,Erről már a cukrászdában be­K „ aki csak kaszáláskor talal- széigetünk. A cukrászda nem különös. Olyan, mint bármelyik városi kozik a mezőgazdasággal, nem érti az egészet, ö mindig úgy tudta, hogy az eső az minden. Eső nélkül aszály van, és ha cukrászda, aszály van, akkor kevesebb a Feketét isznak, konyakot ren- kenyér. Itt meg jobb a termés, delnek... És már el is csépeltek. Meg is Politizálnak, időjárásról be­jegyzi: szélgetnek, mérlegelik a termé­— Idén, akkor nem augusztus szét és az ember közti küzdelem húszadikán eszünk új kenyeret, esélyeit. SZALAI JÁNOS HÖGYÉSZI VEGYESIPARI KTSZ színesfém-öntési munkákat vállal (73) Ácsok a tetőn Gyors ütemben épül Tamásiban a szövetkezeti áruház. Az épületre a napokban felkerül a tető is. Felvételünkön az ácsok nem éppen veszélytelen attrakciója látható. s Foto: Bakó Jenő Kioktatás ? „Kell ez, kinek kell?” — csat­tant fel indulatosan a szövetkeze­ti vezető. Felháborítónak és dip­lomájára nézve sértőnek tartja, hogy a hírközlő szervek most is­mét ráálltak a mezőgazdák kiok­tatására. Napról napra magyaráz­zák, hogyan kell pótolni az aszály okozta takarmánykieséseket, s teszik- ezt olyan buzgón, mintha a szakemberek valóban , nem tud­nák. Végeredményben ezen csak­ugyan el kell gondolkozni, mert vagy tudja magától a szakember, hogy nii a dolga, vagy nem tud­ja. Aki tudja, az nyilván szemé­lyes sértésnek fogja fel a kom­munikációs eszközök útbaigazí­tásait arra nézve, hogy mit kell vetni, mikor kell vetni, hogyan kell vetni. Akinek viszont szak­emberként kizárólag az újságok nyomására jut eszébe, hogy 1968. vészesen takarmányszűk eszten­dő, és aki csak a Falurádió ösz­tönzésére kezd ezen gondolkoz­ni, az bizony reménytelen eset. Rajta ezer mozgósító cikk sem segít, de a termelőszövetkezeten sem. így állnak valahogy a dolgok, s a mi lapunk is azt vallja, semmi szükség a kioktatásra, továbbá , hétrossz, hogy egy szakembernek ’ most t csak akkor jut eszébe a cselekvés, ha lapok bíztatják. En­nek ellenére nem hallgathatjuk el, éppen az agronómusok cse­lekvéseit igazolva, hogy Tolna megyében a szálastakarmány- lielyzet máris súlyos és aggasztó. Az állatlétszámot figyelembe vé­ve, 6300 vagon szénára lett volna szükség. Ez az úgynevezett op­timális mennyiség. Ezzel szemben mindössze 5000—5200 vagon szé­namennyiséggel rendelkeznek a közös gazdaságok. Nagyon sok hiányzik. Rengeteg a pótolni való, de a szakemberek tudják legjob­ban, hogy a minőségtől eltekintve, ez a tömeg végeredményben pó­tolható. A kukoricákon sokat segített a júliusi eső, de itt is az a helyzet, hogy megyei szinten holdanként körülbelül négy mázsával lesz kevesebb a szemtermés a terve­zettnél. Felbecsülhetetlen értékű a megye számára is az állami ta­karmányakció. Ezt a rövid, átfogó megyei tájékoztatást feltehetően nem minősítik a szakemberek 'kí? oktatásnak, annál is inkább, mert mi érvnek szántuk ahhoi a felvilágosító munkához, amely­re az agronómusnak szüksége le­het. ha a gazdákat is meg akarja győzni, a takarmánykiesések pót­lásának fontosságáról. — ir n* Fővárosi Cra- és Ékszeripari Vállalat Szekszárdi Gyáregy­sége felvesz gépbeállító és villanyszerelő szakmunkásokat. Jelentkezés személyesen a gyáregységnél. (74) Szakképzett kisvendéglő­vezetőt keresünk AZONNALI BELÉPÉSSEL. Házaspár előnyben. Erkölcsi és működési bizo­nyítvány szükséges. Jelentkezés a faddi fmsz irodájában. (16) A Községi Közös Tanács VB Tolna, azonnali belépés­sel felvesz kőműves, ács, festő, asztalos szakmunkásokat. Továbbá egy építőipari mun­kában járatos. érettségivel vagy művezetői képesítéssel rendelkezőt. További felvilágosítást a községi tanácsnál. Bérezés megegyezés szerint. (32) HÖGYÉSZI VEGYESIPARI KTSZ megfelelő képesítéssel rendelkező férfit BELSŐ ELLENŐRI MUNKAKÖRBE FELVESZ (73)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom