Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-25 / 47. szám
S968. február 2s. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Vállalati nyereség és kockázatvállalás a törvényesség oldaláról Dr. Szilcz Ákos megyei főügyész nyilatkozata Az új gazdasági mechanizmus sok szemszögből megközelíthető. Ezúttal a jogi vonatkozások közül szeretnénk megvilágítani néhány dolgot Ezért felkerestük dr. Szilcz Ákos megyei főügyészt, és választ kértünk tőle több kérdésre. — Vegyük előszűr a vállalatok közötti szerződéses termelési és forgalmi kapcsolatokat. Néha megtörténik, hogy egyik vállalat a másik rovására próbál nyereséghez jutni. Milyen törvényes rendelkezések szabnak ennek határt? — A vállalati önállóság jelentős megnövekedése szükségszerűen feltételezi, hogy a vállalatok termelési és forgalmi kapcsolataikat is egyre önállóbban alakítsák ki, s ag erre vonatkozó szerződések feltételeit nem központilag kiadott séma, hanem a szabad egyezkedés alapján állapítsák meg. Előfordulhat, hogy egyes vállalatok a másik fél számára aránytalan megterhelést, ezzel szemben saját maguknak meg nem érdemelt nyereséget jelentő kötelezettséget igyekeznek elfogadtatni. Ezért mind gazdasági, mind pedig jogi vonatkozásban nagyon fontos kérdés a méltányos haszon fogalmának meghatározása. Közismert, hogy a termelés körében, az ipari és kereskedelmi szolgáltatások többségénél, a méltányos hasznot hatósági előírások százalékosan tartalmazzák, tehát a tisztességtelen vállalati törekvéseknek már ez a hatósági intézkedés is gátat vet Uj termékek előállításakor a nagy- és kisiparban, de a kereskedelemben is előfordulhat, hogy szabályozás hiányában a méltányosnál magasabb haszon kikötésére törekszenek. E kérdés az új mechanizmusban elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai és csak másodsorban jogi kérdés. A méltányos vagy a tisztességes haszon túllépése — hatósági ár- vagy haszonkulcs hiányában — minden esetben egyedileg vizsgálandó, mert minden esetre egyaránt érvényes sémát felállítani nem lehet. A jogász tehát minden esetben egyedileg bírálja el — az összes gazdasági és piaci tényezők figyelembevételével —. hogy az adott törekvés a méltányos hasznot meghaladó, tehát tisztességtelen-e. A gyakorlatban — véleményem szerint — a jogi következményeket legtöbbször amúgy is megelőzik a gazdaságiak, ritka eset tehát az, amikor a szerződések megkötése körüli ügyeskedéssel meg nem érdemelt nyereséghez lehet jutni. — Ehhez kapcsolódva említettéin meg azt az esetet, amikor az egyik vállalat ajánlatot tett a másiknak az elmúlt év végén, és az évek óta rendszeresen végzett munkáért most új árat akart felszámolni. Az új ér a réginek a háromszorosa lett volna. Az ajánlatot tevő vállalat hosszas vita után elengedte az eredetileg kért összeg Jelentős részét. Kétségtelen, hogy az ajánlatot tevő vállalat be akarta csapni a másikat, hiszen különben nem elégedett volna meg az alacsonyabb összeggel, amely még mindig nyereséget jelent számára. Az eredeti javaslat tehát méltánytalan, így tisztességtelen nyereséget kívánt elérni. — Ez az eset előfordulhat, de •— folytatva az előbbi gondolatot — hangsúlyozni kell, hogy az Új gazdasági mechanizmus jelenségei elsősorban gazdasági és gazdaságpolitikai vooatkozásúak, a jogi megítélés csak ezt követheti. Ha egy vállalat vagy más gazdálkodó egység — kihasználva az árszabályozás vagy a ha- szankulcs-megállapítás hézagait, a piaci és konjunkturális lehetőségeket — méltánytalan haszonra, nyereségre törekszik, ez ellen elsősorban a partnerként jelentkező vállalatoknak, gazdasági szakembereknek kell fellépni. De van lehetőség árhatósági intézkedésre, végül, de csak harmadsorban. jogi felelősségre vonásra, a hanté tő következmények alkalmazására. A gazdasági vezetőknek meg kell tanulni az eddigi igazgatási jellegű intézkedések helyett a jó gazda gondosságát elérő tulajdonosi szintű intézkedéseket és a rájuk bízott társadalmi tulajdon fokozottabb védelmének, kezelésének és gyarapításának módját. Az a vállalati igazgató, főkönyvelő vagy főmérnök, aki ezzel a szemlélettel végzi munkáját, minden nehézség nélkül felismerheti és megakadályozhatja a méltánytalan haszonszerzésre irányuló ügyeskedést. — Az tény, hogy a népgazdaság különböző területein fennálló monopol helyzet is előidézhet olyan szerződéses kapcsolatokat, amelyben az egymással szembenálló kötelezettségek aránytalanok. Szocialista polgári jogunk, de büntetőjogunk is elég hatékony és a gyakorlatban már eddig is jól bevált rendelkezései ilyen esetekben is segítik a tisztességtelen törekvések meggátlá- sát, az azokért felelős személyek felelősségre vonását. Idézném a Polgári Törvénykönyv 200. §ának rendelkezését, mely semmissé nyilvánítja a szerződést akkor ........ha nyilvánvalóan a d olgozó nép érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik.” — A PTK. 201. §. kimondja: „Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között ... nagy az érték- különbség. a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja”. — A Polgári Törvénykönyv 202. §-a az uzsorás szerződést semmissé nyilvánítja, és különböző hátrányos következményeket állapít meg az uzsorára törekvővel szemben. De jól bevált rendelkezések védik a gazdasági élet tisztaságát a büntetőjog területén is, hiszen büntetendő cselekmény a gazdasági vesztegetés, az üzérkedés, az árdrágítás, a vásárlók megkárosítása, a vám- és devizarendelkezések megszegése, de még az ipari termékek minőségének hamis tenuis. — Tehát a gazdasági és árhatósági lehetőségek, egyéb hatósági intézkedések mellett a polgári bíróság, de a gazdasági döntőbizottság és nem utolsó sorban a bűnüldöző szervek is foglalkozhatnak a méltánytalan, jogtalan, az uzsorás törekvésekkel. Tehát többoldalú biztosíték is van arra, hogy a gazdálkodó szervek egymás érdekeit figyelembe vegyék. — Az egyik kereskedelmi szerv képviselői a minap azt bizonygatták, hogy őket a nagykereskedelem sarokba szorította. Választás elé kerültek: vagy emelik a fogyasztói árakat. vagy ráfizetnek annak a cikknek a kereskedelmi forgalmára. — Utalva az előbb elmondottakra, ez is elsősorban gazdasági probléma. Az adott terület, a nagykereskedelem és kiskereskedelmi vállalat közű tényleges helyzet alapján ítélhető csak meg. A jogi intézkedéseket itt is szinte szükségszerűen meg kell, hogy előzze a gazdasági, esetleg hatósági beavatkozás. Nem volna helyes ezek helyett egyenesen a büntetőjogi felelősségre vonást alkalmazni. Természetesen ennek a lehetősége sem kizárt. — Az árak hármas rendszerében m szabad árak elvileg lehetővé teszik egyes cikkek árának emelését. Van-e ez ellen valamilyen jogi rendelkezés? — A gazdasági önállóság és a piaci törvényszerűségek nagyobb érvényesülési lehetősége szükség- szerűvé teszi, hogy egyes árucikkek árát ne hatósági árszabályozás, hanem közvetlenül a piaci keresleti-kínálati törvény- szerűségek alakítsák ki. A szabad árak alakulása tehát elsődlegese« ugyancsak gazdaságpolitikai kérdés. Természetesen itt is érvényesül a méltányos hasznot meghaladó ellenszolgáltatás tilalma, az uzsorás ár tilalma. Egyes árak emelkedésének azonban nagyon sok oka lehet Ezek részben a termelés, előállítás közben keletkezhetnek, mint a nyersanyagbeszerzés körülményei, új gyártási módozatok, új adórendelkezések. De lehet oka az áremelkedésnek, vagy általában az árváltozásnak a forgalmazási lehetőségek megváltozása stb. A közgazdasági megítélés feltétlenül megelőzi a jogi következmiények alkalmazását. — A nagyobb vállalati önállóság megnövelte a kockázatvállalás jelentőségét. Minden új vállalkozás kockázattal Jár, az újra való törekvés nélkül pedig nincs fejlődés. A gazdasági vezetők többségében felmerül a kérdés: merjen-e újra törekedni, nagyobb kockázatot vállalni és ezzel együtt a nagyobb felelősségnek, esetleg még börtönnek Is kitenni magát? Ez a bizonytalankodás esetleg Konzervativizmushoz vezethet. Ml erről a vélemény, hogy alakul a kockázatvállalásért való reális felelősség? — Természetszerűen, a kockázatvállalásért való felelősségre vonást csak a körültekintő és az adott gazdasági cél elérésének minden reális lehetőségét számbavevő és minden feltételt biztosító intézkedés zárja ki. A felelőtlen, hanyag, a következményeket semmibe vevő kezdeményezés a keletkezett kárral és a felelősség nagyságával arányban álló következményeket von maga után. A következmény lehet egyszerű kártérítés, illetmény- csökkentés, nyereség-, vagy prémiumelvonás, visszatérítés. Lehet, hogy a felelőtlen kezdeményező munkaviszonya is megszűnik. Mindenesetre a bűnvádi felelősséget csak az arra érdemes esetekben vethetjük fel. Az észszerű, gazdaságilag indokolt kockázatvállalásból eredő hátrányok a gazdasági élet területére tartoznak. a vállalatok eredményességét befolyásolják. Azt, hogy milyen felelősségre vonásra van szükség, egyedileg, az eset összes körülményei alapján lehet elbírálni, semmi esetre sem egy-egy ténykedést kiragadva. — Térjünk át egy másik témakörre. Hogyan alakul a jogászok helyzete és szerepe az új körülmények között? — A gazdasági önállóság idején a vállalati jogásznak együtt kell dolgozni a vállalati vezetőkkel, ismernie kell a vállalat gazdasági körülményeit és tájékoztatást kell adni a gazdasági intézkedések jogi vonatkozásairól, összefüggéseiről ég a lehetséges jogi következményekről. A vállalati jogász a saját területén a törvényesség őrének feladatait köteles betölteni. Tevékenységével szolgálnia kell a vállalati érdeket, de csak a közösségi. népgazdasági érdeken belül, azzal ellentétben sohasem. A jogi ügyek intézésén és a bíróságok és hatóságok előtti képviseleten túl — szinte közvetlen módon, alkotóiag — tevékenykedhet a vállalat érdekében. — Szilcz elvtársnak, mint gyakorló jogásznak, mi a véleménye a megjelent jogszabályokról? — Az eddig megjelent, meglehetősen nagy számú, jogszabály minden olyan lényeges kérdést rendezett, amely az új gazdasági mechanizmus beindulásához szükséges volt. A jogszabályok gyakorlati érvényesüléséről még elegendő tapasztalat nincs, legfeljebb annyi, hogy a beindulás általában zökkenőmentesen történt. Majd a további gyakorlat dönti el, kell-e a megjelent rendelkezéseket módosítani, vagy kiegészíteni — fejezte be nyilatkozatát dr. Szilcz Ákos megyei főügyész. BODA FERENC Pillanatok alatt telik meg vidámsággal a szépen berendezett •szoba, Szupricsék otthona. Munkatársukat, Erzsit, férjét, a szövődé művezetőjét és a család legifjabb tagját, az egyhónapos Ferikét jöttek el meglátogatni a Tolnai Selyemgyár Kállai Éva szocialista brigádjának tagjai. Szokás szerint, egy feldíszített tortával és természetesen jókívánságokkal kedveskednek a kismamának. Félórával ezelőtt még brigádmegbeszélést tartottak. Annak mintegy „utolsó napirendi pontjaként” került sor erre a látogatásra. Ott ismerkedtem meg ezekkel a jókedvű, csinos fiatal- asszonyokkal, lányokkal. És a brigád történetével, szokásaival Látogatóban a brigád Tizenhatan vannak. Közülük tizennégyen dolgoznak, ketten pedig otthon vannak, szülési szabadságon. Az idén már ez a második kismama-látogatás, január elején — ugyancsak a brigádmegbeszélés után — a volt bri- gádvezetőt keresték fel. Különben ez az arány — két kismama otthon — nagyjából állandó. Ha visszajön vataki dolgozni, elmegy helyette más. Az ajándék átadása a brigád vezető — Vígh Ilona feladata. Nemrég választották meg, amikor Beczéné szülési szabadságra ment. Beczéné még mint Straubinger Mária lett brigádvezető, ő Papp Józsefnét váltotta fel. Pappnét Kirchner Gertrúdnak hívták, amikor megválasztották brigádvezetőnek. Tehát: mindig lányt választ meg vezetőnek a brigád, az illető pedig, ha asszony lett és jön a kisbaba, leköszön a brigád vezetői tisztségről. Átadja helyét az erre legalkalmasabb lánynak. A brigád két alkalommal ajándékoz:» meg tagjait. Esküvőkor és szülés után. Rendszerint esküvőre vesznek gyerekholmit — vásároltak már csecsemőmérleget és legutóbb játékmackót —, hiszen majd úgyis szükség lesz rá, szülés után pedig torta dukál. Hiába próbálom megtudakolni, ki kap legközelebb ajándékot. Azt mondják, nem tudja azt senki. És ha tudja is. majd bejelenti, ha itt lesz az ideje. W JEGYZET Nagy az érdeklődés A kígyóember és más mutatványosok műsorát bizonyára többen megnézik majd Bonyhá- don, mint a növényvédelmi kiállítást. Egyidőben hirdetik a kettőt. Érdekes, hogy a növény- védelem is nagyon sok embert érdekel. Három nap alatt 938 látogatója volt a kiállításnak. A környékről is elég sokan jöttek és 21-én az úgynevezett kerekasz- táb-beszélgetésen is részt vettek a vidékiek. Kurdi György gyümölcskertész, a bonyhádi fmsz agronómusa azt mondja, különösen Győréből, Nagymányokról és Váraljáról keresték fel a kiállítást, A harmadik téma, illetve rendezvény, amit ezekben a napokban Bonyhádon kínáltak különböző plakátolcon: előadás az őszibarack-termesztésről. Az előadó, dr. Szentiványi Péter, a Kertészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa kérdésekre válaszolt és más gyümölcsfélék termesztési módszeréről is'beszélt. Az egyik érdeklődő, Rózsási Jenőné olyan otthonosan mozog ebben a témában, mint egy gyakorló kertész. Tíz évvel ezelőtt még tenyérnyi kertjük sem volt. A férje autóbusz-vezető, ő háziasszony. Vettek egy telket és a házépítéssel egyidőben elkezdték a háztáji gyümölcsös kialakítását. Ma már ott tart Rózsási Jenöné, hogy egy tudományos kutatónak olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre a legújabb eredmények birtokában lehet csak válaszolni. Azt mondja Rózsásiné, náluk csaknem minden gyümölcs- féle megtalálható abban a kis kertben. De nem ő az egyetlen aktív kertészkedő Bonyhádon. Hírt is adtunk róla, hogy kertszövetkezetei alakítottak a ci- kói meredek domboldalakon. Szekszárd is létre akar hozni hasonlót, szőlőtelepítés céljából. Lép ten-nyomon tapasztalható, milyen nagy az érdeklődés a különböző mezőgazdasági szakismeretek iránt. A szekszárdi Babits Mihály könyvesboltban húszasával vásárolják a drága szőlészeti szakkönyveket. Hasonló a helyzet a baromfitenyésztésről és a gombatermesztésről írt szakkönyvekkel. A háztáji gazdaságok szerepe csak ezután fog megnőni igazán. Egyszerűen azzal, hogy a korszerű módszereket, amiket a nagyüzem terjesztett el Magyarországon, lassanként átveszik. Ez természetesen nemcsak anyagi gyarapodást jelent, hanem nagyobb képzettséget, általános kíjlturálódást is. G. J. ALUFÓLIA 10 méteres tekercsekben minden papírboltban és papírárut értékesítő boltban kapható. Forgalomba hozza: a PIÉRT. (294)
