Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

Nyilatkozat A Tolna megyei községek helyéről és helyzetéről Az ide tartozó kérdésekről ezúttal Dudás Antal közgazdász, a sását megfigyeljük, akkor abból Tolna megyei Pártbizottság ipari osztálya vezetője nyilatkozott is egyértelmű következtetéseket a Tolna megyei Népújságnak. levonhatunk a különböző tenden­ciákra. A rangsorolás alapvetően UkiskattséUErk’kezSál"vtoSefiődni' koncentráljuk anyagi lehetősé- egy, már tényleges helyzetet is más lakot? helyek^ viszom ugrássze- Senket. A jelenlegi tanácsi gaz- rögzít rűen fejlődnek. Helytálló ez a meg- dálkodás uj formákat biztosit a — Mint már korábban említet- figyelés? helyi szerveknek a feladatok tem, a megyeszékhely és a járá­. megvalósításához. A jövőben, a si székhelyek kiemelt szerepet , -7Z eSyes községek, telepu- nagyobb települések gyorsabb kaptak. Ezenkívül van még né­lesek helyzetét, fejlődési ütemet, fejlődésének tendenciája tovább hány nagyobb település, amely vagy a fejlődés stagnálását, bizo- erősödik. A saját erőforrások adottságainál fogva alkalmas egy nyos objektív tényezők nagy mer- (kommunális adó, fejlesztési alap) körzet centrumának betöltésére, tékben befolyásolják Nem mai képződnek elsősorban. Állami így ezeknek a helyzetét is figye- keletu jelenség az, hogy egy jo költségvetésből nincs nagy lehe- lemmel kísérjük ipar, kereske- fekvésu, jo közgazdasagi es ter- tőségünk új munkahelyeket te- delem stb. fejlesztési szempont- mészeti adottságokkal rendelke- remteni- Az egyedi nagy beru- ból. ző település rohamosan fejlődik. házások eldöntése, illetve azok Ilyen helyekre a különböző tér- helyének kiválasztása a központi melesi agak szívesen beruháznák, s/.ervek hatáskörébe tartozik, amivel újabb lökést adnak az elő- Elsősorban vállalati erőfor- pehaladásnak. rások, amelyekre számítha. — Mindezt természetesnek tart- tunk. Ezen túl az ipari fejlődés hatjuk napjainkban is, hiszena tekintetében elmaradott megyék népgazdaság érdekei is azt kívánjak támogatására szánt összegeket is meg, hogy a lehető leggazdasago- e helységeknek adjuk, sabban termeljünk. Úgy gondo­lom, ez éppen úgy vonatkozik a — Az új munkahelyek létesí­mezőgazdaságra, mint az iparra, tése nagyságrendjének kialakítá- __ l-.,.r„ciTl. O tt viszont, ahol a közgazdasagi, sa nem egyszerű feladat. Ehhez jűncu a településfejlesztési sor- természeti feltételek kedvezőtle- sok tényezőt figyelembe kell ven- ren,jet illetően Már többször él­nek, legtöbb esetben a gyorsan ni. A megyei fejlesztési elképzelő - hangzott, a Népújságban is meg- fejlődokhöz képest egy viszony- sek kialakítása során ezek felme- jelent, hogy milyen elképzelő— lagos elmaradás tapasztalható, ,-^j.g kerültek és a jelenleg fo- seink vannak. Azt azonban hoz- Azt azonban nem állíthatjuk, . ^ (Vaev tárgyalási elő- zátenném, hogy az élet változá­hogy ez egyben visszafejlődést is lyamatoan tvagy tárgyai , „w, hozhat mée eev jelenleg jelent. Ha ezeken a településeken készítési fokon) lévő beruházások na^on j^ tartott^mgsLrbJ körülnézünk, számos olyan dolog- már ennek megfelelőek. Nemcsak Ennek megfelelően a telepü- gal találkozunk, amelyek nemcsak go^yhádon van ilyöl jellegű lésfejlesztési sorrendünk irány- a régmúltra, hanem a közelmúlt- sbt Eem is ott a elvként kezelendő, amelyen nőn ra visszatekintve is jelentős elő- mnnnihnl no elképzelhetetlen a változtatás. rehaladásnak mondható. Emellett legnagyobb ilyen szempontból. De __ A kérdés másik része elég v an egy másik jelenség, amely a cipőgyár fejlesztése és a Bony- élesen van fogalmazva. Termő­napjainkban megfigyelhető- Is- környékén megvalósított ktsz- szétesnek kell venni vélemé­Un».. -n-i nrfirnril*nOn oaL- v ° ... ..... — Mi a véleménye arról, hogy a telepítésfejlesztési sorrendet bizo­nyos