Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-29 / 50. szám

1968. február 39. TOLNA MF.CYEI NFfCJSAC 3 Szekszárd város Tanácsának ülése Men in it költhet az idén a város? Szerdán délelőtt a szekszárdi városi tanács dísztermében Bir- talan József elnökletével ülést tartott Szekszárd város Tanácsa. Megtárgyalta a városi tanács 1968. évi költségvetését. A beszámoló részletesen ismertette az elő­irányzott költségeket. A városi tanács idei kiadási összege: 42 millió 658 ezer forint, amely a tavalyi, eredeti előirányzatnál 5,4 százalékkal többet jelent. A tanácstagok több kérdést tettek fel. Főként arról tájékozódtak, miért csökkent, vagy emelkedett az egyes ágazatokra előirányzott összeg az elmúlt évihez viszonyít­va. A kérdésekre kapott kielé­gítő válasz után a tanácsülés a Szekszárd városi tanács 1968. évi költségvetését elfogadta. Tájékozódott a tanácsülés Szek­szárd erózióvédelmi és szőlő­rekonstrukciós beruházási prog­ramjáról, és a munkával kapcso­latos feladatokról. A szekszárdi dombvidék az ország egyik leg­jobban erodált hegyi területe. Gyakran előfordul, hogy egy óra alatt 30—35 milliméter csapadék hull, amely jelentős mennyiségű iszapot hord a város területére, s évente 4,5-t-5 millió forint kárt okoz. A program, amely megoldja a város védelmét és a terület ész­szerű kihasználását, több mint hatezer hold történelmi borvidék területére készült. A beruházási program keretében elkészült egy részletes térkép, amely a lejté­si szög és egyéb közgazdasági tényezők figyelembevételével tesz javaslatot a szőlőfelújítások és -telepítések végrehajtására. A tá­jékoztató ismertette a program megvalósítása érdekében tett in­tézkedéseket. és vázolta azokat a feladatokat, amelyeket a kö­zeljövőben kell megvalósítani. A tanácsülés ezután bejelenté­seket tárgyalt, majd közérdekű interpellációk hangzottak el. Napi öt vagon zakuszka A Paksi Konzervgyár ez évi programjában — pontosabban az első negyedévi termelési tervben, mivel minden bizonnyal az ősz­szel is gyártanalc majd zakuszkát — 410 vagon szerepel. Eddig mintegy 250 vagon zakuszka készült el. Ilyen nagy mennyiséget még egyik télen sem állítottak elő ebből az exporttermékből. Három műszakban folyik a termelés, naponta 40—45 ezer 5/4-es üveget töltenek meg zakuszkával. A kész terméket is folymatosan szállítják el a gyárból. Képünk az automata üvegzáró gépnél készült, ahol átlagosan két másodpercenként zárnak le egy üve­get és továbbítanak a sterilizálóba. jobb. Minden rákérdezés nélkül mondja, mert így érzi. Közben ráncos ujjaival matat a gyúgv- szeresdobozban, s rákezdi dicsér­ni a doktor bácsit, aki az ő egyetlen vigasza. A doktor bácsit — dr. Klapka Jánost — mindenki csak dicséri a faluban. Hatvanhét évét meg­hazudtoló élettempóban dolgozik. Sohasem vonakodik egyetlen hí­vásra sem. Azonnal indul, ha beteg várja. Pedig betege a sok idős ember között sok álcád. Helyben is, meg a környéken is elég. És idős a plébános, Kosztolányi József is. Ha gyónáshoz kére­tik, felölti a miseruháját, s csen­des. nyugodt léptekkel végigmegy a falun, ahhoz, aki hívatja. Az öregek még így adják meg az életnek a végtisztességet. Hittanra az iskola több mint száznegyven gyerekéből úgy ti­zen ha járnak. Azok is alsótago- zatosok. A plébános ezért nem átkozódik a fiatalokra. Megérti az idők szavát. S hol van az már, amikor még az a hír járta, hogy Nakon megjelent a Szűz­anya?! A falu papja fiatal korá­ban Istenhez szegődött. Változ­tatni a helyzeten? Most már? Nem is kívánhatja tőle senki sem. Olyan ez az idős ember, mint a falu bármely más idős la­kója. Egykedvűen éli ő is a falu életét. Szinte azt hinné az em­ber, annyi a közé a valláshoz, mint a politikához. Éppen úgy, mint a többieknek. Mint mond­juk Balogh Józsi bácsinak. — Igaz-e lelkem, — kérdezi — egyszeresek megindul a föld megnyílik, s bekebelez minket? Azt beszélik, megírta az újság, — Az újság? Az újság ilyent nem ír. Abban csak az állt, hogy Olaszországban, meg Görögor­szágban földrengés, volt. De nem itt nálunk... Itt nem. — Akkor rendben van. Már azt hittem. Tudja, nem nagyon nyitnak ránk ajtót most telente, Majd ha tavasz lesz, akkor már jobb, mert én is kimegyek az udvarra, az utcába, s aki csak erre jön, hát megáll egy szóra, akkor már mindenről tudok én is. Elkészült a csusza. A két öreg lelkendezve beszél a gyerekek' ről. Mind a négyről. Azért talán a legkisebb a kedvencük, az a közös gyerek. Mind a négyen szétszéledtek. Ki megnősült, ki meg feleségnek ment. Ök ketten a földjáradékból élnek, meg apó 260, s anyó 40 forintnyi nyugdf jából. Ennyit kapnak az állam­tól. A gyerekek? „Ö, hát nem tudnak segélyezni azok mi raj tunk. Meg nem is kell nekünk' — ennyi a válasz. Aztán kiderül, hogy a legkisebb az segít. Ö ve­szi meg Józsi bácsi gyógyszerét. Következik: CSOLLÁNYKOSZORŰT HORTHYNAK MÉRV ÉVA Az átalakult gazdaságirányítá- fe sí rendszer, a korábbinál is na- c gyobb szerepet bízott a kisipari szövetkezetekre. Népgazdasági helyüket, jelentőségüket az is mutatja, hogy a gazdasági élet­ben széles körben kibontakozó versenyben, mint egyenrangú, ta­pasztalt partnerekkel számolnak a szövetkezetekkel, az állami vál- i lalatok. Erdős Józsefet, a Kisipari t Szövetkezetek Országos Szövetsé- s gének elnökét azért kerestük fel í kérdéseinkkel, hogy tájékoztatást i kapjunk a szövetkezeteknél be- I következett változásokról, arról az egészséges átalakulásról, ame- t lyet a reform a szövetkezeti < szektorban is elindított. Hiszen . olyan új problémák kerültek és ) kerülnek napirendre, amelyek el- ) sősorban ugyan a kisipari szövet- | kezetek tagságát, s munkájukon j keresztül a lakosság széles rété- , geit, közvetlenül is érintik. — Erdős elvtárs véleménye sze- ‘ rint a gazdaságirányítás reíortnjá- ’ naE kapcsán, mely területeken tör- ] téntek a legfontosabb változások, . amelyek a kisipari szövetkezeteket hozzásegítik, hogy az állami vál- 1 1 álatokéhoz hasonló feltételek alap- ] ján gazdálkodhassanak? , — Mindenekelőtt a termékforgal- ! mazás új rendje, és a profilgazda- rendelet hatályon kívül helyezése : teszi az eddiginél kedvezőbbé a . kisipari szövetkezetek helyzetét és ' teremt gazdálkodásukban az álla­mi vállalatokéhoz hasonló feltéte­leket. A korábbi években a ktsz- ek csak nagykereskedelmi áron szerezhették be a tevékenységük­höz szükséges anyagokat, alkatré­szeket. Az új rendelkezések a szö­vetkezetek számára is lehetővé teszik a választást, azt, hogy az anyagbeszerzést — az előnyök mérlegelésével — a gyártó válla­lattól, a nagykereskedelemtől, vagy a kiskereskedelmi vállala­toktól eszközöljék. A keretgazdál­kodás megszűnése nagy köny- nyebbséget jelent a kisipari szö­vetkezetek számára, mert ezután a működésükhöz szükséges anyag- mennyiséget lényegében hasonló feltételek között szerezhetik be, mint az állami nagyvállalatok. — A profilgazda-rendszer meg­szűnése következtében a kisipari szövetkezetek tevékenységüket ki­terjeszthetik azokra a területekre is, ahol eddig az állami vállalatok monopol jogokat élveztek. Ha ter­melőberendezéseik, szakember­helyzetük ezt lehetővé teszi, és tevékenységük bővítése gazdasá­gos, nincs akadálya annak, hogy a szövetkezetek új területekre is ’ betörjenek. Ilyen lehetőségként J kínálkozik például a villamos háztartási gépek és elektroakusz- £ tikai készülékek garanciális javí- j fásának elvállalása, amely eddig a _ GELKA monopóliuma volt. 1 — Korábban sok szövetkezetnek nem volt lehetősége műszaki fej- r lesztési alapot képezni, ami ked- 1 vezőtlen hatást gyakorolt gyárt- '■ mányaik és technológiájuk szín- r vonalára. 1968. január 1-től a szö- z vetkezeti iparban is általánossá 4 válik a műszaki fejlesztésre for­l* dítható eszközök tartalékolása, n — A szövetkezetek beruházási 0 rendszere is hasonló lesz ezután ■ az állami vállalatoknál érvénye- n sülő módszerekhez. A ktsz-ek ed- ® dig sem részesültek költségvetési á juttatásból. Beruházásaikra az n OKISZ-nál képzett Hosszúlejáratú 9 Kölcsönalapból kaphattak tíz-ti- !_ zenöt éves törlesztéssel, egy száza- n lékos kamatra hitelt. A jövőben i- a szövetkezetek beruházásaikat az j- amortizációt is magukba foglaló saját fejlesztési alapjaikból, vagy •t. bankhitelekből valósíthatják meg. Pénzt tehát az eddiginél szigorúbb feltételek alapján kaphatnak, vi­szont a népgazdaságilag hatékony, jövedelmező befektetésekhez a Verseny — egyenlő feltételekkel Interjú Erdős Józseffel, az OKISZ elnökével V -------­-- -------y k orábbinál lényegesen nagyobb c összeget is igénybe vehetnek. s r — Milyen ágazatokban várható erőteljesebb verseny az állami vál­lalatok és a ktsz-ek között, s fel- * készültek-e kellően a szövetkeze­tek? s í — A verseny éleződésére mind 2 az árutermelő, mind a szolgáltató - ágazatokban számítani lehet, első- í sorban azokon a területeken, ahol 1 az állami és szövetkelteti ipar azo- f nos jellegű terméket gyárt, illetve É hasonló szolgáltatásokat nyújt. s — Megfigyelésünk szerint erő­teljesebb versengés várható a sző- 1 vetkezeti, és állami szektor kö- * zött a textilkonfekció, a kötő- és 1 bőrruházati ipar területén. Ezek- 1 ben az ágazatokban nagyon sok j termék előállítása párhuzamosan ‘ folyik, és részben a műszaki el- | maradottság, részben a munka- : szervezés és munkaintenzitás ala- 1 csonyabb színvonala miatt, a sző- ' vetkezetek jelentős része az ál- j lami iparnál magasabb költséggel , termel. A szövetkezetek helyzeté- ^ nek ismeretében azt mondhatom. ' hogy az említett területeken, kü- , lönösen a tömegáruk tekintetében, a szövetkezetek — kevés kivétel­től eltekintve — az ár szempont­jából gyengébb félnek bizonyul­hatnak az állami partnereknél. Legkézenfekvőbb megoldásnak — a gazdálkodás általános javítá­sa mellett — leginkább az látszik, ha mindenekelőtt a választékot szélesítik. Ha olyan igényeket ku­tatnak fel, és teremtenek maguk is, amelyeket csak ők tudnak ki­elégíteni. Ehhez nélkülözhetetlen egyebek közt az, hogy a szövetke­zetek jól ismerjék az ország egyes tájain meghonosodott sajátos fo­gyasztói szokásokat, amelyeket a nagyipar — éppen méretei miatt -- aligha vehet figyelembe. Á szövetkezeti építőipar is szélesedő versennyel számolhat, különösen a családi házak ki­vitelezésében. rtt jelentős lehet a konkurrencia rnagánkisiparó- sokkal, és egyre nagyobb mér­tékben a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek építőrészlegeivel, szervezeteivel. A szolgáltatások vonalán a háztartási gépek, rá­diók, televíziók és egyéb elektro­akusztikai cikkek javítása tekin­tetében, a méretes ruházatban és főként a városokban, a fod­rászszakmában erősödik majd a vetélkedés a munkáért, a ren­delésekért. Vannak szakmák, ahol a piaci helyzetet tekintve, egyelőre még indokolt az opti­mizmus. Ilyen például a bútor­ipar. vagy a műszeripar. Ámde itt sem szabad megfeledkezni arról, hogy a szövetkezetek ru­galmasságát és jövedelmező gaz­dálkodásban való érdekeltségét illető monopóliumnak egyszer, s mindenkorra vége. Ma már az állami vállalatoknak is hasonló mozgékonyságra van lehetősé­gük — és érdekeltek is. hogy éljenek ezzel. — A kisipari szövetkezetek már a múlt esztendőben, élve a közvetlen kapcsolatok létrehozá­sának jogával, erőteljes piac- felmérésbe kezdtek, sorra fel­keresték a kiskereskedelmi vál­lalatokat, a nagyfogyasztókat, igényeket gyűjtöttek, ajánlatokat tettek. A felkészülésbe „be­szállt” az OKISZ is, azzal, hogy irányelveket dolgozott ki, szö­vetkezeti társulások, egyesülé­sek létrehozására. Nem kétséges ugyanis, hogy az anyagbeszer­zésben, kooperáció létesítésében, valamint az értékesítésben — azonos termék esetén —, egy nagyvállalatnak eleve előnyö­sebb a helyzete, mint egy kis, vagy közepes szövetkezetnek. Ám, ha bizonyos anyagok beszerzé­sét, vagy termékek értékesítését több tucat szövetkezet közösen végzi, akkor ebből a szempont­ból ők is élvezhetik a nagy­vállalatok előnyeit. Az említett ) céllal a múlt év végéig országo­san 600 kisipari szövetkezet tö­mörült 40 társulásba. j — Nagyon fontosnak, jeden­* tősnek mondható az a segítség, amelyet a kormányzat biztosít a ktsz-ek számára. A szövetke­I zctek tekintélyes része ugyanis 5 — saját hibáján kívül —, lénye- . gesen kedvezőtlenebb körülmé- 1 nyék között dolgozik, mint az . állami ipar. Termelési költségeik e érthetően magasabbak, ezt — a szabadáras, termékek kivételével _ — nem háríthatják át a fogyasz- _ tokra, vagy a felhasználókra. . Azért, hogy az ilyen szövetkeze- s tek gazdálkodása ne váljon vesz- _ teségessé, azokra a magas költ- t séggel előállított termékekre, n amelyekre a népgazdaság igényt tart, az idén helyiipari árkiegé­szítést folyósítanak; ez a táinc­* gatási forma ideiglenes, az át­meneti időszak nehézségeinek le­gyűrését hivatott segíteni, és az ,7 így lélegzethez jutó kisipari szö- vet.kezéteknek gyorsan meg kell ter.niök a szükséges intézkedése- '• két, hogy a türelmi idő múltán ~ saját lábukra állhassanak. 1- — A reform küvetkeifében bo­gyan . módosult az OKISZ, vala­mint a szakmai szövetségek szere- “ pe, hatásköre, várható-e a jövőben 1. érdekképviseleti tevékenységük erő­it södése? j — A kormány még a múltév- ,7 beír határozatot hozott az orszá- gos szövetség, valamint a terű­je leti és szakmai szövetségek fel- l_ adatairól, tevékenységükről. E határozat, összhangban a nép- gazdaság más területein végre- , hajtott változtatásokkal —, 1968 január 1-ével megszüntette az ~ OKISZ és a tagszövetségek irá- .. nyitó jogkörét. Ennek megfele- u lően a jövőben nem állapítha­tunk meg a kisipari szövetke- ^ zetek számára tervszirmokat, nem foglalkozunk hitelnyújtás­ét sál, keretgazdálkodással, anyag- i- kiutalással. Viszont a jogszabá- j' lyokban meghatározott körben ,j továbbra is felügyeletet gyako- ,k rólunk a ktsz-ek felett, ellen- 1- őrizzük gazdasági és mozgalmi jj" tevékenységüket, ellátjuk érdek- képviseletüket "7 — Jogkörünk megváltozása, aa operatív gazdaságirányító tevé­lj, kenységünk megszűnése erre le- e, hetftséget is ad. A kormányhatá- rozat feljogosítja szövetségünket, hogy az átfogó döntések, tervek. ni közgazdasági szabályzók kidolgo- ü- zásakor — a népgazdaság érde- z~ kei ve 1 ötezha n gban — ét'vén vés ít- s sük a szövetkezetek gazdasági az érdekeit, képviseljük őket a mű­ló ködösüket érintő feltételek, in- é- tézkedések, jogszabályok kidol- gozásánál. — Munkánk jelentős részét a a jövőben a szövetkezeti gazdál- ;á" kodást érintő közgazdasági elem- fj" zós, a gazdasági folyamatok fi- jj. gyelése, tanulmányozása, infor- at, mációk gyűjtése, szelektálása. at továbbítása, a szövetkezetek szá- mára javaslatok kidolgozása te- szí. Közreműködünk a szövet­lé- kezetek belső életének, demokra- [es tikus önkormányzatának fejlesz- tésében. A közeljövő jelentős "_J feladata lesz számunkra, hogy az gy utóbbi években bekövetkezett rö- változásokat, mindenekelőtt az is- új gazdaságirányítás teremtette ^ helyzetet, követelményeket figye­lt lembe r*éve. kidolgozzuk elkép- en zeléeeinket. a kisipari szövetke­rt- zetek alapszabályának módceftó- ry. sára. Cy. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom