Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-25 / 96. szám
1968. április JtS. ‘TOT,NA MEGYEI Nl?I»tt.t3A0 3 A megszilárdulás útján a megyei .építőipari vállalat A vállalatnál — illetve elődjénél, az ÉM. Komlói Állami Építőipari Vállalatnál — az 1961-es eredmények alapján fizettek utoljára nyereségrészesedést. Azóta — kereken öt éven keresztül — nem került pénz a tizenharmadik havi borítékba. Egészen 1988. márciusáig. Mert most ismét kaptak nyereségrészesedést a vállalat dolgozói. Átlagosan félhavi fizetést. Egymaga ez is mutatja, hogy a vállalat, amely 1965. január 1-ével költözött át Komlóról és vette fel új nevét, gyökeret vert Tolnában, a megszilárdulás útján jár. Persze, ez a mostani még nem az igazi. Tulajdonképpen nem is nyereségről van szó. hanem veszteségcsökkentésről. Á vállalatnak a múlt esztendőre — 32 millió forintos veszteséget terveztek. Ennék mintegy fele a vállalattól független, az akikori építőipari árrendszer következménye. Jó né. hány. az utóbbi években felmeépíttetők nem téríthetik és nem is térítik meg. Az alacsony volumen — évi 170—180 millió forint — további nyolcmillió forint veszteség forrása. Nem lehet kihasználni megfelelően a nagy gépeket, nem térülnek meg a rezsiköltségek. A kötbérek, kártérítések évi 6—10 millió forintot vittek el. Nem stabilizálódott még sem a vezetőgárda, sem a munkáslétszám. Sokan vonakodtak átjönni Tolnába BaranySbóL, az átköltözést átmenetinek tekintették (1966-ban például a műszaki dolgozók 40 százaléka kicserélődött). Aki nem számít arra, hogy tartósan a vállalatnál marad, nem dolgozik távlatokban, nem ügyel arra. hogy megalapozza a vállalat tartós stabilitását. Ez további milliókat jelent Világos volt. hogy mindenekelőtt ki kell alakítani a vállalat központi telepét, áttelepíteni Komlóról a raktáriakat, műhelyeAz új, korszerű, variálható polcokkal berendezett raktár rült költségtényezőt ugyanis nem építettek be az árakba — nem lehet például elszámolni a teljesítés többletköltségeit, nem vezették át az egységárakon az utóbbi években hozott különféle bérintézkedéseket, munkahelyi pótlékokat stb. Ezért aztán az építőipari vállalatok többségét már eleve veszteségesre tervezték. A tervezett veszteség másik fele a vállalat objektív adottságainak következményeként került a tervbe. Azt is lehet mondani, hogy ezek már inkább a vállalattól függtek. Nos, a vállalat a tervezett 32 millió helyett csak 15 milliós veszteséget „produkált”, tehát — ha eltekintünk a múlt év végéig érvényben volt építőipari árrendszer következményeitől —, illetve ezzel korrigáljuk a vállalati eredményt — elmondhatjuk, hogy az. 1967. évvel a vállalat „beállt a nullára”, sem nyereséget, sem veszteséget nem ért el. Ténylegesen' azonban 17 millióval javította eredményét —, ez mindenekelőtt jó munkájának, gazdálkodásának következménye, méltán jutalmazták tehát a vállalati kollektívát az átlagosan 12,5 napi nyereségrészesedéssel. Pedig az objektív adottságok nem sokban változtak. Anni változás történt, annak hatása csak az idén, illetve a következő évek. ben bontakozik ki. A vállalat évek óta, csaknem azóta, mióta Tolnában is, Baranyában is dolgozik, veszteséges. Vesztesége magasabb volt az építőipari átlagnál. (Az átköltözés előtti években is egyre több Tolna megyei munkát kapott a komlói vállalat). Amikor az 1965-ös mérleget elemezték. (176 milliós termelés — 35 millió veszteség) a következők derültek ki: Maga az a körülmény, hogy a szekszárdi székhellyel működő — zömében Tolna megyei építkezéseket végző — vállalatnak Komlón van a központi telepe, raktárai, műhelyei, ez önmagában 4— 5 millióval drágítja meg a termelést, Bat a többletköltséget az két, stabilizálni a törzsgáóSát, gondoskodni a szakmai utánpótlásról, emellett növelni a termelést is, hiszen áz előző években éppen az alacsony termelési volumen okozott nyolcmilliós veszteséget. A termelés növelése csak úgy volt elképzelhető, ha a vállalat rátér a korszerű építéstechnológiára, az előregyártott elemek tömeges alkalmazására. Szekszárdon „bevezették” a la. kóház-építéseknél a modern, nagypaneles technológiát. Pakson, a konzervgyár rekonstrukciójánál — az országban elsőként — alkalmazták a 12x18 méteres pillérosztású, utófeszített csarnok- szerkezetet. A korszerű technológia alkalmazása tette lehetővé, hogy tavaly már elérte a negyed- milliárd forintot a vállalat termelési értéke. Az idei program meghaladja a 300 millió forintot. A veszteség egyik forrása, az alacsony termelési volumen már megszűnt. Hasonlóképpen már a múlt évben —, a műszaki gárda stabilizálódásával — kiküszöbölődött egy másik tényező is. A központi telep kialakítása gyors ütemben folyik. Ennek hatása a múlt évi gazdálkodásra még nem igen mutatkozott meg, bizonyos azonban, hogy a következő években tízmilliókkal növelheti» a vállalat nyereségét Először a központi irodaházat és egy munkásszállót építettek fel. Ezt követte tavaly a 300 személyes szálló. (Előbbit az ipari tanulók kapták meg. utóbbi a vállalat fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozóié.) Az eddig felsoroltak épültek központi beruházási forrásból, a többire a vállalat sasa ját fejlesztési alapját használja fel, illetve ennek terhére vesz tel bankhitelt. A várható eredmény lehetővé teszi majd a hitelek törlesztését. A központi telep sok számítás előzte meg. Olyanra akarják kiépíteni, ami szinte ideális körülményeket ad a korszerű, nagyüzemi építőipari termeléshez. Wuriotm-re-nHg gm íájUjú»gazdaság-szervező Iroda, az IPARTERV, és természetesen, a vállalat szakembereinek elképzelését is egyeztették a kintiekkel A nagy, lényegében „szűz” terület (29 holdat bocsátottak clíj- mentesen a vállalat rendelkezésére) lehetővé tette a telep észszerű kialakítását, ahol majd a minimálisra lehet csökkenteni a belső anyagmozgatást ( 1 ásítani a maximális Rövidesen befejezik az üzemi konyha és étterem, építését. Elkészült az 1100 központi raktár, > az ország legkors ipari anyagraktára. Épül az új tmk-üzem (elkészülte után a vállalati tank-részleg Hunyadi utcából, az AKÖV-telepről) és az év befejezik a lakatosüzem berendezését. Az új, 150 fővel dolgozó lakatosüzemtől különösen sokat várnak a vállalatnál. Jelenleg ugyanis az épületlakatos-ipari kapacitás országosan kevés. Ezért a Fémmunkás Vállalat tű] van tar. helve, nem képes rövid időre munkát szárdi benzinki városközpontból akadályozza. A új üzemanyagtöltő szükséges 46 ezer alumíniumszerkezet cember 31-re igazolta vissza. Ezért nem lehet most elkezdeni — és még az ősz előtt befejezni — ezt a másfél milliós beruházást. (Olvasóink közül többen tették szóvá a közvélemény-kutató kérdőíveken, miért nem telepítik már ki a városközpontból a benzinkutat.) Az új Kispipa fölötti lakásokba már beköltöztek a_ lakók, de a földszinti rész — fémszerkezetek hiánya miatt még nem készülhetett éL Széchenyi utca végén épülő lakásos házat augusztusban át lehetne adni. A földszinti üzletportálok fémszerkezeteit azonban csak decemberben szállítja a Fémmunkás Vállalat, ezért átadásra csak a jövő évben hét sor. A vállalat — ha elkészül a lakatosüzem — önellátó lesz az építkezésekhez szükséges fém- szerkezetekből, gyorsabban valósíthatja meg a beruházásokat, előnybe kelülhet olyan kivitelezőkkel szemben, amelyek kénytelenek másutt beszerezni ezeket szerkezeteket. Építik a központi lepet. Megrendelték Lengyelországból a központi aszfaltkeverő telep gépsorát. A jövő évben kialakítják a központi telepet is. Miután az aszfaltkeverő és a betanüzem is ré6z!Ben azonos adalékanyagot — zúzott követ — használ fel. közös anyag- depóniát alakítanak ki a két részlegnek, ezzel is csökkentik a belső szállítást. Iparvágányon érkeznek a vasúti vagonok a telepre — az iparvágány rövidesen üzembe lép — vagonban szállítják majd nemcsak a követ, a nagy tömegű épí. főanyagokat, hanem — ömlesztve, speciális kocsikban — a cementet is. A betonkeverő mellett alakítják ki az előregyártó telepet. Az új központi telep, ha teljesen elkészül — még néhány évre van ehhez szükség — hozzásegíti a vállalatot a termelékenység nagyfoíkú növeléséhez, a költségek csökkentéséhez, a nyereség növeléséhez. Nagy feladatok várnak a vállalatra a kővetkező években. Nemcsak Szekszárd gyors ütemű fejlesztéséből kell a legtöbbet vállalnia, hanem itt a Sió torkolati mű — a negyedmilliárdos beruházás generálkivitelezője a vállalat — jelentős mennyiségű munkát keH végeznie az atomerőmű építésénél, vállalnia kell a nagyobb ipart és mezőgazdgsági beruházások kivitelezését. Minderre egyre a&a&Hasatibá válik. Épül 30000 sertés „otthona” A Szekszárdi Állami Gazdaságú an megkezdődött a harmincezer férőhelyes sertéstelep építése. Jelenleg az útépítési és földmunkálatok folynak. Képripor .unkban ezt mutatjuk be. unim jcuo