titokzatosság veszi körül? Ez az egyik dolog, a másik az, hogy megítélésünk szerint patriotizmus címén létezik elítélendő provincializ­mus is, ami abban nyilvánul meg, hogy esetenként túlzottak a köve­telések és egymásra a járási szék­helyek elég elvtelenül és nyíltan irigykednek. Ennek nem az az oka, hogy gyakran mi is hallgatásba burkolódzunk? — Különösebb titokzatosság ÄüÄaSÄS fejlesztések is e koncepció alapján széria^ ho^ egyket vezetői a jelentkező problémáik, foglalkoztatottsági gondjaik meg­- Érthet« és teljese, ésszerű, «^ása érd^t^ igyekeznek a hogy valamilyen telepítésfejlesztési lehető legtöbbet tenni. Mivel a rangsornak létezni keli. Minthogy torzulások kezdeten meg nem van országos méretekben is, bizo- dontheto dsok esetben, hogy nyára van a megye közigazgatási témából lesz valosag, ezert határain belül is. Kérjük, ismer- érthetően egyszerre több fejlesz­téssé, és ha szabad kérni, indokol- t«i elkepzelest is szorgalmaznak. Ja a telepítésfejlesztési rangsort, ® szempontból nem te­kinthetők túlzottnak a járások . __... törekvései. Különösen akkor nem. A megyei települ ji ha azokat megfelelő elemző mun­rangsorra alapvetően az a jellem- ka támasztja alá. Természetesen rábbi közlekedési lehetőségeket lettek elhatározva, figyelembe véve természetesnek tartható. A mai korban több do­log befolyással van ezek sorsára; amelyek közül a legfontosabb: 1. Az a szívó hatás, amely a nagyobb helységekből kiáramlik (ipari és mezőgazdasági egyaránt). 2. A közlekedésben bekövetke­zett fejlődés, amely lehetővé te­szi a távolabbi munkahely gyors elérését is. Ezek alapján természetes fo- hogy a megyei és járási szék- e kérdések végleges eldöntéséhez nltkínLevorbb1 teleTül^kbT helyeket emeljük ki Úgy gondo- szükség a megyei vezetőszer- rc ik a "W|*b_WeputeaeKD«, _ _ vek koordináló tevékenységé is. — Roppant nehéz a törpe közsé­gek vezetőinek a helyzete. Látvá­nyos községfejlesztési teljesítménye­ket már nem lehet nyújtani, mert a felszabadulás óta az elérhető! elérték. A községek dolgozói viszont mindazt igényelnék, amit a nagyobb amelyek társadalmi, kulturális lom ez teljesen érthető, általában központ szerepet is betöltenek. e településeken a legnagyobb a- Mennyire lehet figyelembe ven- foglalkoztatási igény. Kulturális, ni a költségvetési pénz elosztásakor oktatási, egészségügyi Stb. SZem~ egy település természetes fejlődé- - e, , sét? Arra gondolunk, hogy péi- pontból az alapvető feltételek a dául Bonyhádon és Bonyhád kör- fejlődéshez biztosítottak, többsé- település nyújt. Milyen állásiMHit- nyeken a mezőgazdaság fejlődése ■* * ca helyezkedjen a helyi vezetőség? következtében egyre nő azoknak a gük Vonzáskörzete lehetove teszi näl?ahogaykia íl^székheiy “djon sok más település ilyen jellegű - A törpe községek jelenét új munkaalkalmakat, kereseti lehető- a mesoldását. ^ tárgyává tesszük, ségeket. Állami költségvetésből mi- proDiemainak a megoio u. akkor azt tapasztaljuk, hogy azok £??benéraékheiyi— De leginkább az teszi szüksé- is nagyon sokat fejlődtek az el- növekvő gondjait? gessé e rangsorolást, hogy sem az években.^ Nem hiszem, hogy Egy-egy település termesze­tes fejlődését a megyei gazda- szerűség és gazdaságosság nem ad inkább a hasznos, mindennapi ságpolitikai elképzelések kialakt- lehetőséget minden helység egye»- dolgok azok, amelyek az ő szem- tásánál feltétlenül figyelembe lő arányú fejlődésére- pontjukból is érdekesek. Igaz, kell venni. A törekvéseinket ed- ezek már nagyrészt megvalósul­dig is és ezután is az jellemzi, Egyébként mindenféle rang- tak, de hosszú ideig lesz rr.