Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

1968. május 5.

TOLW A WEG TFT NCPÜJBA«

A «rebines szemléletről

A JELENTÉKTELEN külsejű és valószínűleg igen műveletlen szélhámos — egy időben Dombóvári is szerencséltette — akj a televízió Kék lény műsorában kedélyesen és kérkedve nyilatko. zott, nem csupán hiszékenységük miatt, sokkal inkább gebines szemléletük miatt tudta „átverni'7 áldozatait.

Gebines szemlélet? Hallhattuk ezt a kifejezést a Hazafias Népfront IV. kongresszusán is, s ha nyitott szemmel járunk, konkret megjelenési formájával szintén találkozunk. Ez a szó- összetétel erőteljesen fejezi ki az emberek ellenszenvét azokkal szemben, akik féktelen mohóságukban beosztásukat, pozíciójukat egyetlen cél szolgálatába állítják, arra, hogy jogtalan anyagi és erkölcsi előnyökre tegyenek szert. Végeredményben tehát a gebines szemlélet „hordozói” legelőször arról ismerhetők fed, hogy beosztásukat, neon a nép szolgálatának tekintik, ellen, kezőleg, alkalomnak, lehetőségnek, kedvező terepnek ahhoz, hogy felépítsék saját, jól berendezett összkomfortos szocializmusukat. Más szóval, a beosztást a gebinben kapott kocsmával tévesztik össze, ahol azt csinálhatnak, amit akarnak.

De hát arányaiban hogyan is állunk mi ezzel itt, Tolna megyében. A helyi, a megyei politikából kell kiindulni, abból, hogy a helyi, a megyei politika következetesen erősíti az egészséges, elvszerű kritikai szellemet, s ezzel mintegy állandóan össztűz alatt tartja az itt-ott még mindig fellelhető gebines szemléletet. Megfigyelhetjük például, hogy az elmúlt években voltak ugyan eltussolási kísérletek, de ezek általában zátonyra futottak, mert politikai testületeink egyetlen egyszer sem voltak hajlandók engedményeket tenni a korrupt, a betegesen anyagias harácsoló, kalmárlelkű emberek javára, bármilyen beosztást is viseltek ezek az emberek korában, leváltásuk, vagy éppen letartóztatásuk előtt.

Ezekben a kérdésekben a közvélemény tájékoztatása is sokat javult, az 5—6 évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Ctsszehason- líthatatlanul sokat, hiszen egyetlen olyan ügy nem volt, amit a

megyei lapnak felsőbb utasításra el kellett volna hallgatni. Ilyen felsőbb utasítás politikai szervek részéről nincs. Más szervek részéről indokolatlan óvatoskodó^ még mindig van, és ez a magyarázata annak, hogy esetenként túlságosan szűkszavúak voltak az e témával foglalkozó írások.

Annak idején, a pártkongresz- szust megelőző járási pártértekezleteken gyakran éppen a megye vezetői teregették ki, tárták fel és ítélték el a gebines szemlélet megnyilvánulásait. Bizonyos, hogy elsősorban ezek a pozitív megyei szintről kiinduló megnyilatkozások növelték meg az üzemek, a hivataloik, a vállalatok és az intézmények dolgozóiban az egészséges kritikai szellemet, amely nemcsak hogy nem tűri,, de le is leplezi a gebines szemléletet.

NEM LÉNYEGTELEN azonban az sem, amit aktív politikai közvélemény hatására, visszatartó erőnek is nevezhetünk. Miről van szó, Arról, hogy a kísértés sokkal nagyobb aikkor, ha egyikmásik ember azt látja: régebbi, vélt, vagy valóságos érdemek hangoztatása enyhítő körülmény, sőt, esetleg meg is lehet úszni a lopást, a csalást, a sikkasztást, a visszaélést. Ugyanakkor: inába száll a bátorsága, ha tapasztalja, hogy nincs elnézés, és nulla az összeköttetés. Szekszárdon pél dául a közéleti vénájú emberek mindegyike tudja, hogy pártós, és nagyon imponáló fölénnyel utasította ki irodájából az Ügyészség párttitkára azt a budapesti vezetőt, aki védencét szerette volna patyolatfehérre mosni, S Itt most elsősorban nem a sze- recsenmosdatási kísérlet az érdekes, hanem az, hogy az ügvés2 elvfcárs igaza biztos tudatában egyedül és kizárólag az elvekhez tarthatta magát, legyen szó bármekkora, magát nagynak mutató közbenj áróról. Az sem titok. hogy az emlékezetes, nagyobb szabású ügyek főszereplői reménykedtek is a korábbi barátságok „elsikáló erejében”, ám csalódtak, s a közvélemény jóleső érzéssel könyveli el, hogy csalódtak.

Helyenként azonban még élés virul a gebines szemlélet. Ne áltassuk magunkat: él

virul. Képviselői biztonságban érzik magukat, nagyhangúén torkollják le a bírálókat, s teszik ezt azért mert képtelenek észrevenni: a mai aktív politikai légkörben tündöklésük csak pünkösdi királyság. Azért az, mert egyre erősebb nyomás nehezedik rájuk, a párt és a tömegek részéről. Kívülről azonban körül menyes felismerni és leleplezni azokat az embereket, akik alá valamikor lovat adtak, s akik úgy hiszik, először is én, másod szór is én, de harmadszor is én őket észhez téríteni, elsősorban a munkahelyi kollektívák dolga. A következetes és az elvszerű, politikai kiállás dolga.

Magukra vessenek azok a koi- 1 aktívák, amelyek gyámoltailan- ságbóll, vagy éppen gyávaságból eltűrik az Osztap Bendereket, meggazdagodás megszállottjait, Azokat, akik tisztességtelen eszközökkel markolnak fel nagy prémiumokat, s ha nem is törvénytelen, de tisztességtelen esz közökkel, a beosztás adta lehetőségek jogtalan kihasználásával csak arra van gondjuk, hogy összeszedjék magukat. Nem elég egy dácsa, legyen még egy. Különösképpen ha ehhez minden ingyen van Illetőleg a beosztás birtokában minden elintézhető anyag is, fuvar is. szakember is Nem ez az egyetlen, számtalan megjelenési formája van a gebi nes szemléletnek. Kezdve a kályhakészítéstől — vállalati anyagból munkaidő alatt. — egészen a külföldi potyaüdülésig.

DE A GEBINES szemlélet rabjai azok is, akik „hasraes- nek” egy szélhámos névjegye előtt, amely névjegyen van telefonszám, cím, rang. minden, de csupán a név rajta a valódi Igen, a bevezetőben említett áldozatok is a gebines szemlélet rabjai, hiszen együgyúségükkel mohóságukat árulták el. Csillapíthatatlan éhségüket a címekre, a ran sokra, az ebből megszerezhető. élvezetekre, s ez nem más mint szellemi kalmárkodás, gusztustalan haráosólási ösztön végső soron szintén gebines szemlélet. SZ. P.

Új ruhában

Hamarosan lekerülnek az állványok a szekszárdi új áruházról.

Úttörő honvédelmi verseny Bátaszéken

A szekszárdi járás úttörőinek honvédelmi versenyét Bátaszéken rendezték meg, amelyen az iskolai háziversenyeken első helyezést elért csapatok mérték ösz- sze ügyességüket, tudásukat. A gyerekek körében rendkívül népszerűvé vált ez az először bevezetett, lövészetből, ügyességi és atlétikai számokból álló verseny- forma.

A fiúk versenyében az I. kor csoportban bátai iskolások — Hegedűs János, Sümegi Albin, Sümegi János — szerezték meg az első helyet, a másodikra faddiak, a harmadikra bátaszékiek kerültek.

A II. korcsoportban a faddi iskolásokat képviselő Kovalcsik Attila, Rábóczki János, Mácsik Ferenc alkotta csapat győzött, a második helyre a fácánkerti, a harmadikra az öcsényi úttörők csapata került.

A leány I. korcsoport első helyezettje a tolnai csapat: Winkelmann Györgyi, Kiss Mária, Lenn Katalin, második lett a tengelici, harmadik a bátaszéki csapat.

