Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-24 / 71. szám
a fOt-NA MEC.YEI NPPtf.TKAO 1988. március 84. Uj korszak nyílt meg a házassághirdetésben. Nálunk még csak a hagyományos hirdetés van: „Csinosnak mondott, intelligens, 30 éves nő, olasz, francia, angol, német nyelv, tudással, saját főbérlettel, Opel-kocsival, társaság hiányában megismerkedne szelíd lelkű, becsületes fiatalemberrel. Szélhámosok kerül jeneké’. És elkerülik, mert két szélhámos úgysem férne meg egy fedél alatt. Amerikában már nem lehet csinosnak mondottat játszani. A napokban láttam a televízióban, az első házasság- hirdetést. Megjelent egy kép és aláúszott a szöveg: „Egyedül vagyok. Szeretnék megismerkedni csinos fiatal lánnyal, aki életem párja lehetne". Ezt mondta magáról. A televízió nagy nyilvánossága előtt. Tehát, a televízió már betölti a házasságk.özvetítő szerepét is, egy egész ország, egy egész világ figyelheti: ki van egyedül és kit keres. Hogy ki, mit keres, azt ott is eltitkolják. Na persze, ott könnyebb találni is. Én is megyek a minap a New York-i utcán, éppen afra gondoltam, mit keresek én itt, amikor véletlenül ráakadtam valamire. Valamire, ami megkülönbözteti a férfiakat a nőktől. Egy Mozart-frizurás fiatalembert láttam, akinek hátul varkocsba volt kötve a haja. Piros szalaggal. Később többet is láttam. Azt mondták: ez az új divat. Igaz is! Vcilahogy meg kell különböztetni a nőket a fér. fiáktól. A divattervezők a szalagot választották. Amilyen színű a nyakkendő, olyan színű a szalag. Jó lesz otthon is felkészülni a szalaggyártásra! Erről jut eszembe, hogy csütörtökön, amikor Párizsban voltam, egy ismerősöm elmesélt nekem valamit, ami azt bizonyítja, hogy mégiscsak a tudósoknak lesz igazuk, akik azt jósolják, hogy a jövő embere feledékenyebb lesz. Ennek jelei máris mutatkoznak. Elmondok egy párizsi példát, mert nálunk ehhez hasonlóval még véletlenül sem találkoztam. De lássuk a példát. A párizsit. A tényleges szolgálatot teljesítő katonát meglátogatja a felesége, és az éjszakát egy lyoni szállodában töltik. Éjszaka valaki dörömböl az ajtón. A katona felriad és rémülten kiugrik az ágyból: — Most mit csináljunk, ez biztosan a férjed?! Az álomtól kábult menyecske megnyugtató hangon válaszolja: — Ugyan, te csacsi! Az lehetetlen, hiszen a férjem katona. Ez történt Párizsban. Tiptree angliai községben viszont egészen más történt. A község lakosai memorandumban követelték a hatóságoktól, hogy távolítsák el a nyilvános illemhely falára néhány évvel ezelőtt — a falu lelkészének a javaslatára — felszerelt emléktáblát, amelynek szövege a következő: „Isten dicsőségére és az emberek szolgálatárar. Hamarosan leveszik az emléktáblát, és akkor ott marad a falon a helye, hirdetve: volt egy pap, aki mindent az emberek szolgálatába állított. Az angyalá.t! Majdnem elfelejtettem megírni, hogy miért omlottak le a kürtök harsogásától Jerikó falai! Pedig kiderítették. Méghozzá mérnökök. Nemrégiben beszéltem dr. Jacob Feld professzorral, aki 1931 óta, mint a Jerikó környéki ásatások vezetője megfigyeléseket végzett. — Nézze, kedves Hárít Szerintem Józsué lehet, hogy nagy hadvezér volt, de mindenesetre talajmechanikai ismereteinek köszönhette, hogy harc nélkül be tudta venm Jerikót. — És a harsonák? — Azok csak azért szóltak, hogy közben alááshassák az utászok a falakat, hogy az ellenség ne hallja a csákányok csattogását. S amikor a munka kész volt, a papok még hangosabban fújták meg a kürtöket ét Jerikó falai leomlottak. Tehát svindli volt az egész. Én elhiszem ezt a magyarázatot. Mert akkor csak hat kürtös volt, nemrég pedig Szekszárdon láttam egy fúx>ós- zenekart, éktelen hangosan játszottak és nem történt semmi. Pedig, ha a trombitálástól leomolhatnak valahol a f*~ Ink, akkor Szekszárd az elsők között lenne! Zárom soraimat. Tisztelettel: Hz Orion csillagkép A Magyar Televízió több milliós nézőközönsége a kéthónapos izgalom után fellélegezhet. Véget ért „Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai” című filmsorozat. McLane őrnagy a Földet minden veszélytől megmentette. Félretéve azt a sok bosszúságot, amit a tudományos tévedések miatt éreztek, a szakcsillagászok is örültek e film bemutatásának, mert sokak érdeklődését éppen ez az izgalmas történet keltette fel, a csillagászat tudománya és ^z űrkutatás eredményei iránt. A Föld helyének a meghatározását, a többi égitesthez fűződő kapcsolatát azonban a film elnagyolta. Nem volt érzékelhető az a roppant távolság sem, amely elválasztja tőlünk a feltételezett más naprendszereket. Sokszor összekeveredtek a csillagok és bolygók fizikai tulajdonságai is. Nézzünk kissé pontosabban körül a világmindenségben, és válaszuk ki éppen azt a gyönyörű csdllagcsoportot, amelyről a film hőseinek gyors űrcirkálója az elnevezését kapta. Most kora tavasszal, este 7—8 óra tájt a déli égbolt legfeltűnőbb csillagképe az Orion, magyarul a Kaszás. A fényes Sirius csillagtól nyugatra található meg. Legfényesebb csillagai felállított- trapézalakban helyezkednek el az égbolton. Fele magasságban kissé ferde egyenes vonalban, közel Kutya) és a Canis Minor (Kis Kutya). A valóságban égbolt sem létezik. Bár úgy tűnik, hogy a csillagok tőlünk egyforma távolságban helyezkednek el egy gömbalakú boltozaton, az egymás mellett látható égitesteket óriási távolságok választják el egymástól. így előfordul, hogy két látszólag szoros közelségben levő égitest messzebb van egymástól, mint egyikük az égboltozat tőlünk ellenkező irányában látható másik égitesttől. A csillagok közti távolságok megmérésére a kilométer, mint mértékegység túlságosan kicsiny. Más egységet kell választanunk. A fény másodpercenként 300 ezer kilométert fut be, egy év alatt 9,5 billió kilométert. Ezt a távolságot hívjuk fényévnek. A Hold egy fénymásodpercnylre, a Nap 8 fény perc távolságra, a Naprendszer távolabbi, Földünkhöz hasonló bolygói pár fényórányi távolságra vannak. A hozzánk legközelebbi csillag, mely azonban csak a déli féltekéről észlelhető, 4 fényévnyire van. A Magyarországról megfigyelhető legközelebbi csillag éppen a Nagy Kutya legfényesebb csillaga, a Sirius 9 fényév távolságban ragyog. Mostanában esténként ez a legfényesebb csillag. Nem szabad azonban ösz- szetéveszteni egy nála még fényesebb égitesttel, a Jupiter bolygóval, mely tőle kissé keletre elhelyezkedve uralja a déli égbolAz idegen napok, vagyis csillagok Földhöz hasonló bolygói nem láthatók közvetlenül, hiszen nem önálló fényforrások, és parányiak, visszavert fényük halvány. Létezésükre csak a központi csillag által megtett útvonal parányi görbületeiből következtetünk. A csillagok fénye a légüres térben messze eljut. Színük felszíni hőmérsékletükről árulkodik. Az Orion-trapéz jobb alsó csillaga, a 0,3 fénynagyságrendű Ri- gel 20 ezer fokos hőmérsékletű fehér szuperóriás. A trapéz bal felső csillaga, a Betelgouze 0,5— 1,1 nagyságrend közt változó fényű csillag vörös színű, csak 3 ezer fokos hőmérsékletű, viszonylag hideg szuperóriás. Ennek tömege tizenötször több, átmérője háromszázszor nagyobb Napunkénál. Tehát anyaga rendkívül ritka. Mindkét csillag 540 fényévnyi távolságra van tőlünk. Ha most felrobbannának, csak félezred év múlva vennénk róla tudomást. Minden csillag izzó gázgömb. Belsejükben az anyag atomjai elemeikre szaggatottan, plazmaállapotban van jelen. Több millió fokos a hőség, melyben- békés atom- magenergia-felszabadulás következik be, miközben hidrogénből hélium keletkezik. Az energia ki- sugárzódik a környezetbe. Szabad szemmel csak a fényes és közeli csillagok látszanak. Távcsőben számuk megsokszorozódik. E csillagképben is sok ezer csillag található. Távolságuk az előbb említettnél sokkal nagyobb. egymáshoz, három úgynevezett övcsillag található. Irányuk a Sinusra mutat. Az ókori emberek képzelete a csillagképben egy híres vadásznak, Orionnak az alakját vélte felfedezni. övében kardot visel. Kutyái kísérik, a Canis Maior (Nagy tot. Ismerkedésből azért is jó, ha az Oriont választjuk, mert változatos tulajdonságú égitesteket találunk ebben, a híres francia csillagász, Flammarion által ,,Az Ég Kaliforniájának” elnevezett pazar csillagképben. Injekciózzák a múmia koporsóját De nemcsak csillagok tartoznak ide, hanem az övcsillagok alatti kardalakú csillagcsoportban elhelyezkedő óriási gázködök is. Ha a szabad szemmel egyetlen égitestnek látszó objektumra irányítunk egy kisebb távcsövet, akkor a látómezőben csillagcsoport tűnik fel, melyet fénypamacs vesz körül. Nagyobb műszeren át, hosszú expozíciós idővel készült fényképfelvételen bonyolult szerkezetű, színesen világító és sötét gázokból álló óriási ködfelhő rajzolódik ki. A ködbe ágyazott több száz csillag tőlünk 1200 fényév távolságra van. Némelyikük 50 ezer- fokos felszíni hőmérsékletű, így sugárzása főleg a színkép ibolyántúli tartományába esik. A sugárzás a körülöttük 20 fényévnyi átmérőjű gázködöt erősen, mintegy 10 ezer fokra felhevíti, és önálló sugárzásra készteti. Az Orion-köd tömege harminc- hárommilliószor felülmúlja a Földét. Anyagának kétharmada hidrogén, egyharmada hélium. Tágulási sebességéből kiszámítható, hogy a köd csak 23 ezer éves. Ez az időtartam a csillagok 8 milliárd éves, Tejútrendszerünk 20 milliárd éves korához viszonyítva elenyésző. így tanulmányozása az égitestek fejlődésének gyermekkoráról ad tájékoztatást. Persze, amíg a most hozzánk érkező fénysugarak befutották e távolságot, újabb 1200 év telt el. Ennyi idő kell az ebből a messzeségből kisugárzott rádióüzenet hozzánk érkezéséhez is, s a választ tőlünk 2400 év alatt kapnák meg. A csillagok távolságáig eljutó — egyelőre nem is a tudósok, hanem a fantasztikus regényírók képzeletével tervezett — űrhajókkal fenntartandó rádiókapcsolat I nem is lesz tehát olyan egyszerű, mint azt a televízióban bemutatott filmben láttuk. S mivel az űrüjabb múmiával gazdagodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Nemrégiben egy zirci magángyűjtő hagyatékából díszes múmiakoporsó került a múzeum tulajdonába. Az időszámítás előtti első évszázadból származó felső-egyiptomi múmiakoporsó női hajó — legalábbis a Földön ma- | radók óráján mérve a sebességet I és időt — a fénynél csak lassabban haladhat, az idegen naprendszerek bolygóiról való hazatérésholttestet rejt. Képünkön: A restaurátor injekcióval erősíti a múmiakoporsó korhadt fáját. hez — a távolságtól függően — évek vagy évezredek szükségesek. DE. TÓTH LÁSZJjO (MTI-foto — Fényes Tamás felvétele.)
