Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
1968. május 5. fOT.NA tWFOYET NEPÜJSAG 3 MARX KÁROLY születésének 150. évfordulóján C zázötven esztendővel ez- előtt, 1818. május 5-én, Trierben született Marx Károly, a XIX. század nagy munkásvezére, a forradalmár, aki élethivatásának vallotta, hogy közreműködjék a tőkés társadalmi rend, a tőkés állam megdöntésében, hogy segítse felkészíteni a nemzetközi proletariátust a nagy történelmi hivatásának — a tőkés társadalmi rend felszámolásának és a szocialista viszonyok megteremtésének — teljesítésére. Marx célja elérése érdekében sokoldalúan tanulmányozta kora tudományának legújabb vívmányait, de különösen sokat foglalkozott a társadalmi tudományokkal. Választ keresett arra, hogy mi határozza meg az emberek és osztályok cselekvéseit, milyen eredői vannak az ellentmondó eszmék és célok keletkezésének, ' milyen erők irányítják a társadalmi osztályok összeütközéseit. E széles körű vizsgálódás során — mint Majakovszkij írta — ,,Marx előtt feltárult a történelem.” A történelem alapvető folyamatainak felismerése nyomán Marx és hűséges harcostársa, barátja és segítője Engels, feltárták a világ, az emberi társadalom és gondolkodás fejlődésének objektív törvényeit. Kimutatták, hogy a kapitalizmus nem jelenti a társadalom fejlődésének csúcsát, nem örök életű a tőkés rendszer, hanem a termelőerők fejlődésének adott szakaszával kapcsolatos, s ezért, éppen a tér mélőerők rohamos fejlődése eredményeként a talaj kicsúszik a tőkések lába alól, a kapitalizmus a proletariátus csapásaitól szükségszerűen elbukik. Bebizonyították, hogy az emberiség a proletariátus diktatúráján át eljut egy magasabb fejlettségű társadalomba, a szocializmusba, a kommunizmusba. Lenin, méltatva Marx tevékenységét, arról ír, hogy Marx folytatója és zseniális betetőzője volt a XIX. század három fő eszmei áramlatának, melyet az emberiség három leghaladottabb országa hozott létre: a klasszikus német filozófiának, a klasszikus angol politikai gazdaságtannak és a-francia szocializmusnak... Nézeteinek összessége adja azt a modern tudományos szocializmust, amely a világ minden civilizált országában a munkásmozgalom elmélete és programja. A burzsoázia eszeveszett düh** vei támadt Marxra. Erről az üldözésről Engels számol be az utókornak: „Marx. kora leggyű- löltebb és legtöbbet rágalmazott embere. Kormányok — önkény- uralmak meg köztársaságiak is — kiutasították, burzsoák — konzervatívok meg szélsődemokraták is — versenyeztek abban, hogy megrágalmazzák.” A burzsoázia nem szívlelte azt az embert, aki á társadalom törvényeit felismerve bizonyította be rendszerük szükségszerű összeomlását, és hirdette a proletariátus eljövendő hatalmát. Marx a reakciós hatalmasságoktól üldözve végigjárja az akkori tőkés világ legfejlettebb három államát: Németországot, Franciaországot, Angliát. Kölnben ellenzéki lapot szerkeszt, Párizsban a Német—Francia Évkönyvet szerkeszti, részt vesz a francia forradalmi csoportok munkájában. Innen kénytelen Brüsszelbe menni, majd Párizs és Köln a tartózkodási helye. 1849-ben a győztes ellenforradalom bíróság elé állítja Marxot, aki végleg kénytelen elhagyni Németországot. Párizson át végül Londonba megy, ott telepedett le. A tudóst, a forradalmárt, a munkásvezért nem tudták elhallgattatni. Vállalta a nélkülözést, amely nem egyszer szinte az éhséggel volt határos. Ilyenkor barátai segítettek rajta és családján. Marx nem elégedett meg azzal, hogy csupán ideológusa legyen a proletariátusnak. s- elméleti tevékenységgel foglalkozzék. Szükségét érezte, hogy bekapcsolódjék a munkásosztály napi küzdelmeibe. Ismertek tettei, amelyeket a német és francia baloldali erők szervezése érdekében vitt véghez. Rendkívül nagy figyelmet fordít az 1848—1849-es polgári forradalmakra és ellenforradalmakra, elemzi az egyes osztályok magatartását a forradalom különböző szakaszaiban, időről időre meghatározza a proletariátus feladatait, a stratégiai célt és az alkalmazandó taktikát. S amikor a forradalmak Európa-szerte elcsendesedtek, a burzsoázia a megszerzett hatalom stabilizálását végzi, Marx az erőgyűjtést jelöli meg^ a proletariátus tennivalójául. Talán a Nemzetközi Munkásszövetség (I. Internacionálé) megalakításában játszott szerepe a legismertebb. Marx szükségesnek tartotta, hogy a világ proletariátusa nemzetközi méretekben :s rendezze sorait, s nemzetközi erőit vonultassa fel a tőke nemzetköziségével szemben. Világ proletárjai egyesüljetek! E jelszó megvalósítása első lépéseinek egyike volt az 1864-ben létrejött I. In- ternacionálé. Marx arra használta fel ezt a nemzetközi szervezetet, hogy felvegye a harcot a munkásmozgalomban lévő különböző kispolgári irányzatokkal, legyőzze azokat, s a nemzetközi munkásmozgalmat egyesítse a tudományos szocializmussal, ILf arx a zseniális művek so- kaságával ajándékozta meg az emberiséget, munkáinak egy részét Engelsszel együtt- >;lríe Ilyen közös mű a Kommunista Párt Kiáltványa is. Amikor megírták ezt a kiáltványt, a kommunizmus még csak kísértet volt, amely Európa térségeit járta. Ma már a világ minden részben ismerik az osztályharcról szóló tanítást: a proletariátus feladatait a tőkés rend megdöntésében és a szocializmus felépítésében; mindenütt dolgoznak kommunista pártok — sokszor mély illegalitásba kényszerülve —, hogy felsorakoztassák a tőkeellenes erőket korunk legforradalmibb mozgalma mellé. A világ nagy térségein: Európában, Ázsiában és Amerikában népek százmilliói rendszeres napi tevékenységükkel váltják valóra azokat az eszméket, amelyeket elsőként Marx ismert meg, s amelyeket összefoglaló néven majrx,izmusnak .nevez a világ. A marxizmus, születésének pillanatától kezdve, az ellenséges erők állandó táina- dáeának kereszttüzében van. Ki tudja, hányszor hangzott már el, hogy Marx tanításai elavultak, hogy a marxizmust nem igazolta az idő? Ki tudja, hányán vállalkoztak arra a háládatlan szerepre, hogy „megreformálják” a marxizmust. De vannak, akik tudatosan, vagy fel nem ismerve a társadalomban végbement változásokat, a marxizmust holt dogmaként kezelik, ismételgetik unos-untalan. Az évszázadnál hosszabb idő tapasztalatai azt mutatják, hogy akár jobbról „reformálják” meg, akár balról — tértől és időtől elszakítva — idézgetik, mindig a marxizmus lényegét, az osztályharcról, a forradalomról, a proletárdiktatúráról szóló tanítást hamisítják meg. Nem értik, vagy nem akarják érteni, hogy a marxizmus nem a holt tételek, dogmák sokasága, hanem cselekvési fonal, iránytű, amely módot ad arra, hogy a munkásosztály bonyolult osztälyvjszonyok közepette is felismerje érdekeit, a szükséges tennivalókat helyesen határozhassa meg, s megtalálhassa a lehetséges szövetségeséket a tőke elleni küzdelemben. Marx, aki a .természetet, a társadalmat mindig mozgásában, változáséban, sokoldalú összefüggésében, vizsgálta., arra tanít, hogy ob- jéktív ihődőh. számba "vegyük az adott társadalom valamennyi osztályának tényleges helyzetét, az egymáshoz való viszonyukat — és így határozzuk meg a mi tennivalóinkat, a XX. század második felének konkrét viszonyaiból adódó feladatainkat. a születésének 150. évfordulóján a tudományos szocializmus megteremtőjére, Marx Károlyra emlékezik a haladó Világ, s a tőle tanult jelszóval hív a tőke elleni harcra, az egység megteremtésére: Világ proletárjai, egyesüljetek! K. BALOS JÁNOS M A dombóvári vasutas barátja Véres lett a tenyere, amikor félig eszméletlent! a tarkójához nyúlt. — Nyikoláj Kuz- mics, maradjon nyugodtan. Még az éjjel hátra 'szállítjuk..., kórházba kerül — mondta az orvos és folytatta a seb ellátását A szilánkok mélyen belefúródtak a nyak vastag izomrostjaiba. Ideget is értek és ezért nem tudta mozgatni a fejét. Mesztegnyenéi sebesült meg. A némertek abban az időben Keszthely környékéről lőtték : Böhönye—dombóvári utat. Még éjszaka 'sem vol- teljesen biztonsn gos a közlekedés Azért csak sikerült eljutnia a dombóvári hadikórházba. Unalmas napok vártak itt Nyi- koláj Kuzmics Pomozov harckocsizó hadnagyra. A sebe ugyan gyorsan gyógyult, de a napok annál lassabban teltek a kórházban. Járóbeteg volt és fiatal még ahhoz, hogy az ágyat nyomja. Társakat keresett, barátokat hogy elűzze a tétlenség nehezen múló óráit. így barátkozott össze mar az első napokban egy dombóvári vasutassá: és egy hónapon át tartott; a- ma- is emlékezetes barátságiik. Ma, — huszonnégy esztendő elteltével —, már nem emlékezik a nevére. Azt azonban sohasem , felejti el,- hogy a Vasutas igazán jó barátja volt. Nem messze lakott a dombóvári hadikórháztól, A lakására hívta rendszeresen Nyikoláj Kuzmi- esot, egy pohár borra, egy kis beszélgetésre, hogy felidézzék közcis emlékeikét. Mert a dombóvári Vasutas... ______________ — Jól beszélt oroszul. Még az első világháború alatt járt Orosz- f t UQ*árnnlí országban. Olyan ötven év kö- V»saK a veTesneK rali flérfi lehetett abban az idő- . ,, ben. Erős, testes ember és min- kedvezett CIZ idő dig vidám, hogy engem i& felvidított. A barátkozási, a Vasutas életkedve meggyorsította Nyikoláj Kuzmics gyógyulását is. Akkor már mögötte volt Dél- Dunántúl egyik legnagyobb csatája, a Baja—mohácsi átkelés, ahol az 57. hadsereg — Sarochin altábornagy (ma vezérezredes), vezetésével —, igen kevés véráldozattal megtisztította ezt az országrészt a németektől. A Balaton fejett azonban még tgiffot- ták magukat Wöhler ■ tábornok csapatai és a frissen.. toborzott erők.- t>v i Egyhónapos kényszerpihenő után került vissza a fronthoz Nyikoláj Kuzmics, és megszakadt a barátság a dombóvári Vasutassal, akit szeretne . felkutatni megtalálni és negyedszázad múltán is szívből megölelni. Talán a fényképe segít megkeresni régi, magyar barátját... — gáldonyi — Nyolc új IKARUS Több alkalommal Irtunk Tolna megye közúti közlekedésének problémáiról. Nem mulasztottuk el, amikor bírálatra volt szükség, szóvá tettük olvasóink véleményét: rosszak az autóbuszok, sok utas lemarad, stb. Ugyanakkor arról is beszámoltunk, hogy a 11-es AKÖV a régi kocsikat (Ikarus 3« típus) még az idén kiselejtezi. Az év elején harminc új autóbusz érkezett. Tegnap újabb nyolc — ezúttal nagy befogadó- képességű, akár 80 személyt is lehet egy kocsival szállítani — autóbuszt állítottak forgalomba. Az Ikarus 66-os kocsikat azokon a járatokon közlekedtetik, ahol egyrészt eddig is igen sok utas volt, másrészt pedig a gépjárművezető is példásan dolgozott. Az új Ikarus 66-os autóbuszok a dunaföldvári, németkéri, gerjent dunaszentgyörgyi, siófoki és ljar- kánvi járaton közlekednek. Eg'7 kocsi Szekszárdon tartalékban lesz s ezzel bonyolítják majd 1c a különiáratokat is. Az új kocsikat Gosztonyi Imre, Eszter- bauer Ferenc. Szakállas Márton joó Dömötör Dániel, Szegedi Ferenc és Zaratka László vezeti. Az Ikarus 66-os kocsik üzembe állításával jelentősen javul im1'1 az említett útvonalakon a sze mélyszáUltás színvonala. Hétezer hold előny Tolna megyében befejezték a cukorrépa és a napraforgó vetését is és a tervezettnél majdnem 750 hóldnyinál több burgonyát ültettek a tsz-ekben. Az utóbbi két hétben — a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályára érkezett jelentések szerint — kiemelkedő lendülettel folyt a kukorica vetése, s 7000 holddal több kukoricaszem került földbe, miint tavaly ilyenkor s így már csaknem 80 000 holdon magágyban van a tanácsi szektorban a kukorica. Ugyanígy a silókukorica nagy részét szintén elvetették. Előrehaladt az utóbbi hetekben a vegyszeres gyomirtás, amelyet a kalászosokban majdnem 30 000. a kukoricában pedig mintegy 18 000 holdon végeztek el. A száraz időjárás kedvezett ugyan a vetési műveleteknek, az esőhiányt azonban mégsinylik, főleg az új vetések. A megyében csak 6—7 milliméter volt a legnagyobb csapadék, s ha nem lesz elegendő eső, megtorpan a növények fejlődése.
