Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-06 / 131. szám
iMtteka a e4€dád&a... A felelősségről, ami mindannyiunké Az állami gondozásba vett gyermekek problémája nem oldódik meg az állami gondozásba vétellel. A cél a családból való szükséges kiemelés után az, hogy a gyermek ha az intézeti nevelés eredményeként kiheverte a nem megfelelő szociális, morális körülmények okozta sérüléseket, visz- szakerüljön a családba. De kérdés, hogy visszakerülhet-e anélkül, hogy újabb veszélyeztetettség miatt útja ismételten a gyermekotthonba torkoljon? „Úgy élek, ahogy akarok!" E gond a közelmúlt hetekben két társadalmi szervezetünknél is tanácskozásra szólította össze azokat a felnőtteket, akik hivatalból, vagy humánumtól indíttatva társadalmi munkában foglalkoznak az állami gondozásba vett gyermekek családjainak utógondozásával. Mindjárt elöljáróban kell elmondani, hogy az áldozatkész munkát nem koronázza sok siker. Különösen érvényes ez az alkoholista, és mert az, a munkával is hadilábon álló szülők viszonylatában. Ismeretes, hogy hazánkban sajnálatos módon növekszik évről évre az egy főre eső alkoholfogyasztás átlaga. Idézzük csak az 1965-ös adatokat. Abban az évben az ország minden lakosára kereken 80 liter szeszes ital jutott. Ebből 44 liter sör, 32,8 liter bor, 3,2 liter tömény szeszes ital. Az akkori és az újabb jelek szerint is az utóbbi felé tolódik a fogyasztóigény. Nem lepődhetünk meg tehát, hogy növekszik az alkoholfogyasztással összefüggő bűn- cselekmények tendenciája. Tulajdonképpen ide sorolhatóak az ifjúság ellen elkövetett bűntények is, lett-légyen az bármilyen vér- telen „csak” erkölcsileg romboló hatású. A fentiek magyarázzák egyúttal azt, miért növekszik az állami gondozásra szoruló gyermekek száma. Rámutatnak ugyanakkor az el nem hanyagolható feladatra: az érintett családok gondozásának megszervezésére. Szinte általános panasz, hogy a családgondozás munkáját akadályozza egyrészt a szomszédok, ismerősök, munkatársak munkahelyi vezetők sokszor már-már bűnös passzivitása. Másfelől maguk a családok teszik lehetetlenné a velük való törődést. A „mi köze hozzá?” —, „úgy élek, ahogy akarok!” és az ehhez hasonló elméletek ijesztően elburjánzottak. A gondozásba vett szülők egyike- másika küszöbön túlra kergeti a hozzá ellátogatókat. Tettlegesség szerencsére ritkán fordul elő, de gyakorta az alkoholos állapotban elordítozott gyalázkodás is elegendő ahhoz, hogy az így arcul- csapkodott segítőkészség hátat- fordítson a renitenskedőnek. Nagyon kevés azoknak a szülőknek a száma, akiknek gyermekük állami gondozásba vétele határkövet jelent. Akik a hivatalos eljárás során döbbennek rá szülői felelősségükre, és nagyon kevés külső segítséggel készülnek a gyermek visszatértére a családba. Az ilyen példák sajnos távolról sem általánosak. Az a gyakoribb, hogy a lumpen családok mindaddig hajlandók nélkülözni gyermeküket, mígnem az munkaképessé cseperedik. Akkor aztán előállnak addig nem gyakorolt szülői jogaikkal. Elegendő egy elnagyolt családlátogatás, egy elsietett környezetleírás és a gyermek, aki addigra az intézeti élet fegyelme, rendje, gondoskodása révén új normákhoz szokott — visszakerül otthonába, amiről nem sokkal ezután kiderül már, hogy nem otthon. A rossz levegőjű családi élet elkerülhetetlen hatására összerombolódik benne minden, amit a céltudatos és szeretettel végzett nevelőmunka beleplántált. Kényelmesség és közöny A Boráros t*ri gyilkosság hírére felháboroaás rázta meg az ország közvéleményét. A közvélemény hihetetlen érzékenységgel reagál minden hasonló eseményre. Budapesten, világos nappal, illetve reggel százak szemeláttára vertek agyon egy embert. Ezrek és ezrek kommentálták az eseményt. De vajon mit tettek volna, ha jelen vannak? Meg kell ezt kérdezni, mert hétköznapjainkban jelen van az a kényelmesség és közöny, aminek statisztálásával embert is ölnek . . . Évekkel ezelőtti esetet idéztek fel, példázva, hogy az emberek gyávák. Hír jött arról, hogy egy kisgyermeket brutális módon kínoznak, lánccal kötnek a fa derekához. Amikor hivatalos szervek kiszálltak a helyszínre, a szomszédok megné- multak. A feljelentő közülük került elő. Lelkiismeretét bizonyos fokig megnyugtatta, de nyíltan ő sem vállalkozott a terhelő vallomástételre. A szomszédok, lakótársak látják és hallják meg elsőként, ha egy családban nem megfelelő, a normálistól eltérő a légkör. Ha a gyermekre nézve veszélyes körülmények alakulnak ki. De nem éreznek sem kötelességet, sem jogot a közbelépésre, nagyon helytelenül jogtalan beavatkozásnak tekintik a közbelépést, és fel sem próbálják mérni micsoda károkot okoznak ezzel. Ezen túlmenően pedig cinkostársakká zülleszti őket a kényelmes hallgatás. A minisztertanács tanácsszervek osztálya és a KISZ Központi Bizottsága közös irányelvekbe foglalta a tanácsok és az ifjúsági szövetség területi együttműködésének legfontosabb feladatait A dokumentum, amelyet dr. Dallas Ferenc a tanácsszervek osztályának vezetője és Méhes Lajos a KISZ KB első titkára írt alá, szorgalmazza, hogy együttes erővel vonják be a fiatalokat a tanácsok munkájába, határozzák meg tennivalóikat a község- és városfejlesztési tervek végrehajtásában, a különböző társadalmi munkaakciókban. Tegyék még sokoldalúbbá együttműködésüket az ifjúság iskolai és iskolán kívüli nevelésében, kulturális és sporttevékenységének irányításában. Támogassák az ifjúság önkormányzati szerveinek kibontakozását és fejlődését Továbbra is érvényesíteni kell azt az elvet, hogy az elkészült lakásokból megfelelő arányban részesedjenek a 30 éven aluliak. A KISZ képviselőit vonják be a lakáselosztó bizottságokba. A tanácsok lehetőségeikhez mérten nyújtsanak segítséget az ifjúság önálló lakásépítési akcióiAz új szabálysértési törvény és az ezt követő kormányrendelet jogot ad a rendőrségnek a részeges, brutális szülő elleni azonnali eljárásra. A család- és ifjúságvédelem szempontjából nagy jelentőségű ez a törvény. De vajon, érvényesíthető-e a .közvetlen környezet ébersége, felelősségtudata nélkül? Érvényesíthető-e akkor, ha emberi, honpolgári kötelességből nem lépnek közbe azok, akiknek ezt leghamarabb van módjuk megtenni? Paradoxonként hangzik, de egy ember értékét, rangját társadalmunkban manapság már nem csak az határozza meg, hogy a szocializmus építésének megannyi területén milyen haszonnal tevékenykedik. Az is meghatározó szerepet játszik, hogy kit mennyire hevít az emberi, erkölcsi helytállás felelőssége. Az ember csak embernek születik Az ember nem születik sem rossznak, sem jónak, embernek születik. Hogy felnövekedve milyenné válik, az függ a családtól, a legközvetlenebb és legtágabb környezettől. A gyermek érzékeny, nagyon eleven hangszer. Nem mindegy ki és hogyan szólaltatja meg, milyen példát állít elé: mit enged meg és mit követel tőle: jellemének formálását szeretettel veszi-e kézbe, világos, tiszta fővel, vagy eltaszítja magától, hagyja vadon nőni! Ha mind többen ismerik fel a mindannyiunkat agyiként terhelő felelősséget az emberért, kevesebb gyermek szorul állami gondozásra, kevesebb család az utógondozásra. Vegyük már tudomásul, hogy mindenhez van közünk, legkivált ahhoz, hogy milyen lesz az utánunk felnövő nemzedék! a fiatalokért naik sikeres lebonyolításához. Területük negyedik ötéves tervének összeállításánál az illetékes KISZ-bizottságok javaslatainak figyelembevételével határozzák meg az ifjúság nevelését, szórakozását elősegítő intézmények, objektumok fejlesztését. Törekedjenek arra, hogy az új lakótelepeken, valamint a községekben a fiatalok igényeinek is megfelelő művelődési otthonok, könyvtárak, klubok, szakköri helyiségek. sporttelepek, valamint játszótelepek épüljenek. A tanácsok vegyék fel terveikbe az országjáró fiatalok mozgalmának pártolását, bővítsék az ifjúsági turista- szállások hálózatát. Ahol lehetőség van rá, engedélyezzék, hogy a vakáció időszakában az iskolákban, kollégiumokban lakjanak a kiránduló diákok, ifjúmunkások. Ezzel egyidejűleg anyagi eszközökkel is járuljanak hozzá az ezermester és úttörőboltok korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez és az új üzletek megnyílásához. Helyes lenne — indítványozzák az irányelvekben —, ha különböző szintű tanácsok és KISZ szervezetek közvetlenül is mos?, állapodnának az ifjúsági lakás építkezések támogatásában. HÁZ a gépkocsik előtt Két teherautó üggyel-bajjai még el tud haladni, de ha történetesen a farmotoros Ikarusz érkezik a kanyarba, egyedül is alig fér el. Még jó, hogy a gépkocsivezetők eléggé ismerik az Arany János utca, a Marx Károly utca és a Dombo- ri út találkozásánál levő félelmetes kanyart Tolnán. A GA 29—46-os autóbusz sofőrje így mond véleményt: — Már hat-nyolc év óta járok ezen a vonalon, dé itt mindig fennáll a balesetveszély. Már kétszer-háromszor is előfordult, hogy a. jármű be akart menni a boltba. A házak valósággal útját állják a gépkocsiknak. Rövid, éles S-lja- nyar, egyáltalán nem lehet belátni... Az elmúlt tíz év alatt, ahogyan a forgalom növekedett, úgy nőtt itt a baleseti veszély. Mái- régen napirendre került az útkorrekció, sajnos néhány ház kisajátítása körüli huzavona miatt még nem került rá sor. Már két év óta folyik a Tolna De a közlekedés nem csak Tolnán okoz gondot, hanem Pakson is. Egyes napszakokban már- már kritikus a központban való közlekedés, amikor mindkét oldalon bent áll esetleg három-négy autóbusz is. Érthető tehát, hogy a paksiakat évek óta foglalkoztatja, mikor szűnik meg a központban az autóbusz-megálló, és lesz biztonságosabb a közlekedés járműnek, gyalogosnak egyaránt. — Csak azért nem történt még itt súlyosabb baleset, mert a gyalogosok rendkívül óvatosak — mondja Damai István, a községi tanács titkára. — Hogy mikor lesz Paksnak új autóbusz-megállója? Arra még csak elképzelések vannak, de pénz nincs. Kellene rá mintegy kétmillió forint. És, tulajdonképpen még helye sincs. A távlati tervben ugyan ki vara jelölve a helye — há% —faddi út korszerűsítése, a kanyar megszüntetése viszont — pénz hiányában — csak a jövő évre Vár. Viszont addig is kellene — lehetne is — tenni valamit. Mégpedig minél sürgősebben lebontani a legkritikusabb helyen, a Marx Károly utca és a Dombori út sarkán fekvő, Isgum-féle házat. Mint Baráth Ferenc, a községi tanács titkára elmondotta, ennek a háznak a kisajátítása megtörtént, a tulajdonos kiköltözött belőle. A bontásnak tehát semmi akadálya. Ideiglenes megoldásként — amíg a végleges úttest el nem készül — a ház, és az udvart szegélyező téglakerítés lebontásával mindkét irányból beláthatóvá válna, és kibővülne a szűk, éles kanyar. Ezt a módot azért Is ajánljuk, mert gyorsabbá, biztonságosabbá termé a forgalmat, amelynek nagyarányú növekvésével — Domborira való tekintettel — a nyár folyamán számolni kell zakót kellene szanálni — de lehet, hogy erre a helyre kell építeni az atomerőmű készenléti lakásait. Paks az egyetlen olyan járási székhely, ahol az autóbusz- közlekedés helyzete ilyen kritikus, mert a jelenlegi megálló egyre inkább akadályozza a közlekedést. És ha így marad a helyzet, mi lesz akkor, amikor majd öt-hatezer ember utaztatásról kell gondoskodni? Pénz, ismét csak pénz kell hozzá. A tanácsnak nincs, az AKÖV-nek sincs, jelenleg. — Mivel szóba került a járási székhelyek fejlesztése, megpróbáljuk megszerezni a szükséges összeget — mondja a tanácstitkár. Oda, ahova az elkövetkező években százmilliókat ruháznak be, tán jutna előlegként is egy-két millió. BI.
