Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-06 / 30. szám

19CS. február 6. TOIjNA MEGYEI NEPtJSÄG 3 Foglalkoztatja az embereket iiiiiiiiiiiiiiimimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiMiiiniiuiiiiiiiiii Hol mennyi a részesedés? Dt. Braun Mihályt a megye termelőszövetkezeteiben min­denütt jól ismerik. A megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának he­lyettes vezetője, a Marxista— Leninista Esti Egyetem tanára. Ezúttal vele beszélgetünk. — Február 2-án a Tolna megyei Népújságban közzétettük azt a lis­tát, amelyikből kitűnik, hol, melyik tsz-ben. mennyi az egv dolgozó tag­ra jutó átlagrészesedeü. Helyenként néhány közös gazdaságban ezt a fajta nyilvánosságot helytelenítik. -Hl erről a véleménye? — A pénteki Népújságban meg­lepetéssel olvastam a szóban for­gó tudósítást. Úgy emlékszem, hatvan termelőszövetkezet szere­pel a névsorban, őszinte leszek. Nem örülök túlságosan annak, hogy leközölték termelőszövetke­zetenként az egy tagra jutó része­sedés nagyságát. — Miért nem? Az adatok ismere­tében a szövetkezeti gazdák átfogó képet kaphattak a tőlük távol lévő közös gazdaság helyzetéről is. Ebből csak haszon származhat. Úgy gon­doljuk, ezzel is no a tsz-tagolt ak­tivitása. Kérdéseket tesznek majd fel maguknak és vezetőiknek, s ha ezekre a kérdésekre választ kapnak, akkor egész sereg dolog megnyugta­tóan tisztázódik. — Meglátásom szerint jobb lett volna, teljesebb lett volna a zár­számadások befejezése után egy alapos értékelést végezni, és cikk formájában eZt az értékelést kel­lett volna leközölni. Néhány ter­melőszövetkezetben ugyanis, elő­reláthatóan változnak a leközölt adatok. A várható módosítások miatt is indokolt lett volna a tü­relem. — Ezzel nem érthetünk egyet Braun elvtárs, hiszen most folynak a zárszámadó közgyűlések, és ez az az időpont, akikor a szövetkezeti gazdák tízezreit, hogy úgy mond jam, a szokottnál is jobban foglal­koztatja a részesedés mértéke, mennyisége. De nemcsak a tsz-tago- kat érdekli, hanem a kívülállókat, a más foglalkozásúakat is. Egyébként nem értein a dolgot. Hogyan változ­hat az egy dolgozó tagra jutó átlag- részesedés? — Néhány termelőszövetkezet­ben, ahol a saját gazdálkodásból származó személyes jövedelem színvonala alacsony, ott bizonyos kiegészítésre van lehetőség. Más termelőszövetkezetekben, ahol a személyes jövedelem és a felhal­mozás korábban kialakult aránya igen magas, a felhalmozás javára, ott meghatározott keretek között az aránytartás szem előtt tartásá­val, mérsékelésre nyílik lehető­ség. — Magyarul ez mit jelent, Braun elvtárs? — Nem akarok még ebbe a kér­désbe túlságosan belebocsátkozni, de magyarul ez annyit jelent, hogy indokolt esetben az egy dol­gozó tagra jutó átlagrészesedés összege, állami támogatással és más intézkedésekkel nő. De to­vábbmegyek. Azért sem lehet egyértelmű következtetésre jutni az egy dolgozó tagra jutó átlag­részesedésből, mert még sok egyéb feltételt is ismernünk kell ahhoz, hogy így, vagy úgy véle­kedjünk a termelőszövetkezet mű­ködéséről. — A Tolna megyei Népújságban ezt félreérthetetlenül jeleztük mi is. Sőt, éppen a várható zavarok elke­rülése érsekében, kértük meg Braun elvtársat erre a beszélgetésre. — Akkor tehát folytatom. Igen eltérőek az adottságok és ezt na­gyon indokolt figyelembe venni, olyan szempontból is, hogy egy dolgozó tagra más és más meny- nyiségű földterület jut. Van ahol négy hold, van ahol tizenöt hold. Általában négy és tizenöt katasz­teri hold között váltakozik az egy dolgozó tagra jutó földterület. Másrészt az egy dolgozó tag által teljesített munkanapok száma szinte termelőszövetkezetenként váltakozik 140 és 260 munkanap között. A tervhez való viszonyítás megint egy érdekes kérdés, tudni­illik a tervezett és a tényleges át­lagrészesedésnél figyelembe kell venni a következőket: egyes közös gazdaságok erejüket meghaladó feszített tervet készítettek, olyat, amelyet az adott körülmények kö­zött, a legjobb gazdálkodás mellett sem lehetett volna teljesíteni. Pél­dának megemlítem a felsőnyéki termelőszövetkezetet. Több ter­melőszövetkezetben viszont — itt elsősorban a múlt évet is jelentős tartalékkal záró gazdaságokra gondolok — ahol az előlegezés megfelelő színvonala is biztosítva volt, óvatosan terveztek. — Igen Braun elvtárs, de ha én szövetkezeti gazda vagyok, akkor je­lenleg, érthető módon, most az ér­dekel, hogy ml van a borítékban, — Helyes. De szerintem az át­lagrészesedésnél sokkal többet mond a szövetkezeti gazdáknak a tízórás munkanapra jutó részese­dés, mert ez mutatja meg leghű­ségesebben a személyi jövedel­met. Például Száfazdon. az egy tagra jutó átlagrészesedés 9240 fo­rint. Ha ezt nézzük, akkor azt mondjuk, kevés. Viszont a tízórás munkanapra jutó részesedés már 62 forint. Elfogadható tehát. — De hát akkor van, értelme fel­tüntetni az egy dolgozó tagra jutó átlagrészesedést? — Igen. Elsősorban a termelő- szövetkezetek összehasonlítása szempontjából van ennek értelme. — Ezzel a szándékkal közöltük mi is Braun elvtárs, a szóban forgó listát. S na már r. ^ arázatot fű­zünk hozzá, akkor kérjük, tá­jékoztassa olvasóinkat kissé részle­tesebben arról, hogy mit jelent az átlagrészcsedés. — Semmiképpen sem jelenti azt hogy az adott termelőszövetkezet­ben valamennyi tagnak annyi a részesedése, mint amennyit az át­lagrészesedés számadata mutat. Nehéz ezekről a dolgokról egysze­rűen beszélni. Az átlagrészesedés ugyanis tartalmazza a 20—30 munkanapot teljesítő gazda ezer forintos részesedését is, de tartal­mazza a traktoros, vagy az állat- tenyésztő 40—45 ezer forintos ré­szesedését is. Gyorsan hozzáte­szem, hogy a 40—45 ezer forintért nagyon meg kell dolgozni. Ezek az emberek általában évente 3400— 3500 munkaórát teljesítenek, és szinte kivétel nélkül javakorabeli férfiak. — Hány tsz zárszámadási adatait ismerik eddi?? — Eddig 91 közös gazdaságot tudunk áttekinteni, ezekből ab­szolút számban 12 „hozott” a ter­vezettnél alacsonyabb részesedést. Már most elmondom, hogy néme­lyik termelőszövetkezetben nem tartalékolnak kellőképpen, és ez a jelenség főleg az egyesülés előtt álló termelőszövetkezetekben ta­pasztalható. — Végül is Braun olvlárs nem jobb, ha a szövetkezeti tagok az újságból tudják meg, hogy melyik termelőszövetkezet milyen részese­dést biztosít? Úgy véljük, ez sokkal jobb, mintha mendemondára utal­juk őket, — Ez kétségkívül igaz. — Köszönjük a beszélgetést, Braun elvtárs. SZEKULITY PÉTER Hegedűs Gyula 1A/Q szán játszónapok, J[ / Ü0» Kétyen, 1870-ben született me­gyénknek a? egyetemes színház­történetben is jelentős színművé­sze: Hegedűs Gyula. Az ő égisze alatt mérik össze tudásukat me­gyénk amatőr együttesei. A február 11-én záruló ese­ménysorozat szombaton délben, a gyönikl gimnázium Hegedűs Gyu­la emlékünnepségével indult. Es­te hat. órakor dr. Cenner Mihály a Színháztudományi Intézet mun­katársa nyitotta meg az idei színjátszónapokat és a „Magyar dráma ’ című . könyvkiállítást Gyönkön. Aznap hét órakor már gyüle­keztek a gyönki művelődési ott­honban a tolnai kulturális intéz­mények szakmaközi egyesülésé­nek színjátszói. P. Bardlet—P. Grédy: A kaktusz virága című zenés vígjátékét mutatták be, hi­deg színpadon, hideg nézőtérnek. Az első bemutató iránti közöm­bösség, és a fűtetlen helyiség erő­sen befolyásolta az együttes ala­kítását: még a zenekar is téli- kabátban játszott. Annál forróbb sikerük volt másnap, ugyanezzel a darabbal Bölcskén. a Petőfi Sándor műve­lődési otthonban. Megnyitót mondott Kajdi Béla. a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője. A négyszáz személyt be­fogadó terem kicsinek bizonyult, pótszékeket kellett beállítani. A szervezőmunkáért, a lebonyolí­tás sikeréért csak dicsérni le­het Bánrévi Ernőnét, aki férjét, a művelődési ház vezetőjét be­tegsége alatt helyettesíti. Könyvszekrényt is állítottak fel a bölcskei művelődési ház elő­csarnokában, a ima gyár dráma történetét szemléltető könyvek­kel. képes kiadványokkal. Az al­kalmat célszerűen kíséri ez az aktuális bemutató, de könyvkiál­lításnak nem nevezhetjük az egyetlen szekrény tartalmát. Az előadást követő hosszas taps után Debreceni Tibomé, a Nép­művelési Intézet munkatársa, a színjátszózsüri elnöke hívta ösz- rze a szereplőket rövid beszél­getésre. Szakmai tanácsokkal se­.SZ/ Vc>ó* Kitette a kollektíva minden tag­ját és beszélt az amatőr színját­szóknak a népmű velősben betol - lött fontos szerepéről. Vasárnap délután három óra­kor Kétyen rendeztek Hegedűs Gyula emlék ünnepséget, szerdán délben pedig Szekszárdon. a Ga­ray gimnáziumban tartanak meg­emlékezést. Szerdán este hat órakor a>z Ál­lami Déryné Színház rendezői és művészei találkoznak közön­ségükkel a gyönki művelődési otthon klubjában. Ugyanott, hét­fő este hét órai kezdettel a si- montomyai Vak Bottyán általá­nos iskola és gimnázium színját­szó együttese mutatta be Bertolt Brecht: A kivétel és a szabály című egyfeűvonásos drámáját: Nyolc órakor került színre a dombóvári Gőgcs Ignác gimná­zium színjátszói által bemutatott egyfel vonás as komédia. Csehov; Hágtüznéző-je. Legközelebb szerdán, az Állami Déryné Színház együttese szere­pel Gyönkön, a színjátszónapok soron következő eseményei pedig a bölcskei művelődési házban folytatódnak szombaton délután, hat órakor, a Hegedűs Gyula emlékkiállítás megnyitásával. ' M. I. „JELENTKEZZ!” A pedagógusok és szülők felelőssége A pályaválasztás most általá­nos téma: a pedagógusok, szülői:, gyermekek mostanában a szo­kottnál is többet beszélnek róla, 1 iszen nemrégiben jelentek meg a pályázati felhívások, pálya- választási tanácsadók, elérkezett a jelentkezések ideje. A statisztikai adatok nagyjából ismertek, ezekről már mi is több­ször írtunk. Az idén előrelát­hatóan 4G00-an fejezik be az ál­talános iskolát és sokan a kö­zépiskolát. Hogy pontosan hány továbbtanulási férőhely áll majd tendelkezésre, ez még nem is­mert, erről csak hozzávetőleges kép áll rendelkezésre. Néhány fontos következtetés azonban így is levonható. Néhány Jelenség évről évre megismétlődik: így az előzetes tájékoztatások és gyakorlati is­meretek ellenére is meglehetősen egyoldalú a jelentkezők orientá­ciója. Egyes szakmákba többször annyi a jelentkező, mint a férő­hely, egyes helyekre pedig nincs elég jelentkező. Például tavaly nem sikerült minden férőhelyet betölteni Tolna megyében, ugyan­akkor sok szülő fűhöz-fához sza­ladgált panasszal, hagy nem tud­ja elhelyezni gyermekét. Az idén, minden jel szerint, aránylag több lesz az elhelyezkedési lehetőség a tavalyinál. Igaz, a lányok ré­szére közel . cm lesz olyan ked­vező a helvzet, mint a fiúk ré­szére. De aki tudomásul veszi az adott helyzetet, számol vele, sok­kal jobban megtalálhat egy reá­lis számítást, mint aki csak az egyéni elképzelésekből, ábrán­dokból indul ki. És éppen itt van a szülők és: pedagógusok fe­lelőssége. Egy nyolcadikos gyer­mek közel sem ismerheti úgy a körülményeket, mint a szülő és a pedagógus. A gyermek tele van ábrándokkal, hiszen kis kora óta hol ez, hol az akar lenni, asze­rint, hogy valamelyik pálya kül­sősége hogyan ragadja meg. Ez legtöbbször nincs összhangban a népgazdasági szükséglettel, lehe­tőséggel. Nem lehet például majd mindenkiből kozmetikus, vagy autószerelő. Ezért feltétlenül rossz úton jár r.z a pedagógus, aki ennek ellenére inkább a fel­vételi szerencsével bíztatja a gyermeket, vagy kilincsel a kü­lönböző hivatalokban, ismerősöd­nél, némi összeköttetés remé­nyében, ahelyett, hogy a gyer­meket meggyőznék: nemcsak a • -^ rrw^-usok és autószerelők ta­lálhatják meg a számításukat. mond luk - kőművesek és a mezőgazdasági szakmákban dolgozók is. A kilincselés könnyen vezethet hopponmaradáshoz, mint aho­gyan zátonyra is került sok gyermek jövője emiatt. A nép- 1 ~"rd*ságí lehetőségekből való ’-'‘indulás viszont előbb vezet " ?+.cr, munká^karrlerhez, gond- ta’an megélhetéshez. B. F. A vonattal Szekszárdra érkező utas eddig bizony nem sokat láthatott a rohamosan fejlődő város­ból, a régi házak a vasút szom zédságában nem sok jóval kecsegtették az ismeretlent. Ezek mögött azonban kétemeletes szép társasházakat épített a Paksi Építőipari Ktsz. Reméljük a régi épületek hamarosan lebontásra _ kerülnek, megváltoztatva ezzel a városnak ezt a részét. Fotó: Bakó Jenő TARSASHAZAK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom