Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
Jól kitolt velem a szerkesztő úr. Leközölte azt a levelemet, amit én magánlevélként küldtem, csak a tanácsát kértem, hogy ki lehet-e bírni egy olyan asszonnyal az életet, mint a feleségem. aki olyan sok buta kérdést tesz fel. Maga ezt leközölte és most levelező viszonyban vagyok a feleségemmel. Én írok neki, és ő nem válaszol. Ha nem, hát nem. Ír helyette a Móri néni Paksról. Irt nekem egy levelet, amit leközölhet a szerkesztő úr. Az eredetit nem küldöm el, csak idemásolom az enyémbe, mert így én kapom a honoráriumot. „Tisztelt Hári úr! A legutóbbi írásában a Ki mit tud volt a fő téma. Hát én is sok mindent tudok és nagyon kedves lenne, ha Paksról is írna. Amiről írok, ezek igazak és ha megírja, akkor is igazak lesznek. Itt van például a Népek fürdője, ha látná... Nem is tudom, hogyan írjam le. A kabinok falai nagyon régen láttak meszelöt. A kádaknak pedig csak a pereme fehér, a többi része fekete és sárga. Nem is csodálom, hogy egész délután csak egy-két fürdöző merészkedik beleülni. A csapok olyan ijesztően hangosak, hogy az ember megijed tőlük. Szirénaként is használni lehetne őket. Ezt látni és tapasztalni kellene és ez biztosan így lesz azután is, ha Kigyelmed ír róla. De van egy másik eset is. Van nálunk, Pakson egy szódavízgyár, csak az utcát írom meg, hol van, Hidegvölgynek nevezik, ha érdeklődik, könnyen megtalálhatja. A vezetője egy szép nagy házban lakik. E szódagyár termékei arról nevezetesek, hogy ragaszkodó üvegekbe töltik. Olyan ragaszkodó a természetük, hogy minden harmadik, negyedik engedi csak ki a vizet. A gyanútlan vásárló hazaviszi, nyomja és nem jön. Visszaviszi. A boltos megjelöli ezeket az üvegeket és amikor jön a szódás az ö lovával, akkor visszaadja neki ezeket az üvegeket, hogy nevelje meg őket. ö meg is neveli. Szépen letörli a jelölést róluk és elviszi egy másik boltba. Hátha az ottani vásárlók ügyesebbek. . Hát, ennyit irt nekem a Móri néni, aki alapos ismerője lehet az életnek, mert azt írja, ha én meg is írom ezeket a dolgokat, akkor is minden úgy marad, ahogy volt: piszkosak lesznek továbbra is a kádak, málottak a falak, ragaszkodók a szódásüvegek. Valamikor valóban így volt. Mondhatta a nép a magáét, meghallgatták, bólogattak rá, de ma már intézkednek is. Intézkedtek például, na miben is, hirtelen nem jut eszembe semmi, ezért arra kérem a szerkesztő urat, hogy írjon be ide nekem egy néhány konkrét példát. Remélem, sikerül példákat találnia és én ennek reményében folytatom a levelemet. Mégpedig arról, hogy a szekszárdi ipari tanulók kérik a sportköltségvetésük felemelését, mivel sok a labdaátesési kiadásuk. Ha nem érti, mindjárt megmagyarázom. Ugye ők játszanak a pályájukon, és előfordul, hogy a szomszéd kertbe átesik a labda. Ahányszor átesik, annyiszor öt forintjukba kerül. Fizetik is rendületlenül. Vasárnap nem ők játszottak a pályán, hanem az orvosok. Az ő, labdájuk is átesett. Ok a labdát kérték, a gazda meg az öt forintot. Az orvosok nem fizettek —, hogy is lehetne tőlük ilyet kívánni, amikor ők SZTK-ra dolgoznak —, és ekkor a gazda leizélte az orvost, aki felismerte a gazdát és azt mondta neki: ,,Most izé vagyok, bezzeg tegnapelőtt, amikor a fogát javítottam, akkor doktor úr voltam”. Ez a példa is világosan bizonyítja: nálunk sok esetben- nem igaz, de sok esetben igaz az. hogy a ruha teszi az embert, mert az orvos a rendelőben nem gatyában volt, hanem fehér köpenyben, és a rendelőben ezért volt doktor úr, gatyában viszont csak izé... És most visszatérve a ■■múltkori levelemre el kell mondani, amit a szekszárdi zsinagógával kapcsolatban hallottam. Kiderült, hogy az egyházközség már négy évvel ezelőtt szerződést kötött az építőkkel. Akkor háromezerben állapodtak meg. Most az építők újból felállványozták, de azt mondták, hogy most húszezerért csinálják meg. Végül is a bírósíág döntött az ügyben — úgy tudom —, és a döntés szerint háromezerért kell megjavítani. Igaz, hogy a zsinagóga állapota rosszabb lett a négy évvel ezelőtt kötött szerződés óta, viszont a forint most is annyit ér, mint akkor.. j Javították volna meg akkor, és most ne hivatkozzanak arra, hogy akkor nem volt idejük, meg mit tudom én, mire. Az Uj-Cuii»eában élő legények is igyekeztek eddig megnősülni, amíg- olcsóbb volt a menyasszony. Az utóbbi időben mind kevesebben nősülnek, mert a menyasszony egyre drágult, flffór a hatóságok is elérkezettnek látták az időt a beavatkozásra. A rnenyasszonnyok legmagasabb árát ezer ausztráliai dollárban állapították meg. Mi szeremtsések vagyunk. Nálunk a menyasszony ingyen van és elekor mondják neki: drága, és később, amikor már pénzbe Ikerül, akkor meg elfelejtjük, hogy milyen drága volt. i Tintám és témám elfogyott. Ezért zárom soraimat. Tisztelettel: Egy és más az úgynevezett Szabad Európa rádióról Hétmillió titkos adat ♦ ♦ A Literaturnaja Gazeta című szovjet lap leleplező cikket közöl % az amerikaiak által fenntartott reakciós intézményről, a Szabad ♦ Európa rádióról. X Acheson államtitkár és az amerikai hírszerző szolgálat javaslatára 1949 elején megalakították az úgynevezett Szabad Európa Bizottságot azzal a céllal, hogy propagandát folytasson a szocialista országok ellen, illetve hogy értesüléseket gyűjtsön. A Bizottság első elnöke Allen Dulles lett. Amikor a hírszerző szolgálat főnökévé nevezték ki, a Szabad Európa Bizottság élére S. D. Jack- son került. Jacksont később V. Grittenberger váltotta fel. A Szabad Európa Bizottságnak nincsenek anyagi gondjai: az amerikai kormány, különféle szervezetek és magántársaságok pénzelik. Az úgynevezett Keresztény Hadjárat a Szabadságért szervezet évente mintegy húszmillió dollárt utal ki részére. Emellett megkapja annak a 125 millió dollárnak a jelentős részét is, amelyet Amerika a Szovjetunióban és a szocialista országokban folytatandó felforgató tevékenységre költ. Az amerikai hírszerző szolgálat fiókintézetének szervezete A Szabad Európa Bizottság osztályokra oszlik. Az egyik fő osztály a nyugati hírügynökségektől kapott anyagot rendszerezi, szervezi a szocialista országok rádióinak lehallgatását, adatokat gyűjt az emigránsoktól és a nyugati államokba látogató keleti turistáktól, ügynököket küld a szocialista országokba hírgyűjtés céljából. Az összegyűlt anyagot feldolgozzák; a legfontosabb adatokat a hírszerző szolgálat kapja. A rengeteg anyagnak csak egy kis részét sugározza a rádióállomás. A sajtóosztály feladatai közé tartozik a szocialistaeüenes irodalom Kelet-Európába juttatása, természetesen titkos utakon. A bizottság egyik osztálya a szocialista országok törvényhozását tanulmányozza azzal a szándékkal, hogy kompromittálja a törvények célját és tartalmát. A bizottság hatáskörébe tartozik a Szabad Európa rádióállomás, amely Münchenben székel, de több nyugat-európai országban van fiókszerkesztősége. A rádióállomás nemcsak a propaganda eszköze, hanem kémközpont is. John Foster Dulles egy ízben kijelentette: — A rádiót a hitetlenség, az elégedetlenség szítására akarom felhasználni a lengyelek és a csehek között, s ugyanakkor meg akarom őket győzni arról, hogy országunkra mindig számíthatnak. Hapi tizennyolc óra propagandaműsor A Szabad Európa rádió Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia számára közvetít műsort, mintegy 32 kisebb-nagyobb adóállomáson. A legtöbb leadó Lisszabon környékén (19) és Münchenben (13) van. 1964-ben Portugáliában négy, egyenként 250 kilowattos rövid- hullámú adót építettek. A Szabad Európa adóállomásainak ereje 2000 kilowatt. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia számára napi 18 órán át, Bulgária és Románia számára napi hét és fél órán át sugároznak műsort. A Szabad Európa rádiónak 1800 alkalmazottja van; ebből 1200 Münchenben. 400 Lisszabonban, 150 New York-ban dolgozik. Ezen felül még mintegy 400 kelet-európai emigránst foglalkoztatnak. Hogyan jutnak műsoraik anyagához? Legális és illegális úton. A rádió mintegy 700 újságot, kiadványt járat Kelet-Európából, figyelemmel kíséri a szocialista országok 50 rádióállomásának műsorát, a hírügynökségek jelentéseit, s még vagy 200 nyugati ország sajtótermékét. Kilenc európai nagyvárosban vannak kirendeltségeik: Londonban, Párizsban, Brüsszelben, Bonnban, -Stockholmban, Nyugat- Berlinben, Bécsben és Athénban. A római kirendeltség tartja a kapcsolatot a Vatikánnal; külön csoport dolgozik a katolikusok számára sugárzott műsorokon. Természetesen Amerikában is vannak tudósítóik. Politikusok, művészek, tudósok dossziéi... A Szabad Európa rádió keretében működnek a következő osztályok: — a lengyel, a csehszlovák, a magyar, a román és a bolgár vonatkozású adatokat feldolgozó osztály; — a többi szocialista ország adatait rendező osztály; — a „szabad világnak’' a keleteurópai országok iránti érdeklődését számontartó osztály. 1967-ben egy új osztály alakult, amely a Kelet—Nyugat viszonyának tanulmányozását kapta feladatul, s amelynek az amerikaiak nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az első helyen említett osztálynak, amelynek élén az amerikai titkosszolgálat ezredese áll, 40 000 kötetes könyvtára van, irattára hétmillió kartont őriz. Az irattárban tartják a szocialista országok politikusainak, művészeinek, íróinak, tudósainak dossziéit, az élet minden területéről beszerzett értesüléseket, az egyes városokra, sőt falvakra vonatkozó adatokat Az anyagot magnószalagra veszik, beiktatják és „szigorúan bizalmas" jelzéssel látják el. . A Szabad Európa nemzetiségi tagozatainak külön irattáraik vannak. A kartonokra minden újabb mozzanatot rávezetnek. A rádióállomás féltve őrzi adatait, nehogy a szocialista országok hatóságainak kezébe kerüljenek. Nagy létszámú biztonsági szervezetet alakítottak, amelynek főnöke egyben a személyzeti osztályt is vezeti. A szervezet gondoskodik a rádióállomás védelméről, a belépési engedélyekről, stb. Éjjel az épületeket reflektorokkal világítják meg. Fegyveres őrök állnak a bejáratoknál. A munkatársak csoportokra vannak osztva. A csoportok élén „megbízható emberek” állnak. Ha nemzetközi bonyodalom üt ki, mindenkit mozgósítanak. Magashegyi fizikai-földrajzi állomás Az Isszik-Kul tengerszemtől 60 kilométerre, a Terszkej-Ala- tau hegyekben működik a Kirgiz SZSZK Tudományos Akadémiájának fizikai-földrajzi állomása, ahol tanulmányozzák a magashegyi klímát, a hegyi kőzet málási folyamatait, a gleccserek „viselkedését”, és megfigyelik a hegyi folyók mederváltozásait. A Csőn Ki- zil-Szuu hegyszorosban lévő állomásra évente érkeznek gyakorlatra egyetemi hallgatók Kirgíziából, Uzbekisztánból, és sok más köztársaságból. Képünkön: a kirgiz egyetem egyié hallgatónő.je heHográffal méri a nanfénysugárzás idötar'anv’f. (Fotó: E. Vilosinszkij, APN)
