Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-13 / 163. szám
Több mezőgazdasági szakembert! Ülésezett a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap a délelőtti órákban tartotta ülését a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Szabópál Antalnak, a vb. elnökének vezetésével. Az ülésen részt vett és hozzászólt Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára és dr. Vágó László, a minisztertanács tanácssz ervek osztályának munkatársa, megyei instruktor. Az ülés résztvevői először megvitatták Somorjai Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető előterjesztése alapján a megyei mezőgazdasági szakmunkásképzés helyzetét. E napirendi pont megbeszélésén részt vett és felszólalt Dobos János, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának munkatársa, valamint Fodor János, a Lengyelt Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola igazgatója. Ezt követően az új Munka Törvénykönyv és a kollektív szerződések bevezetésének megyei tapasztalatairól esett szó. Előterjesztője Lőrincz János, a területi munkaügyi dön tőbizottság elnöke volt. A vb elismerése A mezőgazdasági szakember- képzést tárgyaló vitában sokan szólaltak fel. A végrehajtó bizottság határozatban rögzítette: elismerésben részesíti a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola tanári karát, alapos és áldozatkész munkájáért. A Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola 1963. óta hároméves képzési időben mezőgazdasági tanulókkal foglalkozik. Az azóta eltelt időszakban több mint 2100 felnőtt és ifjúsági szakmunkás, valamint 3700 betanított munkás tanult és szerzett képesítést Lengyelen. A kialakult, élénk vitában a vb. meghatározta, hogy Palánkon, a középfokú oktatás bázisát kell kiépíteni. Mint elképzelés, felvetődött a gondolat: a gimnáziumok mellett működő kertészeti, gépészeti, szakközépiskolai osztályokat is Palánkra kellene áthelyezni, s itt kellene növénytermesztő, állattenyésztési és gépészeti szakközépiskolai oktatást szervezni. Azonkívül a palánki iskola feladata volna a gyakorló technikusok továbbképzése is. Hogy e feladatainak maradéktalanul eleget tudjon tenni a palánki intézet, szükséges számára egy szerelőműhely éts a negyedik ötéves tervben, a beiskolázás előrehaladásával párhuzamosan egy 120—200-as létszámú kollégium felépítése. Fejlesztési gondok A cél az, hogy a lengyeli iskola továbbra is a szakmunkás- és a betanított munkás képzés megyei fóruma legyen. Oktatási formája állandó jelleggel Igazodjék, a megyei mezőgazdasági üzemek igényeihez. Az iskola feladata továbbá a háronvnégy éve végzett szakmunkások továbbképzése, az új technológiák, munkamódszerek megismertetése. Megállapították, hogy az iskolának szüksége van égy konyhára és egy étteremre,: s egyre fontosabb volna egy megfelelő tehenészeti telep és egy tornaterem megépítése. Szinte nélkülözhetetlen követelményként körűit szóba: a szakmunkásképző iskolát olyanná kell tenni, hogy az valóban azt adja a tanulóinak, ami perspektivikusan feladatuk lesz a mezőgazdaságban, hogy a végzett szakember az egyre inkább elterjedő, fejlettebb technikához értsen, alkalmazni tudja azt. Többen szóltak arról, hogy a mezőgazdaságban nagyon szétaprózott a tanulók szakosítása. holott az üzemek jellegéből adódóan elsősorban több szakmához is — legalábbis több rokonszakmához — értő szakemberekre volna szükség. Elhangzott, hogy illetékes helyeken is foglalkoztak már e témával, s megvalósítható elképzelések is születtek ez igény kielégítéséhez. A növénytermesztő gépész szakot például alapszaknak tekintik majd, amelyet hároméves képzés keretében sajátíthatják el a tanulók. Ennek az alapszakmának a birtokában rövid úton lehet képesítést szerezni öntözéses növénytermesztő és ugyanilyen formában növényvédő gépész szakra. Az állattenyésztők is alapképzést kapnának, s csak a harmadik iskolaévben kellene szakot — sertés, juh, vagy szarvasmarha — választaniuk. A szakemberek továbbképzését pedig más megyék tapasztalataihoz hasonlóan, üzemi mezőgazdasági szakkörök megalakításával kellene megoldani. A Hajdú-bihari példa Hajdú-Bihar megyei adatokkal ismertette az egyik felszólaló, hogy mennyire megéri a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, hogy szakembereket képeztessenek, gyűjtsenek maguk köré. Hajdú-bihari adatok szerint a gyenge termelő- szövetkezetekben egy mérnök mellé mindössze egy, a közepesekben már 3—4, és a jól működő termelőszövetkezetekben hat szakmunkás jut. Ha figyelembe vesszük, hogy . a legutóbbi kategóriába tartozó termelőszövetkezetekben nern is csupán egy mérnököt alkalmaznak, kétségtelenül kiderül, hogy a mező- gazdasági üzemek ma már , nem képesek nélkülözni 'á szakmunkásokat. M. É. Az egyesülés erősítette a szárazdi szövetkezeti gazdák anyagi helyzetét ISMÉT CSÖKKENT a reménytelenségben tengődő termelőszövetkezetek száma, mivel a szárazdi Búzakalász Tsz megszűnt, pontsabban egyesült a gyönki Petőfi Tsz-szel, s ennek a most már ötezer holdnál is nagyobb közös gazdaságnak a részeként működik tovább mint üzemegység. Egy újszerű és nagy méretű átalakulás megy végbe szinte észrevétlenül Tolna megye mezőgazdaságában. Kialakulnak és működni kezdenek az 5—6 ezer holdas termelőszövetkezetek. Ezzel egyidejűleg a törpe méretű pár száz holdas gazdaságok száma szinte hónapról hónapra csökken. A hatvanas évek elején még akadt ahol 5—6 tsz alakult. Ebben az évben azonban nagyjából az egykor működő tsz-ek egy harmada ma már nincs, pontosabban fuzionált. Az eddigi tapasztalatok rendre- sorra azt igazolják, hogy az egyesülés után a nehézségek egy része szinte azonnal megszűnik. Most újabban Szárazd is ezt igazolja. Valósággal megifjodott a község, az emberek jobb kedvűek, bizakodóak, s ami igen lényeges, javult, megnőtt a munkakedvük. Gyakorlatilag áprilisban szűnt meg a termelőszövetkezet, de az azóta eltelt idő máris reményt keltő, s feljogosítja a tagokat a derűlátásra. E hét közepén volt például a szokásos havi előlegosztás. A termelőszövetkezet 80 százalék erejéig előlegezi meg a gazdákat. Ennek megfelelően, a volt Búzakalász Tsz, a gyönki Petőfi Tsz szárazdi üzemegysége 66 170 forintot kapott. Ezzel az összeggel majdnem a dupláját fizették ki annak, amit más években hó végén előlegezhettek. Ez önmagában véve is elárulja, hogy miért elégedettek, s miért bizakodók a tagok. Az egyesülés nemhogy gyengítette volna, ellenkezőleg, erősítette a szárazdi szövetkezeti gazdák anyagi helyzetét. Balogh Mihály tehenész például április óta mindig kétszer annyi előleget visz haza, mint más években. A TIKKASZTÓ HÓSÉG ellenére a soron lévő mezőgazdasági munkákat is ütemszerűen elvégzik. Nincs elmaradás, sőt, a gazdák általános véleménye, hogy soha még oly gondosan és szakszerűen nem volt megművelve a határ, mint az idén. Az aszály okozta károk nagy részét éppen a szakszerű és a gondos munka pótolja. Tavaly volt ugyan a Búzakalász Tsz-nek bálázó gépe, de nem akadt ember, aki a. szalmabálákat kazalba ralija. Most két bálázó- gép megy a kombájnok után, s ezt követi a kazalba rakó brigád. Gyönkről érkezett segítség, fiatal erőket „vetettek be” az egyesült tsz vezetői, hogy az idén az értékes alomszalma se menjen veszendőbe. Az egyesülésnek egyik felülmúlhatatlan haszna Szárazd- ra nézve, hogy az átlagos életkor előnyösen megváltozott. PFEIFER HENRIK állattenyésztési brigádvezető elmondja: volt neki az egyesülés előtt egy brigádtagja, akinek semmi hasznát nem vette. Ennek ellenére mellőznie kellett a fegyelmezés alapszabályban biztosított, módszereit, mert számítani lehetett rá, hogy a szóban forgó tag megsértődik, és munkahelyét egyszerűen otthagyja. Ebben az esetben nem lett volna kit a helyére állítani. Pfeifer Henrik szerint a közösségben ez a fajta kiszolgáltatottság is megszűnt. Ha valamelyik tag ismételten nem végzi el pontosan és gondosan munkáját, akkor mód van arra, hogy lecseréljék. A hanyagokat van kivel helyettesíteni. „Sokkal több a lehetőség arra, hogy megfelelő ember kerüljön megfelelő beosztásba” — állapítja meg az állat- tenyésztési brigádvezető. — ír — A mozgalom elősegítette a szövetkezeti ipar fejlődését Szövetkezeti brigád vezetők tanácskozása Tanácskozik a megye szövetkezeti iparának több mint száz szocia- lista brigádvezetője. Sorrendben ötödször rendezték meg a szövetkezeti iparban dolgozó szocialista brigadvezetők megyei értekezletét. Több mint száz szocialista brigád vezető előtt Kopp Ádám, a KISZÖV szövetkezeti bizottságának titkára értékelte a mozgalom múlt évi eredményeit. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt tanácskozás határozatát, célkitűzését „a szocialista brigádok szoros egységben a szövetkezetek munkabrigádjaival” valóra váltották. E munka során a szocialista kollektívák példamutatása, élenjáró szerepe, meghatározó, lendítő erőt jelentett és jelent a szövetkezeteknek. S az sem véletlen, hogy az eredmények azokban a szövetkezetekben a legjobbak, ahol igen népes tábora van a szocialista brigádmozgalom- nak. — mondotta többek között beszédében Kopp Ádám. Megyei szinten a szövetkezetek szocialista brigádjai 13 millió forint értékű túlteljesítést vállaltak, amelyet 16 millió forintra teljesítettek. Jelentős anyagmegtakarítást is értek el a brigádok, amelynek összege meghaladja a 7 millió forintot. A szövetkezetekben dolgozó szocialista brigádok állandóan keresik az újat, a jobbat, a gazdaságosabbat. Az elmúlt évben 12 újítást nyújtottak be, amelyek a gazdasági számítások alapján közel 300 ezer forint megtakarítást jelentettek. Kopp Ádám beszédében felhívta a figyelmet, hogy a szövetkezeti ipar fejlődése érdekében tovább keli erősíteni a szocialista brigádmozgalmat A. beszámolót követő vitában a szocialista brigádvezetők számot adták munkájukról és javaslatokat tettek a mozgalom tar vábbi fellendítése érdekében. Gyerő András, a Tolna megy« KISZÖV. elnöke felszólalásában köszönetét mondott a brigádoknak példamutató helytállásukért majd ismertette a szövetkezeti mozgalom előtt álló feladatokat amelyeknek megvalósításához kérte a mozgalomban dolgozó szocialista brigádok segítségét. A tanácskozáson részt vevő szocialista brigádvezetők' egyhangúlag megszavazták annak a táv» iratnak a szövegét, amelyet az Országos Béketanács Elnökségéhez juttattak el, biztosítva szolidaritásukról a hős vietnami népet. Ezzel párhuzamosan pedig a szocialista brigádvezexők úgy döntötték, hogy valamennyi szövetkezeti iparban dolgozó szocialista brigád öt társadalmi munkaórát ajánl fel a vietnami nép megsegítésére. NYOLC HALOTT, SOK ELTŰNT az angliai árvizek után A nyugat- és közép-angliai árvizek péntek reggelig nyolc személy halálát okozták. Az eltűntek száma egyelőre ismeretlen, az anyagi kár felbecsülhetetlen. A hadsereg műszáki egységei hozzáláttak az elsodort hidak és elmosott utak helyreállításához, a légierők helikopterei és repülőgépei a mentési munkálatokban segédkeznek. Devon és Somerset grófságokban sok utat járhatatlanná tettek a, földcsuszamlások és a megrongálódott hidak. Csütörtökön a természet pusztító erői a kelet-angliai Norfolk ellen fordultak: az ár sok utat elöntött, házakat rongált meg, a tenger felől óránként 110 kilométer sebességű szélvihar zúdult a partokra. Rugbyban 75 000 ember ivóvíz nélkül maradt, miután az ár elöntötte a vízművek telepét. Bristolban, ahol több mint ezer házat rongált meg az árVíz, pénteken a városi hatóságok megkezdték a műszaki vizsgálatokat, hogy eldöntsék: hol kell lebontani a megsérült épületeket. CjdoM- SALTA ság! gumissor A korszerű lakás és bú tori par nélkülözhetetlen kárpitos- anyaga Szuper rugalmas, kitűnő légáteresztő, hosszú élettartamú, moly- és féregmentes, gazdaságos Beszerezhető OGV Belföldi Értékesítési Iroda VI. Liszt Ferenc tér 10. Tel.: 421—734 Tanácsadás — minták bemutatása. Fővárosi Vas- és Edénybolt, Műanyagbolt VII. Rákóczi út 8/b. (122)
