Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-05 / 130. szám

Ha érdekes a téma.... Nagyfokú érdeklődés — Fokozódó aktivitás Lesz víz az új medencében is Nyit a szekszárdi strand „A szakszervezetek fontos társa­dalmi feladata, hogy a tudatos tár- sadalomépítö tevékenység beillesz­tése érdekében elősegítsék a mun­kások, a bérből — és fizetésből élő dolgozók eszmei, politikai fejlődé­sét, erkölcsi felelősségének növe­lését.” (SZOT Elnökség) A SZOT Elnökségének határo­zata értelmében a szakszerveze­teknek nagyobb reszt kall vál­lalniuk az üzemi, a munkahelyi tömegpolitikai oktatásból, a párt- szervezetek által koordinált mun­kamegosztás alapján. E határo­zat értelmében az 1967—68-as ok­tatási évben először megszervez­ték a párt- és állami oktatásban részt nem vevő dolgozók, szak- szervezeti aktivisták és tisztség- viselők egészét átfogó különböző szintű oktatási formákat. Az új alapképzési forma „Társadal­munk időszerű kérdései” címmel a közelmúltban ért véget. Az itt szerzett tapasztalatokról beszél­gettünk Palotás Józseffel, az SZMT kulturális bizottságának vezetőjével. — Az új oktatási forma szer­vezésénél szerencsés helyzetben voltunk, mivel az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetése ért­hető érdeklődést váltott ki a dol­gozók körében. Azonban azt is meg kell mondani, hogy az ille­tékes pártszervezetek igen ko­moly segítséget nyújtottak mind a szervezés, mind pedig a lebo­nyolítás során. A nyolc kötelező téma közül a legnagyobb érdek­lődést „Gazdaságpolitikánk fő célkitűzései és az új gazdasági mechanizmus”, „A Munka Tör­vénykönyve és a kollektív szerző­dés” és az „Életszínvonal-politi­kánk” váltotta ki. Mindezek ered­ményeként közel kétszeresére nőtt a tanfolyamok, illetve a hall­gatók száma. Különösen a paksi és a dombóvári járási pártbizott­ságok segítették munkánkat. Az alapszervezetek közül elsősorban a Duna földvári Kendergyár párt. és szakszervezete érdemel di­cséretet. — F.melkedett-e az előadások színvonala és ennek mintegy te. Vetélkedő vakolókanállal HÁROM MEGYÉBŐL ÁLLNAK FALHOZ mészeles velejárójaként növe- kedett-e a hallgatók aktivitása? A propagandisták felkészítésé­re igen nagy gondot fordítót, tunk és ennek eredményeként színvonalas előadások hangzottak el. Végeredményben egyetlen olyan kéj-dés sem hangzott ed az előadásaiét követő viták során, amelyekre az előadók ne tudtak volna azonnal megválaszolni. Kü­lönösen a Simontornyai Bőrgyár­ban és a dombóvári kesztyű- üzemben értek ed jó eredményt a propagandisták. Simontornyán például 95 fővel indult a tanfo­lyam és év végére már közel 450-en hallgatták az előadásokat. Enndk egyetlen magyarázata, hogy a propagandisták igen jól dol­gozták fel a mindenkori anyagot és azt elsősorban helyi példáikkal illusztrálták. Ezzel szemben áll a szekszárdi bőrdíszmű és az MMG esete, ahol nehezen indult be az oktatás. — Melyek azok a tapasztala­tok. amelyeket a következő ok­tatási évben feltétlen figye­lembe kell venni a fejlődés ér­dekében? örvendetes, hogy az elmúlt év­ben igen sok új ember kapcso­lódott be a rendszeres politikai oktatásba. Továbbra is az a cé­lunk, hogy újabb és újabb dol­gozókat vonjunk be a politikai oktatásba. Az új oktatási évad­ban tovább kívánjuk növelni a foglalkozások színvonalát és ha­tékonyságát. Éppen ezért az 1968—69-es oktatási évben az előző évinél több világnézeti és politikai téma kerül napirendre. Már összeállítottuk a következő évad tematikáját. Okulva a bőr­díszmű és az MMG esetéből eze­ken a helyeken nekünk is na­gyobb segítséget kell adnunk a szervezés és a beindítás időpont­jában. Végeredményben elmond­hatjuk, hogy kisebb hiányossá goktól eltekintve eredményes ok­tatási évadot zártunk le, amely­nek során igen sokan választ kaptak egy-egy olyan kérdésre, amelyben nem láttak tisztán. A propagandisták és a hallga­tok egyöntetű véleménye hogy ezt az oktatási formát meg kell tartani jövőre is. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az elmúlt évad témái bővítették a közgazdasági ismereteket, növelték a szocialis­ta tudat és erkölcs megszilárdí­tását. Befejezésül talán még csak annyit, hogy az új oktatási évad 1968 októberétől 1969. májusáig fog tartani. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Katolikus papok tájékoztató értekezlete Június 4-én, kedden megyénk katolikus papsága részére nagy érdeklődést kiváltó előadást tar­tott Gárdos Miklós a „Magyar- ország” helyettes főszerkesztője „Időszerű nemzetközi kérdések” címmel. A Hazafias Népfront Katoli­kus Bizottsága által összehívott segédlelkészek, lelkészek és plé­bánosok közül számosán szóltak hozzá a beszámolóhoz. Elmond­ták, hogy a francia dolgozók kö­veteléseit neves egyházi szemé­lyek is támogatják, mert látják harcuk igazságos voltát. Egybe­hangzóan elítélték a Vietnam el­leni agressziót, illetve a párizsi béketárgyalásokat halogató im­perialista köröli mesterkedéseit. A tájékoztató értekezleten az Országos Béketanács megbízásá­ból részt vett és felszólalt Dör- nyei István apátplébános is. A szekszárdi strandon kedden délben elkezdték az újonnan épült nagy medence, strand- nyelven az „ötvenes” fel töltését. Ezt az eseményt bizonyára öröm­mel fogadják a szekszárdi für- dözők, akiit a vízprobléma miatt már-rnár lemondtak arról, hogy az idén megmártózhassanaik a nagy medence vizében. Nem tabu a labdajáték Az előkészületi munkák több­sége befejeződött és amint meg­telik a medence, megnyitja ka­puit a szekszárdi strand. A régi, S3 méterest a 14 éven aluliak vehetik birtokukba, az ő mére­teiknek megfelelő szántig töltöt­ték fel vízzel. A felnőttek és a nagyobb gyerekek használhatják a versenyek rendezésére is al­kalmas új medencét, amelyben közel kiét és fél méter lesz a legnagyobb vízmagasság. Fel­szerelés hiányában azonban a1' ról egyelőre le kell mondani, hogy „komoly méretű” úszóver­senyeket rendezzenek Szekszár- don. A most avatandó medence üzembe helyezésével megnöve­kedett a strand alapterülete is, több a pihenőhely, játékra al­kalmas terület A korábbi évek­től eltérően a labdajáték sem lesz „tabu”: kis kapukkal ellátott, homokos részt alakítottak ki, ahbl kedvükre rúghatják a bőrt a fiatalok. „Rozsdamentes" víz Pechár Antal fiirdömestertői megtudtuk, hogy a víz hőmér­séklete állandóan húsz felett lesz, így az árnyékosabb napokban is kellemes hőmérsékletű víz­ben fürödhetnek a strandolok. És még egy változás: a meden­cébe közvetlenül a kútbói ái-am- lik a víz, ezzel remélhetőleg el­érik, hogy „rozsdamentes” le­gyen. Az idén először gyékényt is kölcsönöznek, s teljesítik a fürdőzők régi kívánságát: egy órával korábban nyitnak, vagyis: hétköznap kilenc órától hétig lubickolhatnak a felüdülni vá­gyók. A közönség igényétől füg­gően tervezik azt is. hogy vasár­nap még egy árával meghosz- saabbítják a nyitva tartási időt, s már reggel nyolckor fogadnak fürdővendégeket. Az új „ötvenes” medence be­állítása csökkenti majd a túl- zsúfoltBágort is, amit — oax hi­szem — mindenki szívesen fo­gad, hiszen a 33 méteres régi medence rekordja: egy nap 1800 strandoló volt. Egy hét a feltöltési idő Kétségtelenül lesz néhány ked­vező változás az idei nyáron, ám ez még mindig „nem az igazi”. A nagy medence vizét az előze­tes számítások szerint tíznapon­ként, vagy kéthetenként cserél­ni kell. feltöltése pedig közel egy hetet vesz igénybe. Erre az idő­re sem zárják be a strandot, úgy oldották meg, hogy a nagy me­dence fel töltésének idejére meg­emelik a régi medence vízszimt- jét, s addig ott fürödhetnek a felnőttek is. Ami vigasztaló: nemcsak az idő telik, hanem a nagy me­dence is. Előreláthatólag szom­bat-vasárnapra érik el a kellő vízszintet, s nem lesz akadálya a nyitásnak. (d. k. ).) *♦4 C7 A korábban megtartott megyei vetélkedőkön eldőlt, kik azok a fiatal kőművesek, akik megyéjük J képviseletében részt vesznek az építők napja alkalmából Szek- szárdon rendezendő hármas ta­lálkozón. Baranya. Somogy, Tol-é na „színeiben” négy-négy fiatal “ szakmunkás méri össze „erejét” a két napig tartó versenyen. Szombaton egy órakor Tóth Imre, a KISZ Központi Bizottság ifjúmunkás osztály vezetője nyit­ja meg a vetélkedőt. Fél kettő­kor állnak falhoz a kőműves szakmunkások, hogy a Széchenyi utcai KPM irodaházon gyakor­latban bizonyítsák tudásukat. A bizonyára sok érdeklődőt vonzó, látványos verseny a késő délutá­ni órákig tart. Másnap reggel vakolókanál he­lyett ceruzával folytatják a ve­télkedőt, ekkor kel) választ ad- niok a munkavédelmi, munka- szervezési és szakmai ismeret- £ anyagot felölelő elméleti kérdé- í sekre. Ezt követően közösen* Fadd-Domboriba utaznak, a Tol-j na megyei Állami Építőipari Vál-j lalat által rendezett ünnepségre. <? Itt tudják meg az eredményeket, * és veszik át a KISZ KB és a kü-; lönböző minisztériumok által ado­mányozott értékes jutalmakat. Minden bizonnyal rangos ve­télkedőre számíthatunk, mert amint megtudtuk, mindenütt fe- _> szített tempóban folyik az ,,edzés”.^+»+»»»»»»»»» Esténként, ha fáradtan meg­érkezett a kazalrakásból, oda­ült a viaszos vászonnal borí­tott konyhaasztalhoz, éjfélig rótta a sorokat. A gyerekek mélyen aludtak, mire ágyba került. A felesége néha nyug­talanul szólongatta: — Hajnalban kelsz, hagyd már abba! Bólintott, vagy suttogott va­lamit. A gondolatai máshol jártak. Dudorászott, vaskos könyveket böngészett, képze­letben ott járt a messzi Buko­vina tájain. 2. Hosszú, tornácos ház, rózsák­kal az udvaron, a szobákban dí­szesen faragott régi bútorok­kal. Az ágyakban lenvászon­ból szőtt pámahajak, a fény­képeken a hajdani népviselet­ben megörökített ősök. Kakasd, Rákóczi u. 143. Itt él Sebestyén Ádám, néprajzi gyűjtő, aki megörökítette a bu­kovinai andrásfalvi székelyek életét és történetét, András- falvától napjainkig. Járt Apar- hanton, Mucsfán, Lengyelben, Hidason, Izményben, Tabódon, Győrén, azokban a községek­ben, ahol szétszórtan élnek testvérei. Búcsúkat látogatott, vasár­napokon beszélgetett el az idő­sebbekkel, hogy mentse a mú­ló idővel feledésbe merülő em­lékeket. „Hiszen már a fél­idős székelyek is alig emlékez­nek vissza a régmúltakra, ak­kor mit várhatunk a fiatalok­tól?...” — indokolta az anyaggyűjtö munka egyik okát. Félidő. Az emberi élet dere­kán járókat illetik ezzel az izes. találó kifejezéssel. 3. Kilencvenegy adatközlője van. Zömmel falubeliek, akik csépléskor, kapáláskor, a ka- zalrakás szüneteiben mondták el, amire emlékeztek. Eldúdol­ták a régi nótákat, melyeket ott a helyszínen lekottázott. Sokszor volt szalmabála az ülőhelye, és íróasztala egyben, így írta le egyszer a lakodal­mi silladri, a csosszantós tánc dallamait, pontosabban nem írta. karcolta. Ceruza nem volt nála, s hogy ne felejtse, a bicskájával karcolta fel a vil­lanyélre. Otthon leült a harmonium mellé, vitte a villát. Onnan a nyélbe vésett hangjegyekből játszotta le, rögzítette a dalt- Megalakulása óta dolgozik a termelőszövetkezetben, család­tagként, főfoglalkozása, kántor. A kántorság apáról fiúra örök­lődött a családban, a magyar zene szeretetével együtt, őrzi az édesapjától kapott egri énekkátét. önképző, autodidakta mó­don tanult meg kottát olvas­ni, írni, visszajátszani. Hallásg kitűnő, az sokat segített. Mi­kor megkérem, hogy énekelje el egy kedves dalát, sokáig hallgat. Mélyen zengő hangon kezdi. A szövegre nem is fi­gyelek, csak a bús, kesergő dallamokat zárom magamba. 4. Három vaskos kötet, meg­emelni is nehéz. Pedig ezek­ben már a válogatott anyag van, házilag készített térkép­pel, fényképmásolatokkal, az adatközlők nevével. Foglalko­zik a monográfia köteteiben a halottas és egyéb székely nép­szokásokkal, a székelyek tör­ténetével, s az utolsó kötetben megörökíti az andrásfalvi nép­dalokat. Az első kötettel me­gyei szinten első helyet nyert. 1966-ban a néprajzi gyűjtő- pályázaton. Tavaly. Zalaegerszegre a fe­leségét is elvitte a XV. Orszá- nos Néprajzi és Nyelvjárási Találkozóra. A díjkiosztásnál kétszer kellett elmondani a nevét, amíg felfogta, őt hív­ják. Hitte is, nem is. Szinte álomban ment a dobogóig, s nyújtotta erős munkában ed­zett kezét, hogy átvegye a Se­bestyén Gyula emlékérmet. Kiváló munkájáért a Magyar Néprajzi Társaság ajándékozta meg az éremmel a felnőtt ta- nozat országos döntőjében pe­dig elnyerte a harmadik he- ♦ lyet. ♦ S. t Öt gyereke van. A legidő­sebb fiú kohómérnöknek ké­sfül Dunaújvárosban. Szálfa­magas, gyerekesen tiszta pil- lantású szemekkel. A nézésük­ben van közös a feleségével. Szeretetben, megértésben visel­ték el az eddigi terheket, küz- dötték át az életük félidejét. Szinte kiapadhatatlan energia kellett ahhoz is, hogy egy szűkszavú, szóban magát ne­hézkesen kifejező ember neki­lásson, és ízes magyar nyelven megírja vérei sorsát. Ha kiadhatná a környező termelőszövetkezetek támoga­tásával a monográfiáját, bizto­san sok vásárlója lenne. Dr. Andrásfalvi Bertalan, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa a műről írt bírá­latában többek közt a követ­kezőket írja: „Sebestyén Ádám munkájában két rugót kell látnunk: egyrészt a székclvsép. sorstársainak eleven érdeklő­dését minden iránt, ami múlt­jukkal kapcsolatos, másrészt azt az igyekezetét, hogy a volt bukovinai székelyek anya­gi és szellemi kultúrájának be­mutatásával védje névét az alaptalan, rossz hiedelmek­től .. A krónika elkészült.. Az al­kotót további munkára ösz­tönözné, ha többen is megis­merhetnék, amiért évek óta 'áradozik. önként vállalt, bel- "n kényszerből de nem csak a maga örömére ... MOLDOVÁN IBOLYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom