Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-30 / 203. szám
Szabadtári falumúzeum Zalaegerszegen Zalaegerszegen augusztus 20-án felavatták a göcseji szabadtéri falumúzeumot, amely az első az országban. Göcsej egyike hazánk legérdekesebb tájegységeinek, építészete, viselete, tárgyai jellegzetesek. Ezért érthető, hogy éppen itt került sor az ország első skanzenének avatására. Az ötlet a zalaiak körében 10 évvel ezelőtt vetődött fel. Az egyik göcseji községből, Kávásból egy díszes oromzatú, régi házat Zalaegerszegre telepítettek át. A megyei tanács látván, hogy az a hely nem alkalmas egy teljes falu kialakításához, 1963-ban hozott egy határozatot: a skanzent az ólai vízimalom körül, egy kisajátítandó területen kell létrehozni. Az Országos Műemléki Felügyelőség ezután helyreállíttatta a malmot, a Hencz-vízimalmot, múlt századi állapotába. A következő évben megtörtént a tudományos előkészítés, skanzenbizottság alakult, a megyei tanács elnökhelyettesének, Kiss C gúlának vezetésével. Miközben a muzeológusok részletrajzokat, fotókat, filmeket készítettek a bontásra kerülő házak minden egyes zugáról, a megye intézményei, vállalatai, állami gazdaságai társadalmi munkabrigádokat hoztak létre, amelyek a bontás, az átszállítás és a teljesen hű újrafelépítés bonyolult munkáját végezték el. Jelenleg 32 kisebb-nagyobb építményből áll a göcseji skanzen, de a tervek szerint végleges formájában 46 objektumot tartalmaz majd. Van lakóház, pajta, pince, kamra, kút, ól, méhes, istálló, harangláb, keresztfa, kovácsműhely, pálinkafőző, kunyhó, favágító, tóka és galambdúcok. S persze középen, eredeti helyén a vízimalom. A vízimalom hajdan a Zala folyó ősi ágára épült, ma azonban ez már holt ág, alig valamennyi víz csörgedezik benne, arra semmiképpen nem elég, hogy a malmot működtetni tudja. A malom azonban, noha ipari műemlék, jelenleg is dolgozhatna, mert a legutóbbi helyreállításkor a berendezéseket is újjáépítették. A látogató a göcseji „mesterséges falu” kapuján belépve először egy kovácsmúhelyt talál valamennyi népi szerszámmal. A kovácsműhely Hottó községből került ide. Ezután három porta következik, mindhárom kapujához durva, fakorlátos deszka- hídon vezet az út, s mindhárom előtt jellegzetes göcseji fonatos kerítés, A múzeum szakembereinek helyes elgondolása szerint minden házban, az eredeti berendezésen kívül, egy-egy népi iparág jellemző szerszámait helyezik el. így az elsőben a szövés, a másodikban a pirostojásfestés, a harmadikban a kosárfonás eszközei találhatók, sőt, néhány helyen élő népművészek is felbukkannak. Citerázó, faragó és fonó emberek fogadják ezekben az érdeklődő látogatókat. A falu másik részén egy gazdag parasztház, a tóka, vagyis a víztároló agyaggödör, egy Budájáról ideszármazott fazsindelyes harangláb található. Odébb kezdődnek a pincék, de csak kezdődnek; ide 5—6 pincét, présházat telepítenek majd, hogy Göcsej minden jellegzetes típusa jelen legyen. Közben készül egy szabadtéri olajmúzeum terve. A skanzen melleit egy kiszuperált fúrótorony és egy sereg gép sorako- titár. Zalaegerszeg északi csücskében az idegeneket vonzó egység alakul ki, — q skanzen területén kiállítási csarnokot építenek, amelyben más jellegű, időszakos kiállításokat is tartanak majd. A vendéglátó pedig göcseji mintára csárdát épít a közelben. A Dunántúl, sőt az ország is gazdagodott a zalaiak kezdeményezésével, amely nemcsak ötletességről, ügyszeretetről, hanem kitartó szorgalomról, szívós munkaképességről is tanúskodik. HALLAMA ERZSÉBET Klub az emeleten I Biztató kezdés — Mecénás kerestetik Gomba módra szaporodik megyénkben a fiatalok körében egyre népszerűbb ifjúsági klubok száma, amely tartalmas, fiatalos programok kialakítására ad lehetőséget. Elsősorban a dombóváriak jó példája i bizonyítja, hogy megfelelő irányítással kitűnően működő — valóban a fiatalok igényeihez szabott — ifjúsági klubot lehet létrehozni. De nem egyedülálló a dombóvári példa, mert — ha szerényebb eredményeket produkál is — jó néhány olyan ifjúsági klub van a megyében, amely megfelel a kor szabta követelményeknek. A megyeszékhely sokáig mostoha helyzetben volt, több kísérlet ellenére sem sikerült megoldani sok ezer szekszárdi fiatal kulturált szórakozását. A szekszárdi városi művelődési házban létrehozott ifjúsági diákklub — a város hosszú ideig egyetlen „ifjúsági szórakozóhelye” — elsősorban a középiskolás diákok kulturált igényeit hivatott kielégíteni, így a dolgozó fiatalok — akik számszerint többen vannak, s többet is kellene törődni velük — magukra maradtak. Nemrégiben új klubot avattak Szekszárdon a Garay-szálloda nagytermében. A hely megválasztása eleve formabontó volt: éppen a klubszerúség egyik alapvető kritériumát — otthonosan berendezett, jól felszerelt helyiség — kellett figyelmen kívül hagvniok a klub létrehozóinak. Emiatt is, s a korábbi tapasztalatok ismeretében joggal tartottunk attól, hogv ez a klub is hamarosan a többi sorsára jut. Azóta már jó néhány foglalkozást tartottak, s rövid időn belül olyan népszerű lett a város fiataljainak körében, hogy erősen korlátozni kellett a tagfelvételt — helyszűke miatt. így is több mint 250 „beiratkozott” tagja van a klubnak a lehető legvegyesebb összetételben. Munkások, diákok, értelmiségi fiatalok látogatják, és a hangulat azt igazolja, hogy nagyon jól érzik magukat egymás társaságában. Meglepő az a rend és fegyelmezettség, ami összejöveteleiket jellemzi. Ennek főként az az oka, hogy a klub vezetőségének sikerült rövid idő alatt megfelelő közszellemet kialakítani. A fiatalok tulajdonképpen egymást nevelik, ők maguk intik le a hangaskodókat. Csak egy példát említenék: járt közéjük egy extra hosszú hajú fiatalember. Nagyon rendesen viselkedett, igazán semmi panasz sem volt rá, csak éppen a divatosnál is hosszabb hajával kitűnt a többiek közül. Akkor szóltak csak neki, amikor két- három alkalommal már részt vett az összejöveteleken, beilleszkedett a társaságba. A következő alkalommal már elfogadható hajzattal jelent meg... Igazán nem világrengető esemény az ilyesmi, de kitűnően érzékelteti a klub szellemét. Nagy eredményekről még nem lehet beszélni. A klub vezetői egyelőre arra törekednek, hogy kialakítsák a „törzsgárdát”, megteremtsék a tartalmas klubélet feltételeit. Hazafi József, a klub népszerű vezetője „rövid távra’' csak azt tűzte ki célul, hogy a keddi és csütörtöki összejövetelek alkalmával jól érezzék magukat, kellemesen szórakozzanak a fiatalok. A szórakozást egyelőre túlnyomórészt a tánc jelenti, s csak alkalmanként tartanak kötött programokat. A perspektíva természetesen az, hogy fokozatosan egyre több hasznos, tartalmas rendezvényt illesszenek a klub programjába. A közelmúltban a látogatók körében rendezett közvéleménykutatás válaszaiból kitűnik. hogy a fiatalok többsége igényli, várja a „nehezebb műfajú” programokat. Pillanatnyilag kényszerpihenőt tartanak, egy időre foglalt a Garay nagyterme. Ezt az időt arra szeretné felhasználni a klub vezetősége, hogy patron álókat keressen. A szekszárdi szövetkezeti bizottság — az ő égiszük alatt dolgoznak —, mindent megtesz azért, hogy eredményes munkát végezhessenek. De ők egyedül kevésnek bizonyulnak, mert a klub létszámban is, tevékenységben is túlnőtt már a szövetkezeti bizottság keretem: városi jelleggel működik. Életképességüket már bebizonyították, tovább akarnak lépni, ehhez viszont segítségre van szükségük. Eddigi munkájuk a biztosíték arra, hogy érdemes nekik segíteni. .. (d. k. j.) Felvételre keresünk alacsony- és magasnyomású valamint férfi segédmunkásokat A segédmunkások 1250,— Ft fizetést, és 150,— Ft célprémiumot kapnak. Jelentkezni lehet a kórház személyzeti irodáján. (Megyei kórház. Szekszárdi (349) Powers szakemberekkel megvizsgáltatta a gépkocsi- alkatrészeket, s egy helybeli hegesztőmester felismerte rajtuk az ő műhelyében alkalmazott jellegzetes technikát. Az illető szakember a háború idején tanfolyamot tartott a bevonuló katonáknak az acetilén hegesztőkészülék használatáról, s a hegesztési eljárásról. Tüzetes nyomozással az FBI kiderítette, hogy a mesternek körülbelül ötszáz tanítványa volt. Közülük később tizenheten visszaéltek szaktudásukkal; betörőkké váltak, és szakismeretüket páncélszekrények felbontására használták fel. Az FBI feltevése szerint az ötszáz tanfolyamhallgató méginkább a tizenhét büntetett előéletű betörő között kell keresni azt, aki a tehergépkocsit darabokra vágta. A tizenhét között szerepelt Joe McGinnis is. John Cassidy lelete még egy nyomot adott a rendőrségnek: a stoughtoni autótemető és ócskavastelep Joseph O'Keefe, alias Pápaszemes Joe házának közvetlen közelében van. — 103 — Ettől kezdve az FBI ügynökei figyelemmel kísérték Joe McGinnis és Joseph O’Keefe minden lépését. • Néhány nappal a jelentőségteljes lelet előtt Wilson és Gaines, ki tudja hányadszor, a bűnügyi nyilvántartó kartonjaiban lapozgattak. Mivel más kiindulópontjuk nem volt, elhatározták, hogy újra előveszik néhány régebbi ügyfelüket. Nem mintha különösképpen gyanúsnak tartották volna, csak pusztán kötelességből, kihallgatták Henry Bakert, alias Mackó Henryt, a kulcsszakértőt is. Baker azt állította, hogy január 17-én este otthon volt, családja körében. Wilson erre felhívta Bakernét, akit rendes, tisztességes asszonynak ismert, s ő igazolta férjének állítását. Amikor Baker a rendőrségről hazaért, felesége éppen három nagy bőröndbe csomagolta saját holmiját és gyermekeinek ruhaneműjét. — Vége — mondta. — Köztünk vége mindennek. Elhagylak, s elválok tőled. Baker arca hamuszürkére változott. — De drágám, hallgass meg előbb, mielőtt elhagysz — hebegte. — A dolog egyáltalán nem úgy áll, ahogy gondolod. Marjorie határozott hangon válaszolt: — Ne álltass tovább, Henry. Megesküdtél, hogy soha többé nem követsz el törvénybe ütköző dolgot, s hittem neked. Az előbb felhívott a rendőrség. Wilson volt a készüléknél. Tudni akarta, hogy mit csináltál január 17-én este, vagyis akkor, amikor a Brink's bankházat kirabolták. Baker ijedten megrezzent. — Ne félj — mondta felesége keserű gúnnyal. — Azt mondtam neki, hogy itthon voltál, és segítettél a gyerekeknek az iskolai feladatot megcsinálni. — Akkor mire való ez a drámai jelenet? — kérdezte Baker megkönnyebbülten. — 104 — — Nem akarom, hogy az én vallomásom alapján kerülj börtönbe, de köztünk vége mindennek. Pontosan emlékszem arra a napra. Nem voltál itthon, késő estig távol maradtál. Keddi nap volt — s azt állítottad, hogy barátaiddal pókereztél... Most már tudom, mit értesz pó- kerezés alatt. — De Marjorie drágám ... — Hallgass, nincs mit mondanod. Te akartad így, te döntöttél barátaid, Bölény Tony és a többiek mellett. Megszegted esküdet, megszegted megállapodásunkat. Nem bennünket, feleségedet és gyermekeidet választottad, hanem barátaidat.... — Marjorie, esküszöm ez volt az utolsó eset. — Ezt már nem egyszer mondtad. — De értsd meg, most már nem lesz szükségem rá. Elegendő pénzünk lesz, hogy minden kívánságunkat teljesíthessük. Megvehetjük a házat és... — Neked talán lesz elegendő pénzed, de nem nekünk — vágott a szavába Marjorie. — Én nem nyúlok ahhoz a pénzhez. Az a pénz süt. Tartásdíjat sem követelek tőled, de a gyerekeket magammal viszem. — Legalább öt percet adj, és hallgass meg, Marjorie — esdekelt Baker. — Ez az utolsó kérésem. Ha meghallgattál, és mégis megmaradsz szándékodnál, nem bánom, hagyj el... Elmondta, milyen ádáz vitája volt McGinnisszel, s hogy a bandafőnök halállal fenyegette, ha kiszáll az akcióból. — McGinis megzsarolt — mondta. — Kénytelen voltam velük tartani, ha nem akartam kockára tenni a te életedet és a gyermekek életét, ha meg akartam tartani a munkahelyemet. — 105 — i
