Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-04 / 155. szám

Egy ember és hal van lóerő A tsz-szövetség megtárgyalta Önadóztatás és adótörlés Beszerezni az új búzafajtákat •• összefogásra buzdítják a tsz-eket Keselyűs, 1968. július. Zsilipkapu. Céljáról tudományos írások je­lentek már meg. A célja röviden így fogalmazható: védeni kétolda­liján a vizet a víztől. A kapu már épül. Márciusban kezdték. A különleges munka — több mint ötvenmillió forint értékű földmunkát kell elvégezni — szá­mos különleges helyzetet is te­remt. Az első számú különleges hely­zet: nincs az országban olyan cég, amely egyedül megbirkózna e nagy feladattal. Ezért „szövet­keztek” a vállalatok. A legfőbb cég: a VIZIBER. Műszaki ellenőrző te­vékenységet folytat, ez a cég fi­zet, az OVH megbízásából. A generálkivitelező: Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat, ez felel az egész komplexum terv szerinti elkészültéért. De a földmunkát kiadta, alvállalkozók, nak. Az alvállalkozó: DUVIÉP, de ennek a cégnek nincs annyi speci­al földmunkagépe, hogy egyedül elvégezhesse a tengernyi föld­munkát. És ez a cég is kiadta al­vállalkozóknak. De e cégek már nem alvállalkozók, ezeket így hívják: szubalvállakozók. Tehát a szu bal vállalkozók: Kö­zép-dunavölgyi VÍZIG (Budapest), Dél-dunántúli VÍZIG (Pécs) és Közép-dunántúli VÍZIG (Székes- fehérvár). Ezenkívül még közreműködik: a 21-es AKÖV, a 12-es AKÖV és az 5. ÉPFU. Egy emberre több mint 60 ló­erő jut. Az erő: tizenöt kotrógép, negy­ven lánctalpas traktor, tíz juh- lábhenger és egy gréder, amely csak a közlekedő u tálcát egyen­geti. Ezenkívül: fél tucat üzem­anyag-szállító, vízhordó különle­ges gépkocsi. A szállításoknál al­kalmaznak: a nyolctonnás Skoda billenősekből 12-t, negyvenöt ZIL billencset és félszáz dömpert. Ki­egészíti még a gépparkot: áram- fejlesztők, szivattyúk, reflektorok tucatja. És az emberek. Pillanatnyilag 250 munkás dolgozik a gáton. Csaknem valamennyien gépkeze­lők, szerelők. Kézi munkát csak a gyökérszedők, meg a vizhordók végeznek. És majd a befejezés előtt, amikor a fűmagot bele kell önteni a vetőgépbe. A zsilipkapu építésének gépe­sítése kifogástalan. A szubalvál- lalkozók versenyt futnak idővel, egymással, a gáttal. Marsi József A Pannónia motorkerékpár láncvédő burája is port tol maga előtt. A székesfehérváriak „főnö­ke” nem látszik ki az út porá­ból, csak amikor megáll. — Ilyen az egész munkahely. Nincs kivétel. Mindenütt por, meg por. Ha esik, akkor meg minden sár lesz. Most mindegyik Vállalat mindent bevet, hogy ok­tóber végére, az őszi esőzésig be­fejezzék a munkát, mert ősszel itt nem lehet közlekedni, ha egyszer felázik, csak a nyáron szárad ki az erdő. Másfél évtize­de építem már a Duna Tolna megyei védgátrendszerét, ekkora munka még soha nem volt... Itt a szervezés a legmagasabb, a leg­jobb az ellátás, géppel, emberi anyaggal, mindennel, ami a gát­építéshez kell. — Olyan tábort vert mindegyik vállalat, mint egy kis falu. A mi táborunk a legjobb: távol vannak a gépek, itt lehet pihenni, szóra­kozni: minden lakókocsiban rá­dió van, egyben televízió is. Es­te. amikor a váltás .lefürdik, már hozzák is ki a kocsiból a tv-t és az emberek