Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-09 / 83. szám

4 “TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG Í9C8. április 9. Kedvezőbb felvásárlási árak — 600 ezer forint jutalom a gyógynövény­termesztőknek Sláger a mák, újdonság a macskagyökér Harminc különféle termeltetett és több mint kétszáz vadon ter­mő gyógynövény felvásárlásával és értékesítésével foglalkozik a HERBÁRIA Országos Gyógynö­vény és Selyemgubó-forgalmi Szövetkezeti Vállalat. Felvásárlá­si tervét a múlt esztendőben 102 százalékra teljesítette, 6 ez tíz százalékkal magasabb az előző évinél. Kiváló minőségű és ná­lunk szokatlanul nagy mennyi­ségű mák termett tavaly, ennek eredményeként 7000 tonna mák­gubót, szállítottak a gyógyszer- iparnak. A mákgubót termesztő közös gazdaságokat külön is pre­mizálták, a kiváló minőségű ter­més után felárat fizettek és 125 tsz főagronómusának ez év elején félmillió forint ér­tékű jutalmat osztottak ki. Ez év január 1-től az addig rosszul fizetett gyógynövények termelői árait 15—25 százalékkal növelték. Az árrendezés serkentő hatása már .most a szerződésköté­sek befejezésekor lemérhető. Fe­hér mustárból például 1500 hold­ra kötöttek szállítási szerződést az állami és közös gazdaságok. Mákot 25 000, anyarozsot 5000, koriandert és borsos mentát 600, digitálist pedig 500 holdon ter­mesztenek az idén, s ez a meny- nyiség lényegesen a tavalyi fe­lett van. Március végén 70 állami gaz­daságban és 1400 termelőszövet­kezetben megkezdték a gyógynö- vénymagvák vetését. Hozzá­kezdtek a majoránna hidegágy! neveléséhez is, ebben . az évben 600 holdról rekordtermést vár­nak. Szépen fejlődnek az üveg- házakban az orvosi csucsor pa­lánták is a kiültetésük április 15-ig befejeződik. A termesztett gyógynövények listája az idén tovább gyarapo­dott. Az eddig importból készí­tett Valeriana idegnyugtató alap­anyagát a macskagyökeret ez évben már hazánkban is termesz­tik. A Devikan vérnyomáscsök­kentő tabletta egyik alapanya­gát, a meténget is meghonosítot- .ták. Felemelt áron nagyobb meny- nylségű fehér mályvára, cit­romfű levélre és szappangyö­kérre is kötöttek termeszté­si szerződést. Nagyon értékesek a vadon ter­mő gyógynövények is. A szántó­földön meghonosított kamilla mellett szívesen vásárolják a jö­vőben is a mezei kamillát, a csa­lánlevelet, a mályvagyökeret és a többi kétszáz, erdőben, mezőn termő gyógynövényt. Az Erdei Melléktermék-feldolgozó Vállalat­tal ötmillió forintos értékesítési szerződést kötött a HERBÁRIA, s ezentúl közel négyszáz fogyasz­tási és értékesítő szövetkezet fog­lalkozik ebben az évbén gyógy­növény-felvásárlással. Az állami és szövetkezeti gaz­daságokat, az egyéni termelőket bizonyára serkenti majd az is. hogy több gyógynövénynél minősc- ségi felárat fizetnek, a ma­joránnánál például I. és II. osztályú árunál plusz 15 szá­zalékot. Az idén is megrendezik a ter­meltetett gyógynövényeknél a többlettermeeztési versenyt, amelynek során 600 ezer forint értékű jutalmat osztanak ki a legj óbbaknak. K. S. Kábelsérülések nyomában — radioaktív metilbromiddal A földbe fektetett telefon- kábelek hibáinak, sérüléseinek felderítése nagy feladatot jelent, különösen olyan országban, mint például India, ahol rendkívüli klímával és parazita-veszéllyel kell számolni. A szakemberek eddig a kábeleket olyan burko­lattal vették körül, amelyet sü­rített levegővel töltöttek meg. Tíz kilométerenként ellenőrző ál­lomásokat állítottak fel, ezek a légnyomáscsökkenés révén jelez­ték ugyan a sérülés tényét egy- egy szakaszon, de a helyét nem tudták megjelölni. Újabban ra­dioaktív metilbromid gázzal töl­tik a kábelek burkolatát, tehát ha sérülés történik, a gáz a ta­lajon keresztül kijut a földfel­színre, s így szcintillációs mű­szerekkel könnyű meghatározni a sérülés pontos helyét. Új formájú %omúncedények A technika és az ipar roha­mos fejlődése új követelménye­ket támasztott a zománcedény- nyel szemben is. Az ezerszám épülő, új, modem lakások, kor­szerűen berendezett kisebb mé­retű konyhái szükségessé teszik, hogy ugyanazon edénymennyi­ség kisebb helyen férjen el. A korszerűbb főzési eljárások meg­követelik részben az edények speciális kialakítását, részben azt, hogy egy adott edény több cél­ra legyen alkalmazható. Nem utolsó sorban fennállnak a7- esz­tétikai követelmények. Az első új edényünk a kettős célú;" tálalóedény volt, mely az­óta már a kereskedelemben is kapható. Ezen edénytípusnál ha­gyományos, sima, hengeres for­mától eltérünk és egy tetszető­sebb, alul kúpos formát alakítot­tunk ki, mely nagy lekerekítés- sel csatlakozik a fenékhez. Itt alkalmaztuk először a rozsdaálló lemezből elkészített;, külön fel­helyezett acélperemeket. Ez részben az edény élettartamát növeli, de ugyanakkor esztétikai célt is szolgál. Ugyanis minden el. Ez arra ösztönzött bennün­ket, hogy az új formákat tovább fejlesszük. Munkánkba bevon­tunk egy formatervező iparmű­vészt is. Az ő közreműködésével igen sok forma prototípusát ké­szítettük el. Gondos mérlegelés alapján döntöttük el, hogy ezek közül technológiailag melyik fe­lel meg a sorozatgyártásnak, ugyanakkor a célszerűségi, esz­tétikai követelményeket is ki­elégíti. így született az extra jelzésű edény és az új formájú tejeskanna. Az extra lábast 5, az extra fazekait 6 méretben szerszámoztuk fel. Az utóbbi években jelent meg a külföldi piacokon a műanyag­szerelvényekkel ellátott zománc­edény. Az edényfül, -nyél, stb. műanyagból készül, — mely rossz hővezető lévén —, nem meleg- iszik fel annyira, mint az edény és így kezelése célszerűbb. Mi is 'terveztük már a korábbi években a műanyagfüles zo­máncedény gyártását, de ezt nem tudtuk megvalósítani, mivel a központunk nem talált olyan vállalatot, mely a műanyag­edény 1 legsérülékenyebb helye a perem, mely ebben a megoldás­ban már nem pattogzlk le. A hagyományos füleket is elhagy­tuk. Tárolásnál az edények hely- szükséglete éppen a fül miatt igen nagy volt. A füleket lehúz­ható, nikkelezett acélken gyefiel helyettesítettük. A tálalóedényhez egy illesz­kedő, rozsdaáUó. acélperemű fe­dőt készítettünk. Ezen is elhagy­tuk a hagyományos fület és ezt műan yaggombbáí helyettesítet­tük. Ez esztétikailag is tetszető­sebb és ugyanakkor nem lesz olyan forró, mint a hagyomá­nyos fül. A tálalóedényeknél mutatkozó kereslet igazolta, hogy a vá­sárlóközönség igénye a cél­szerűbb és tetszetősebb — bár drágább'—edények félé tolódott füleket legyártatta volna. Végre 1967-ben elkészültek a műanyag- fülek és ezzel párhuzamosan ki­alakítottunk egy olyan edény­típust, melyet mi, szerkesztők 1967 legszebb termékének tar­tunk. Persze ezt az elképzelé­sünkét a piacnak is igazolni kell. Ezt az edénytípust „Me- csek”-edénynek neveztük el, hogy a neve az elkészítés helyé­nek táj jellegét is tükrözze. A Mecsek-fiazék és -lábas abban tér el a szokványostól, hogy szá­ja kúposán kibővül, rozsdaáüó acélperemmel és külön felcsava­rozott műanyag füllel van el­látva. A fedő az edénybe illeszr kedő acél peremmel ellátott, me­lyen egy külön műanyag-alátótes gomb van elhelyezve. A gomb felcsavarozása rejtett. A „Me- csek’-edény esztétikai hatását a megfelelő pasztellszínekből ősz- szeállított szerelvény, fedő és test színharmóniája adja. 1967. évi gyártmányfejleszté­sünk keretében valósítottuk meg a körettál gyártását. Fedőjén nagyméretű, alátétes műanyag­gombot helyeztünk el. A fedő megfordítva, ezen a gombon —• mint talpon — megáll, és saláta tálalására is alkalmas. Uj edényeink közé “tartozik még a Pannon serpenyő, melyet elsősorban nyugati piackutatás céljából alakítottunk ku A gyártás alaltt álló új edé­nyeink közös vonása az, hogy a hagyományos formáktól eltérünk, elhagy'tuk a szokványos lemez- füleket és vagy nikkelezett acél- kengyelt, vagy műanyag füleket alkalmaztunk, & nem utolsó sorban az eltérő lemezvastagság, mely kétszeres, sőt háromszoros a jelenlegi edényeknél alkalma­zott lemezvastaigságnál. Uj vo­nás a külön felhelyezett fényes acélperem mely részben cél­szerűségi, részben esztétikai igé­nyeket elégít, ki. Elképzeléseink és erőfeszíté­seink csak akkor realizálódnak, ha új termékeink a piacon a vásárlóközönségnél megfelelő fo­gadtatásban részesülnek. Erre már bíztató előjeleink vannak. 1967. elején a budapesti Ott­hon Áruházban rendezett köz­pontunk árusítással egybekötött kiállítást, melyen gyáregységünk tálalóedénnyel, extra-edénnyel, új formájú tejeskannával vett részt Kiállítattuk hagyományos edényeinket is, valamint olyan, exportra gyártott edényeket, melyeket még belföldön nem hoztunk forgalomba. Uj edé­nyeinkről, a kereskedelem szak­emberei elismerően nyilatkoztak, és a vásárlóközönség tetszését is elnyerték. Hasonló sikere volt a július folyamán Győrben ás szeptem­berben a szegedi Tisza Áruház­ban megrendezett kiállításnak is. A legközelebbi, árusítással egybekötött kiállítást Pécsett fogják megrendezni. Ezen a ki­állításon a körettál és a „Me­cset-edény is megjelenik. Sze­retnénk. ha ez a kiállítás is be­váltaná az új edényekhez fűzött reményeinket, mely a további formakereséshez, gyártmányfej­lesztésihez nyújtana biztos alapét. VARSÁNYI VILMOS főtechnológus, Bonyhádi Zománcgyár Döbbenten hallgattak el. A vastag költő szo­morú, bárgyú szemével tanácstalanul nézett körül... Pencroft odadobott egy frankot a söntés bá- dogpqlcára, és csendesen kiment. Hildebrandt ülve maradt, — Micsoda hülyeségeket beszélsz?! — rivallt rá Galamb. — Mi az, hogy eltűnt a puskád? Egy Lebel gyorstüzelő nem mesebeli tündér... — A... az állványra tettem. Most őrszolgá­latra kell mennem és... nem találom ... El­tűnt ... Puska tus dobbant az ajtóban. Az őrség! — Közlegény! Nem jelentkezett a szolgálatra! öt perc múlva munkaruhában kihallgatásra megy. .. .Galamb szájharmonikája is elnémult. Leg­jobb barátja, a nagy fejű, vastag költő délután elindul kihallgatásra. Két hetet kapott, de végre is mindegy. Első nap megölik. Latouret megengedte neki, hogy utoljára még beszéljenek egymással. Galamb nem tudott szólni. Csak nyelt, mert valami fojtogatta a torkát, és hosszasan szo­rongatta barátja kezét. Ez mosolygott. Széles, bohócszáját megnyalogatta közben. Oly csúnya volt és oly kedves. Zavartan simogatta kékes szőrzetét majomállkapcsán, egyik csámpás lá­báról a másikra nehezedett, végül átadott egy csomó írást Galambnak. — A műveim — mondta fenkölten —, száz-, tíz válogatott Troppauer. őrizd meg. Ezzel tar­tozol az utókornak/... Troppauer elindult. Az őserdőben kezdődő műútnál egyedül ment tovább. Troppauer csendesen kacsázott a műúton, a dzsungel belseje felé. Hilliers hadnagy éppen ellenőrizte, amint lerakják és kiöntik a hideg bitumen burkolatot a letisztított földre. — 191 — — Az 1865-ös közlegény jelentkezik. A hadnagy beírta a noteszébe, és intett. Ment.... A nagy fák eltakarták a tiszt elől. Hilliers só­hajtott. Jól tudta, hogy a katona eltűnik. Ször­nyű. És nem lehet tenni semmit. Űt kell minden áron. .. .Troppauer már messziről látta a foglyok gúnyos és fenyegető csoportját a sátorház körül álldogálni. Valami megszorította a mellkasát... Egy hatalmas alak á csoport szélén fenyege­tően rázta az okiét messziről. Tarzanszerű, fél­meztelen ember volt, csontos, lóidomú fejjel és övig érő Mikulás-szakállaL A kezében dorongot lóhált. — Fiúk! Egy katonával megint kevesebb... — kiáltotta a Tarzan. — De ezt messzebb ássátok el, mert a múltkori idecsődítette a hiénákat. És elindult, hogy elsőnek üssön a közeledőre. Troppauer egy pillanatig arra gondolt, hogy el­fut. De hová? Körül az őserdő járhatatlan sű­rűje. Ment tovább, egyenesen. — Kutya! Piszok, véreb! — kiáltotta a Miku­lás- külsejű' vadember, és felemelte a dorongot. De valaki elkapta a karját, és mint valami cso­magot dobta félre. — Ezt az embert nem bántja senki! A darócha bújtatott, félig penészes csontvázak fenyegető rikácsolással közeledtek ... Barbizon, a korzikai bandita állt Troppauer előtt, kiterjesztett karral. — Ez volt az a katona, aki vizet adott, hogy megitassanak téged, Grumont. Ez verte meg miattunk a goumiert. Aki hozzányúl, azzal én végzek. A Madonnára mondom ... — 192 — i

Next

/
Oldalképek
Tartalom