Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-26 / 148. szám
Az erőszak férges gyümölcsei Serdülő bűnözök Amerikában módszerek is változtak Jogosan viseli a Fejlődés nevet a szálkai tsz Azon az éjszakán, amikor Robert Kennedy haláltusáját vívta a kórházban, a New York-i parkok elhanyagolt részein négy ember életét oltotta ki a serdülők, a 18 éven aluli gyerekek terrorja. Egy fiatal lánynak tőrt döftek a hátába. A gyilkos így vallott: „Hát csak azért, mert ránk se bagózott”. Ugyanazokban az órákban egy 74 éves aggastyánt agyonvertek a Centrál Parkban. Addig ugráltak páros lábbal a fejére — társaik röhögésétől és tapsától bíztatva —, míg meg nem halt. Egy 16 éves gyereket leszúrt egy 14 éves, „mert már régen tudni akarta, milyen érzés, ha csontig hatod a kés”. A véres éjszaka után mozgósították a New York-i rendőrséget. Néhány napig asend volt és nyugalom. Azután kezdődött minden elölről. A bűncselekmények jelentékeny részét szervezett bandák követik el. New Yorkban 110 M harcos” bandáról tudnak, de tucatszámra tevékenykednek a többi népes nagyvárosban, Los Angelesben, Petroitban, Chicagóban, San Franciscóban és másutt is. A bandatagok 12—20 év közötti fiúk és lányok. Minden banda élén egy vezér és három alvezér áld. Az amerikai újságok, a szenzációt hajhászva, címoldalon, feltűnő tálalásban számolnak be a gyermekbandák garázdálkodásairól. Minden újságbódé tömve a lapokkal. Mellettük ott tarkál- lanak a „comics”-füzetek, fantasztikus kalandokat, sok gyilkosságot, véres verekedéseket ígérő címlapjai. A falakat elborítja a mozireklám: ütésre lendült kar, fetrengő áldozat, ingerlő idomok... Otthon a televízió vár. Az amerikai adások szorgalmas nézője (a legtöbb gyerek az) a Daily Express szerint évente mintegy 16 ezer, szadista, naturalisA Tolnai Asztalos Ktsz azonnali belépéssel felvesz ASZTALOS szakmunkásokat Tolna Deák Ferenc utca 9. (300) ta részletességgel bemutatott gyilkosságot ..élvezhet” végig. „Az ilyen fiúgyerek számára — idézem az újságot — az a hős, aki vasöklével leteríti ellenfelét és megszerzi magának a lányt. Nővére számára viszont példakép a szeszélyes szirén, aki elcsavarja mindenki fejét és mozgásba hoz minden izmot \ Az eszmény: keménynek (tongh) és csábítónak (sexy) lenni. Az amerikai pszichológusok többsége a comics-ban, a cow- boyregényekben, a filmben, a televízióban látja a serdülők _ eldurvulásának, az ifjúsági bűnözés elszaporodásának fő okát Egyikük szerint az USAjban az erőszak valahogy a levegőben lóg. Felgyülemlik. így kerül sor az első gyilkosságra. A többi gyerek olvas róla, látja a képeket az újságokban, a falakon. Mi is vagyunk olyan vagányok — gondolják magukban. Megtörténik a második gyilkosság. Olyan ez, mint a láncreakció. „Amerikában — írja az ifjúsági bűnözésről szóló cikkében a Combat című francia lap washingtoni tudósítója —, az erőszak hatalmasabb és elterjedtebb, mint valaha. Ennek a jobbra hivatott országnak a fiataljai az erőszak kultuszában nőnek fel.. A második világháború óta világszerte növekszik az ifjúkori bűnözés. Nem véletlen azonban, hogy az Egyesült Államokban éri el a legnagyobb arányokat, a legdurvább formákat. A hivatalos amerikai politika: az atom- őrület, a háborús pszichózis, a kémhisztéria, a fegyverkezési hajsza, a haladó emberek és a haladó gondolat üldözése — valójában az erőszak politikája. Az állam totálijs erőszakot hirdet „a világ problémáinak megoldására”, s az ifjúság egy része totális erőszakhoz folyamodik — egyéni problémáinak megoldásában. Az amerikai ifjúság tekintélyes hányada nem bűnöző. De a rossz útra tévedtek száma egyre emelkedik. Éppen az erőszak, a politikai gengszterizmus legfrissebb áldozata, Robert Kennedy fogalmazta meg az elgondolkoztató következtetést. „Az amerikai ifjúság férges gyümölcs. Egy furcsa életforma, az erőszak életformája rágja1’. K. F. FEJLŐDÉS a neve a szálkai közös gazdaságnak, de egyáltalán nem fejlődött a legutóbbi időkig. Az egyik tag, amikor kilépett a szövetkezetből, kijelentette egyrészt azt, hogy kötelet a nyakára, ha még egyszer belép, másrészt pedig, hogy hányinger fogja el, amikor a tsz-udvar előtt elmegy. Ez az ember az idei év elejétől ismét tagja a szálkai Fejlődés Tsz-nek, és nagyon szépen keres. Izgalmas változásokon ment keresztül ez a kis gazdaság, de az egész falu. Külsőre is megváltozott a képe: építkeznek és tatarozzák, szépen rendbe hozzák a házakat. Azt mondják, a Szekszárdi Festő Ktsz sehol nem dolgozik annyit a környékbeli kis községekben, mint Szálkán: évi 30 ezer forintot visz el. A lényeg persze nem a tatarozás, ez már csak következménye annak, ami az emberekben, a közérzetükben, a hangulatukban végbement. Teljesen új módszereikkel és új vezetőkkel kezdődött a közös élet 1966. végén, illetve a következő év elején. Az elnök, Wemer Ádám már 66-ban elváRalta a vezetést, kétévi agitáció után. Taróczy Tamás főagronómus és Kovács Ferenc főkönyvelő tavaly került Szálkára. Nehéz helyzetük volt, mert mint mondják, „az elődeik elszúrták a dolgokat”. Jellemző például, hogy a háztáji szarvasmarha-állomány az 1964-es évi 168-ról 66-ban lecsökkent 32- re. Teljesen elment az emberek kedve a gazdálkodástól. A kritikus helyzet 1966. végén alakult ki. Karácsonykor azt énekelték néhányan a tehenészeik közül az istállóban, amikor az új elnök benézett hozzájuk: „Mához egy hétre már nem leszek itt”. Werner Ádám gondoskodott utódokról és egy héttel később bejelentette, hogy aki akar, mehet. Erre persze maradtak. De nemcsak a tehenészek szándékoztak a 66-os év gyenge eredménye miatt elmenni, hanem minden jó munkás tag „felmondott”. Wemer Ádám akkor leült az emberekkel beszélgetni, megmagyarázta, hogy az új bérezési módszerrel, a kész- pénzfizetéssel és a végtermék utáni javadalmazással mindenki megtalálhatja a számítását. Az emberek megértették. Természetesen segítséget kellett kérnie, az elnöknek, illetve a vezetőségnek az úgynevezett felsőbb szervektől. Nem volt se pénz, se etetni- való. A segítséget megkapták, és ez legalább annyira fontos volt Szálkának, minthogy jó vezetőket választhasson a szövetkezet élére. Wemer Ádám sem akarta vállalni. Meséli a tanácstitkár, Karolás! János, kijártak az erdőre Wemer Ádámókhoz (ott dolgozott az erdőgazdaságnál), szalonnát sütöttek, vittek egy kis bort és „gyúrták, faragták, rendületlenül”. Amikor már vállalta a tsz- elnökséget, a családja még mindig ellenezte, hogy Ilyen nagy gondot vegyen a nyakába. Két év távlatából is úgy tűnik, a községi tanács vezetőinek állhatatossága a fordulópont Szálka életében. A tanácselnök. Nagy Ferenc ugyancsak sokat tett a közös gazdaság munkájának megerősödéséért. Mezőgazdasági technikus végzettségű, korábban traktorvezető volt a szövetkezetben. A saját bőrén érezte a hosszú gyengélkedés, a rossz gazdálkodás nehézségeit. Az új vezetőikkel a lehető legjobb viszonyban vannak a tanács vezetői, természetes például, hogy Nagy Ferenc is kijár a határba ellenőrizni a traktorosok munkáját és más munkákat. A HATÁS másfél, illetve alig több mint egy év alatt kitűnően lemérhető a falu életében. A házak tatarozásával együtt^ belül is megváltozik a lakások képe, szinte mánia lett Szálkán, hogy bútort vesznek, olajkályhát, gáztűzhelyet, és ezekhez a divatos új szokásokhoz sorolják a gyerekek öltözködését, illetve túlöltözteté- sét. Az iskolaigazgató is úgy vélekedik, sok már a nylon holmi, meg a fagyizás. Egyébként jelenleg demográfiai hullámvölgyben vannak, mert száz alá csökkent a gyereklétszám, de az igazgató úgy látja, ez az időszak csak két évig tart. Valóban bíztató a helyzet. Tavaly tíz gyerek született, és négyen haltak meg a község lakói közül. Minden évben több a házasságkötés. Amikor föltettem azt a kérdést a tanács és a szövetkezet vezetőinek, mit gondolnak, mi lesz Szálka jövője, tekintettel arra, hogy a jóslások szerint megpecsételődött hazánkban a nagyon kis községek sorsa, elcsodálkoztak. Szerintük Szálka nem fog megszűnni, inkább úgy vélik, Szekszárdhoz közeledik majd idővel. Komlósi János tanácstitkár azt mondja: — Minket az elsüllyedés, vagy az elsorvadás nem érint. Nem akarunk elsorvadni. Az este beültem kérem és megnéztem a brazil-csehszlovák mérkőzést. A mozink kitűnő. Őszre a keskenyvász- nú helyett normál filmet kapunk. Én el nem mennék innen. Megjavult az orvosi ellátás is. Azelőtt Alsónánához tartoztunk, de május 1. óta bekapcsoltak bennünket a szekszárdi 7-es körzetbe. Dr. Balogh Ádám hetenként kétszer rendel a szálkaiaknak és a legnagyobb elégedettséggel beszél a lakosság a doktor úr munkájáról, aprólékos, gondos kivizsgálásairól. A tanácselnök megtoldja: — A gyógyszertár központnak elismerés és köszönet. Kézi gyógyszertárt kaptunk, tízezer forint értékű gyógyszerrel. SZÁLKÁNAK két utcája van. Az egyik négy kilométer hosszú; a másik 800 méter. Ebből következik, hogy a szálkai járda hosz- szúsága 4800 méter. Ez csak tér» mészetes. A televíziók száma 59, Száznyolc napilapot és 144 hetilapot járatnak. Lakóház mindösz» sze 160 van. A százhatvanegyedik, ami a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság tulajdona, feltűnően elhanyagolt. Határozottan állítják Wemer Ádámék, egyetlen elhanyagolt ház sincs az erdészetén kívül, és nem lehet találni úgynevezett veszélyeztetett körülmények között élő gyermeket, Nagy szó ez, hiszen egyik-másik férfi rendkívül kedveli az italt. Elvonókúrára is javasolták az egyiket, aki mindig csak este ivott, napközben kifogástalanul dolgozott. Csak a rendőrségig jutott az ügy, elég volt neki a szégyenkezés. Úgy tűnik tehát, a szövetkezeti közös élet megjavulásával, a jó munkakedv kialakulásával és a már megfelelő, sőt az állatgondozók esetében kitűnő jövedelem elérésével mindenkit sikerült fölrázni a tespedteégből, életunt Ságból. A tanácselnök alapfokú gépkocsivezető-tanfolyam oktatója a községben. Ez a kis település még ezt is saját erejéből meg tudja oldani. A tanácselnök ugyanis nemcsak traktoros és mezőgazda- sági technikus, hanem gépkocsi- vezető is. GEMENCI JÓZSEF I a Kopasz Oroszlánban Rémtörténet Jól emlékezett a professzort ábrázoló fényképre, amelyből néhány darabot most is magával hozott. A szobából kiszűrődő fényben a vacsorázó professzort a fényképen látható személlyel azonosította és megállapította, hogy ezt a személyt keresi. Ezután a bokrok mögé, a sötétbe húzódott. Ólomlábon jártak a percek és doktor Wocheck egyelőre semmiféle hajlandóságot nem mutatott arra, hogy elhagyja a szobát. Schirmbaum kínjában a tenyerébe mélyesztette körmeit, hiszen a késedelem végzetes következményekkel járhat, a teherautó egy percig sem vár, ők pedig egy ájult emberrel a karjukban az országúton maradnak. Ráadásul azt sem tudják, mit csináljanak Wocheckal. Az ütés — mert egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy le kell a professzort ütnie — ilyen idős korban végzetes következményekkel is járhat. A bécsi klinikán az orvosok megfelelő berendezések birtokában, minden valószínűség szerint életre tudnák a tudóst kelteni. De itt pesten, a Gömöry-féle lakásban még egyszerű lélegeztető berendezés sem áll a rendelkezésükre. Schirmbaum pedig elhatározta, hogy a lehetőség szerint nem követ el több gyilkosságot. Huszonkét óra negyvenöt perckor a profesz- szor végre felemelkedett székéről. A volt SS- legény látta, ahogy szobáról szobára vonult, azután lassú és nyugodt léptekkel a betonúton a nyári lak felé indult. Schirmbaum előreosont és úgy helyezkedett, hogy abban a pillanatban, amidőn a professzor eltűnik a ház ablakainak látómezejéből, egyetlen, a tarkójára mért ütéssel elkábítja, s a kerten át a kerítéshez viszi. A professzor lassan, kimért léptekkel közeledett a kritikus pont felé. Amidőn elhaladt az SS-legény előtt, Schirmbaum is a betonra lépett. Tornacipőjében hangtalanul mozgott előre, majd felemelte összekulcsolt kezét és hatalmas erővel a professzor felé sújtott. Ebben a pillanatban mintha acélkapcsok ragadták volna meg összekulcsolt kezeit, hatalmas rántást érzett és a professzor vállán keresztül a bokrok közé zuhant. Felugrott és vérbeborult szemmel az öreg tudósnak rontott. Hangtalan küzdelem vette kezdetét. Schirmbaum soha nem volt gyakorlott verekedő, csak a katonai közelharc mozdulataira emlékezett a régi időkből. Már a második ütésnél megértette, hogy végzetes tévedés áldozata lett. Ez az ember nem Wocheck professzor. És abban a pillanatban, hogy ezt felismerte, már fel ig rémlett előtte egy akasztófa. Pillanatig sem tétovázott, hátat — 113 — fordított i,Wochecknak’ és hanyatt-homlok menekült. Gömöry egy pillanat alatt felmérte a helyzetet; A talaj dobogott futó lábaik alatt, végre elérték a gépkocsit, beültek, és élszáguldottak. Áthaladva a hídon, Gömöry a belváros felé vette útját. A szálló előtt a parkolóhelyen megállította a kocsiját. — Most kiszállsz — mondta — és eltűnsz. Soha többé nem akarlak látni. Ilyen balekkal, mint te vagy, nem lehet együtt dolgozni. Schirmbaum arra gondolt, most pillanatok alatt kézre kerítik, — Nem hagyhatsz magamra — mondta Gö- mörynek. — Nekem nincs vesztenivalóm. Én nem öltem meg senkit a Kárpátokban, és nem vall soha Gemner a nevem. Nem is akarok hozzád menni. Add ide a vikendházad kulcsát. És ha meglátlak a ház körül, úgy lelőlek, mint egy kutyát. Gömöry elővette kulcscsomóját, kiválasztott egyet és Schirmbaum kezébe nyomta. — Holnap estig ne mutatkozz a házban; A házvezetőnőmet hazatelegrafálom. Idén nem megyek le Siófokra. De tavasszal lemegyek. És ha ott talállak — akkor véged. Schirmbaum éltette a kulcsot. Kiszállt a kocsiból, a zsebéhez nyúlt. Ott volt benne a pénz, a személyi igazolvány. A szájából a hátsó zápfoga mögül elővette azt a kis fiolát, amelyet az akció kezdetén — a „Páter” parancsa szerint — odaerősített. Gömöry élszáguldott. Schirmbaum sétált az utcán. Onnan figyelte a szálló előtti parkolóhely forgalmát. Külföldiek jöttek és mentek. És Schirmbaum agyában egy új terv körvonalai sejlettek fel. — 114 — — 112 —
