Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-30 / 203. szám
Színvonal háromezerért KffBEgB Megkezdte évadját a Déryné Színház Augusztus 20-án Tamásiban tartott előadást a tizenhetedik születésnapját ünneplő Állami Déryné Színház egyik együttese. Ezen a napon hivatalosan is megkezdődött az új színházi évad. Az ország különböző falvaiban, városaiban a színház kilenc társulata lépett színpadra, műsorukon az elmúlt évad sikeres darabjai szerepeltek. Tamásiban Kövesdy— Nagy—Dobos—Szenes: Isten véled édes Piroskám című minioperettjét játszották. Ötszáznegyvenezer f rr nezo Az első tizenöt évben a Déryné Színház összesen 31 416 előadást tartott az országban 8 millió 647 993 néző előtt. Ezekbe^» az években a színház művészei, rendezői, technikai személyzete, szervezői és díszletei összesen 8 millió 299 328 kilométert tettek meg személygépkocsikon, autóbuszokon, teherautókon. Érdekes a szám, kiderül belőle, hogy majdnem egy kilométernyi útszakasz jut egy-egy nézőre. A színház 1967—68-as évadja is sikeres volt. A művészek 17 megye 450 helységében több mint 2100 előadást, tartottak. Nézőik száma több mint 40 ezerrel haladta meg a félmilliót. A színház tizenkét társulata közül háromnak még a próbaszín- pad ad munkát. Megkezdték a szeptemberi bemutatók színpadra állítását. Az évad első premierje ősbemutató lesz, Tóth Miklós mai tárgyú vígjátéka a „Kutyaszorító”, amelyet Szécsi Ferenc rendez. Harmadízben újítja fel a színház — ezúttal Petrlk Ferenc rendezésében — Kacsóh Pongrác János vitéz című dal játékát. S még szeptemberben bemutatják Örkény István nagy- sikerű tragikomédiáját, a Tóthék-at. Ezt az előadást Szalai Vilmos rendezi. Szörényi zenéjével A megyében az új színházi évad első felében előadásra kerül a János vitéz és a Kutyaszorító is. A múlt évi műsorprogramból pedig Fritz Hochwälder: A málnaszedő, Molnár Ferenc: Liliom, Dávid Stark: Könnyű a nőknek, Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok, Moliere: Dandin György. Ábrahám Pál: Viktória, Jókai Mór: És mégis mozog a föld, valamint Harmath—Romhányi—Fényes: Maya című darabokat játssza még ebben az esztendőben a Déryné Színház egy-egy együttese a megyében. A felsoroltakon kívül bemutatják még Bárány Tamás há- romfelvonásos zenés vígjátékát, Tanítás váltott műszakban... Villanyszerelők dolgoznak a volt Il-es számú általános iskola tantermeiben, Szekszárdon a Széchenyi utcában. Az épület tőszomszédja a MŰM. 505-ös számú Szakmunkásképző Intézet, ahol nem is tudnák eldönteni, hogy mi a nagyobb, a tanterem-, vagy a kollégiumhiány. Ebben az évben közel 2300 diákja lesz az intézetnek, pereken 100 osztály. Nélkülözhetetlen szükségük van a szomszédos iskolára, amelyet a MŰM. megvásárolt, és emeleti osztályait már az elmúlt évben is igénybe vették. Július óta folyik a felújítása, egymilliónyolcszázezer forintos költséggel. A cél, hogy biztosíthassák a tanítás feltételeit „Kétműszakos” tanítás itt, ahol javarészt bejáró diákok vannak, huzamosabb időn keresztül nem lehetséges. Mégis, egyelőre, amíg a szomszédos iskola, 13 tantermével nem készül el, csak váltottan oldhatják meg a tanítást, pedig sok tanulónak öt órakor indul haza az utolsó járműve, s ha délutáni tanítás van, az eltarthat 7 óráig is. Az új iskola átadási határideje: szeptember 28. A Szekszárdi Építőipari1 Ktsz dolgozói szívügyüknek tekintik ezt a munkát, és az eddigi tempójuk szerint bíznak abban, hogy nem lesz szükség a határidő módosítására. Hol laknak az idén a tanulók? Csakúgy, mint az elmúlt évben, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat biztosítja számukra az elhelyezést, szekszárdi munkásszállój ában. A gimnázium fiúkollégiumában már az elmúlt évben is harminc ipari tanuló lakott, az idén további harmincas létszámmal bővítik a szakmunkástanulók lehetőségei tamelynek ideiglenes címe: Hozomány helyett szerelem. E vígjátékhoz az idei táncdalfesztivál győztes zeneszerzője — tehát Szörényi Levente — ír zenét. Mintegy tucatnyi modern táncdala teszi vonzóvá Bárány Tamás darabját. Az előadásokat már lekötötték az év hátralévő hónapjaira. Eszerint a színház művészei 74 alkalommal lépnek Tolna megyei közönség elé. A Déryné Színház előadásaiból a megyében a legtöbbet — hatot-hatot — a bonyhádi járási és dombóvári vasutas művelődési házban kötöttek le. Tamásiban ugyancsak a járási művelődési házban négy alkalommal lépnek színpadra, a szekszárdi BM-klubban pedig két előadást tartanak. Kihasználatlan előny Hetvennégy előadás a megyében. Úgy is felfoghatjuk a dolgot, hogy csak hetvennégy. S hogy csak ennyi, ez nem a Déryné Színházon múlik’. Vannak művelődési ház igazgatók, akik nem igénylik a színház előadásait, mondva: nem megfelelő azok színvonala. Általában azok vélekednek így, akik a közelmúltban nem látták produkcióikat. Mert aki hosszú évek kihagyása után ismét beül a színház nézőterére, körülbelül hasonlót tapasztal, mint aki 10—15 év után újra látja Szekszárdot. Csupán annyi történhet: egyik embernek jobban, a másiknak meg kevésbé tetszik ugyanaz az előadás. A színház egyébként minimális követelményeket támaszt a vendégfogadókkal szemben — például tiszta színpad és öltöző —, s valóban művészi mun kát kíván előadóitól. S egy-egy előadás ára: — színészestül, díszletestül. esetleg húsz-harminc statisztával egyetemben — három- négyezer forint között van. Akadnak, akik éppen ettől az összegtől ijednek meg. Tévedés ne essék, a Déryné Színház művészeinek egyetlen estéjük sem lesz szabad amiatt, hogy nem találnak közönséget. Általában fordított a helyzet. Az ország különböző területeiről, a hozzájuk benyújtott igény több mint amennyi előadást Képesek megtartani. Csupán az a probléma, hogy a megye nem használja ki kellően azt a lehetőséget, hogy mivel állandó kőszínházzal nem rendelkezik, több Déryne- előadást szerezzen meg magának. MÉRY ÉVA K aján edvü rónika özügyekben Az újságíró tartozik egy vallomással az olvasónak: — meglehetősen kaján kedvű ember. Ka- jánsága egyebek közt abban is megnyilvánul, hogy szeret olyan kérdéseket feltenni honfitársainak, melyekre nagyon jól ismeri az adható, legpontosabb választ. Például megkérdezi az IBUSZ nem túl régen nyílt főirodáját (Budapest. Tanács körút), hogy van-e szálloda Bony- hádon? Hosszas, makulátlanul Udvarias és rendkívül alapos keresgélés egy testes, (nyilvánvalóan okos) könyvben, majd a válasz; — Sajnos nincs! A kérdezősködőn erőt vesz született makacssága (és ka- jánsága), tehát folytatja az érdeklődést: — Vajh Pakson lehet-e szállodában szállni? (Böngészés és udvariasság,mint előbb). — Sajnos nem! — És Dunaföldvá- r on? — Ott sem! Ismeretes (bár rejtélyes) tény, hogy például az IBUSZ nem árusít menetjegyeket olyan hazai településekre, amelyek csak autóbusz segítségével közelíthetők meg. Bonyhádra kétségtelenül komplikált a vasúti utazás Budapestről, ezért a kaján kedvű kíváncsi elnézi azt a tényt, hogy Paks és Duna- földvár viszont — igaz, hegy szárnyvonalon, de — a MÁV segítségével is megközelíthető. Nyakába veszi a lábait, ami nem is kerül tú Izott erőfeszítésbe, hiszen csak a szomszédos Engels-térre kell elballagnia, ahol a még újabban alakult „VOLÁN" Utazási Iroda ad felvilágosítást az érdeklődőknek. Nem kevésbé alapos utánbön- gészés és udvariasság árán. A választ nem ismételjük, az előbbivel azonos: —■ és téves. Bonyhá.d éppúgy, mint Paks, vagy Du- naföldvár bármikor elérhető a menetrend szerint közlekedő távolsági autóbuszokkal (is). A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat előbbi helyen a Békeszállót működteti, utóbbin egy hasonnevű szállodát, végül Uunaföldvárott a Kék Duna névre hallgató szállót, ahol jelen sorok írójának a birtokában lévő 391. sorszámú számla tanúbizonysága szerint minden különösebb nehézség nélkül sikerült az I. emelet 13. számú szobában, teljesen kulturált körülmények között, nagyon szerény ellen- érték fejében 1968. augusztus 8-ról 9-re virradó éjszaka során megszállnia. Kétségtelen tény, hogy megyénk idegenforgalma messze van attól, hogy verhetné például a Balatonét, de szállodái azért akadnak. Mindezt — ezúttal a ka- jánság mellőzésével — ajánljuk az IBUSZ és a „Volán" Utazási Iroda szíves figyelmébe. ORDAS IVÁN 1 Röntgensugaras burgonyaosztályozó gép Angol kutatók érdekes mező- gazdasági gépet szerkesztettek, amely a burgonya osztályozását tudományos pontossággal végzi. A gép különböző egységeit egy traktor közé szerelik fel, egyetlen kezelője maga a traktoros. A gép megfelelő egysége a kiásott termény közül láncokkal kifésüli a szárakat, majd szétnyomja a nagyobb rögöket. Az elválasztó térbe már egyenletes anyagáram kerül és itt halad át a burgonya a röntgensugáron. A röntgensugarak elektromos jelfogói egy mechanizmus segítségével 45 fokos szögben álló nylonburkolatú te- relőujjakat vezérelnek. A kövek és a rögök sugárelnyelését a fényelem észleli, majd a hozzákapcsolt 2 terelöujjat függőlegesre állítja, ily módon a szennyeződés a szállítószalag nyílásain aláhullik, csak a burgonya halad tovább. A gumók sugárelnyelése jelentéktelen és nem káros az emberre. Kétezer parcella \T an hatvanhárom hold föld- ” jük, két traktoruk, egy pár lovuk és egy ideiglenes irodájuk. Ott laknak a világhírű kutatóintézet szomszédságában, Kurnik professzor át is megy hozzájuk időnként, megnézni az ő fajtáit, hogyan viselkednek. Valamennyien fizikai munkásként kezdték a kutatóintézetben. A főnök. Varga Lajos 1952 óta vezeti a fájtakísérleti állomást. Az ország huszonnyolc ilyen állomása közül az utóbbi években mindig vagy elsők, vagy másodikak. A kis iroda falát telerakták oklevelekkel. Díj, elismerés, jutalom. — Tavaly kaptam egy ekkora aranyérmet is, az országos mezőgazdasági kiállításon. Vagyis, hogy nem én kaptam, hanem kaptuk — mondja Varga Lajos és mutatja, milyen nagy az érem. Magas, nagy darab ember, és olyan barátságos, mintha törvényszerű lenne, hogy aki termetesebb, abban több a szívélyesség. — Kell-e valami különleges adottság ehhez a munkához? — Szeretet az kell. Mi szeretettel csináljuk. — Naponta hány parcellát néz meg? — Kétszázat-háromszázat. — Nem unalmas ez évről évre? — Nem, inkább izgalmas. Mindig új fajták jönnek és mi valósággal szurkolunk azért, hogy legyenek köztük kiválóak. Különösen a magyar fajtákat szeretjük. Én nagyon szeretem a labdarúgást, sokáig játszottam is, és majdnem olyan érzés szurkolni egy magyar növényfajtáért, mint amikor a kedvenc csapat játszik. Tizenöt növényfajjal, 317 növényfajtával dolgoznak 2142 parcellán. Minden fajta ugyanolyan körülmények közé jut, tehát a képességek tökéletesen ki- világlanak. Az átlagtermés, az átlagbetegség, az átlagdőlés és hasonlók. Az sem történhet meg, hogy például egy Regszemcsén előállított fajtát előnyben részesítenek, tehát olyan adatokat írnak a „káderlapjára”, .amelyek nem illetik meg. A kísérleteket ugyanis az ország 28 fajtakísérleti állomásán végzik, ha nem is minden növényfajtát vizsgálnak mindenütt. Varga Lajos azt mondja, lehet kis eltérés például a kukorica címerhányásának időpontjában az ország déli és az északi részén lévő kísérleti állomáson, de csak kis eltérés. Ha valami kirína, akkor „őneki lőttek”. — Itt legfontosabb a bizalmasság. \ Italában három év alatt mutatják ki, hogy egy fajta milyen tulajdonságokkal bír, illetve hogyan viselkedik ebben a klímában. Iregszemcsén az idén különösen kevés csapadék hullott, még akkor is, amikor már beköszöntött az esős időszak, A fajtakísérleti állomás vezetőjének tudomása szerint kiadós esők voltak néhányszor a községtől 20— 30 kilométerre, körben, de itt nem. Lehetett hát valóban kísérletezni. A növényeik közüj a két legfontosabb: a búza és a kukorica. Kukoricából az idén 63 fajtával kísérleteznek, közülük huszonnégy magyar fajta. A jelenlegi becslés szerint igen jó öt magyar hibrid kukorica. A búzák közül ugyancsak jól szerepelt néhány magyar fajta, a szegedi 423/3-as csaknem 27 mázsás átlagterméssel, a Kom- polti 2. fajta 26,5 mázsával, és 25 mázsán felüli átlagot adott a Fertődi 1/17-es búza is. A nagy szárazságban a külföldiek nem remekeltek Varga Lajos szerint. Tavaly 31 mázsát takarítottak be a szovjet Mironovszkaja fajtából de az idén csak 26 mázsa volt a csúcs, ,a francia Moisson búzából. Ezek nem a kísérleti parcellákon termettek, hanem nagyüzemben. Persze csak képletesen nevezhetők nagyüzemi eredménynek, hiszen' mint említettük, a fajtakísérleti állomás ösz- szes földje 63 hold. Ennek csupán negyedrésze a kísérleti tábla, tíz és fél hold, amit évről évre felosztanak 2142 parcellára. Az összes kísérlet ide kerül. A 63 hold háromnegyed részén, a vetésforgónak megfelelően minden évben hüvelyest, trágyázott kapásnövényt, illetve őszi gabonát termesztenek. — Kísérletezünk és gazdálkodunk. A kísérlet az első, hiszen azért vagyunk. De a gazdálkodás sem mellékes. Mi például a kísérletezés költségeinek 80 szá- lékát „behozzuk.” Igen kevésbe kerülünk az államnak. Sőt, ha azt számítom, hogy az ország mezőgazdaságának évről évre mennyi segítséget ad a legjobb fajták kiszűrése .. . Sok növénnyel foglalkoznak: búza, kukorica, borsó, napraforgó, olajlen magnak, lencse, kender rostnak és magnak, továbbá magszója, silószója, aztán szemescirok magnak, több étkezési bab magnak, valamint zöld és sárga hüvelyű babok étkezésre. A kísérleteket naponta kell ellenőrizni. Minden mozzanatot, észrevenni pontosan, hiánytalanul, mind a 2142 parcellán, és feljegyezni, mert az eredmény tanúvallomás lesz egy országos ítélőszék előtt. A legjobb fajtákat minden évben elismerésre viszik az Országos Fajtaminősítő Tanácshoz. A kétezer parcella főnöke, igen kis számú kollektívájával 1952 óta kíméletlen és szerető pontossággal följegyzi, mikor van a vetés ideje, a kelés ideje, milyen a kelési erély, a kezdeti fejlődés, számolgatja a leveleket, a kukoricánál számon tartja a címerhányás idejét, és hogy mikor van a hímvirágzás kezdete és vége, a nővirágzás kezdete és vége, és följegyzi a betegségekre vonatkozó megfigyeléseket, és följegyzi a szál- szilárdságsal kapcsolatos megfigyeléseket és . . . Fizikai munkásként kezdte. GEMENCI JÓZSEF