körülülik. Az altóbor — ott etek a gépekké] foglalko­zunk — messze van. De még messzebb a 21-eseké. A 21-es tábor A lénia út közepe táján 5 mar­koló hörögve tépi a gemenci er­dő szűz földjét. Félszáz dömper, mint megbolygatott méhkasból a méhek, morogva, füstölve és ret­tenetes port kavarva szünet nél­kül, éjjel, nappal száguldanak a markolóktól a gátig. Útjelzőt is csináltak. Itt az utat a foszforeszkáló anyaggal be­vont kerékvetők jelzik. Még a hatos úton sincs ilyen korszerű útjelző. A tábort belepte a finom por. Nincs olyan molnár az országban, aki úgy be tudná állítani a h'en- gerszéket, hogy a búzát ilyen fi­nomra őrölje, mint itt a dömper­kerék az agyagot. Utasítás, szigorú parancs van: az ideiglenes úton soha nem sza­bad egy nyomban közlekedni. Hat méter szélesen bolyonganak a járművekkel, így lesz az út olyan mint a beton ... Itt még nincs villany. Nem tudnak annyi kábelt beszerezni, mellyel ezt a nagy távolságot át­hidalnák. így itt is, esténként be­kapcsolják az agregátort, és az egész éjszaka zümmögve adja a világosságot: a rádióhoz, az olva­sólámpához. A kisvasút és az erdő A gemenci erdő ezen a szaka­szon már nem vadregényes. Bá­natosan szemlélem a széles nyi­ladékot, melyet a gátnak Vág­tak. Mint egy óriási T-betű úgy feszül rá a gemenci erdőre a gát. Az erdő eleven húsába vágott. Itt már nem lesz többé romantika. A vad, ha véletlenül ebbe a pokoli motorzajba téved, földbe gyökerezett lábbal áll, várja, mikor teperi le a lánctalp... De a gép mindig megáll. És a trak­torosnak kell sűrű káromkodás­sal leugrani a gázolajszagú be- hemótról, hogy emberszagával elijessze a vadat... Ide nem jönnek 3 évig gyöngyvirágot szedni... Kiránduló-, hórgasz- paradicsom lesz ez a gát... De akkor már működik majd a zsi­lip, elkészül az egész komple­xum. Addig idegen ide nem jö­het. A kisvasút is megváltoztatja útját. A gát sok változást okoz. A vasút, amely kirándulókat, er­dőmunkásokat, halászokat szál­lít, most még ott bujkál a gé­pek között. De már elkészítet­ték az új nyomvonalát — fél nap alatt. Csak a síneket kell rárakni és máris kész az váj vas­útpálya. , A víz Most alig bokáig ■ érnek a ge­menci erdő híres tocsogói. Ke­vés a víz. És rossz a víz. Az egyik vízhordó leányt ál­lítjuk meg. A kanna kívül har­matos. Az erdészháztól hordják a munkásoknak a vizet, három kilométernyi távolságra. — Nem jó ez a víz, a doktor úr is azt mondja, ettől fájt a hasam, — mondja a leány. — A víz nem rossz, iható, jobb, mint a szekszárdi. Hogy milyen az összetétele? A kút, amelyből merik, nyolc méteres vízoszloppal bír. Naponta több száz vödör vizet kihúznak belő­le, tehát a kút „élő, mert vize van”. Jó az, szomjas ember meg­issza. Az 5-ös ÉPFU külön vízhordó kocsit hozott az embereinek. A tartályt körülbélelték fúrészpor- ral, akár három nap múltán is olyan hideg a víz benne, mint amikor betöltik. Mosakodni, fürödni mindegyik építkezésen úgy lehet, amilyen leleményesek az emberek. A bu­dapestiek négy vascölöpre tar­tályt szereltek, ezt nyomatják tele vízzel. A székesfehérváriak, meg a 21-esek is az öntőkocsit használják. Maris József mondja: — Oivan sok úi dolgot kaptunk már mi, gátépítők, hogy talán építenek egyszer egy fürdőkocsit is... Újítások, kuriózumok Az eredeti tervek szerint a kövezett út az új Sió-tóités te­tején ment volna. Mivel a töltés aljában a kastélyig kell köves- utat készíteni, így az új út nem a töltéskoronán, hanem mellette vezet, és csak a Duna keresztben álló töltésénél kapaszkodik fel a zsiliphez vezető gátra. Újítás ez. Megtakarítását még nem érté­kelték. De mindenütt az jellem­zi a munkát, hogy a techniku­sok, mérnökök egyre az újat keresik. Nagy gondot okozott például a gyökér kiszedése. A fehérvá­riak szerkesztettek egy erős al­kalmatosságot, ez a gép hasonló a fogatos gereblyéhez, csak erős acéllapok helyettesítik az acél­huzalt, és SZ—100-as traktor vontatja. Már megkezdték a víztelenítő berendezés szerelését is. Ott, ahol a zsilip épül, a talaj víz­szintjét legalább 18 méterre kell lesüllyeszteni. Már fúrják a földbe a szívócsövek százait. Havonta ennek a szivattyú­komplexumnak az üzemeltetése egymillió forintba kerül. Kedden elkészítették a fehér­váriak a „nyári konyhát is”. Ezentúl a munkások a vacsorát nem a lakókocsiban főzik. Mars) József kedden megke­reste a megyei könyvtárat, s kérte, hetenként egy-két alka­lommal a könyvtár vonuljon ki és vetítsen filmet a gátépítő munkásoknak. A könyvtár ille­tékesével mi is beszéltünk: Visznek filmet a gátépítőknek. Három év helyett A gátépítés most ért ahhoz a ponthoz, hogy a tempót már fo­kozni tulajdonképpen alig lehet­ne. Segítene, ha még fél tucat Skoda érkezne, ha a 21-esek nem küszködnének örökké lét­számhiánnyal. De már így is szinte biztosra vehető, hogy a három évre tervezett munka — a kedvező idő hatására is —• előbb elkészül... Verseny van a gáton. Verse­nyeznek a vízügyi igazgatóságok egymással, az idővel, a nehéz­ségekkel . . . Munkájuk nyomán a gát mindig magasabb, erősebb lesz. Most még magasan fejünk fe­lett van a mérce, jelzi milyen magasra kell építeni a gátat. Egy hónap múlva már derékig ér a piros-fehérre festett irányt adó oszlop ... PÁLKOVÁCS JENŐ A tsz-ek új adóbevallásáról és más igen fontos kérdésekről ta­nácskozott tegnap Szekszárdon a területi tsz-szövetség elnöksége. A szövetség programjába foglal­ta, hogy fel kell mérni a tsz-ek- ben a munkaerő-helyzetet, össze kell fogni a közös gazdaságoknak egyes vállalatokkal szemben, hogy ne maradjanak alul, továbbá ha­tározott az elnökség új szövetségi székház építéséről, bár ennek a költsége még a tervezés előtt úgy nő, mintha felfújható valami len­ne. A lapunkban is közölt vita az építkezésekkel kapcsolatban nem maradt abba. A tsz-szövetségben is úgy vélekednek, monopolhely­zetben van az építőipar és vissza­él ezzel. Tervezi továbbá a szövetség, hogy az év végén továbbkép­ző tanfolyamot szervez a szö­vetkezeti vezetők részére, ahol minden aktuális szakmai, po­litikai és piackutatási kérdést megtárgyalnak. A feladatok felsorolása semmi­képpen sem fér, el egy tudósítás­ban. Kétségtelen, fontos érdek- képviseleti szerepet tölt be a tsz- szövetség, különösen akkor, ha a vezetői olyan sokoldalúan tájé­kozott, képzett és munkabíró em­berek, mint a szekszárdi szék­hellyel működő területi szövet­ség elnöksége. Lakos József, a szövetség elnöke például elmond­ta, hogy az egyik vállalat embe­rét kitiltotta a szövetkezeti iro­dából, mert az illető nem szabá­lyosan és nem erkölcsösen akart eljárni az ügyintézésben. Hornok István, a szövetség elnökhelyette­se bizonyos csalási próbálkozásra hívta fel a figyelmet. Figyelni fogják az elnökség tájékoztatása alapján ezt a folyamatot minden községben. Javaslat hangzott el: a legújab­ban megismert igen nagy hozamú búzafajtákból vetőmagot kell sze­rezni, a lehető leghamarabb. Nem szabad engedni, hogy a tsz-ekhez csak akkor jusson el, amikor már — nem tudni, milyen óvatosság miatt — évek elmúlnak azzal, hogy jön az új fajta. Vancsa Sándor, a megyei ta­nács pénzügyi osztályvezetője tá­jékoztatást adott a területi tsz- szövetség elnökségének az új adó­bevallásról és az adózás más kér­déseiről. Az idei évtől kezdve a mezőgazdasági szövetkezetekben is önadóztatás van. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság maga vallja be minden adónak az alapját, a pénz­ügyi szervek csak számszakilag vizsgálják felül a bevallást, és a gazdasági-pénzügyi ellenőrzés so­rán vizsgálják meg, hogy b 'yes-e a bevallás. Gondot okoz az adó­zásban, hogy a tsz-ek mellék­üzemági tevékenysége igen sok­rétű. Jó néhány tevékenységre még nincs meghatározott forgal­mi adózási rendelkezés. Vancsa Sándor tájékoztatása szerint me­gyénkben körülijeiül 60 féle mel­léktevékenységgel foglalkoznak a közös gazdaságok. Kedvező a mezőgazdaságban dolgozók számára, hogy az idei esztendőtől kezdve a természeti károk után adókedvezményt kap­nak a szövetkezetek és a háztá­ji gazdaságok egyaránt. A föld­adótörlés 25 százalékos káron fe­lül jár: az illető földterület adójából annyi százalékot engednek el. ahány százalék a kár. Jégeső, árvíz, belvíz- és tűzkár esetében minden művelési ágra érvényes a kedvezmény, fagykár- esetében pedig csak a szántóra, a szőlőre és a gyümölcsösre. Megyénkben az adófizetési mo­rál jó, mind a szövetkezetekben, mind a háztáji gazdaságokban. Ezzel nagymértékben hozzájá­rulnak a megye pénzügyeinek si­keres ellátásához, hiszen min­den befizetett pénz itt marad a megyében, és ebből fedezik pél­dául a kórházak fenntartását és egyéb költségeket. Meglepő és nehéz helyzet viszont az, hogy 3838 háztáji gazdaságban nagyobb a terület a törvényesnél. Ez fő­ként a zártkertek és szőlők miatt alakult ki Tolna megyé­ben. A megyei tanács pénzügyi osztályvezetője közölte, a szö­vetkezetek vezetőségének a joga és feladata, hogy rendeződjék ez a helyzet. Tehát sem a járási ta­nács, sem a tsz-közgyűlés enge­délye nem szükséges ahhoz, hogy a szövetkezeti vezetőség intézkedjék, végrehajtsa az új földtörvény megfelelő rendelke­zését. Népújság 3 Azonnali belépéssel alkalmazunk, változó munkahelyeinkre ifjú szakmunkásokat (akik most szerezték meg szakmunkás- bizonyítványukat), kőműves, ács, víz-, fűtés-, gázszerelő, cső­szerelő, épületasztalos, vasszerkezeti lakatos, hegesztő munkakörben. Szállás, napi háromszori é kezés biztosítva, teljesítménybér. Jelentkezés személyesen, vagy levőiben, Dunaújváros Ke­nyérgyár u. 1. sz. alatt. 26. sz. Állami építőipari vAilalat (19) 1968. július 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom