Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-26 / 148. szám
Miért drága a panellakás ? II. Mi számít tényleges költségnek ? Az üzemben tartónak részletes költségvetést kell készítenie a fűtési idényre a lakások fűtésének és melegvíz-ellátásának várható költségeiről. A költségeket felosztják majd tizenkét egyenlő részletben — a lakbérrel együtt — befizetik a lakók. A Jűtési idény végén elszámolás készül a tényleges költségekről, akinél túlfizetés mutatkozik, a különbözeiét visszakapja, aki kevesebbet fizetett be, kiegyenlíti a különbözeiét. Az üzemben tartó a ténylegesen felmerült költségeket számolhatja el. Ehhez járul még — a kezelési költségek fedezésére — a költségek 4 százalékát meg nem haladó átalányösszeg. Vastagon fogott a ceruza Szinte kivétel nélkül minden panelházi lakó magasnak tartotta az elmúlt idény költségeit és az új költségvetést is. Vitatták — és vi_ tátják —, hogy ténylegesen annyi költség merült volna fel, mint amennyit a vállalat felszámított és még inkább vitatták a következő idény költségvetését. A tervezett költségek általában 15—20 százalékkal meghaladják a múlt évi, a vállalat által produkált „tényleges” költségeket. A vállalat „vastag ceruzával” számolt, „apait, anyait” beleadott, hogy ezáltal növelje nyereségét, vagy csökkentse másutt keletkező veszteségeit A vállalat vezetői kezdetben ragaszívodlak az eredeti elszámoláshoz, illetve költségvetéshez, később azonban sok tekintetben kénytelenek voltak meghátrálni és ahol feketén-fehéren bebizonyosodott a „téves” számolás, korrigálni. Részben elfogadható az az érvelés, hogy a vállalatnak nincsenek még tapasztalatai a központi fűtésről, a régi vezetés — féléve új emberek kerültek a vállalat élére — szinte kibogozhatatlan káoszt hagyott hátra. Nehéz azonban elhinni, hogy minden tételnél tévedés okozta volna a jogosnál jóval magasabb összegek beállítását. A fűtési bizottságok mindenekelőtt az eltüzelt szén mennyiségét kifogásolták. Volt, ahol egy vagon koksszal többet számították fel, mint amennyit ténylegesen — a lakók beköltözése óta — eltüzeltek. Az esetek többségében azonban ma már egyszerűen nem lehet megállapítani, hogy menynyi szén érkezett ténylegesen a lakóházakhoz. Az F/l-nél például a fűtési napló — amelybe a fűtő naponta feljegyezte az eltüzelt szén mennyiségét — csaknem hat vagonnal kevesebbet mutat, mint a TÜZÉP-szám- lák szerinti szánmennyiség. A szénszállítmányokról rendszerint úgy értesült a fűtő, hogy éjszaka felébresztették, hogy itt a szén és az AKÖV kocsija máris odabillentette a rakományt a ház falához. Rendszerint közvetlen vagonból rakták teherautóra, mérlegelés nélkül, utólag még azt sem lehet megállapítani, hogy Somogy és Tolna megye általános iskoláinak alsó tagozatos nevelői, szakfelügyelői és munkacsoport-vezetőinek egyhetes továbbképzése, a tanítók nyári akadémiája hétfőn megkezdődött Kaposváron, a tanítóképző intézetben. Tolna megyéből harminc meghívott vesz részt a korszerű pedagógiai, nevelési törekvéseket ismertető és megvitató előadássorozaton, amit tavaly kezdtek meg, s a kétéves program szerint most az általános oktaannyi autórakomány jött-e, amennyi elindult. A számlázás alapja a vasúti fuvarlevél voit. Szénszállítás nagyban — fűtés kicsiben A szénárakat már inkább lehetett ellenőrizni. És itt fura dolgok derültek ki. Mindenekelőtt az, hogy a TÜZÉP-számlákon az egységárak tartalmazzák a közúti fuvart is, a vállalat pedig külön tételben még egyszer felszámította a fuvarköltséget. Aztán differenciák vannak az egységárakkal is. A TÜZÉP — attól függően, hogy kinek adja el a szenet, kis, vagy nagy tételben hozza-e forgalomba, különböző egységárakat számíthat fel. Az egyik ilyen kiinduló egységár az úgynevezett pályaudvari telepi ár. Ha a telepén árusít, kis tételben, lakosság részére, ezt mázsánként 2,20 forinttal növeli. Ha lakóháziak központi fűtéséhez ad el vagontételben szenet, akkor a pályaudvari telepi árhoz 1,50 jön. Érthető a felsőbb árhatóságok döntése, hiszen kis tételű eladásnál be kell fuvarozni a telepre a szenet, apránként kell mérlegelni, eladni, az árát beszedni stb míg a lakóházak központi fűtéséhez akár a vasúti rakodóról közvetlenül lehet folyamatosan szállítani, jóval kevesebb munkával, ráfordítással. Nos, a TÜZÉP kivétel nélkül kicsibeni eladási egységárat számolt, sőt: van olyan tétel, amelynél a kicsibeni árat tetézte meg másfél forinttal. Akad olyan tétel, ahol a 2,40-es közúti fuvar helyett 4,40-et számolt. A panelházakhoz tehát drágábban adta a szenet, mint amenny iért öt-tíz mázsás tételben eladja a lakosságnak. Jellemző a városgazdálkodási vállalat nagyvonalúságára, hogy mindvégig kritikátlanul elfogadta a TÜZÉP által számlázott egységárakat. Mindaddig, amíg a fű- tési bizottságok szóvá nem tették, nem is próbált utánanézni a különféle árszabályozási rendeletekben annak, hogy jogosan számlázza-e azt az egységárat a TÜZÉP, amit számláz. Parázs vita folyt napokon keresztül a salak körül: kié a lakók költségén vásárolt, a lakók költségén eltüzelt szén salakja. A vállalat szerint az az államé, a vállalat rendelkezik vele. Némelyik fűtési bizottság próbálkozott az értékesítésével, hogy legalább az elszállítás fuvarköltségét viselje az a vállalat, amelyik elviszi. Ezt leállították és az elszámolásba 3 forintos mázsán- kónti. költséggel beállították a salakfuvart. A lakók érzékenyen reagáltak erre, hiszen köztudomású, hogy a. városban tucatnyi vállalat van, amelyik örömmel elszállítja. sőt még esetleg fizet is érte. Márpedig ha a salakot ingyen elviszik, akkor az már sem. A gazdaságirányítás új rendszerében megszűnt az újítások és találmányok kötelező, ingyetási és nevelési elvi kérdések után ezek gyakorlati megvalósításáról, a módszertanokról folyik eszmecsere. Többek között: a korszerű, számtanoktatás kísérleti módszerei a logikus gondolkodásra váló nevelés szolgálatában címmel hangzik el előadás, a zenehallgatás jelentősége az alsó tagozatos ének-zene oktatásban, valamint: hogyan biztosítja a testnevelés oktatása a gyermri- egészséges fejlődését — témakör szerepel még a prog ramban. miképp sem lehet a fűtést terhelő költség. A bérköltségeknél nemigen akadt vitatnivaló, azonban érdekesség hogy az egyik fűtő a kifüggesztett elszámolásból tudta meg hogy mennyit kellett volna kapnia. Amikor a fűtési bizottság szigorúan ragaszkodott az elszámolásba beállított bértételek kifizetésének igazolásához, sebtében elszámolták és kifizették a differenciát, „visszamenőleges” hatállyal — múlt év októberétől — adva béremelést. Lehetne olcsóbb is Mindmáig eldöntetlen kérílés— legalábbis Szekszárdon — hogy a fűtői munkabér utón kell-e illetményadót fizetni, vagy sem. Az illetményadó-rendelet felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek illetményadó-mentesek, ahol éppen az árak alacsony szinten tartása céljából nem terhelik illetményadóval a béreket. Idetartozik a házkezelői tevékenység is. Logikus, hogy ha a vállalat nem fizet illetményadót a házfelügyelők, sőt az igazgató, műszaki vezető, adminisztrációs személyzet után, akikor a lakókat közvetlenül terhelő fűtői munkabérek után se fizessen. Mégis, az elszámoláskor a fűtői béreket 25 százalék közteherrel (SZTK- járulék és illetményadó) terhelték meg. A múlt évben be is fizették, az idén azonban — várva a végleges döntésre — nem. A lakókkal azonban megfizettetik. (Pécsett, az ingatlankezelő vállalat főkönyvelője egészen természetesnek tartja, hogy a fűtés is házkezelés, és ők kizárólag az ingatlanközvetítéssel kapcsolatos bérek után fizetnek illetmény- adót.) Nem valószínű, hogy az állam, amikor egyelőre a lakosságnak a lakbérrel és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai szintjének stabilizálására törekszik, lakónként több, mint 100 forint adót fizettetne évente a fűtő munkabére utóin. Jelenleg ugyanis egy-egy lakás fűtési költségeit mintegy évi száz forinttal emeli meg az llletmónyadó. A tényleges költségek tehát jóval alacsonyabbak, mintameny- nyit a vállalat el akart számolni. A különbözet egy részét jóvá kellett írnia, illetve vissza kell fizetnie, a másik rész pedig olyan Kifizetésekből származik, amelyek — a vonatkozó rendeletek alaposabb áttanulmányozássá után — nem merülhettek volna fel. Az elmúlt évi elszámolás felülvizsgálata tehát egyértelműen azt mutatja, hogy a központi fűtéses lakóházak bére nem szükségszerűen olyan magas, mint amilyen. Olcsóbb lehetne. nes tapasztalatcseréje. A vállalatok. intézetek, szövetkezetek bevált újításaikat és találmányaikat felkínálhatják eladásra más vállalatoknak. Az újítások adásvételéhez segítséget nyújt az Országos Találmányi Hivatal is, azzal, hogy a szeptember 6-án kezdődő Budapesti Őszi Vásáron megrendezi az első magyar újítási, találmányi és ipari minta- börzét. Ezen valamennyi vállalat részt vehet. A börzén kiállíthatnak modelleket, maketteket működési vázlatokat, min tap.-'' dányokat. Magánszemélyek is részt vehetnek a börzén, olya: ipari mintákkal és találmányo' kai, amelyeket eddig még ne1 hasznosítottak. Aki a börze részt kíván venni, az július 10 ig jelentkezhet az O'szágos Találmányi Hivatalban. (MTI) Tanítók nyári akadémiája Kaposváron (Folytatjuk.) JANTNER r Újítások és találmányok börzéje Budapesti hözépish^Asok A XI. kerületi egyhetes napok egy-egy szervezet szervezésében 130 fiatal vett részt táborozáson Domboriban. Az itt töltött örökítettük meg képriportunkban. A szórakozás mellett az elméleti felkészülést sem hanyagolták el Befut a járőrverseny egyik csapata Egy fontos napirend: az ebéd Foto; Bakó Jenő
