Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-24 / 71. szám
>s Vergődő és fénytelen harcokones Czencz János-emlékkiállítás Szekszárdim A szekszárdi alsóvárosi temetőben, Pásztor János szobrász- művész síremléke alatt nyugszik a 75 éves korában elhunyt festőművész, Czencz János, akinek emlékére kiállítás nyílt a szekszárdi múzeumban. Élete szinte Tóth Árpád egyik verssorát idézi, mert „vergődő és fénytelen harcokon” múlt el. A Szekszárdon bemutatott életműben egy magábazárkózó lélek tesz vallomást az embereknek. Tisztaság, szépség és szeretet utáni vágy, sóvárgás tölti be a képek levegőjét. Finoman megrajzolt vonalak, harmonikusan egybeolvadó színek, tiszta becsületesség teszik megkapóvá festményeit. Sejtelmes finomságú, első sikert aratott képe, a „Tükör előtt”, most is vonzza a látogató tekintetét. Csendéletei — „Gladiólusok”, Krizanténumok”, Együtt a forradalomban Károlyi Mihályné emlékeiről A könyvpiac egyik érdekes ------------t—k-------újdonsága Károlyi Mihályné: Együtt a forradalomban című memoár- és naplókötete. Az 1918-as Magyar Köztársaság elnökének özvegye ifjúságáról, Károlyi Mihállyal való találkozásáról s a férje mellett átélt politikai eseményekről írta meg dokumentumértékű emlékeit. A könyv megjelenése alkalmából Károlyi Mihályné néhány kérdésünkre elmondotta: — 1914-ben Károlyi . -- Mihály felesége. A politika akkor és a következő években még nem érdekelt, minden időt gyermekeim mellett töltöttem. 1918-ban kezdtem politizálni. Együtt dolgoztam a feministákkal, harcoltam a női választójogért, a háború ellen, a magyar küdönbékéért A Magyar Nemzeti Tanács megalakulása, a katona-, és murakástömnegek tüntetése, a köztársaság kikiáltása: legszebb személyes élményeim közé tartozik. Károlyi Mihálynak régj terve volt a földek felosztása. Saját birtokáról ismerte a nincstelen földmunkások nehéz életét. Hite és meggyőződése volt, hogy köteles igazságérzetére hallgatni, a szegények pártjára állni, ötvennégyezer hoidja volt Mindet fed akarta osztani. Programját az arisztokrata kaszinóban kortasfogásnak hitték. Amikar azuitán kiderült, hogy meg is valósítja tervét, iszonyúan meggyűlölték. Nemcsak a magyar arisztokrácia üldözte. Akárhová mentünk Európában, a hercegek és grófok, a földbirtokok urai mindenütt éreztették velünk ellenséges érzelmeiket. — Együtt a forradalomban című könyvében 1919 nyaráig követi emlékeiben az eseményeket. Mi történt később? — 1919 nyarán Csehszlovákiába utaztunk, Ausztriából ugyanis figyelmeztetést kaptunk: ne menjünk Bécsibe, mert a Nemzed Kaszinó emigráns tagjai elhatározták, amint hozzáférhetnek, végeznek Károlyival. 1921-ben Firenzében Laktunk. Itt Türr Stefánia, Türr_ István tábornok leánya meghívott teára. Jelen volt egy ismeretlen olasz úr is. Másnap tudtuk meg: jobboldali újságíró. Férjem politikai véleményét kérték és ő — szokása szerint — nem hallgatta el, hogyan vélekedik Harthyról, a magyarországi fehérterrarról és az olasz fasisztákról. Másnap egy újságban láttuk viszont szavait- A fasisztáknak és jobboldali cinkosaiknak sikerült kierőszakolniuk letartóztatásunkat. Károlyit bilincsbe verve vitték börtönbe. Vele mentünk mi is: én és a három gyerek. Ma már mosolyogva érnél kezem akkori meghurcól- tetásunkra, pedig elég súlyos helyzetbe kerültünk. Egyik ország sem akarta befogadni Károlyit és családját Egyik határról utaztunk a másikra, csomagokkal, gyerekekkel. Aztán barátaink elintézték, hogy Ausztria befogadjon. Villachban szálltunk meg. Itt viszont az a veszély fenyegetett, hogy ag egész családot megtámadják, vagy elrabolják Horthy emberei. Osztrák munkások segítettek rajtunk. Őrt álltak a ház előtt, hogy szükség esetén megvédhessenek. — A családja az emigráns Károlyit megtagadta. Űj barátaink, a baloldali értelmiség ég a munkásság köréből kerültek ki. Párizsban Károlyi világhírű írókkal is összebarátkozott: Romain Roland-nal, Barbusse-szel, jó személyes kapcsolatot tartott fenn Wels-szel, Bertrand Russell- lel, a kommunista politikusok közül Landlerrel. Különösen kedvelte Karikás Frigyest Anniikor Karikást Magyar- országon elfogták és Saűai Imrével, Fürst Sándorral együtt bíróság elé állították, Károlyi mindent elkövetett, hogy nemzetközi tiltakozó mozgalmat szervezzen és neves személyiségeket is bevonjon a mozgalomba. Férjem, bár nem volt egészséges, mégis vállalta a szervező munkát, a fárasztó ide-oda utazgatást Keresztül-kasul járta Európát, hogy híveket szerezzen az ügynek, megmentse a Horthy vérbírósága elé állított kommunistákat Tárgyalásairól, reményeiről és kétségeiről leveleiben részletesen beszámol nekem. Figyelemmell kísérhettem a per alakulását, a küzdelmét, amelyet az aiítifasizmus nemzetközi erői vívtak barátainak életéért Sallaát £s Fürstöt sajnos nem sikerült megmenteni. Karikás akkor életben maradt,. — Horthyékat aggasztotta Károlyi népszerűségié, politikai befolyása, önéletrajzának és cikkednek széles körű visszhangja. Megbízták londoni követüket, gróf Szapáry Lászlót, vessen véget Károlyi befolyásának. Szapáry azt üzente Budapestre: Károlyit az angol közvélemény annyira tiszteli, hogy politikai érvekkel lehetetlen őt lejáratni. Csak az embert, az egyéni becsületet támadó hadjárat lehetne sikeres. De Károlyi Mihály elleni intrikáival Horthy párizsi követe, báró Korányi ugyanolyan kudarcot vallóét, mint londoni kollégája, — A felszabadulás után Károlyi Mihály hazatért A Magyar Köztársaság párizsi nagykövete lett Erről a hozzá voltaképpen méltatlan állásról köszönt Le, amikor a személyi kultusz törvénysértése lehetetlenné tette számára az együttműködési! a kormány akkori vezetőjével Visszavonult Vance-ba, a Nizza melletti kis francia faluba. Megsértették, mégsem fordult a haza, a szocializmust építő Magyarország ellen. Nem nyilatkozott és nem írt cikket, önéletrajzában ezeket a mondatokat olvassuk: „Gyakran eltűnődtem azon, hogy ha újra kezdeném, vajon ugyanolyan módon cselekednék-e megint. Azt hiszem, igen. A játszmában el kell játszanunk a magunk részét, azután majd a történelem dolga lesz megítélni, mennyiben sikerült valami értékeset nyújtanunk”. P. % „Dáliák”, a „Birskörték” — tömör kom pozíciójú, jól szerkesztett alkotások. Szinyed napsugaras hatása nyomán születhetett a „Kiránduló társaság” és az impresszionizmusba hajló munkája, a „Majális”. Czencz Jánost, mint aktfestőt ismerték meg az ország határain túl és műcsarnok beli kiállításain is. Itt bemutatott női aktjai közül talán a legművészibb „Fiatalság” című kompozíciója. A fekvő női alak üde sugárzással emelkedik ki a kép sötét hátteréből, tisztaságot és élő fiatalságot árasztva maga körül. A bátaá táj ihlette „Halárusok”, a „Fürdőzők” és az „ősz a szőlőben” című képét. Bátán készült a „Hímző asz- szony”, a „Három kislány”, a ,Bátai kislány", a „ftros kendős nő” című festménye, portréja is. Es a bátaá Duna-partan került vászonra a kép „A művész leányáéról is. Az álló női alak és a táj tökéletes harmóniába fiámul. A bugyos ujjú blúz köny- nyű kelméje fodrozva olvad a bátai Duna-ág megcsen des ült hullámaiba. Szinte érezni a képet szemlélve a forrón tűző nap hevét enyhítő, enyhe szálló fuvallatát. » Báta. A második világháborúban költözött a művész és családja e kis községbe. Vergődésben telt életének legfónytelenebb időszaka volt az itt töltött évek egymásutánja. Faliújságot rajzolt és húsvét idején tojásokat festett — hogy előteremtse a megélhetésre valót Nehéz körülmények között élt Csók István, Fényes Adolf. Szőnyi István pályatársa volt. A neves kortársak mellett életműve csendesen visszahúzódik. De midenképpen többet ér annál, hogy megrekedjen egy bátai ház szegényes falai között. Képednek okvetlenül helye volna a szekszárdi múzeumban és a megye más művelődési intézményeiben. KÉPEK A SZEKSZÁRDI KIÁLLÍTÁSRÓL 1. A művész leány: 2. Tükör előtt 3. Fiatalság I. Birskörték SZTANYISZLAV KUNYAJÉV: Városliget Villany ragyog, álom ragyog. Gnnepi harsány lárma tombol. Idevetődtem, unalomból. Ma Rt becsfiit vendég vagyok. Csábít aa ismerős vidék. Megyek a fasorban tűnődve. A fák között: gipsz-őzikék. Megállók: itt a céllövölde. Körhinta. Festett kis lovak, kopottan körbe bandukolva. Egyszer fele-cárságomat egy ilyenért eladtam volna, egyetlen szédíti körért a háború utáni éden*! A férfi, aki visszatért, választhat már kedvére mindead: övé most minden szédület, keréken is roboghat körbe, pukkadozva szamárfület mutathat a görbetükörbe. — Ki az utolsó? Én nyugodtan védem helyem: — Ott a sor vége! Örömért állok sorba végre. Volt idő: kenyérért topogtam. Rab Zsuzsa fordítása Sz. Kunyajev a mai negyvenévesek költő-nemzedékéhez tartozik, Moszkvában él, nemrég jelent meg harmadik verseskötete. Több antológiát szerkesztett, pL a Sl-es Gyeny Poezii (A költészet napja) versgyűjteményt is. Kritikusi mű ködése is figyelmet érdemel. A múlt év őszén, az MSZBT meg hívására, hazánkba látogatott.
