Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

-L

Jogok, kötelezettségek és új lehetőségek

Interjú dr. Deák Konrád megyei csoportvezető ügyésszel

Lapunk szerkesztősége felkérte dr. Deák Konrádot, a Tolna megyei főügyészség általános és polgári felügyeleti csoportjának vezetőjét, hogy tájékoztassa a Tolna megyei Népújság olvasóit a termelőszövetkezetek jogi vonatkozású új problémáiról, illetve adjon választ az ezekkel kapcsolatos kérdésekre. A szerkesztőség megbízásából Ballabás László, az MTI Tolna megyei szerkesztőségének vezetője tett fel kérdéseket a fenti téma szakértőjéhez.

KÉRDÉS: — Mik a tsz-ek új jogi problémái az új gazdaságirányítási rendszerben, az eddigi tapasztalatok szerint, ügyészi szemszögből?

VÁLASZ: — A tsz-ek új jogi problémái a tsz-törvény végrehajtása során jelentkeznek.

— Egyik legfontosabb feladat a tsz-törvényben foglaltak végrehajtása során a pártoló tagság megszüntetése és a nem dolgozó tagok tagsági viszonyának felülvizsgálata. Mindkét feladat a tagsági viszony egységesítését célozza. Ezt a két feladatot termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége körültekintően a jogszabály szellemének megfelelően végrehajtotta.

— A huzamosabb ideje nem dolgozó tsz-tagok tagisági viszonyának felülvizsgálata során sajnálatos módon egyes helyeken előfordult, hogy jogszabályellenesen öregeket, munkaképteleneket töröltek a tagok sorából. A tanácsi mezőgazdasági szakigazgatási szerveknek ezekről a körülményekről tudomásuk van, amennyiben az érintett öregek, munkaképtelenek, a tsz-vezetőségi határozat ellen jogorvoslattal éltek, sérelmük orvoslást nyer.

— A másik ilyen — távolról sem problémamentes — terület igazgatási j'ellegű.

— A tsz-ek túlnyomó többségében a közgyűlés már elfogadta az alapszabályt, amelyet azonban a járási tanácsok végrehajtó bizottságának felül kell vizsgálnia és jóvá kell hagynia, a tsz-ek azonban késlekednek a közgyűlés által már elfogadott alapszabály végleges formába való öntésével és a járási tanácsok végrehajtó bizottságai elé terjesztésével. A tö'-vénvesség szemoontiából természetesen nem közömbös, hogy valamely termelőiszövetkezet még jóvá nem hagyott alapszabály szerint működik.

— Egyébként a tsz-ek többsége a jogszabály szellemének megfelelően, a helyi viszonyok figyelembevételével készíti alapszabályát, kivételesen azonban egyes helyeken találkozunk helytelen törekvésekkel is.

— A háztáji földre való jogosultság meghatározásánál például nem mindenütt érvényesül a tagegyenlőség elve, a családtagok háztáji területét kisebb mértékben kívánják megállapítani, mint a családfőét, még akkor is. ha a családtagnak jóval nagyobb a munkateljesítménye. Egyes helyeken problémát okoz a tagok foglalkoztatása, és itt a tsz vezetősége a tagok foglalkoztatási kötelezettségét úgy kívánja megkerülni. hogy kevesebb munkateljesítmény után is megadja a háztáji területet. Van olyan tsz, ahol a munkavégzési kötelezettség előírásánál a jogszabályi minimum alá kívánnak menni a fiatalkorúak és a csökkent munkaképességűek esetében, ahelyett, hogy ezeket a személyi körülményeket a munkaköri beosztásnál vennek figyelembe.

— A fegyelmi a „fegyelmi felelősség” cím alatt a tsz-törvény pontosan megjelöli, hogy fegyelmi eljárás során milyen büntetések szabhatók ki, mégis előfordul egyes tsz-eknél, hogy az alapszabályba más büntetési nemeket is fel akarnak venni. Csak helyeselni tudjuk, hogy a tsz- eknél a névadó ünnepségeket, esküvőket társadalmi úton szervezzék meg. a jogszabály azonban nem teszi lehetővé, hogy szülés, házasságkötés esetében csak annak biztosítson segélyt a tsz. aki névadó ünnepséget illetve társadalmi esküvőt rendez, amire való törekvéssel az cwík f,z alan'zn- bálytervezetéhep fe^lkeztunk

«— Megemlítem még. hogy a termelőszövetkezetek alapszabályának elkészítése mellett nem halad megfelelő ütemben a tsz-ek- ben a munkarend és ügyrend elkészítése, amely nélkül a tsz-ck életének belső szabályozása nem teljes.

KÉRDÉS: — A szeraödéskötésekkel kapcsolatban mire hívja fel a termelőszövetkezetek vezetőinek a figyelmét?

VÁLASZ: — A Polgári Törvénykönyv XXXVI. fejezetének módosításával, valamint az 54/ 1967. Korm. sz. rendelet megjelenésével a mezőgazdasági termékek értékesítésére új. egységes és általános szerződéstípus alakult ki.

— Általános szabály az, hogy a tsz-ek mezőgazdasági termék értékesítésére szerződést köthetnek felvásárlókkal vagy közvetlen felhasználó állami és szövetkezeti vállalatokkal és más szervekkel, továbbá termékeiket a fogyasztók részére közvetlenül is értékesíthetik:.

— Az új szerződési formában az abban megjelölt termékre vonatkozóan lehetőség nyílik, hógy a mennyiség meghatározása a terület teljes termésében, illetőleg meghatározott állat teljes hozamában, vagy ezek hányadában történjen. Problémaként jelentkezhet ugyanis a szerződésben meghatározott mennyiségen felüli termékek átvétele, amire csak akkor kerülhet sor, ha erre jogszabály kötelezi a vállalatot, vagy a vállalat felügyeleti szerve utasítja erre. Szerződéses jogviszony hiányában ilyen átvételt kieszközölni nem lehet.

— Ha a felek a szerződés valamelyik feltételében nem állapodnak meg és ezt a kérdési! a szerződési alapfeltétel rendezi, akkor az esetleges jogvitában az alap- feltétel idevonatkozó rendelkezése lesz az irányadó.

■— Megemlítendő még, hogy mind a beszerzés, mind az értékesítés vonalán lehetőség nyílik egyéb típusú szerződések megkötésére is, így például alkalmi értékesítés esetén adás-vételi szerződés kötésére.

— Ugyancsak ki kell emelni, hogy amennyiben a szállítási alapfeltételektől eltérően kíván egyes szerződési kikötéseket megállapítani, erre is nyílik lehetőség.

— Mindezek előrebocsátása után a tsz-elnökök figyelmét arra hívnám fel, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Igyekezzenek a megkötendő szerződésekben az általuk vezetett tsz részére lényeges feltételekben, esetleg vitatott, illetőleg az elmúlt időkben vitatott tételeknél részletes kikötéseket tenni.

— Nyomatékosan hívom fel a tsz-ek figyelmét, hogy a vonatkozó szerződési alapfeltételeket részletesen tanulmányozzák, és ezt követően alakítsák ki állás- foglalásukat.

— A szerződéskötéseknek megfelelő formában történő végrehajtása természetesen nemcsak jogi feladat. Itt mind a termelési, mind a könyvelési, és sok esetben az értékesítéssel foglalkozó szakembernek is közre kell működnie. a szerződés az egyik oldalon az ő akaratukat kell, hogy kifejezésre juttassa, a jogász feladata inkább csak az. hogy a szerződést a felek akaratával egyező formába öntse.

— Feltehető, hogy a termeltetők kényelmi és egyéb szempontoktól vezérelve továbbra is előregyártott szerződésblanketták kai fognak megjelenni a tsz-ekben. A hsz-ek vezetőinek figyelmét arra hívnám fel. hoev e blankettákban foglaltakat megfelelően tanulmányozzák át és bátran kezdeményezzék a szerződéstervezetben megjelölt egyes pontok módosítását, az eddigiektől esetleg eltérő feltételek kialakítását, és csak akkor írják alá a szerzdő- dést,r ha az az ő akaratukkal, a termelőszövetkezet érdekeivel egyező.

KÉRDÉS: — A melléküzemágak létesítése, üzemeltetése, stb. milyen Jogi követelményekkel jár? Mire ügyeljenek a tsz-ek?

