Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-02 / 27. szám
av * etett es eonárd1- ?T x>az- ^Véia. NÉPÚJSÁG A: MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 27. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek. 1968. február 2. Válságos helyzetben Tolna megyében a sertésprogram ? Nyolcmillión múlik a kezdés — A gazdaságok az ártámogatás mellé hitelt kérnek — Egy évet elveszíthetnek Tolna megyében most az a tét forog kockán, hogy megkezdhe- ti-e tíz közös gazdaság 1968-ban a szarvasmarha- és sertésprogram megvalósítását az előre elképzelt nagyságrendben, vagy sem. Az ártámogatás mellé még 8 millió 705 ezer forint hitelt kérnek. E kérelem január 23-án került Budapestre, és ma már bizonyára ott fekszik dr. Kovács Sándornak, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának az íróasztalán. Jelenleg Tolna megyében tíz közös gazdaságról beszélnek, amikor a sertésprogram kerül szóba. (Ozora Egyetértés Tsz, Kocsola Vörös Csillag Tsz, Tamási Vörös Szikra Tsz, Szakcs Uj Élet Tsz, Tamási Uj Élet Tsz, Pálfa Egyetértés Tsz, Báta November 7. Tsz, Zomba Egyesült Erővel Tsz, Ma- docsa Igazság Tsz, Fadd Lenin Tsz.) Ezzel mi állítólag leegyszerűsítjük a dolgot, mert miniszteri népgazdasági szinten — amint ezt munkatársunk megtudta — a sertésprogram megvalósítása során nem a koncentrált szakosított telepek építését tartják feltétlenül és mindenekelőtt fontosnak, hanem például a flalási átlag 20 százalékos növelését is. Könnyebb növelni — mondják — húsz százalékkal a kocáknál a fialási átlagot, mint sok-sok millióval új telepeket létesíteni. Nem kiforrott álláspont ez sem, de mert sokan mondják, a helyzet reálisabb felmérése érdekében számolni kell vele. Annál is inkább, mert országos szinten az új gazdasági mechanizmus elméletét figyelembe véve, igen reális álláspont. Jó, ha tudják tehát az érdekelt Tolna megyei tsz-ek vezetői, hogy mihez tarthatják magukat, s mire készüljenek fel most, hogy végső soron majd Budapesten dől el, megkapják-e a hitelt, vagy sem? De tekintsük át az előzményeket. Érdemes, mert több tízezer hízó sertésről van szó. Mi is tulajdonképpen a sertésprogram lényege, és most csak erről beszéljünk. Dr. Dimény Imre miniszter elmondta: a mezőgazdaságnak néhány éven belül maradéktalanul ki kell elégíteni sertéshúsból az igényeket. A fogyasztók ezzel egyetértenek. Különösképpen azért, mert látják, hogy kormányzatunk megtette a kellő intézkedéseket, s ennek következtében nőtt a mezőgazdasági üzemek érdekeltsége. A felvásárlási árat megemelték. (Első ízben fordult elő, hogy januárban a felvásárló vállalat a szabadpiacon kialakult árakhoz képest, helyenként előnyösebb árat tudott fizetni a termelőknek a hízott sertés kilójáért.) A sertésprogramhoz direkt illeszkedő hatásos intézkedés a 70 százalékos ártámogatás. Annyit jelent, hogy az egyéb feltételek teljesítésével a szakosított új sertéstelepek építési költségeinek 70 százalékát ártámogatás formájában az állam fedezi. A költségekből csak a többi 30 százalék marad a közös gazdaságra. A rendelet hatályba lépésekor 13 Tolna megyei tsz döntött úgy, hogy igénybe veszi a 70 százalékos ártámogatást és „belép” a sertésprogramba. (Különféle megyei intézkedésekkel a takarmányalap és más feltételek megteremtésének az előkészületeit is megkezdték.) A tizenháromból három tsz azonban már a legelején kiesett a sertésprogramból. (A nagydorogi, a kajdacsi és az őcsé- nyi.) Tíz egyelőre megmaradt. S ezekkel az üzemekkel kapcsolatban alakult ki az a felfogás, hogy a sertésprogram kizárólagos megyei megvalósítói. Rájuk illik, mert jelenleg ezek az üzemek rendelkeznek leginkább a szükséges feltételek sokaságával, nem utolsó sorban megalapozott vállalkozókedvvel ahhoz, hogy akár megháromszorozzák, s évente tízezerszám állítsákelőahízöttser- tést. Ez a helyzet, de Budapesten „is-is” alapon kezelik a kérdést, ami ebben az esetben annyit jelent; nem feltétlenül építkezést látnak a sertésprogramban, hiszen jelentkezhet Tolna megyében még más gazdaság is azzal, hogy belép a sertésprogramba, hitelkérés, építkezés nélkül. S itt kezdődik az az indokolt kérdés, hogy most akkor válságba kerül Tolna megyében a sertésprogram? Előfordulhat sajnos. A tíz Tolna megyei termelőszövetkezetnek ugyanis 1968ban 74 millió forintra lenne szüksége az induláshoz, az építkezések elkezdéséhez. Ebből több mint 50 millióra nincs gond, mivel ezt az összeget ártámogatás címén az állam fedezi. De még mindig hiányzik körülbelül 22 millió forint. A közös gazdaságok osztottak, szoroztak és arra a végső következtetésre jutottak, hogy az amortizációs alapból ki tudnak szorítani egy meghatározott összeget, de ahhoz, hogy az építkezéseket az idén megkezdjék, még 8 millió 705 ezer forint hitelre volna szükségük. Hat-tíz évig tartó visszafizetésre kérik. Most ezen múlik minden. Egyszer azért, mert félő, hogy az országos szintű mérlegelés nem kedvez a tíz Tolna megyei termelőszövetkezetnek. Ha ugyanis aszerint mérlegelik, hogy más mezőgazdasági üzemek külön hitelkérelem nélkül is kifizetődőnek tartják az üzletet és 70 százalék ártámogatással, plusz 30 százalék saját erő hozzáadásával minden további nélkül nekivágnak a sertésprogram külső burka, tehát a telep megépítéséhez, ha ez a felfogás jut maradéktalanul érvényre, akkor a hitel megszerzéséhez nincs sok remény. (Budapesten esetleg nem tudják, hogy a megyében azok a gazdaságok nem óhajtanak benevezni a sertésprogramba, amelyek külön hitel nélkül megtehetnék.) Számítani lehet más nehézségekre is, nevezetesen arra, hogy a bank azt a tsz-t helyezi hitelnyújtás szempontjából előtérbe, amelyiktől kedvezőbb hitelvisszafizetési, megtérülési ajánlatot, garanciát kap. A várható és számításba veendő nehézségek ellenére sem reménytelen a helyzet. Megkaphatja a tíz Tolna megyei tsz a több mint 8 miihó forintot, ha az a felfogás kerül előtérbe az elbíráláskor, hogy itt nagy, erős, mindenképpen stabil, hitelképes közös gazdaságokról van szó. A tíz tsz javára billen a mérleg akkor is, ha Budapesten kellőképpen latolgatják a sertésprogram sikerét Tolna megyében. A faddi Lenin Tsz például a sertésprogram keretei között évente majdnem tízezer hízott sertést ad majd a népgazdaságnak, háromszor többet, mint tavaly. Hasonló a felfutás a többi közös gazdaságban is, némi jelentéktelen eltéréssel. Szóval, sok minden szól a hitel megadása mellett, de legyünk tárgyilagosak, országos szintről nézve a dolgokat, ellene is. Maga a sertésprogram egyelőre áll. S ha nincs hitel, akkor félő, hogy befullad. Az elutasításra még rágondolni sem mernek a szóban forgó tsz-ek vezetői, mert ha ez bekövetkezik, akkor félő, hogy üzemükben nulla fok alá süllyed a vállalkozókedv. Most még magas, és kimondottan pozitív irányú a tenniakarás vágya. Végső soron bizonyára azt is számításba veszik Budapesten, hogy lélektanilag roppant kedvező a légkör, mert ezekben a tsz- ekben nem azt kérdezgetik: „szabad-e ekkorát előrelépni”, ehelyett azt mondják „csináljuk”. 1968. mindenesetre kicsit a tapogatózás, a tapasztalatszerzés, a tájékozódás éve. Ahhoz még nem rendelkezik kellő tapasztalattal a bank sem, hogy ilyen esetben mi volna a jobb, elutasítani, vagy megadni a hitelt? Viszont a tíz tsz sem tudja még, teljes bizonyossággal, hogy mi fog történni akkor, ha megkapják, s mi fog történni abban az esetben, ha nem kapják meg a hitelt? (Azt viszont tudják, hogy számos terhes beavatkozástól mentesülnének, ha.nem kellene kérniök.) Ebben a helyzetben úgy véljük, nem haszontalan messzemenően figyelembe venni a helyi viszonyokat jól ismerő megyei vezetés javaslatát. SZEKULITY PÉTER 09 Összehasonlítást tehet! Szövetkezeti gazda olvasóinkat a 3. oldalon arról tájékoztatjuk, hogy ■a tsz-enként hol? mennyi a tagok átlagrészesedése Tovább támadnak a partizánok Utcai harc Saigonban , Részletes beszámolónk a dél-vietnami harcokról a 2. oldalon Kádár János látogatása as Ikarus gyárban A magyar járműipar egyik fellegvárába, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárba látogatott el csütörtökön délelőtt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Társaságában volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A vendégeket a gyár irodaépületének bejáratánál Uzsoki István, a XVI. kerületi Pártbizottság első titkára, György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Hirth Ferenc, az Ikarus vezérigazgatója, Matusek István, a gyári pártbizottság titkára, Kiss Jenő KISZ- titkár és Molnár Lajos szb-titkár köszöntötte. Az igazgatói tanácsteremben Szent.irmai Koméi, főmérnök a termelési eredményekről és a fejlesztési tervekről tájékoztatta a vendégeket. Beszámolt arról, hogy míg 1950-ben mindössze 437 autóbuszt készített az Ikarus, addig az elmúlt évben már 3300 új busz gördült ki a gyár kapuján. A termelés csaknem 70 százaléka exportra megy. A tervek szerint 1970-ben 7000 autóbuszt készítenek. Matusek István a gyári pártszervezet és a tömegszervezetek tevékenységéről számolt be Kádár elvtársnak. (Folytatás a 2. oldalon.)