ég hogy elsősorban ilyen helyekre sorolás nélkül, ha a népesség mos. mit tenni e településeken is. Sok helyen olyan feladatok meg­Befejeződött a szövetkezeti vezetők dombori továbbképzése A stnandidény még nem ke®- adatokat, a szövetkezeteit snoz- dődött el, a fiatalok még nem galmi jellegű tevékenységét stb. népesítették be a dombod ifjú- A továbbképzés keretében K. sági tábort, az élet azonban era- Papp József, az MSZMP Tolna nek ellenére zajlik Dombodban. megyei Bizottságának első títká- A héten — szerdán, csütörtökön, ra egy háromórás konzultációt pénteken és szombaton — szövet- tartott. Ezen a koníultáción kül- kezeti vezetők részére itt ren- és belpolitikai kérdések egyaránt dezték meg az évi szokásos to- felvetődtek. Sok szó esett a me- vábbképzést. Mintegy 90 elnök, gye várható ipari és kereskedel- főkönyvelő, kereskedelmi ősz- mi fejlesztéséről és a vagyon tályvezető és más vezető vett védelemről. K. Papp elvtárs él- részt a négynapos továbbképző- ismeréssel beszélt az általános sen. összesen kilenc előadás fogyasztási és értékesítési szö- hangzott el. Ezek a legkülönbö- vetkezetek ered menyeiről, zőbb témaköröket érintették, így külön felhívta a figyelmet az például az új gazdasági mecha- atomerőmű építésével kapcsolatos nizmusból fakadó speciális fel« ellátásáéi feladatokra. oldatlanok, mint az út. víz, stb., amelyek, ha éppen látványosság lenne a cél, akkor még azt is biztosítani lehet. De mi nem er­re törekszünk és a községek ve­zetőinek sem ez a fő gondjuk. Úgy gondolom, nem szükséges felsorolni a már eddig elért eredményeket De azt hozzá­teszem, hogy amit egy nagyobb település tud nyújtani, adott idő­pontban, azt egy törpe község soha nem tudja ugyanakkor biz­tosítani. A nagyobb községek e tekintetben mindig a kisebbek előtt fognak járni és feladatuk közé is tartozik a kis községeit centrumának szerepét betölteni. A törpe települések vezetőinek elsősorban az legyen a gondjuk, hogy a hasznos, mindennapi fel­adatokat megoldják, amelyből találnak még eleget — mondotta befejezésül Dudás Antal elvtárs. SZEKULITY PÉTER — PÁLKOVÁCS JENŐ Jobbágy Károly dedikált • i >#• — Irodalmi est ISémetkéren —— Amikor a makacsul szemer­kélő esőben pénteken este fél hét körül megérkeztünk Németkérre. a mezőről haza­felé tartó állatok láttán hec- celődő éllel jegyezte meg a gépkocsivezető: — Hánykor kezdődik aZ író—olvasó talál­kozó? Félnyolckor? Lesz be­lőle valami, mert addigra el is végzik a ház körüli mun­kát az emberek. Készséggel hittem a jöven­dölésben, bár amikor betop­pantunk a kultúr otthonba, mellénk szegődöt a rossz sej­telem is. Kopár, hideg terem, sehol semmi nyoma annak, hogy itt ma, egy óra múlva olyasmi kezdődik, ami nincs mindennap. Hol a könyvtáros? A nép­művelési ügyvezető? A ren­dezők, a vezetők? Néhány is­kolásgyerek zsibongott a te­remben. azon vitatkozva, hogy nem itt van a gyülekező és névsorolvasás lesz az isko­lában. Felsőtagozatos lányok, fiúk. Felnőtt sehol. A gyere­kektől nem is lehet rossz­néven venni, ha nem tudnak semmit mondani. Megjött, megjött már az író vendég, de nem tudják, hol van. Ta­lán a könyvtárban? A könyv­tár zárva. Nincs mit tenni, várakozzunk, majd csak elő­kerülnek a vendéglátók, ve­lük az író vendég is. De elő­ször a madocsai népi együt­tes érkezik. Velük Molnár József országgyűlési képvise­lő, Földesi János, a Hazafias Népfront járási titkára. Ide­gesen toporog, mellettem a já­rási földszöv képviselője. Méltatlankodik az irodalmi est színhelyéül szolgáló, rideg hodály, a mezítelen színpad miatt. Röstelkedik is. Nem túlságosan optimista. Aztán megérkeznek, elöl az iskolá­sok, utánuk a pedagógusok kíséretében az író. Kiderül, hogy Jobbágy Károly, kétsze­res József Attila-díjas költőt, műfordítót az irodalmi szak­kör tagjai fogadták az autó­busznál és kísérték ünnepé- lyesen az iskolába. Fél nyolc elmúlt már. A gyerekek között elveszik az a pár felnőtt, aki eljött. Nyolc után néhány perccel csak el­kezdődik az est. Az író helyet foglal a vörös drapériával le­terített asztal mellett. Rövid köszöntés. Versek. Paksról ki­jött az irodalmi színpad egy tagja. Ö nyitja a versmondók sorát. A többiek, általános is­kolások, olvasnak. Halkan, ki­csit dalolva. Nehéz és komoly mondanivalója verseket vá­lasztottak Nagyon érződik, hogy nincs, mert még nem is lehet értelmi, érzelmi átélő­képességük. Mindegy. Eg már az ünnep része. Hiszen ez az est az ünnepi könyvhét ese­ménye. Most az író kezd be­szélni és mintegy varázsütés­re, kezdenek szállingózni a felnőtték Mire — egy őrá múlva — befejezi mondandó- jód, bemutatkozik, beszél az irodalom, a költészet belső gazdagságot, szellemi erőt köl­csönző hatásáról, addigra megtelik a terem. Vagyunk vagy százötvenen. Már jobb az arány. De akiknek első­ként szólt volna ez az este, azok a felnőttek, elkéstek. Körülnézünk. Igen, már itt vannak a község vezetői is valahányon. Még néhány vers, az író előadásában, hátul tisz­teletlen morgás, mocorgás. Dühös arcok a közönség so­raiban. Csak a költő moso­lyog és beszél. Követségben van. De várjunk csak! Sza­bad így követet fogadni? Ha év végén Németkéren sor kerül a művelődési élet eredményeinek számbavételé­re, ezt az irodalmi estet, ezt az író—olvasó találkozót a sikeres rendezvények közé fogják sorolni. Egyfelől, nem is lesz fals ez a besorolás. Másfelől közelítve azonban fals lesz. Sokat emlegetjük a környezet meghatározó, ala­kító erejét. Méltatlan környe­zetben játszódott ez a talál­kozó. Méltatlan körülmények között. Gondoljuk csak meg! Vendég jön a házba. A gaz­dák tudnak jó előre erről, de elmennék hazulról, nyitva hagyják a takarítatlan házat. „Ha jön a vendég, aki aján­dékot is hoz, legyen esze, ül­jön le és várja meg türelme­sen a háziakat. Itt es a szo­kás”. Ne legyen az! Nem szüksé­ges tanúságtételre hívnom azokat a keveseket, akik a felnőttek közül végighallgat­ták Jobbágy Károlyt. Min­denkinek szóló volt az. amit elmondott, érdemes a figye­lemre, hiszen a költő akkor is rólunk beszélt, amikor a rossz fül csak azt fogta fed, hogy bemutatkozásával van elfoglalva. Egyik, a járástól jött elvtársnő epésen jegyez­te meg a késve jövők, csoszo- gása haUatán: — Ja kérem, a pontosság a királyok eré­nye! Nagy baj ezi Küt tiszteljünk meg a pontosságunkká.L ha nem a szeretettel várt vendé­get? Embernek kijáró dolog ez, ka megadjuk másoknak, bennünket is joggal Siet Ne értsenek félre, nem aka­rom én elrontani azt, ami vé­gül is eredményében öröm. Hiszen szót válthattak az író­val, dedikáltathatták megvá­sárolt könyveiket a német' kéri könyvbarátok, a község megemlékezett a könyv ünne­péről. Ez jő. Minél több, ha­sonló esemény hozza össze a falu népét a jövőben, annál jobb. De tartsák felelősebben a kezükben dolgukat azok, akik vezetői ennek a közös­ségnek. És legyen gondjuk arra, hogy méltóbb kereteket tudjanak teremteni valahány kulturális eseménynek. Uj ott­hont felépíteni a művelődés számlára nehéz. Az adottat, a meglévőt azonban lehet és kell is olyanná tenni, hogy az valóban a kultúra otthona legyen! Ma ér réget az ünnepi könyvhét Az idei ünnepi könyvhét ese­ményekben gazdag időszaka ma, vasárnap zárul azokkal az író- olvasó találkozókkal, amelyeket délután Dunaszeratgyörgyőra, este H ügyészen rendeznek meg. Dunaszeratgyörgyőra a művelő­dési otthonban látják vendégül a község irodalombarátai Baranyi Ferenc költőt, a délután három órakor kezdődő író-oftvasó talál­kozón. Aa irodalmi színpad tg Szerelem szenvedés címmel na> tatja be műsorát. Hőgyé&zen délután öt órakor kezdődik szintén a művelődési otthonban a könyvheti író-olvasó találkozó. Ide Baranyi Ferenc köü tő, Csányi László és Rónai György költők látogatnak le. A találkozó műsorában a szekszárdi városi művelődési ház irodalmi színpa« ÓSL SDiŐlSödíáSi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom