Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-04 / 155. szám
Egy ember és hal van lóerő A tsz-szövetség megtárgyalta Önadóztatás és adótörlés Beszerezni az új búzafajtákat •• összefogásra buzdítják a tsz-eket Keselyűs, 1968. július. Zsilipkapu. Céljáról tudományos írások jelentek már meg. A célja röviden így fogalmazható: védeni kétoldaliján a vizet a víztől. A kapu már épül. Márciusban kezdték. A különleges munka — több mint ötvenmillió forint értékű földmunkát kell elvégezni — számos különleges helyzetet is teremt. Az első számú különleges helyzet: nincs az országban olyan cég, amely egyedül megbirkózna e nagy feladattal. Ezért „szövetkeztek” a vállalatok. A legfőbb cég: a VIZIBER. Műszaki ellenőrző tevékenységet folytat, ez a cég fizet, az OVH megbízásából. A generálkivitelező: Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, ez felel az egész komplexum terv szerinti elkészültéért. De a földmunkát kiadta, alvállalkozók, nak. Az alvállalkozó: DUVIÉP, de ennek a cégnek nincs annyi special földmunkagépe, hogy egyedül elvégezhesse a tengernyi földmunkát. És ez a cég is kiadta alvállalkozóknak. De e cégek már nem alvállalkozók, ezeket így hívják: szubalvállakozók. Tehát a szu bal vállalkozók: Közép-dunavölgyi VÍZIG (Budapest), Dél-dunántúli VÍZIG (Pécs) és Közép-dunántúli VÍZIG (Székes- fehérvár). Ezenkívül még közreműködik: a 21-es AKÖV, a 12-es AKÖV és az 5. ÉPFU. Egy emberre több mint 60 lóerő jut. Az erő: tizenöt kotrógép, negyven lánctalpas traktor, tíz juh- lábhenger és egy gréder, amely csak a közlekedő u tálcát egyengeti. Ezenkívül: fél tucat üzemanyag-szállító, vízhordó különleges gépkocsi. A szállításoknál alkalmaznak: a nyolctonnás Skoda billenősekből 12-t, negyvenöt ZIL billencset és félszáz dömpert. Kiegészíti még a gépparkot: áram- fejlesztők, szivattyúk, reflektorok tucatja. És az emberek. Pillanatnyilag 250 munkás dolgozik a gáton. Csaknem valamennyien gépkezelők, szerelők. Kézi munkát csak a gyökérszedők, meg a vizhordók végeznek. És majd a befejezés előtt, amikor a fűmagot bele kell önteni a vetőgépbe. A zsilipkapu építésének gépesítése kifogástalan. A szubalvál- lalkozók versenyt futnak idővel, egymással, a gáttal. Marsi József A Pannónia motorkerékpár láncvédő burája is port tol maga előtt. A székesfehérváriak „főnöke” nem látszik ki az út porából, csak amikor megáll. — Ilyen az egész munkahely. Nincs kivétel. Mindenütt por, meg por. Ha esik, akkor meg minden sár lesz. Most mindegyik Vállalat mindent bevet, hogy október végére, az őszi esőzésig befejezzék a munkát, mert ősszel itt nem lehet közlekedni, ha egyszer felázik, csak a nyáron szárad ki az erdő. Másfél évtizede építem már a Duna Tolna megyei védgátrendszerét, ekkora munka még soha nem volt... Itt a szervezés a legmagasabb, a legjobb az ellátás, géppel, emberi anyaggal, mindennel, ami a gátépítéshez kell. — Olyan tábort vert mindegyik vállalat, mint egy kis falu. A mi táborunk a legjobb: távol vannak a gépek, itt lehet pihenni, szórakozni: minden lakókocsiban rádió van, egyben televízió is. Este. amikor a váltás .lefürdik, már hozzák is ki a kocsiból a tv-t és az emberek körülülik. Az altóbor — ott etek a gépekké] foglalkozunk — messze van. De még messzebb a 21-eseké. A 21-es tábor A lénia út közepe táján 5 markoló hörögve tépi a gemenci erdő szűz földjét. Félszáz dömper, mint megbolygatott méhkasból a méhek, morogva, füstölve és rettenetes port kavarva szünet nélkül, éjjel, nappal száguldanak a markolóktól a gátig. Útjelzőt is csináltak. Itt az utat a foszforeszkáló anyaggal bevont kerékvetők jelzik. Még a hatos úton sincs ilyen korszerű útjelző. A tábort belepte a finom por. Nincs olyan molnár az országban, aki úgy be tudná állítani a h'en- gerszéket, hogy a búzát ilyen finomra őrölje, mint itt a dömperkerék az agyagot. Utasítás, szigorú parancs van: az ideiglenes úton soha nem szabad egy nyomban közlekedni. Hat méter szélesen bolyonganak a járművekkel, így lesz az út olyan mint a beton ... Itt még nincs villany. Nem tudnak annyi kábelt beszerezni, mellyel ezt a nagy távolságot áthidalnák. így itt is, esténként bekapcsolják az agregátort, és az egész éjszaka zümmögve adja a világosságot: a rádióhoz, az olvasólámpához. A kisvasút és az erdő A gemenci erdő ezen a szakaszon már nem vadregényes. Bánatosan szemlélem a széles nyiladékot, melyet a gátnak Vágtak. Mint egy óriási T-betű úgy feszül rá a gemenci erdőre a gát. Az erdő eleven húsába vágott. Itt már nem lesz többé romantika. A vad, ha véletlenül ebbe a pokoli motorzajba téved, földbe gyökerezett lábbal áll, várja, mikor teperi le a lánctalp... De a gép mindig megáll. És a traktorosnak kell sűrű káromkodással leugrani a gázolajszagú be- hemótról, hogy emberszagával elijessze a vadat... Ide nem jönnek 3 évig gyöngyvirágot szedni... Kiránduló-, hórgasz- paradicsom lesz ez a gát... De akkor már működik majd a zsilip, elkészül az egész komplexum. Addig idegen ide nem jöhet. A kisvasút is megváltoztatja útját. A gát sok változást okoz. A vasút, amely kirándulókat, erdőmunkásokat, halászokat szállít, most még ott bujkál a gépek között. De már elkészítették az új nyomvonalát — fél nap alatt. Csak a síneket kell rárakni és máris kész az váj vasútpálya. , A víz Most alig bokáig ■ érnek a gemenci erdő híres tocsogói. Kevés a víz. És rossz a víz. Az egyik vízhordó leányt állítjuk meg. A kanna kívül harmatos. Az erdészháztól hordják a munkásoknak a vizet, három kilométernyi távolságra. — Nem jó ez a víz, a doktor úr is azt mondja, ettől fájt a hasam, — mondja a leány. — A víz nem rossz, iható, jobb, mint a szekszárdi. Hogy milyen az összetétele? A kút, amelyből merik, nyolc méteres vízoszloppal bír. Naponta több száz vödör vizet kihúznak belőle, tehát a kút „élő, mert vize van”. Jó az, szomjas ember megissza. Az 5-ös ÉPFU külön vízhordó kocsit hozott az embereinek. A tartályt körülbélelték fúrészpor- ral, akár három nap múltán is olyan hideg a víz benne, mint amikor betöltik. Mosakodni, fürödni mindegyik építkezésen úgy lehet, amilyen leleményesek az emberek. A budapestiek négy vascölöpre tartályt szereltek, ezt nyomatják tele vízzel. A székesfehérváriak, meg a 21-esek is az öntőkocsit használják. Maris József mondja: — Oivan sok úi dolgot kaptunk már mi, gátépítők, hogy talán építenek egyszer egy fürdőkocsit is... Újítások, kuriózumok Az eredeti tervek szerint a kövezett út az új Sió-tóités tetején ment volna. Mivel a töltés aljában a kastélyig kell köves- utat készíteni, így az új út nem a töltéskoronán, hanem mellette vezet, és csak a Duna keresztben álló töltésénél kapaszkodik fel a zsiliphez vezető gátra. Újítás ez. Megtakarítását még nem értékelték. De mindenütt az jellemzi a munkát, hogy a technikusok, mérnökök egyre az újat keresik. Nagy gondot okozott például a gyökér kiszedése. A fehérváriak szerkesztettek egy erős alkalmatosságot, ez a gép hasonló a fogatos gereblyéhez, csak erős acéllapok helyettesítik az acélhuzalt, és SZ—100-as traktor vontatja. Már megkezdték a víztelenítő berendezés szerelését is. Ott, ahol a zsilip épül, a talaj vízszintjét legalább 18 méterre kell lesüllyeszteni. Már fúrják a földbe a szívócsövek százait. Havonta ennek a szivattyúkomplexumnak az üzemeltetése egymillió forintba kerül. Kedden elkészítették a fehérváriak a „nyári konyhát is”. Ezentúl a munkások a vacsorát nem a lakókocsiban főzik. Mars) József kedden megkereste a megyei könyvtárat, s kérte, hetenként egy-két alkalommal a könyvtár vonuljon ki és vetítsen filmet a gátépítő munkásoknak. A könyvtár illetékesével mi is beszéltünk: Visznek filmet a gátépítőknek. Három év helyett A gátépítés most ért ahhoz a ponthoz, hogy a tempót már fokozni tulajdonképpen alig lehetne. Segítene, ha még fél tucat Skoda érkezne, ha a 21-esek nem küszködnének örökké létszámhiánnyal. De már így is szinte biztosra vehető, hogy a három évre tervezett munka — a kedvező idő hatására is —• előbb elkészül... Verseny van a gáton. Versenyeznek a vízügyi igazgatóságok egymással, az idővel, a nehézségekkel . . . Munkájuk nyomán a gát mindig magasabb, erősebb lesz. Most még magasan fejünk felett van a mérce, jelzi milyen magasra kell építeni a gátat. Egy hónap múlva már derékig ér a piros-fehérre festett irányt adó oszlop ... PÁLKOVÁCS JENŐ A tsz-ek új adóbevallásáról és más igen fontos kérdésekről tanácskozott tegnap Szekszárdon a területi tsz-szövetség elnöksége. A szövetség programjába foglalta, hogy fel kell mérni a tsz-ek- ben a munkaerő-helyzetet, össze kell fogni a közös gazdaságoknak egyes vállalatokkal szemben, hogy ne maradjanak alul, továbbá határozott az elnökség új szövetségi székház építéséről, bár ennek a költsége még a tervezés előtt úgy nő, mintha felfújható valami lenne. A lapunkban is közölt vita az építkezésekkel kapcsolatban nem maradt abba. A tsz-szövetségben is úgy vélekednek, monopolhelyzetben van az építőipar és visszaél ezzel. Tervezi továbbá a szövetség, hogy az év végén továbbképző tanfolyamot szervez a szövetkezeti vezetők részére, ahol minden aktuális szakmai, politikai és piackutatási kérdést megtárgyalnak. A feladatok felsorolása semmiképpen sem fér, el egy tudósításban. Kétségtelen, fontos érdek- képviseleti szerepet tölt be a tsz- szövetség, különösen akkor, ha a vezetői olyan sokoldalúan tájékozott, képzett és munkabíró emberek, mint a szekszárdi székhellyel működő területi szövetség elnöksége. Lakos József, a szövetség elnöke például elmondta, hogy az egyik vállalat emberét kitiltotta a szövetkezeti irodából, mert az illető nem szabályosan és nem erkölcsösen akart eljárni az ügyintézésben. Hornok István, a szövetség elnökhelyettese bizonyos csalási próbálkozásra hívta fel a figyelmet. Figyelni fogják az elnökség tájékoztatása alapján ezt a folyamatot minden községben. Javaslat hangzott el: a legújabban megismert igen nagy hozamú búzafajtákból vetőmagot kell szerezni, a lehető leghamarabb. Nem szabad engedni, hogy a tsz-ekhez csak akkor jusson el, amikor már — nem tudni, milyen óvatosság miatt — évek elmúlnak azzal, hogy jön az új fajta. Vancsa Sándor, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője tájékoztatást adott a területi tsz- szövetség elnökségének az új adóbevallásról és az adózás más kérdéseiről. Az idei évtől kezdve a mezőgazdasági szövetkezetekben is önadóztatás van. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság maga vallja be minden adónak az alapját, a pénzügyi szervek csak számszakilag vizsgálják felül a bevallást, és a gazdasági-pénzügyi ellenőrzés során vizsgálják meg, hogy b 'yes-e a bevallás. Gondot okoz az adózásban, hogy a tsz-ek melléküzemági tevékenysége igen sokrétű. Jó néhány tevékenységre még nincs meghatározott forgalmi adózási rendelkezés. Vancsa Sándor tájékoztatása szerint megyénkben körülijeiül 60 féle melléktevékenységgel foglalkoznak a közös gazdaságok. Kedvező a mezőgazdaságban dolgozók számára, hogy az idei esztendőtől kezdve a természeti károk után adókedvezményt kapnak a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok egyaránt. A földadótörlés 25 százalékos káron felül jár: az illető földterület adójából annyi százalékot engednek el. ahány százalék a kár. Jégeső, árvíz, belvíz- és tűzkár esetében minden művelési ágra érvényes a kedvezmény, fagykár- esetében pedig csak a szántóra, a szőlőre és a gyümölcsösre. Megyénkben az adófizetési morál jó, mind a szövetkezetekben, mind a háztáji gazdaságokban. Ezzel nagymértékben hozzájárulnak a megye pénzügyeinek sikeres ellátásához, hiszen minden befizetett pénz itt marad a megyében, és ebből fedezik például a kórházak fenntartását és egyéb költségeket. Meglepő és nehéz helyzet viszont az, hogy 3838 háztáji gazdaságban nagyobb a terület a törvényesnél. Ez főként a zártkertek és szőlők miatt alakult ki Tolna megyében. A megyei tanács pénzügyi osztályvezetője közölte, a szövetkezetek vezetőségének a joga és feladata, hogy rendeződjék ez a helyzet. Tehát sem a járási tanács, sem a tsz-közgyűlés engedélye nem szükséges ahhoz, hogy a szövetkezeti vezetőség intézkedjék, végrehajtsa az új földtörvény megfelelő rendelkezését. Népújság 3 Azonnali belépéssel alkalmazunk, változó munkahelyeinkre ifjú szakmunkásokat (akik most szerezték meg szakmunkás- bizonyítványukat), kőműves, ács, víz-, fűtés-, gázszerelő, csőszerelő, épületasztalos, vasszerkezeti lakatos, hegesztő munkakörben. Szállás, napi háromszori é kezés biztosítva, teljesítménybér. Jelentkezés személyesen, vagy levőiben, Dunaújváros Kenyérgyár u. 1. sz. alatt. 26. sz. Állami építőipari vAilalat (19) 1968. július 4.