A II. korcsoportban is a tolnai lányok — Szüqs Ágnes, Pakulár T!ona, Asztalos Zsuzsa — győztek,

íg a második helyre öcsényi, a

' madik helyre bátai lányok kerültek.

A megyei versenyen a korcsoportok eiső helyezettjei vesznek

VISSZHANG

Társ kerestetik — Mi is azt irtuk: felépül a társasház — Valóban kicsi a váróterem

Visszhang rovatunk ««ittál is számos érdekes véleménnyel kerül olvasóink elé. Az Állami Biztosító korábbi írásunkra nem válaszolt, ezért is „csíptünk*’ meg azért is, mert Bomyhád közvéleménye sem tartja méltónak az AB jelenlegi irodáját ügyfélék fogadására. Az AB megyei igazgatósága cikkünkre az alábbi választ küldte;

»A Tolna megyei Népújság két ízben foglalkozott az Állami Biztosító bonyhádi járási fiókja helyiségével. Legutóbb 1968. április 24-én »Méltatlanul a hivatalhoz« címmel közöltek cikket,

melyben ismételten az iroda szűk és műszakilag kifogásolható voltáról írnak. Fenti újságcikkekre az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatósága tájékoztatásul közli hogy felettes hatóságával egyet- értésben már korábban intézkedéseket tett a jelenlegi állapot megszüntetésére, illetve új irodaház építése érdekében. Az Állami Biztosító Főigazgatósága új irodaház beruházásához a szükséges fedezetet társulásos alapon biztosítja. A tervezett irodaház földszintjén az Állami Biztosító helyezkedne el. Az emeleti helyiségekhez betársulót keres és jelentkezőket vár. Az illetékes bonyhádi szervekkel előrehaladott tárgyalások folynak az építési terület biztosítására. Ezúton is kérjük az illetékes szerveket, hogy az építési terület mielőbbi biztosításával segítse elő, hogy a *►Méltatlanul a hivatalhoz« állapotok megszűnjenek.**

Tehát lehet jelentkezni. A táreasház építéséhez szükséges telek

— más forrásból tudjuk — már rendelkezésre áll, úgy tudjuk az ÁB félmilliót kap irodaház építéséire. Csupán egy, esetleg több társ hiányzik pénzzel együtt egy szép irodaház építésének megkezdéséhez . . . é

„A Népújság 1968. március 18-i számában »Társasház, amelyet

mégis felépítenek« címmel cikket közölt szövetkezetünkről. Ezen cikk lényegében egy tényállást közöl, amely ellen szövetkezetünk • részéről kifogást nem emelünk, még akkor sem, ha ezen cikk hang- hordozása nem teljes realitással ismerteti a tényeket. A cikk írója ugyanis jelen volt a szövetkezet és az építő közösség közti tárgyaláson, s ez alkalommal módjában volt meggyőződni a szövetkezet segítőkészségéről és azon problémákról, amelyek kizárták a létesítmény eredeti kezdési és befejezési idejének tarthatóságát. Véleményünk szerint pedig a szövetkezet jó, vagy »amúgysem túlságosan jó« hírének, vagy munkájának megállapítását nem a cikk szerzője

— és nem is egy alkalmi tárgyalás alapján — hivatott és képes véleményt mondani, hanem a szövetkezet felügyeleti szervei és hatóságai. Enyhén szólva is furcsa, ahogy a cikk szerzője megjegyzésekkel teletűzdelte a cikket, mert talán mind az építtetők, mind a kivitelező részéről előnyösebb légkört alakíthatott volna ki ezek hiányában. A fennálló anyagellátási problémák ellenére is szövetkezetünk ez évben 16 társasházi lakást, 2 családi házat ad át, a magán megrendelők részére ezen túlmenően pedig a Nyakas-féle társasházhoz megkezdte az anyagszállítást, ezen évben előreláthatólag 60 százalékos készültségi foka* ér el. Szabó Imre, az Építőipari Ktsz elnöke. ’

Csupán a rend kedvéért közöltük Szabó Imre ktszreAnök levelét, amelyben megismétli a^t, amit mi is írtunk: a tánsasíházat felépítik, tengernyi gondja van ezzel, és más munkákkal kapcsolatban is a szövetkezetnek. .. Vitába szállunk ismét a szövetkezet elnökével: éppen az újság hivatott a közvéleményt tolmácsolni, alakítani, hisz ez a hivatása. S a szóban forgó esetben a cikkíró nemcsak egy társasház alapján mondotta el véleményét, hanem ezt alá támasztotta egy városi tanács vb-ülés is, amelyet korábban tartottak, ahol ugyancsak a szekszárdi építőipari kisipari szövetkezel munkája voit bírálat tárgya.

*

Nem kell különösebb kommentárt fűznünk Imre József, a KPiM szekszárdi igazgatóság vezetőjének leveléhez, aki a ..Közúti táblák hitele” című cikkünkre válaszolt, és intézkedett:

„1968. március 20-i számban »A közúti táblák hitele« cím alatt foglalkoztak Zomba község központjában elhelyezett 8 tonnát meghaladó összsúlyú jármüvek közlekedését tiltó, valamint a 6-os úton elhelyezett »Megállni tilos« táblákkal. A cikkel kapcsolatban válaszomat, iUetve a tett intézkedésről a tájékoztatásomat az alábbiakban adom meg: Zomba község központjában lévő hídnál helyeztük el a 8 tonnát meghaladó összsúlyú járművek közlekedését tiltó táblát. A téglaboltozatú hidat műszakilag ismételten megvizsgáltattam. A vizsgálat eredményeként a 8 tonna helyett 12 tonnát meghaladó összsúlyú járművek közlekedésének megtiltását továbbra is fenn kell tartánom a biztonságos közlekedés érdekében. A tilalmi tábla elhelyezésével egyldőben intézkedtem, hogy a régi híd helyett egy megfelelő teherbírású új hid épüljön. A tervdokumentáció ez év augusztus havában elkészül, így nem látom akadályát a kivitelezés 1969. évi befejezésének. A 6-os úton elhelyezett »Megállni tilos!« táblával kapcsolatos észrevételüket megköszönöm. Intézkedtem a kiegészítő táblák azonnali kicserélése érdekében.’

*

Egyetért velünk dr. Szabó Tibor, a MÁV pécsi igazgatóságának vezetője is abban, hogy a tengelici vasúti várótermet „kinőtte” már a község; de arra nem tud választ adni mikor- oldják meg a problémát.

* ,

A „Van, de mégsincs” című cikkünkben felvetett problémákat Korsós István, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese vizsgálta meg;

„A dombóvári szövetkezet bútorboltja januári leltározás befejezésétől február 10-ig 14 esetben értékesített úgy kárpitozott garnitúrát, hogy annak ára nem volt iOO százalékosan ismert. Minden esetben a szövetből adódott a probléma, úgy hogy például a rekamié és fotel ára szerepelt az árközlésben, a szék ára pedig nem, vagy fordítva. A bolt ezért (o tárolási probléma enyhítése, a vevők által jelentkezett nagyobb kereslet kielégítése stb) a velőkkel megállapodott, hogy az ár tisztázása után — pro-kontra — a különbözeiét térítik, ami esetenként 26—36 forint volt. A térítés a vevő, valamint a szövetkezet részéről megtörtént. A bolt több esetben az árproblémával a BÚTORÉRT Vállalatot megkereste, de a intézkedés késedelmes volt. Az esetek a hazai tranzitszállításoknál fordultak elő, mert az ipar a BÚTORÉRT'Vállalat felé számláz, majd a vállalattól körülbelül 12—16 nap múlva kap a bolt számlát. A Népbolt Vállalat ilyen formában nem értékesített. Ma már ilyen problémák mind kevesebbek, de előfordul olyan eset, hogy például a Kanizsa szoba ára megvan többféle ragasztott lernezzel és bútorszövettel, de eldördül, hogy más az árjegyzékben nem szereplő szövettel és lemezzel készítik, aminek az ára még nincs megállapítva. Általában tranzitszállítás történik és a fenti számlázási problémák vetődnek fel. ’