Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-02 / 27. szám

1968. február 2. TOLNA MEG VEI NfilMDjSAG 3 A párt-vb megtárgyalta... Észrevételek, javaslatok a pártmunka javítására A tankönyvesére befejeztével összegezik mindenütt a párttag­sággal történt beszélgetések ta­pasztalatait. Az MSZMP. Szek­szárdi Járási Bizottságán vb-ülé- seh vették elemzés alá a párt­munka szinte valamennyi részle­tét felölelő véleményeket. A végrehajtó bizottsági ülésen Vaszkó Lajos osztályvezető ter­jesztette elő a gondos munkával készült, a vitára alapot adó je­lentést. A vb elnöki tisztét Tóth József, a járási pártbizottság megbízott első titkára látta el. Mind a beszámolóban, mind a vitában hangsúlyozták, hogy a párttagsággal történt beszélgetés erőteljesen szolgálja a helyi ve­zetés és a járási pártbizottság irányító munkájának tökéletesí­tését. Érvényes e kettős hatás a politika alakításával összefüggő munkamódszerek javítására is. Tevékeny a párttagság A szekszárdi járásban a párt­tagság túlnyomó többségének ál­landó pártmegbízatása van. Si­kerrel politizálnak a kommunis­ták az élet különböző területein. Kiemelkedik e téren a Tolnai Se- lyemfanó, a bátaszéki pedagó­gusok, a szálkai Fejlődés Tsz, a Várdombi Gépjavító Állomás és még jó néhány pártszervezet, ahol minden párttag konkrét megbízatásnak tesz eleget. Még mindig lehet és kell javítani a helyzeten a bátaszéki, az alsó- nánai, a bogyiszlói tsz és a báta­széki frász pártszervezetében, ahol a tagság felének van csak konkrét, állandó feladata. Egységesen állást foglaltak a vb-ülésen, hogy változtatni kell a helyenkénti egyéni túlterhelé­sen. Elvi állásfoglalásuk szerint, törekszenek arra, hogy két-három tisztségnél többel sehol ne ter­heljenek senkit. Élénk vita ala­kult ki az úgynevezett testhez­álló pártmegbízatások és a vá­logatás elkerülésének kérdésé­ben. Végül azzal zártáik le, hogy minden párttag kapjon feladatot bizonyos időn belül, jussanak túl a taggyűléseken joggal szó­vá tett gyengeségeken. Törődjenek mindenütt a meg­bízatások teljesítésével. Ennek fóruma lehet a pártcsoport-érte- kezlet, a vezetőségi és taggyűlés. „Nevelő iskola a pártmegbízatá­sok rendszere, mert a politikai munka és az ideológiai képzés során fejlődnek a kommunisták.” Szóba került a vb-ülésen a párt­megbízatás fogalmának félreér­tése is. Vannak olyan pártszer­vezeteik, ahol valójában senki nines pártmunka nélkül, mégsem biztos, hogy ha kérdik, pártmeg­bízatásnak tartja mindenki a tö- megszarvezeti munkát. Erősítik a párt vezető szerepét Talán a párt vezető szerepé­nek kérdése volt járásszer te a legvitatottabb. Ahol magasabb szintre emelkedett a pártmunka, ott javításáért, ahol pedig ennek gátjai vannak, azok helyi elhá­rításáért emeltek szót a pártta­gok. Utóbbi miatt két helyen — a Tolnai Építőipari Ktsz-ben és az Alsótengelici Kísérleti Gazda­ságban — szigorú észrevételeket tettek és a felsőbb pártszerv segítségét kérték, egyénileg és taggyűlésen is. A Tolnai Építő­ipari Ktsz-ben szóvá tették, hogy náluk nem nézik jó szem­mel a gazdasági vezetők, ha be­lép a pártba a pártonkívüli. (A járási vb állást foglalt, hogy kü­lön foglalkozni fognak a hely­színén az észrevételekkel.) „Legyen természetes és ne tűn­jön fel a párttagok politizálása és élénk tevékenysége” — így fogalmazta meg a Fácánkerti Nö­vényvédő Állomáson az egészsé­ges légkör fontosságát egyik kommunista. Komolyan, nagy felelősséggel foglalkozott a párttagság a po­litikai munka helyi javításával. Sok példát lehet hozni erre. Ért­hető, hogy vitatkoztak saját hi­báikon. Kistormásán, az őcsényl tsz-ben és másutt élénken bí­rálták a pártvezetőséget, mert nem elég következetesek a párt- határozatok megvalósításának el­lenőrzése és a felelősségre vonás terén. Több helyen a taggyűlések jobb előkészítésére, a gondosab- , ban készítendő ás tartalmasabb beszámolókra tettek konkrét ja­vaslatokat. Megállapította a szekszárdi já­rási párt-vb, hogy a járás párt­tagsága munkáját adta és segítő javaslatokat tett az elmúlt hóna­pokban. A tagkönyvcserét meg­előző beszélgetéseken elhangzott sokféle helyes javaslat — tömeg­szervezetekben végzett politikai munka, tagfelvétel, a KISZ-fia- talokkal, az öregebb párttagok­kal való rendszeresebb törődés — újabb forrásává válhat a párt­munka élénkítésének és javításá­nak. Ezzel a tanácskozással nem zárták le a járási pártbizottságon a javaslatok sorsát. Döntésük szerint titkári értekezleten is­mertetik a felmérés tapasztala­tait. Ezt követően alapszervezeti vezetőségi és taggyűlésen fogják a járásban tárgyalni a politikai és gazdasági természetű javasla­tok, észrevételek helyi megvaló­sítását. Igényesen, előremutatóan, a maga sokoldalúságának megfele­lően foglalkoztak a párttagság ja­vaslataival a szekszárdi járási párt vb-ülésen. A járás megbízott első titkára, Tóth József zársza­vában a következőket mondotta: „A párt politikája mellett kiálló, éretten politizáló párttagságunk hangulatára, véleményére, hang­jára állandóan figyelnünk kell.” SOMI BENJÁMINNÁ Hol 9 mennyi a tagok átlagrészesedése? A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya gyűjti a zárszámadások fontosabb adatait. Ennek alapján közöljük, hogy tsz-énként hol, mennjd a tagok átlagrészesedése. A beérke­zés sorrendjében, két részletben hozzuk nyilvánosságra az egy tagra jutó tervezett és tényleges átlagrészesedést Közöljük még olvasóinkkal, hogy ehhez kapcsolódik dr. Braun Mihály osztály­vezető-helyettes nyilatkozata, amely a Tolna megyei Népújság va­sárnapi ázámábah jelenik meg. Tsz helye, megnevezése: Egy tagra jutó átlag részesedés -. Terv Ft Tény Ft 1. Bonyhádvaraid Aranykalász 21 151 25 454 2. Kalaznó Petőfi 21 272 23 681 3. Mőcsény Mező Imre 17 450 7141 4. Váralja Alkotmány 11 094 7366 5. Ujircg Béke 18 567 19 700 6. Ka ka s d Egyetértés Vörös Csillag 16 180 19 784 7. Kocsola 20 141 23 250 8. DŐbrököz Zöldmező 19 658 23 675 9. Kurd Uj Élet 13 976 16 079 10. Szakcs Uj Élet 20 306 24 858 11. Cikó Uj Élet 9987 9727 12. Kisdorog Március 15 16 009 19 203 13. Závod Megértés 14 895 15 910 14. Decs Uj Korszak 8000 7601 15. Mözs Uj Élet 22 456 23 557 16. Dombóvár Alkotmány 20 813 25 071 17. Dalmand Béke 21 394 27 557 18. Mucbí Egyetértés 15 828 15 821 19. Miszla Búzakalász 8000 9667 20. Sárszentlőrine Petőfi 17 605 18 057 21. Dunakömlőd Szabadság 27 704 32 377 22. Dunaföldvár Alkotmány 18 282 19 552 23. Alsónána Béke 7860 7614 24. Szálka Fejlődés 9997 11 242 25. Aparhant Búzavirág 11 964 17 460 26. Majos Aranykalász 19 506 23 68C 27. Mórágy Rákóczi 10 000 15 469 28. Tévéi Kossuth 14 040 19 422 29. Zomba Egyesült Erővel 17 810 24 116 30. Belecska Szabadság 19 950 18 400 31. Diósberény Rákóczi 17 009 14 350 32. KeszŐhidegkút Uj Élet 21 862 15 211 33. Koppányszántó Március 15 9100 8838 34. Nagykónyi Haladás 19 405 17 462 35. Nagyszékely Egyetértés 18 709 16 075 36. Ozora Egyetértés Vörösmarty 10 749 12 164 37 Pincehely 15 415 16 876 Regöly Népakarat 13 005 15 821 39. Szakály Kaposvölgye 12 370 15 100 40. Szárazd Büzakalász 10 OOO 9240 41. Tolnanémedi Kossuth 15 052 7650 42. Udvari Béke 13 871 15 692 43. Varsád Dózsa 15 066 20 981 44. Kisszékely Április 4 10 045 13 433 45. Nagyszokoly Béke 16 775 20 070 46. Értény Büzakalász 25 154 18 559 47. Nagykónyi Harcos Ut 23 031 20 000 48. Párt Béke 18 212 15 100 49. Tamási Széchenyi 20 507 20 000 50. Tamási Uj Élet 20 000 17 578 51. Tamási Vörös Szikra 16 792 19 040 52. Decs Alkotmány 15 196 18 066 53. Decs Uj Élet <■ 15 185 15 840 54. Tengelic Uj Élet 27 260 27 351 55. Bonyhód Petőfi 24 803 25 778 56. Murga Előre 11 818 15 310 57. Nagymányok Jószerencsét 14 729 15 859 58. Nagyvejke Május 1 15 208 16 397 59. Németkér Haladás 16 804 18 412 60. Blkács Béke 17 797 18 174 (A felsorolás nem jelent rangsorolást. Az elt)érő adottságok miatt szándékosan tekintettünk el attól, hogy kizárólag az egy dolgozó tagra jutó átlagrészesedés alapján rangsoroljuk a termelő- szövetkezeteket. Szándékunk annyi csupán, hogy a Tolna megyei szövetkezeti gazdák átfogó képet kapjanak tsz-enként, a tagok közösből származó átlagjövedelméről. Helyenként előfordul, hogy a számokat néhány forinttal fel, vagy le kerekítették). Előtérben a minőség Megkezdődtek az első negyedéves termelési tanácskozások A mezőgazdasági könyvhónap rendezvényei megyénkben A Tolnai Selyemgyár szövödé- jénefc „B” műszakjában dolgozó három brigád — mintegy hat­van dolgoeő — termelési tanács­kozásán a legtöbb szó a minőség­ről esett. Nem véletlenül. A be­számolóban ugyanis elhangzott egy rövid, de igen sokat mondó bejelentés, miszerint: „Vállalati szinten egyetlen tized százalé­kos minőségromlás 450 ezer fo­rintos veszteséget jelent, s ezt nekünk a saját zsebünkből kell kifizetni. Túlteljesítés esetében természetesen ugyanilyen összegű nyereséggel számolhatunk.” A „B” műszak brigádjai az elmúlt évben mennyiségi vál­lalásukat teljesítették. A mi­nőségi vállalását azonban csak egy brigád teljesítette. A másik két brigád ezáltal elesett a kitüntető szocialista cím elnyerésétől. Az új gazdaságirányítási rend­szer első hónapjának eredményei biztatóak. A brigádok mennyisé­gileg és minőségileg egyaránt jól kezdték az évet. Bár még nem ismeretesek az 1968. évi tervek a szocialista brigádok már meg­tették versenyvállalásai kát, ame­lyekben elsősorban a minőség javítását tűzték ki célul. A beszámoló és a felszólalások egyaránt arról tanúskodtak, hogy a minőség javításának feltételei adottak, bár a „B” műszakban zömmel fiatal szakmunkások dolgoznak, akiknek egy-két éves gyakorlata még nem egy esetben lceVés a mennyiségi és a minősé­gi terv teljesítéséhez. Példa erre az egyik brigád esete. Olyan ma­gas minőségi százalékot vállaltak, mint az öit-tíz éves szakmai gya­korlattal rendelkező brigád. Ilyen előzmények után szinte termé­szetes, hogy nem tudták teljesí­teni amit. vállaltok. Azonban az is biztos, és ez a termelési ta­nácskozáson is elhangzott, hogy a fiatal szakmunkásoknak foko­zottabb figyelemmel kell dolgoz­niuk. „Jól szőni, csak nagy figye­lemmel lehet” — tartja a szak­ma törvénye. S ezt a fiatalok ma még elég kévésén tartják szem előtt mindennapi munkájuk so­rán. Pedig most, amikor a szövő­dében egyre inkább tért hódít az üvegszövés, minden eddiginél nagyobb szükség van a figyelemre. A közelmúltban például az egyik fiatal szövőnő figyelmetlenül be­indította a javítás alatt álló gé­pét. Szerencsére személyi sérü­lés nem történt. A figyelmetlen­ség azonban közel kétnapi kere­setébe került a szövőnőnek, mi­vel a gép egyik alkatrésze eltö­rött. A minőség javítása érdekében a vállalat kollektív szerződésben rögzítette, hogy a jövőben a ta­nulókkal foglalkozó szövőnők az eddigi 100 forint helyett 350 fo­rint betanítási díjat kapnak. Ez­által kívánják biztosítani, hogy a szövőnők többet tudjanak fog­lalkozni a hozzájuk beosztott ta­nulókkal, s ezáltal elősegítsék azok szakmai fejlődésének meg­gyorsítását A termelési tanácskozáson részt vevő műszaki vezetők szerint, örvendetes jelenség, hogy javul a kollektiv szel­lem a műszakon belül. Bizonyítja ezt az, hogy egyre gyakrabban látni amint egymás­nak segítenek a szövőnők szála­kat befűzni, vagy gépeket elin­dítani. A „B” műszak termelési ta­nácskozását, az elmúlt év némi sikertelensége ellenére >s bizako­dó hangulat jellemezte, amelynek jogosságát minden bizonnyal a következő hónapok eredményei igazolni fogják. A már hagyományossá vált me­zőgazdasági könyvhónap megyei megnyitóját tegnap este tartot­ták Keszöirdegkúton, a művelő­dési otthonban. Az ünnepélyes rendezvényen előadást tartott J. Horváth László mezőgazdasági szakíró. Hasonló előadásra. író­olvasó találkozóra sóik községben sor kerül februárban. AZ ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓK rendje a következő: 2-án Iregszemcsén J. Horváth László tart előadást és beszélget az olvasókkal, 5»én Kocsolán dr. Bárányi József szakíró a szőlé­szet-borászat témaköréből tart előadást, 9-én Dombóváron dr. Csizmadia István, a Mezőgazda- sági Könyvkiadó osztályvezetője a vezetés tudományáról beszél. Ugyancsak február 9-én, Sió- agárdon Bócz Péter, a Gödöllői Kisállat-tenyésztési Kutatóintézet munkatársa a nyúltenyésztésről tart előadást, 14-én Kakasdon a háztáji baromfitenyésztésről dr. Gonda Irén. a Baromfitenyésztés főszerkesztője, 20-án Tolnán Márk Gergely, a Kertészeti Kutatóinté­zet osztályvezetője a rózsáról, 22-én Bonyhádon dr. Brózik Sán­dor, a Kertészeti Kutatóintézet munkatársa az őszibarack-ter­mesztésről, 23-án Gerjenfeen ugyanezt az előadást hallják a találkozó résztvevői. A Dalmandi Állami Gazdaságba Horváth Sán­dor, a Magyar Mezőgazdaság fő­szerkesztője Látogat el 26-án. Madocsán dr. Nagy Pál. a Kerté­szeti Kutatóintézet munkatársa az almatermesztésről beszél 28-án. A Biritói Állami Gazda­ságban a kukoricatermesztésről beszól Isó István, a Martonvá- oárl Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, később meghatá­rozandó időpontban. KÖNYVISMERTETÉSEK Fadd-Domboriban 12-én Frank József mezőgazdasági mérnök (Baromfitenyésztés), Dunakömlő- dön 15-én Balázs János iskola­igazgató (Baromfitenyésztés), Du. naföldváron 16-án Frank József (Virág a házban és a ház körül), Pusztahencsén 19-én Balogh Já­nos föagronómus (Baromfite­nyésztés), Sárszentlőrincen 21-én Csepreghy Béla agronómus (Gyü­mölcstermesztés), Györkönyben 23-án Dubicz István föagronómus (Növénytermesztés), Kajmádon 23-án Petries Pál föagronómus (Növénytermesztés), Pakson 2fl-án Frank József (Virág a házban ...) Sárszentlőrincen és Uzdon 28-án Csepreghy Béla (Baromfi- és nyúltenyésztés), Andráspusztán március 1-én Dávid Csaba főag- ronómus (Növénytermesztés).

Next

/
Oldalképek
Tartalom