VÁLASZ: — Megyénk területén a melléküzemágak létesítése, üzemeltetése az új jogi lehetőségek megjelenését követően sem esett át lényeges változáson. Ennek oka főleg az, hogy iparban szegély megye lévén, ilyen irányú termelési tapasztalat, értékesítési lehetőség, szakember stb. csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre.

— A melléküzertiágak tevékenysége — természetesen — termék- féleségektől függőéin jövedelem- adó. alá esik. így az üzemág létrehozása előtt a jövedelemelvonási formákat figyelemmel kell kísérni, ugyanígy a beruházás bekerülési költségeit is. Egyes termékek feldolgozására, illetve bi- zonyos területeken kiegészítő termelő és feldolgozó tevékenységre csak kivételesen, állami vállalat megbízása alapján, vagy az illetékes miniszter előzetes hozzájáru- latsával van lehetőség.

— Irányadónak tartjuk, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fő tevékenysége mégis csak a mezőgazdasági termelés es feldolgozás legyen, és a melléküzemágak létesítése és üzemeltetése valóban melléküzem- ag maradjon és súlyban, jelentőségben ne előzze meg a mező- gazdasági termelést.

KÉRDÉS: — CJjabb jogok és kötelezettségek. Hogyan gondoskodik a törvény a tsz-ek védelmiméről?*11 be'ÜI a tago1* **?é*

r- — Az újabb jogok

es kötelezettségek kapcsolatosak az előbbiekben elmondottakkal Amire felhívnám a figyelmet: az uj földtörvény és tsz-törvény egy újfajta földtulajdont: a szö- vefikeaeti földtulajdont hozta etre. A termelőszövetkezetek fo. kozott önállósága fokozott köteD^^geket6sjogokat jelent. Például a tsz-ek tervkészítését zárszámadását már a közgyűlés nagyja jóvá. Uj dolog, de egyúttal uj kötelezettség is. A tsz- tagok jogait egyre közelebb hoz- za az egyéb dolgozók, a.lkalma- zottak jogaihoz. így pl. megilleti a tagokat a fizetéses szabadság Az első kérdésre adott válaszban említett belső ügyrend, munkarend — amelyek elkészítésével sajnos, késlekednek a ^sz_ek, szintén ehhez közelebb jelölik meg a feladatokat. A fisz köteles gondoskodni arról, hogy a ter- mei&zö vetkezeti tagok jogaikat es kötelezettségeiket gyakorolhassak. elsősorban a munkához

^V-t° - a munka kötelezettséget. Ezt a termelőszövefke- zet köteles biztosítani.

Befejezésül, a tánsadalmi tulajdonról és a közös vagyon védelméről szólva dr. Deák Kon rád megemlítette, hogy a termelőszövetkezetek nem mindegyikében megfelelő a bizonyla- t?“®> * esetenként még mindig előfordul a zsebből való fizetés ami viszont már ügyészi szem- pon'tból izgató kérdés.

Azt talán még el kell mondanom, hogy iszám szerűségében és méreteiben is csökkenő tendenciát mutatnak ezek a bűn- cselekmények. S ez kedvező jel — hangsúlyozta.

— Arra azonban nyomatékosan felhívnám a termelőszövetkezeti vezetők figrielmét, hogy működtessék az ellenőrző bizottságot! — fejezte be értékes ta• nácsokat adó tájékoztató nyilatkozatát dr. Deák Konrád.

A fiziológiai óra

VannaK emberek, akik pontosan

öt perccel az ébresztőóra csengése előtt felébrednek. Az alvás és az ébrenlét váltakozása döntően nem az éjszaka és a nappaP váltakozásával függ össze, hanem belső folyamatoknak az eredménye. Ezért jár megrázkódtatással, ha valami oknál fogva (utazás más időzónába, műszak- váltás), gyors az eltérés az alvás és ébrenlét megszokott, azaz fiziológiai óránkon „beállított’ idejéhez képest. A szervezetben ez zökkenőt okoz és egyéni adottságtól függ. mennyi idő alatt áll ismét helyre az egyensúly. Különösen fontos kérdés ez a gyakran utazó üzletembereknél és a sportolóknál.

Az emberi szervezet számára az éjszakák és nappalok váltakozása az a külső hatás, amely „beállítja” a fiziológiai órát az alvásra. Ez azonban nemcsak az alvás és ébrenlét váltakozására, hanem minden élettani folyamatra vonatkozik.

A szervekben, sőt a sejtekben végbemenő ritmikus folyamatok egymással szigorúan össze vannak hangolva. A ritmust az élőlények anyagi rendszerének sajátságai, belső mozgástörvényei hozzák létre, tehát nem a külső környezet változásának az eredménye. Erre bizonyíték az, hogy mesterséges szövettenyészetekben is ltímutatható, sőt az embriókban is, melyek a külvilágtól függetlenül. állandó hőmérsékleten és tartós sötétségben élnek.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a ritmus semmilyen kapcsolatban sincs a külvilággal. A környezet hatásai kétségtelenül befolyásolják a napszakos ritmust. Ilyen szempontból legnagyobb jelentőségű a fény és hőmérséklet, de sok más tényező is társulhat hozzájuk, például különféle klimatényezők. kémiai hatóanyagok, embernél az életmód hatása (több műszak).

A tartós világosság, vagy sötétség néhány órás változást hoz a periódus hosszában. A hőmérséklet hatása elsősorban a ritmus szakaszainak nagyságában, erő telj ességében nyilvánul meg. Egyébként a fény és a hőmérséklet a napszakos ritmus folyamán sz.oros kölcsönhatásban érvényesül: éjszaka, azaz sötétben a

hőmérséklet alacsony, míg nappal, azaz fényben magasabb.

Sok kísérletet végeztek a fény és a sötétség megfordított viszonyának a tanulmányozására. Növényeket éjjel megvilágítottak, nappal télj es sötétségbe helyeztek. Általában 8—10 nap múlva következett be az élettani folyamatok aktivitásának teljes megfordulása. Emberen is végeztek Ilyen kísérleteket, bár napjainkban, a lökhajfa9os repülőgépek korszakában. termés-zetes körülmények között is gyakran játszódik le ilyen „kísérlet”. Ha a zónaidő 12 órás el- tolódású, az átálláshoz 11—16 nap szükséges.

A ritmus belső mechanizmusát még nem iámerjük pontosan, annyi azonban már bizonyos, hogy a magasabb fejlettségű élőlényekben — és így az emberben is —, a központi Idegrendszer a belső elválasztású mirigyek rendszerén Keresztül hangdlja össze az életműködés ritmusát.

lenség a vádlott mellékvese-elégtelenségével, illetve azzal, hogy betegsége gyógyítására régóta cortisont szed?

A kérdés mindaddig válasz nélkül maradt, amíg másik hasonló eset nem adódott. A múlt évben azonban egy 31 éves asszony került az orvosok elé, alánéi egyéb kóros tünetek mellett, például nagyfokú soványság, ugyancsak észlelhető volt a lomha pupillareakció és a szemremegés. A hölgy az italpróba során 15 percen belül elfogyasztott 4 dJ 25 százalékos sherryt, ennek következtében vérének alkoholtartalma 2,2 ezrelékre emelkedett. Mindennek ellenére az ittasság semmilyen jelét sem lehetett nála észlelni. A legérdekesebb a dologban az volt, hogy ő is évek óta szedte a cortisont, m trll ékvese-dl égtél enség (Addison- kór) miatt.

A kérdés az lett, mi idézi elő a nagyfokú alkoholtűrést: maga az

Addison-kór vagy a cortisonkúra. De az sem lehetetlen, hogy a két eset csupán véletlen, vagyis az alkoholtűrés és a mellékvese-elégtelenség között nincs kapcsolat. Sok-sok jegyzőkönyv áttanulmányozása során sem találtak hasonló eseteket.

A kérdés orvosi oldala tehát nem záródott le. Jogi szempontból azonban nincs vita: a bíróság előtt

egyetlen beszeszelt gépkocsivezető sem hivatkozhat arra. hogy Addison- kórban szenved. Fenti esetek kivételes jellegűek, nem alkalmasak arra, hogy miattuk bármilyen lazítást léptessenek életbe a szeszt szerető gépkocsivezetők érdekében, hiszen az alkoholtilalom viszonylagos biztonságot nyújt a közlekedésben. E nélkül mindenki védtelenül ki lenne szolgáltatva a gátlástalan és felelőtlen autóvezetők által okozott veszélyeknek.

A lábizzadás

Gyakori panasz ez, nemcsak a jobb id6k beálltával, hanem az év minden szakában. A láb Izzadása eredhet ideges alapon, de okozhatja gombás fertőzés is. A kellemetlen szagú, viszkető érzést keltő, ki- sebesedést is előidéző gombás fertőzést könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. Ezt szolgálja a rendszeres, napi melegvizes lábfürdő, a naponta yáitott tiszta harisnya. A szárazra törölt lábujjak közét hin tő porozzuk be. Legjobb erre a célra a gombás fertőzést akadályozó Mikofen hintőpor. vagy az egyszerű, izzadás elleni hintőpor. A gyógyszertárakban, az illatszer- és háztartási boltokban azonban többféle izzadásgátló, gombaölő szer is kapható, például Mikofen oldat, Desodor krém. Alurool kenőcs, stb.

Ne csak a lábat ápoljuk rendszeresen, hanem időnként a lábbeli belsejét is hintsük be Mikofen hintőporral, vagy töröljük ki a gombásodást gátló oldattal. És még egy jó tanács: aki hajlamos a láb- tzzadásra, az ne viseljen nylon- zoknit, bármennyire tartós is, mert- az nem szellőzik úgy, mint az egyszerű pamut, vagy flór zokni, a nedvességet sem szívja magába s a láb még jobban izzad benne.

Alkoholfogyasztás — részegség nélkül ?

Különös eset foglalkoztatta nemrégiben az egyik külföldi törvény- széki orvostani intézetet. A rendőrség előállított egy gépkocsivezetőt, akinél a leheletpróba, majd az azt :övető veralkohod-vizsgálat egyöntetűen kimutatta, hogy ittas állapotban ült a volán mellé. Amikor azonban az ügy bíróság elé került, a vádlott azzal védekezett, hogy a szeszes ital nála nem vált ki alkoholmámort. Állításának bizonyítására megitattak vele 25 percen belül 2 liter sört — és valóban, a negyvenéves férfi semmi jelét nem mutatta az ittasságnak. noha a sör elfogyasztása után 20 perc múlva 2.08 ezrelék véralkoholt állapítottak meg nála. Az alkoholfogyasztás előtti lomha pupillareakciója sem változott, szemhéjrezgése pedig valamelyest még csillapodott is.

Szakértők és bírák egyaránt meg voltak lepve: ilyen még nem fordult elő gyakorlatukban. A rendőrség kétséget kizáróan kimutatta a magas véralkohol-tartalmat (ami büntetendő cselekmény), a gépkocsivezető viszont a bírák szeme láttára bizonyította be. hogy nem hat rá a szesz.

Az orvosszakértő — magyarázatot keresve — feltette a kérdésst: nincs-e összefüggésben éz a szokatlan jeA körömápolás

A körömkefévea megtisztított, meleg vízben megáztatott körmöket hetenként-tíznaponként a lábujjakról Is vágjuk le. A lábkörmöket azonban ne oválisra vágjuk, mint a? ujjainkon, hanem szögletesre. Ha ugyanis a sarkokat mélyen kivágjuk, a cipő állandó érintésétől esetleg fájdalmas körömbenövést. kaphatunk.

Mit tegyünk azonban, ha már ez megtörtént? Legjobb) ha szakértő pedikűröshöz fordulunk. Megpróbálkozhatunk magunk is a „gyógyításával”. de nem úgy hogy ismét mélyen kivágjuk. (Körömbenövést egyébként a szorító, szűk cipő is okozhat). Jól mégáztatva próbáljuk meg a benőtt körömrészt kiemelni. Ha ez sikerült, tegyünk a köröm alá egy kis gézcsíkot. Ezt heteken ót ismételgetve, gyakran sikerül a köröm növését ismét helye? irányba terelni. Ha a köröm morzsalé- kossá válik, ez a gombás fertőzés jele, s ezért legjobb orvoshoz fordulni.

Népújság Q

1<W>8. május 12.