Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-06 / 157. szám
A vízmüvek korábbi igényekhez épültek Vízdíj, vagy büntetődíj? Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Közéletünk A megyei tanács végrehajtó bizottsága pénteki ülésén olyan kérdés szerepelt napirenden, amely izgalmas, mindenkit érdeklő téma volt eddig is, és különösen az most, a huzamosabb időn át tartó kánikulai melegben. Ez az izgalmas téma az ivóvíz: egyfelől a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat építési és szolgáltatási tevékenysége, másfelől a községi vízművek létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatokról végzett megyei NEB-vizsgálat keretében került napirendre. Megyénk területén jelenleg 35 vízmű és 3 csatornamű üzemel. A megye lakosságának 61 százaléka vízvezetéken kapja a vizet, a szekszárdi vízmű és csatornamű kivételével valamennyi vízmű 1955 után épült A megyében lévő vízműépítési kapacitás lehetővé teszi az 1968—1980-ra készített víanűépítési terv megvalósítását; ebben az időszakban további 65 községi vízmű lép üzembe, ami azt jelenti, hogy a belterületeken élő lakosság vezetékes vízellátottsága megközelíti a száz százalékot. Viszont a jelenlegi vízművek nem mindenütt képesek ellátni a szükségleteket egyes helyeken, egyes időszakokban kisebb-na- gyobb gondot okoz a vízellátás. Egyre sürgetőbb feladat tehát a meglevő vízművek fejlesztései korszerűsítése. A vízhiány két okra vezethető vissza: egyik a kutak vízhozamának csökkenése, a másik — és ez a lényegesebb — a fokozottabb vízigény jelentkezése. A vállalat 1963-ban 2 486 000 köbméter vizet termelt 1967-ben viszont már 8 788 000 köbmétert Rátán, Bá- t aszókén, Bonyhádon a meglévő kutak vízhozama már nem fokozható a növekvő igényekkel együtt Tamásiban a közelmúltban fejeződött be a vízmű felújítása, de ahhoz, hogy megnyugtató legyen a vízellátás, újabb kutakat kell fúrni. Pincehelyen, Gyönkön, Dombóvárott, Pakson, Sárszentlőrincen, Dunakömlődön szintén újabb kút fúrása oldja meg a vízellátás gondjait. Duna- földvárott a végleges megoldás; a már elkészült tervék szerint teljesen új vízmű építése. Külön gondot jelent Szekszárd. A szakvélemények szerint a jelenleg vizet szolgáltató Ös-Duna meder kavicsterasza maximálisan napi 10 000 köbméter termelésre képes, ez a mennyiség már a közeli jövőben sem lesz elegendő. A jelenleg folyó rekonstrukció mellett az javíthatna a helyzeten, ha különválasztanák a lakosság vízellátását és az ipari vízellátást. Ez az érintett vállalatokra nem jelentene nagyobb költséget, mint az előírt vízműfejlesztési járulék fizetését. A büntető vízdíjfizetés — a szerződésben meghatározott mennyiségnél lényegesen több víz félhasználásáért — az eredeti díjnak hatvanszorosa is lehet. (És amíg a büntetés összege or- ságos alapba kerül, addig a vízműfejlesztési díjat a város vízellátásának javítására lehetne felhasználni^ A vállalatnak a vízellátásnál is súlyosabb gondja a csatornamű fenntartása. Az 1962-ben épült, két kilométer hosszú főgyűjtő üzemeltetése csak egy újabb 600 méteres szakasz felújításával váL na biztonságossá — 1966-ban hatszáz méter helyett teljesen új szakasz készült — és még két másik kisebb szakasz kijavítása hogy az idén novemberben elkészülő új szennyvíztelepet üzemeltethessék. (A felújítás 12 millió forintnál többet igényelne.) Mint a NEB-vizsgálat megállapította, a törpevízművek létesítésének kezdetén napi harmincötven literes személyenkénti víz- fogyasztással számoltak, azonkívül az érdekelt lakosság akkori teherbíró képességével is, elsősorban közkifolyókon keresztül. A megye vízvezetékhálózatán az elmúlt évi adatok szerint 2500 közkifolyó volt — utcai vízcsap — és 10 450 házba volt bekötve a vezeték. Ez utóbbit egyre többen kérik, éspedig egyre inkább a lakásba való bevezetést — ezek után érthető, hogy lényegesen megnőtt az egy személyre jutó vízfogyasztás. Zombán még csak 25 liter, Tamásiban már 95, Bonyhádon és Dombóvárott 100—100, Alsónyéken, Tolnán 200 —200, Szekszárdon 307 liter volt a napi vízfogyasztás. A lakosság vízigényével nagyon sok helyen szembenáll a vízpazarlás — amelyre lehetőséget ad, hogy a fogyasztók nagy része vízóra hiányában átalányt fizet. Bátaszéken tavaly a ténylegesen kitermelt víz és az elfogyasztott víz ára közötti különbözet 38 843 forint kárt jelentett a vízműnek. Ezért szerepelt a vb határozatában olyan pont, hogy 1970-ig vízórával kell ellátni minden fogyasztót, illetve, új bekötések csak vízórával készülhetnek. Szerepel ezenkívül a városi vízellátás 10 éves távlati -fejlesztési programjának elkészítése. Ülést tartott az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága Az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága tegnap, július 5-én pártbizottsági ülést tartott. A pártbizottsági ülésen a következő napirendeket tárgyalták: tájékoztató, időszerű politikai kérdésekről, a Központi Bizottság 1968. június 19-i ülésén elhangzott beszámoló alapján. Előadó: Tóth József elvtárs. 2. Jelentés az 1966. évi járási pártértekezlet határozatainak végrehajtásáról, a IX. kongresszus és a küldöttértekezlet határozatából adódó további feladatok. 3. Személyi kérdések. A pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt K. Papp József elvtárs, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára. A járási pártbizottság titkos szavazással egyhangúlag Tóth József elvtársat választotta meg a pártbizottság első titkárának, Rácz János elvtársat pedig a, pártbizottság titkárának. jNapirenden a vízgazdálkodcis A dombóvári járási tanács tegnap délelőtt megtartott ülésén a Kaposmenti Vízgazdálkodási Társulat ez évi tevékenységéről számolt be Lengyel János, a társulat elnöke. A következő napirendi pontban Sótonyi György, a dombóvári OTP-fiók Vezetőjének jelentését vitatták meg. Tárgya: a kislakásépítési kölcsönök fel- használása, és az építkezést akadályozó tényezők. Tolnai résztvevőkkel: Szövetkezeti nap Tapolcán (Tudósítónktól) öt városban — Gyulán, Kiskőrösön, Balmazújvárosban, Sopronban és Tapod- cán — országos nagygyűlést Tendernek a szövetkezeti nap alkalmából. A Tolna megyeiek Tapolcán érdekeltek a július 7-én sorra kerülő egész napos, gazdag programban, amelynek nemzetközi jellege csak emeli a színvonalát. Az ünnepi nagygyűlés szónoka Szirmai Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Szövetkezeti Tanács elnökhelyettese, a SZÖVOSZ elnöke lasz. A tapolcai Lenin-1 ige then sorra kerülő nemzetközi szövetkezeti nap színes műsort ígér. Ez is fesztivál — címmel fővárosi művészek lépnek fél. Már sokkal érdekesebb a megye szempontjából a „Hullámzó Balaton tetején” — című műsor, amelyben dombóvári és duna- szekcsői földművesszövetkezetek táncegyüttesei vesznek részt. A gazdag programban borbemutató, szövetkezeti áru- és termékbemutató, cukrászati kiállítás és fotóművészeti kiállítás szerepei. Az egész napos rendezvénysorozatra Tapolcára várják a Tolna megyei szövetkezetek tagjait, hogy közelebbről megismerkedjenek Észak-Dunántúl egyik legszebb és fiatal városával, benne a tavasbarlanggal. — R —' A kertészetet és a cukorrépát öntözik A száraz időjárás a jelek szerint nemcsak az őszi, téli & tavaszi időszakra jellemző, hanem még nyáron is tart. Azok a termelőszövetkezetek, amelyekben van öntözési lehetőség, igyekeznek maximálisan üzemeltetni az ön tűzőgépeket. A legtöbb helyen a cukorrépa megmentésére, illetve normális terméshozamának elérésére törekednek, ezenkívül a kertészeteket öntözik’, ahol nagyobb területen foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A mözsi Uj Élet Tsz-ben — Varga József pénztáros tájékoztatása szerint — az összes cukorrépát (50 hold;) ellátják mesterséges csapadékkal, körülbelül 10 nap óta. Körismerten híres a mözsi szövetkezet kertészete. A 130 hold zöldségfélének rendszeresen adnak vizet a tavasz közepe óta. Legújabban a borsóföldbe vetett másodnövényt, a silókukoricát öntörik, mintegy 70 holdon. A szövetkezeti pénztáros úgy tudja, a 17 csőkút változatlanul elegendő mennyiségű vizet szolgáltat. Tíz berendezése van az Uj Élet Tsz-nek. de még ez is kevésnek bizonyul a rendkívüli időjárás miatt, ezért úgy szervezték meg a mesterséges esőz- tetést, hogy a csöveket minél kisebb mozgatással tudják használni: a kertészet, a cukorrépaföld és a másodvetés a határnak ugyanazon a részén található. Sárszentlőrincen. a Petőfi Termelőszövetkezetben a Sió szolgáltatja a vizet az életmentő mezőgazdasági munkához, azonban már van olyan hely, ahol át lehet gázolni a vízen. Orova János, a közös gazdaság pénztárosa arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a helyzet kezd válságossá válni; az öntözőcső szívókosarának már nehéz tiszta helyet találni a folyómederben. Sárszentlőrincen is elkezdték öntözni a közelmúltban a cukorrépatáblát. A cukorrépán kívül csupán a 20 holdas kertészetnek és 50 hold lucernának jut mesterséges csapadék. Népújság 3 1968. július 6. Gépesítik a mórágyi kőbányát — Nálunk bányásszák az ország egyik legkeményebb kövét, úgy tudom, annak idején mórágyi követ használtak a Duna-hi- dak lábazatának építésénél is, — mondja Wiandt András, a mórágyi Rákóczi Termelőszövetkezet kőbányájának vezetője. Három éve, hogy újra megnyílt az úgynevezett külső bánya, a Bátaszék—dombóvári vasútvonal mellett. Egy éve pedig a második, úgynevezett belső bánya is üzemel. Itt található az a bizonyos jó minőségű szürke kő. A bányászok — a két bányában lehetnek vagy húszán — igen nehéz körülmények között dolgoznak. — A követ mintegy 7—8 méteres földréteg takarja. Ennek eltávolítása, ahol lehetséges géppel, ahol nem, ott kézi erővel történik. A robbantások a szászvári bánya mérnökének, illetve robbantómesterének irányításával történnek: Havonta mintegy 2000 köbméter terméskövet, sif- rakövet, illetve murvát termelünk. De ennél sokkal többre lenne szükség. A bányászok, akik nehéz körülmények között dolgoznak, igen sokat szenvednek a nagy' melegtől. A hatalmas kőtömbök szinte kazánként sugározzák a meleget. Az egyik legnehezebb munka, a kövek válogatása is kézzel történik. Még szerencse, hogy a bánya délelőtt árnyékban van, s így hajnal 4-től déli 12-ig tartó munkaidő nagy részét árnyékban töltik a bányászok. A szövetkezet vezetői, az egyre növekvő igények figyelembevételével úgy döntöttek, hogy a közeljövőben korszerűsítik a bányákat — Már megrendeltünk a DÉ- DASZ-nál egy transzformátort a külső bányához. Ennek üzembe helyezése után elektromos fúrógépeket vásárolunk, amelyek egyrészt meggyorsítják a termelés ütemét, másrészt megkönynyítik a bányászok munkáját, Tervezzük a válogatás gépesí- tését is. Anyagi lehetőségeinkhez mérten kívánjuk fejleszteni a bányákat, mivel az építőipar egyre több mórágyi követ, illetve murvát kér. Készülődés a robbantásra. Mintegy másfél méter mélységig fúrják a lyukat. Robbantáskor 5—6 vagon kő zúdul alá,
