Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

1968. május 5. fOT.NA tWFOYET NEPÜJSAG 3 MARX KÁROLY születésének 150. évfordulóján C zázötven esztendővel ez- előtt, 1818. május 5-én, Trierben született Marx Károly, a XIX. század nagy munkásvezé­re, a forradalmár, aki élethivatá­sának vallotta, hogy közremű­ködjék a tőkés társadalmi rend, a tőkés állam megdöntésében, hogy segítse felkészíteni a nem­zetközi proletariátust a nagy tör­ténelmi hivatásának — a tőkés társadalmi rend felszámolásának és a szocialista viszonyok megte­remtésének — teljesítésére. Marx célja elérése érdekében sokoldalúan tanulmányozta kora tudományának legújabb vívmá­nyait, de különösen sokat foglal­kozott a társadalmi tudományok­kal. Választ keresett arra, hogy mi határozza meg az emberek és osztályok cselekvéseit, milyen eredői vannak az ellentmondó eszmék és célok keletkezésének, ' milyen erők irányítják a társa­dalmi osztályok összeütközéseit. E széles körű vizsgálódás során — mint Majakovszkij írta — ,,Marx előtt feltárult a történe­lem.” A történelem alapvető fo­lyamatainak felismerése nyomán Marx és hűséges harcostársa, ba­rátja és segítője Engels, feltár­ták a világ, az emberi társada­lom és gondolkodás fejlődésének objektív törvényeit. Kimutatták, hogy a kapitalizmus nem jelenti a társadalom fejlődésének csú­csát, nem örök életű a tőkés rendszer, hanem a termelőerők fejlődésének adott szakaszával kapcsolatos, s ezért, éppen a tér mélőerők rohamos fejlődése eredményeként a talaj kicsúszik a tőkések lába alól, a kapitaliz­mus a proletariátus csapásaitól szükségszerűen elbukik. Bebizo­nyították, hogy az emberiség a proletariátus diktatúráján át el­jut egy magasabb fejlettségű tár­sadalomba, a szocializmusba, a kommunizmusba. Lenin, méltatva Marx tevékeny­ségét, arról ír, hogy Marx foly­tatója és zseniális betetőzője volt a XIX. század három fő eszmei áramlatának, melyet az emberi­ség három leghaladottabb orszá­ga hozott létre: a klasszikus né­met filozófiának, a klasszikus an­gol politikai gazdaságtannak és a-francia szocializmusnak... Né­zeteinek összessége adja azt a modern tudományos szocializ­must, amely a világ minden ci­vilizált országában a munkás­mozgalom elmélete és programja. A burzsoázia eszeveszett düh­** vei támadt Marxra. Erről az üldözésről Engels számol be az utókornak: „Marx. kora leggyű- löltebb és legtöbbet rágalmazott embere. Kormányok — önkény- uralmak meg köztársaságiak is — kiutasították, burzsoák — kon­zervatívok meg szélsődemokra­ták is — versenyeztek abban, hogy megrágalmazzák.” A bur­zsoázia nem szívlelte azt az em­bert, aki á társadalom törvényeit felismerve bizonyította be rend­szerük szükségszerű összeomlását, és hirdette a proletariátus eljö­vendő hatalmát. Marx a reakciós hatalmassá­goktól üldözve végigjárja az ak­kori tőkés világ legfejlettebb há­rom államát: Németországot, Franciaországot, Angliát. Kölnben ellenzéki lapot szerkeszt, Párizs­ban a Német—Francia Évkönyvet szerkeszti, részt vesz a francia forradalmi csoportok munkájá­ban. Innen kénytelen Brüsszelbe menni, majd Párizs és Köln a tartózkodási helye. 1849-ben a győztes ellenforradalom bíróság elé állítja Marxot, aki végleg kénytelen elhagyni Németorszá­got. Párizson át végül Londonba megy, ott telepedett le. A tudóst, a forradalmárt, a munkásvezért nem tudták elhallgattatni. Vállal­ta a nélkülözést, amely nem egy­szer szinte az éhséggel volt ha­táros. Ilyenkor barátai segítettek rajta és családján. Marx nem elégedett meg azzal, hogy csupán ideológusa legyen a proletariátusnak. s- elméleti tevé­kenységgel foglalkozzék. Szüksé­gét érezte, hogy bekapcsolódjék a munkásosztály napi küzdelmei­be. Ismertek tettei, amelyeket a német és francia baloldali erők szervezése érdekében vitt véghez. Rendkívül nagy figyelmet fordít az 1848—1849-es polgári forradal­makra és ellenforradalmakra, elemzi az egyes osztályok maga­tartását a forradalom különböző szakaszaiban, időről időre megha­tározza a proletariátus feladatait, a stratégiai célt és az alkalma­zandó taktikát. S amikor a for­radalmak Európa-szerte elcsen­desedtek, a burzsoázia a megszer­zett hatalom stabilizálását végzi, Marx az erőgyűjtést jelöli meg^ a proletariátus tennivalójául. Talán a Nemzetközi Munkásszövetség (I. Internacionálé) megalakításá­ban játszott szerepe a legismer­tebb. Marx szükségesnek tartot­ta, hogy a világ proletariátusa nemzetközi méretekben :s rendez­ze sorait, s nemzetközi erőit vo­nultassa fel a tőke nemzetközi­ségével szemben. Világ proletár­jai egyesüljetek! E jelszó megva­lósítása első lépéseinek egyike volt az 1864-ben létrejött I. In- ternacionálé. Marx arra használ­ta fel ezt a nemzetközi szerveze­tet, hogy felvegye a harcot a munkásmozgalomban lévő külön­böző kispolgári irányzatokkal, le­győzze azokat, s a nemzetközi munkásmozgalmat egyesítse a tudományos szocializmussal, ILf arx a zseniális művek so- kaságával ajándékozta meg az emberiséget, munkáinak egy részét Engelsszel együtt- >;lríe Ilyen közös mű a Kommunista Párt Kiáltványa is. Amikor meg­írták ezt a kiáltványt, a kom­munizmus még csak kísértet volt, amely Európa térségeit járta. Ma már a világ minden részben ismerik az osztályharc­ról szóló tanítást: a proletariá­tus feladatait a tőkés rend meg­döntésében és a szocializmus fel­építésében; mindenütt dolgoz­nak kommunista pártok — sok­szor mély illegalitásba kénysze­rülve —, hogy felsorakoztassák a tőkeellenes erőket korunk leg­forradalmibb mozgalma mellé. A világ nagy térségein: Európá­ban, Ázsiában és Ameriká­ban népek százmilliói rend­szeres napi tevékenységükkel váltják valóra azokat az eszméket, amelyeket elsőként Marx ismert meg, s amelyeket összefoglaló néven majrx,izmus­nak .nevez a világ. A marxizmus, születésének pillanatától kezdve, az ellenséges erők állandó táina- dáeának kereszttüzében van. Ki tudja, hányszor hangzott már el, hogy Marx tanításai elavultak, hogy a marxizmust nem igazol­ta az idő? Ki tudja, hányán vál­lalkoztak arra a háládatlan sze­repre, hogy „megreformálják” a marxizmust. De vannak, akik tudatosan, vagy fel nem ismerve a társadalomban végbement vál­tozásokat, a marxizmust holt dogmaként kezelik, ismételgetik unos-untalan. Az évszázadnál hosszabb idő tapasztalatai azt mutatják, hogy akár jobbról „re­formálják” meg, akár balról — tértől és időtől elszakítva — idézgetik, mindig a marxizmus lényegét, az osztályharcról, a for­radalomról, a proletárdiktatúrá­ról szóló tanítást hamisítják meg. Nem értik, vagy nem akar­ják érteni, hogy a marxizmus nem a holt tételek, dogmák so­kasága, hanem cselekvési fonal, iránytű, amely módot ad arra, hogy a munkásosztály bonyolult osztälyvjszonyok közepette is felismerje érdekeit, a szükséges tennivalókat helyesen határoz­hassa meg, s megtalálhassa a lehetséges szövetségeséket a tő­ke elleni küzdelemben. Marx, aki a .természetet, a társadalmat mindig mozgásában, változásé­ban, sokoldalú összefüggésében, vizsgálta., arra tanít, hogy ob- jéktív ihődőh. számba "vegyük az adott társadalom valamennyi osztályának tényleges helyzetét, az egymáshoz való viszonyukat — és így határozzuk meg a mi tennivalóinkat, a XX. század második felének konkrét vi­szonyaiból adódó feladatainkat. a születésének 150. év­fordulóján a tudományos szocializmus megteremtőjére, Marx Károlyra emlékezik a ha­ladó Világ, s a tőle tanult jel­szóval hív a tőke elleni harcra, az egység megteremtésére: Világ proletárjai, egyesüljetek! K. BALOS JÁNOS M A dombóvári vasutas barátja Véres lett a te­nyere, amikor fé­lig eszméletlent! a tarkójához nyúlt. — Nyikoláj Kuz- mics, maradjon nyugodtan. Még az éjjel hátra 'szállítjuk..., kór­házba kerül — mondta az orvos és folytatta a seb ellátását A szi­lánkok mélyen belefúródtak a nyak vastag izom­rostjaiba. Ideget is értek és ezért nem tudta moz­gatni a fejét. Mesztegnyenéi se­besült meg. A némertek ab­ban az időben Keszthely kör­nyékéről lőtték : Böhönye—dombó­vári utat. Még éj­szaka 'sem vol- teljesen biztonsn gos a közlekedés Azért csak sike­rült eljutnia a dombóvári hadikórházba. Unalmas napok vártak itt Nyi- koláj Kuzmics Pomozov harc­kocsizó hadnagyra. A sebe ugyan gyorsan gyógyult, de a napok annál lassabban teltek a kór­házban. Járóbeteg volt és fiatal még ahhoz, hogy az ágyat nyomja. Társakat keresett, bará­tokat hogy elűzze a tétlenség nehezen múló óráit. így barátkozott össze mar az első napokban egy dombóvári vasutassá: és egy hónapon át tartott; a- ma- is emlékezetes ba­rátságiik. Ma, — huszonnégy esztendő elteltével —, már nem emléke­zik a nevére. Azt azonban soha­sem , felejti el,- hogy a Vasutas igazán jó barátja volt. Nem messze lakott a dombóvári hadi­kórháztól, A lakására hívta rendszeresen Nyikoláj Kuzmi- esot, egy pohár borra, egy kis beszélgetésre, hogy felidézzék közcis emlékeikét. Mert a dombóvári Vasutas... ______________ — Jól beszélt oroszul. Még az első világháború alatt járt Orosz- f t UQ*árnnlí országban. Olyan ötven év kö- V»saK a veTesneK rali flérfi lehetett abban az idő- . ,, ben. Erős, testes ember és min- kedvezett CIZ idő dig vidám, hogy engem i& fel­vidított. A barátkozási, a Vasutas élet­kedve meggyorsította Nyikoláj Kuzmics gyógyulását is. Akkor már mögötte volt Dél- Dunántúl egyik legnagyobb csa­tája, a Baja—mohácsi átkelés, ahol az 57. hadsereg — Sarochin altábornagy (ma vezérezredes), vezetésével —, igen kevés vér­áldozattal megtisztította ezt az országrészt a németektől. A Ba­laton fejett azonban még tgiffot- ták magukat Wöhler ■ tábornok csapatai és a frissen.. toborzott erők.- t>v i Egyhónapos kényszerpihenő után került vissza a fronthoz Nyikoláj Kuzmics, és megsza­kadt a barátság a dombóvári Vasutassal, akit szeretne . fel­kutatni megtalálni és negyed­század múltán is szívből meg­ölelni. Talán a fényképe segít meg­keresni régi, magyar barátját... — gáldonyi — Nyolc új IKARUS Több alkalommal Irtunk Tolna megye közúti közlekedésének problémáiról. Nem mulasztottuk el, amikor bírálatra volt szük­ség, szóvá tettük olvasóink vé­leményét: rosszak az autóbuszok, sok utas lemarad, stb. Ugyan­akkor arról is beszámoltunk, hogy a 11-es AKÖV a régi kocsi­kat (Ikarus 3« típus) még az idén kiselejtezi. Az év elején harminc új autó­busz érkezett. Tegnap újabb nyolc — ezúttal nagy befogadó- képességű, akár 80 személyt is lehet egy kocsival szállítani — autóbuszt állítottak forgalomba. Az Ikarus 66-os kocsikat azokon a járatokon közlekedtetik, ahol egyrészt eddig is igen sok utas volt, másrészt pedig a gépjármű­vezető is példásan dolgozott. Az új Ikarus 66-os autóbuszok a dunaföldvári, németkéri, gerjent dunaszentgyörgyi, siófoki és ljar- kánvi járaton közlekednek. Eg'7 kocsi Szekszárdon tartalékban lesz s ezzel bonyolítják majd 1c a különiáratokat is. Az új ko­csikat Gosztonyi Imre, Eszter- bauer Ferenc. Szakállas Márton joó Dömötör Dániel, Szegedi Fe­renc és Zaratka László vezeti. Az Ikarus 66-os kocsik üzembe állításával jelentősen javul im1'1 az említett útvonalakon a sze mélyszáUltás színvonala. Hétezer hold előny Tolna megyében befejezték a cukorrépa és a napraforgó veté­sét is és a tervezettnél majdnem 750 hóldnyinál több burgonyát ültettek a tsz-ekben. Az utóbbi két hétben — a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osz­tályára érkezett jelentések sze­rint — kiemelkedő lendülettel folyt a kukorica vetése, s 7000 holddal több kukoricaszem ke­rült földbe, miint tavaly ilyen­kor s így már csaknem 80 000 holdon magágyban van a tanácsi szektorban a kukorica. Ugyan­így a silókukorica nagy részét szintén elvetették. Előrehaladt az utóbbi hetekben a vegyszeres gyomirtás, amelyet a kalászo­sokban majdnem 30 000. a kuko­ricában pedig mintegy 18 000 holdon végeztek el. A száraz időjárás kedvezett ugyan a vetési műveleteknek, az esőhiányt azonban mégsinylik, főleg az új vetések. A megyében csak 6—7 milliméter volt a leg­nagyobb csapadék, s ha nem lesz elegendő eső, megtorpan a nö­vények fejlődése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom