Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJS4G ÍS6&, február i. AUTÓ —MOTOR Ha leszáll a kod Az autós legnagyobb ellensége Vízszintes: 1. Farsangi vonatkozású vígopera. 11. Rangjelző. 12. Fizikai fo­galom. 13. Retteg. 14. Szolmizációs hang. 15. Előidézője. 16. Hangszer. 18. Takar. 20. Szellemi sport. 22. Tisztító- szer. 24. Tengeráramlat. 27. Hangnem. 28. Névelő. 29. A kör kerületének ré­sze. 31. Szőrmesál. 32. Tiltó szó. 33. Útra készített ennivaló (—’)• 37. Mister röv. 38. A függ. 4. eleje. 39. Kerti szerszám. 40. Nagy mesemondónk névjele. 42. Csavarog. 44. Álarcos jel­mez. 46. Régimódi (!). 47. öregember kedves megszólítása (—’)• 49. Lakat. 50. Nota bene. 52. Farsangi mulatság. 55. Főnöki rövidítés. 56. A vízszintes 12. fizi Icai mértékegysége. 58. Asszony­név képző. 59. Mesefilm címe. 60. Mennyei. 61. Kétoldalas plakett. 63. Kártya-játék. 66. Skandináv férfinév. 67. Megnézi a súlyát. 69. Sebképződ- rnény. 70. Csücsülő. 71. Kutya, 73. Zokog. 75. Mint vízszintes 46. 76. Ezüstszínű fémes elem. 77. Francia- országban évenként megrendezésre kerülő nagy. díszes, vidám farsangi felvonulás. Függőleges: 1. Kálmán Imre farsan­gi vonatkozású operettje. 2. Mint vízszintes 11. 3. Közvetlen támadás a vezér ellen (sakk-kifejezés). 4. Meny­asszony. 5. Gyarapszik. 6. Fordítva: zeneszerző neve. 7. Terebélyes nö­vény (fordítva). 8. Biztonsági berende­zés (fordítva). 9. Orosz férfinév. 10. Ajándékoz. 15. Hónap rövidítés. IC Igen — olaszul. 17. Olasz folyó. 19. Ütőhangszer. 21. Angol sör. 22. Fu­vallata 23. Jegyzék. 25. Kacat. 26. Fi­nom farsangi tészta. 28. Fokozat. 30. Küzd. 33. Menj. 34. Saját személyem. 35. A vízszintes 20. első betűjével az elején: számmal lát el. 36. Első betű­je nélkül: Ázsia legnagyobb édesví- zű tava. 38. Urmérték. 41. Harap. 43. Semmi — franciául. 45. Kerek szám. 46. Iron-márka. 51. Képes. 53. Belső szerv. 54. Zöldesbama fémes elem. 55. Járom. 57. Tagadás. 60. Eleven. 62 Építőanyag. 64. Védelmez. 65. Né­met személyes névmás. 66. Sárgászöld, olaj színű. 68. Becézett női név. 70. Friss. 72. Szóösszetételeknél a szó elején „kettős”-t jelent. 74. Sír. 75. Mint vízsizintes 76. 76. Állatok lakhe­lye. Beküldendő: a vízszintes 44., 52.. 77.. valamint a függőleges 1., 26. szá­mú sorok megfejtése. E. B. Beküldési határidő: 1968. február 3„ déli 12 éra. Kértük a borítékra ráírni: ..Keresztrejtvény”. A helyes megfej­tők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. Legutóbbi rejtvényünk helyes meg­fejtése: vízszintes i: Csak aludj el te örökre és aztán tyere (folytatás füg­gőleges 13:) ki, úgy felpofozlak, hogy attól majd (folytatás vízszintes 38:) felébredsz. A helyes megfejtők a következők: Pálfy János Dombóvár, Korsós Jó- zsefné Tamási, Horváth Mária Pin­cehely, Zerza József Paks, Tolnai Já­nos Szekszárd. A megfejtőknek a könyvet postán küldjük ed. Az a bizonyos tej sűrű köo jelenti utat járó autós-motoros emberre a legnagyobb veszélyt, éppen ezért — siránkozás helyett — a köd legha­tásosabb ellenszerét ismertetjük: aki „láttatja” magát az nemcsak önmagának tesz jó szolgálatot, hanem embertársainak is. Azt talán nem is kell megmagya­rázni, hogy mit is fed ez a különösen hangzó szó, látta tás. Helyesen jár el az, ki járművének tompított világí­tását, azaz a rövid fényű izzóit kap­csolja be, és nem az úgynevezett vá­rosi lámpáit égeti. Igaz, az előbbi több áramot fogyaszt, de ezt a mennyiséget pótolja a dinamó. Ez a fajta takarékosság nagyon sokba ke­rülhet, még a vezető és az utasok életébe is. Használjuk ezt — mármint a tompí­tott fényt ,— még akkor is. ha a köd nappal ereszkedett le. Ne elégedjék meg a lámpa bekapcsolásakor azzal, hogy kigyulladt a szer el vény fal vilá_ gítása is, azaz égnek a külső lám­pák is. Addig ne indítsa el a kocsit, amíg. nem kapcsolta be a fényszóró­kat, és miután felvillant a „hosszú- fényt” visszaigazoló kék lámpa, vált­sa a tompított fényt és csak ezután kapcsolja az első fokozatot. A ködben senkinek sem lehet sie­tős a dolga, mert a látótávolság határozza a menetsebességet, illet­ve a féktávolságot! A ködlámpa nem minden, ugyanis olyan lámpát még nem sikerült ké­szíteni, amelyik úgy hatol át ezen a kellemetlen természeti jelenségen, hogy az autós is lásson ebben a tej­szerű masszában. Mégis jó szolgálatot jelentenek ezek a sárgás fényt adó lámpák, mert a szemből érkezők ha­marább veszik észre a közeledő jár­művet. (A lámpákat lehetőleg pálo­sán alkalmazzuk, közel a talajhoz és a kocsi széléhez szereljük, úgy be­állítva, hogy a jobboldali balra és a baloldali jobbra, az út szélét világít­sák meg.) A garázsépítés jelentős pénzbe­fektetést igényel, s a gyors ütem­ben növekvő gépkocsipark számá­ra nincs mindig elegendő szabad terület fedett parkolóhelyek épí­tésére. Ezért autók ezreit kényte­lenek a szabad ég alatt hagyni. Télen a vezető, hogy a motort felmelegítse és működésbe hozza, kénytelen forró vízzel feltölteni a hűtőt. Éjszaka az olaj megsűrüsö- dlk, az akkumulátor félig kime­rül. Télen a motor minden egyes beindításakor annyival csökken az élettartama, mint amennyivel (szerény számítás alapján) 30—40 km-es út megtétele után csökken­ne. A szovjet tudósok és mérnökök keresik a megoldást, hogvan lehet­ne megóvni azokat a gép kocsikat, amelyeknek nem jut fedett garázs. A „Glavmoszavtrolransz” terve­zőiroda laboratóriumának helyet­tes vezetője, A. Bajkov kivesz az asztalfiókból egy négyszögletes, dróthálóval bevont kis tárgyat. — Ez egy gázégő — az infravö­rös sugárzás forrása. Az autók hálózsákjának nevezzük. Néhány gépkocsigyártó vállalat már eddig Nagy segítséget jelent az utat felező fehér sáv,, amely Ariadné-íonalként vezeti az autóst. De itt se essünk túl­zásba, nagyon helytelenül jár el az, aki kocsijának hűtője „alá” veszi ezt a csíkot, noha ez a legbiztosabb tám­pont. Bizonyára hangos csattanás jel­el majd, ha a szemből érkező is, ha­sonló módon, ezen a festék „sínen” közlekedik. Ugyancsak hibás lenne az út szélén,, a padka mentén utazni, mert itt könnyén eshet áldozatul a gyengén kivilágított kerékpár és an­nak utasa, valamint a prizma, vagy lámpa nélkül cammogó gyalogjáró. Mi hát a tennivaló? A felezett út közepén hajtani, ami kétségtelenül nehezebb feladat, de biztonságosabb a célba érés. Akinek szerencséje van és élég ügyes is. az „elkap” egy úti irányá­ba haladó autót és azzal vezetteti ma­gát. Még jobb, ha ez a „vezető” egy kamion, vagy valami nagy termetű „brummogó”, ugyanis ezek vezetői — általában — mindig egy úton köz­lekednek, ezért ismerik úgy az or­szágutat, mint a „tenyerüket”, meg aztán, jó magasan ülnek és így job­ban is látnak, (hiszen a köd közel húzódik a talajhoz). A hátul haladó, a vezetett — különösen, ha személy­autó után hajt — gondoljon arra, hogy kocsijának fényszórói zavarhatják az is alkalmazott elektromos fűtőbe­rendezést. Mi elvetjük ezt a mód­szert, mert az elektromos energia túl drága. A gáz viszont olcsóbb. A vezető visszatérve az útról, el­helyezi a gázégőt, meggyújtja, az­tán nyugodtan haza mehet. A mo­tor hőmérséklete még —25 fokos hidegben is plusz 40 C fok marad, az olaj lehűlése pedig minimális. Reggel csak ki kell venni az égőt, a vezető gázt adhat, s már mehet is, anélkül, hogy időt vesztegetne. Télen, ha a gépkocsi meleg ga­rázsban vaui, felmelegszik, s ennek következtében korrózió léphet fel. A nagy hőingadozás miatt a fes­tékréteg is vetemedik, végül lepat­togzik. Tehát nincs sok előnye a garázsnak. — Mindenesetre már most meg állapítható, hogy a „hálózsákok­nak” van jövőjük. A gépkocsi a jövőben meglesz garázs nélkül is. A hosszú távon közlekedő autók számára hordozható gázégőt konst­ruáltunk, amelyeket kis balonok- ban tárolt folyékony gázzal táp­lálhatunk. Minden autón majdnem 50 rubelt takaríthatnak meg ily módon csak a téli időszakban tör­ténő beindítások során. elöl haladó vezetőt, ezért tehát kettő távolból kövesse őt Ha úgy alakul, hogy az ön kocsija után „kapcsolódik” valaki és úgy ta­lálja, hogy az túl közel merészkedett , figyelmeztesse erre többszöri, rövid fékezéssel — a féklámpa szapora fel­villanása lassításra ösztönöz. De tegye ezt akkor is, ha lassítani akar, vagy ha veszélyt vél felfedezni az úton. Mi­után a köd sűrűsége nem állandó, készüljön fel erre idejében. Előfor­dulhat, hogy ritkul a köd, ami még nem jelenti azt, mintha kikerült vol­na a ködzónából. Készüljön fél eg^ újabb, töményebb ködszakaszra, az­az ne gyorsítson meggondolatlanul» Súlyosbítja a helyzetet a szélvédőre csapódott pára is, amely tovább ne­hezíti a látást. Helyesen teszi, ha időnként bekapcsolja az ablaktörlő motorját, de ezzel egy időben adjon az ablakmosóból egy „spnedert” is a szélvédőre (különösen az ipari vidé­keken ajánlatos ez, ahol a sűrűbben szennyezett levegő is lerakja „név­jegyét” a szélvédőre, ez pedig, ha előzőleg nem „locsolják” le, malter­ként kenődik szót a törlolapát alatt). A szem alkalmazkodó képessége meg­kívánja, hogy az este jól kivilágított városból kihajtva, a sötét országúton lényegesen csökkentsük a kocsi ira­mát, amíg szemünk pupillája megfe­lelő mértékben kitágul, azaz hozzá­szokik a korlátozott látási viszonyok­hoz. (Ezt a tanácsot kedvező időjá­rás esetén is fogadjuk meg.) A városkául haladva segítséget íaér a járdaszegély, ennek ellenére °ne bízzuk magunkat erre a „vezetőre”, mert az ott várakozó kocsik — jó esetben — bosszúságot okozhatnak (Ha a sűrű köd lehetetlenné teszi a továbbhaladást, lehetőleg a forgalmi útvonalon kívül helyezze el kocsijál — kapu alatt, kertben —, de ha erre nincs alkalma, okvetlen kapcsolja be a városi világítását, hogy a hátsó vö­rös zárófények jelezzék kocsija je­lenlétét.) A kürt használata, adott esetben jól jöhet, de ne bízzon benne mara­déktalanul, mert nem minden jármű tud hangjelzésére válaszolni. Erről ne feledkezzen meg. B. GY, Lámpa a forgalmi rendőrök sisakján Az angliai Devonshire forgalmi rendőrsége felszerelte a forgalmi rendőröket világító figyelmeztetővel: ezt sisakjuk felső részén helyezik el. Ilyesformán a forgalmi rendőröket sötétben is, ködben is, száz méterről észre lehet venni. Az autó „hálózsákja64 — Eszedbe ne jusson! Én meg akarok halni és kész! Magánügyem! Nagyon kérlek, hogy semmi körülmények között se avatkozz a dol­gaimba. .. Csörgés és csobbanás hangzott, amint ledob­ták a horgonyt. A tiszt gyorsan kezet fogott egykori bajtársával, és Harrincourt beállt a sor­ba. A kis híd legurult, és a partnak ütődött. A kapitány kardja egyet villant, ezután megindult végig a deszkán, és mögötte sorra dobogtak a súlyos bakancsok. Chambell szomorúan nézett a napfényben táncoló porfátylak között eltűnő osztag után, amigy egykedvű poroszkálással az utolsó kato­na is befordult az úton, amely sárga házak és — 20 — zöld pálmák között Fort St. Thérése-ig veze­tett. Szegény Harrincourt, gondolta, és felsóhai- tott... Egy kedélyes őrmester jött eléjük. Az arca li- kacsos lett valami lőporrobbanástói, és a fél szeme alig látszott ki göröngyös, szivacsos, fe­hér üregéből. Bajuszából csak néhány macska- szerű szálat hagyott meg a robbanás. De ettől eltekintve igazán nyájas modorú ember volt. Már messziről integetett a bakák felé, azután eilépett előttük, tetőtől talpig végignézve őket. — Nagyon meg vagyok elégedve veletek — mondta őszinte elismeréssel. — Kár volna, ha rendes embereket hoznának ide megdögleni, mert itt valamennyien meg fogtok dögölni... Lelépni! Bíztató, derűs mosollyal intett a katonák felé, és elsietett. Ez volt a fogadtatás, illetve ez volt a Eatouret őrmester. Az altiszt kijelölte hálóhelyüket egy hosszú, fehérre meszelt szobában, és a holtfáradt kato­nák rögtön hozzáláttak, hogy szíjaikat és gomb­jaikat kifényesítsék. Csak Kréta, a hülye dőlt végig vigyorogva az ágyon, és elaludt Galamb felrázta: — Hé! Hülye úr! Végezze el a paquetage-t. mert megbüntetik, ha mocskos a gombja. — Nem baj. Volt egy nagybátyám Strass- bourgban, aki egyszer a katonaságnál, mikor pucolni kellett volna a gombjait... — Csak nem akar itt mesélni? Ha reggel nem ragyog a szíja és a gombja, nagyon elbánnak magával. — Nem baj. — És visszafeküdt. Galamb megdühödöít. Egy­szerűen lerángatta a zubbonyát, elvette a hol­miját és megpucolta a sajátjával együtt. A töb­bi már régen pihent, mikor Galamb még rrrin­— 29 — dig melegítette a viaszdarabot a gyufaszál vé­gén, és fényesítette vele Kréta derékszíját. Köz­ben barátságtalan dolgokat mondott a hülyéről, aki nyugodtan aludt. ... Valamerre hadiállapot lehetett, mert a rendes kiképzési idő helyett, csak négy hétig maradtak Oranban. Hogy micsoda menetelés, futólépés, szurony- és lőgyakorlatok töltötték ki ezt a négy hetet, az meghaladta a legnagyobb pesszimisták el­képzeléseit is. Latouret őrmester a tikkasztó déli hőségben időnként menetirány ellen végigszaladt a bá­gyadt soron: — Gyerünk fiúk, gyerünk, gyerünk!... Mit szóltok majd, ha egyszer komoly menetelésre kerül a sor?... Díszlépés! Még ez hiányzott!. A légió nosszú, nyújtott lábú. döngő talpú díszlépésben kellett menetelni. — Gyerünk, drágám! Csapja oda a lábát, _ csapja oda, a mindenségét neki, nem valcer ez, hanem menetelés! Egy-kettő... Futólépés!... Altiszt! Azt a pasast tegyék kocsira és ha ma­gához tér, díszőrségen áll a kormányzóság előtt. Galamb önmaga iránt undorral eltelve kons­tatálta, hogy hízik. A kemény katonaélet nem volt szokatlan számára, de a világhírű légionis- takiképzésben mégis illeti volna kissé köze­ledni az elmúlás felé. Ezzel szemben az egyetlen ember vodt, aki­nek a szörnyű őrmester kimenőt engedélyezett a városba a kiképzés ideje alatt. Ez a vigyorgó, kék szemű taknyom úgy vágja ki a díszlépést, hogy szinte beszakad a sivatag alatta, úgy veti súlyba és vállára a fegyvert, mint valami auto­mata. .. Hogy a fenébe történt, egyszer csak azt mondta; — 30 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom