Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

1968. január 11. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁfi 3 Foglalkoztatja az embereket uiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiíitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiniiiiiiii Sxáxtixennyole megfigyelt család Máté János, a Központi Sta­tisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatósága vezetője, köz­gazdász. Ezúttal őt kértük meg beszélgető partnernak. — A gazdasági életben most többnyire a közgazdászok a szó­vivők. Többet foglalkoznak, mint eddig a nyilvánosság előtt a gaz­dasági élet elemzésével. Az lij gazdasági mechanizmusban válto­zatlanul, vagy még inkább az életszínvonal várható alakulása foglalkoztatja az embereket. Erről szeretnénk Önnel beszélgetni an­nál is inkább, mert az idevonat­kozó magyarázatokat mindig szí­vesen fogadja a közvélemény. — Hogy az éüetszínvanai ref­lektorfényben áll, az természe­tes. Rendszerünk lényegéből kö­vetkezik. Ami ugyanis nálunk történik az végső soron mindig, mindenkor az emberért történik. S az új gazdasági mechanizmus­nak is az a célja, hogy meg­gyorsítsuk a fejlődést, többet ad­junk az embereknek. Ezzel kap­csolatban talán érdeklődésre tarthat számot, hogy a Központi Statisztikai Hivatal évek óta foglalkozik reprezentatív módon a munkás-, az alkalmazott- és a parasztcsaládok bevételeinek és kiadásainak a figyelésével. Az­zal, hogy miből származik a jö­vedelem, milyen módosulások figyelhetők meg a felhasználás szerkezetében. — Ezek szerint tehát Tolna me­gyében i£ megfigyel a Statisztikai Hivatal családokat? — Igen, az országos program részeként mi Tolna megyében 118 családot figyelünk meg. s ennek alapján járulunk hozzá a szükséges adatokkal az országos háztartási statisztikához. A 118 család azonban túl kevés ahhoz, hogy a megye helyzetéről álta­lános képet kapjunk, avagy messzemenő következtetéseikre jussunk. Éppen ezért, ha részle­tesebb vizsgálódásokat óhajtunk eszközölni, akkor felhasználjuk még Baranya és Somogy megye idevonatkozó adatait is. A szom­széd megyék hasonlóak a miénk­hez, ezért a hibahatárok le­szűkülnek. — A megfigyelés milyen kérdé­sekre ad feleletet a hivatalnak és végső soron a megye dolgozó tár­sadalmának? Magyarán, mi, ál­lampolgárok, mi hasznát vesszük ennek a reprezentatív felmérés­nek? — Ehhez a kérdéshez hozzá kellett volna még tenni, hogy a megfigyelés milyen feleletet ad az irányításnak, tehát a veze­tőinknek. Úgy gondolom, ez mo6t a beszélgetés során félreérthe­tetlenül kiderül. Kezdjük azzal, hogy figyelemmel kísérjük a szóban forgó 118 család esetében a családnagyság összetételét, vagyis azt, hogy egy háztartás hány tagból áll, mennyi ezek­ből a kereső, és mennyi az el­tartott. Mindez ugyanis alapjai­ban van befolyással a háztartá­sok jövedelmének alakulására. E vonatkozásban az utóbbi évek kedvező tendenciát mutatnak, mert az egy háztartásra jutó ke­resők száma nőtt és ugyan­akkor az eltartottak száma csök­kent. 1962-ben például * száz ház­tartásra 164, 1966-ban már 180 kereső jutott. Az eltartottak szá­ma viszont 116-ról 93-ra csök­kent. — Mondja, Máté elvtárs, választ az ez a reprezentatív felmérés ar­ra is, hogy milyen Irányba toló­dik el a lakosság fogyasztása? Szó­val, hogy miből, mire költenek a családok többet, és mire keveseb­bet? — Az összfogyasztáson belül, a három megyében megfigyelt családokra az a jellemző, hogy a lakberendezési, a lakásfelsze­relési és az egyéb tartós fogyasz­tási cikkekre fordított kiadások összege nő. A munkás- és az al­kalmazotti háztartásokban az egy főre jutó átlagos kiadás 11,5 százalékát fordították 1963-ban az előbb említett cikkek vásár­lására, 1966-ban a 14 százalékát. A paraszti háztartások 1963-ban az egy főre jutó átlagkiadás 9,7 százalékát. 1966-ban 10,7 száza­lékát költötték tartós fogyasz­tási cikkek vásárlására. Érzékel­hető tehát a növekedés. Hasonló növekedés figyelhető meg az építkezés és az ingatlanvásárlás terén is. Ezek az arányok azt mutatják, hogy az életszínvonal nő. — Most azonban az a kérdés, Máté elvtárs; lehet-e számítani arra, hogy a január l-én életbe lépett fogyasztói árváltozás eze­ket az arányokat megváltoztatja? — Egy megjegyzéssel kezde­ném : ma még korai arról be­szélni, hogy milyen mértékben változnak az arányok az új fo­gyasztói árak mellett. Az azon­ban hogy az árvál­tozás hatással lesz az arányokra. A sajt, a vaj, mint keresett cikk, csökkentett áron kerül a fo­gyasztóhoz. A cukor ára is csök­kent. Ugyanakkor olyan lénye­ges cikkek ára, mint a tej és a kenyér, nem változott. De ugyan­ez vonatkozik a tartós fogyasz­tási cikkekre is. A rádió, a te­levízió, a hűtőszekrény ára lé­nyegesen csökkent, miközben más termékek ára kevésbé emel­kedett. — Igen, de az emberek mégis azt mondják, tv-t tíz évben egyszer vá­sárolunk. — Igaz, hogy általában a tar­tós fogyasztási cikkeket ritkáb­ban vásároljuk, de arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy a tartós fogyasztási cikkeken belül szin­tén van kiegyenlítődés, továbbá, hogy a napi közszükségleti cik­kek egy részének az ára is csök­kent. A televízió példájánál ma­radva, nemcsak azért, vagy ép­pen nem azért csökkent a tv-ké- szülékek ára, mert ritkábban vá­sárolja a lakosság, hanem azért, mert közelebb akarjuk hozni a fogyasztói árakat a ráfordítások­hoz. De itt most tovább megyek. Gyakran téma, hogyan táplálko­zunk, mit fogyasztunk. A mi meg­figyeléseink is azt mutatják, hogy jelenleg elég egyoldalú és egész­ségtelen a lakosság táplálkozása. A munkás és alkalmazotti csa­ládok egy főre jutó évi átlagos fogyasztása zsiradékféléből 1963- ban 16,4 kilogramm, 1966-ban 17,3 kilogramm volt. A paraszti háztartásokban 1963-ban egy főre 21 kilogramm, 1966-ban 23,4 ki­logramm fogyasztás jut zsiradék­félékből. Az egy főre jutó nyershús- és baromfifogyaszJés a munkás és alkalmazotti családo­kon belül 1966-ban 24.1 kilo­gramm volt, a paraszti családokon belül 33,8 kilogramm. Az egy fő­re jutó tejfogyasztás a munkás és alkalmazotti családokon belül 1963-ban 71,7 liter, 1966-ban 81,1 liter. A parasztcsaládok eseté­ben 62,9 liter, majd három év múlva ennél kevesebb, 61,1 liter. S most jön az érdekesség. A vaj­fogyasztás ugyanis a munkás és alkalmazotti családok tekinteté­ben 1963-ban személyenként csu­pán 1,43 kilogramm, 1966-ban 1,50 kilogramm. A parasztcsalá­dokon belül mindössze 0,6 kilo­gramm, illetőleg 0,7 ki'ogramm. Kitűnően megfigyelhető, az egyol­dalúság. S ha itt most megállunk egy pillanatra, és ha azt nézzük, hogy a vaj ára lefelé ment, ak­kor bátran számíthatunk arra, hogy a fogyasztói árrendezés egy egészségesebb táplálkozás kiala­kítása irányába is hat. Más pél­dákkal is érzékeltethetnénk ezt a megállapítást, de sajnos egy szűkre szabott beszélgetés kere­tei között erre nincs lehetőség. Annyit azonban elmondok, hogy ismerjük a zöldség-, a gyümölcs- és a főzelékfélék fogyasztásának az arányait is. A munkás és al­kalmazotti családok jóval keve­sebb zöldséget, főzelékfélét és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a paraszti családok. Számítani lehet rá, hogy az új gazdasági mecha­nizmusban az ellátás javulásával ez a nem kívánatos aránytalan­ság majd csökken. Hogy csaR egy számot mondjak: zöldség és főze­lékfélékből a munkás és alkal­mazotti családok esetében az egy lőre jutó fogyasztás 1986-ban 65 kilogramm volt, a parasztcsa­ládoknál 108 kilogramm. Gyü­mölcsfélékből 17 kiló a különb­ség a parasztcsaládok javára. — Kimondottan izgalmas, ős sok kérdésre választ adú szamok ezek, liolott csak egy töredékét Ismertet­te a rendelkezésre álló anyagból. Ezek az adatok bizonyára országos szinten is megkönnyítik a vezet ik tájékozódását és hozzájárulnak ah­hoz, hogy a gazdasági döntések ked­vező irányba befolyásolják az élet- színvonal alakulását. Kérdés azon­ban, hogy mennyire fogadhatjuk el megbízhatónak a háztartási statisz­tika számadatait? — A szóban forgó 118 család­dal hosszú évek óta kapcsolatban vagyunk. A családok egy e célra rendszeresített könyvecskében rendszeresen vezetik a bevétele­ket és a kiadásokat. A Statiszti­kai Hivatal emberei az adatok pontosságát ellenőrzik, és a hiva­tal csekély jutalomban részesíti a családot, a háztartási köny­vecske vezetésével járó adminiszt. rációért. De nem ez, inkább a közvetlen kapcsolat továbbá a ti­toktartás a garancia arra, hogy a családok őszintén, és ponto­san eszközük a bejegyzéseket. Az új gazdaságirányítási rendszer­ben ennek a munkának fokozó­dik a jelentősége. Sok olyan fon­tos kérdésre kapunk választ, ami alapját képezheti egy-egy orszá­gos döntésnek, intézkedésnek. Mindenesetre jó lenne, ha több családot figyelhetnénk meg. A több, alkalmasabb lenne általáno­sabb következtetések levonására, megyei szinten is. De hogy több családot figyeljünk meg, az anya­gi kérdés. A főbb tendenciákat talán ez a 118 család is mutatja a kiskereskedelmi árváltozás és a piaci árváltozások megfigyelése mellett. — Köszönjük a beszélgetést Máté fclvtárs. AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR TOLNA MEGYEI IGAZGATÓSÁGA ÉRTESÍTI KEDVES ÜGYFELEIT, hogy az eddigi pénztárszolgálat fenntartása mellett azon ügyfelek részére, akik napközben nem tudják a betét-, hi­tel- totó-lottó-szolgál tatása inkát igénybe venni, fiókjainkban az alábbiak szerint HOSSZABBÍTOTT PÉNZTÁR­SZOLGÁLATOT TARTUNK 18órái?. HÉTFŐN: Dombóvár. Duna rild vár és Tolna. SZERDÁN: Konyhád és Paks. CSÜTÖRTÖKÖN: Szekszárd, Simontornya és Tam (99) Javult a város söldség­és gyiimölcsellátása Ülést tartott Szekszárd Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt dr. Nedók Pál elnökletével ülést tartott a vá­rosi. tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen megjelent és hozzá­szólt Rúzsa János, a párt városi bizottságának első titkára. Első napirendi pontként a jelentés a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót tárgyalták meg. A következő na­pirendi pontban a városi tanács részlegeinek ez évi munkatervét vitatták meg, majd a város zöld­ség- és gyümölcsellátásának hely­zetéről szóló beszámoló került napirendre. A város zöldség- és gyümölcs­forgalmának alakulásában az el­múlt évben örvendetes változás állott be. A változást több ténye­ző befolyásolta: jobb volt az áru­ellátás, ezen belül szélesedett a választék, bővült az üzlethálózat és nőtt a lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztása. Év közben két pavilont létesí­tettek, egyet a vasútállomásnál, egyet pedig a kórháznál. Az át­lagárak azt igazolják, hogy füg­getlenül a forgalom növekedé­sétől, árcsökkenés volt, illetve a forgalom növelését nem ár­emelkedés idézte elő. Az áremel­kedés csak a zöldségnél volt, amely a múlt év kedvezőtlen időjárásának a következménye. A zöldség- és gyümölcsforgalom mellett jelentős volt mindkét idő­szakban a FÜSZÉRT- és tartó­sított áruk forgalmazása. A for­galomban az 1966. évi egymillió 799 ezer forinttal szemben az el­múlt évben egymillió 949 ezer forintos bevételt értek el. így a növekedés 150 ezer forint volt. Minimális növekedést elsősorban az idézte elő, hogy a MÉK pro­filjához tartozó cikkféleségekkel próbálta a lakosság igényeit ki­elégíteni. Sokkal kedvezőbb volt a zöldség- és gyümölcsforgalom növekedése, amely 1966-hoz vi­szonyítva egymillió 855 ezer fo­rint volt. A MÉK a város ellátásában reá háruló feladatokat jól oldotta meg és az előjelek azt mutatják, hogy ebben az évben is tovább javul az ellátás. Ezt a válasz­ték növelésével, folyamatos. áru­ellátással, és a növekvő bolthá­lózattal igyekeznek megoldani. Újabb két pavilont terveznek el­helyezni a város azon területein, ahol az ellátás még nem meg­felelő. Ezzel egyidőben megnyit­ják az állami gazdaságok minta­boltját, a város központjában. A primőr áruk megjelenéséig is kedvező lesz az ellátás. Kisebb hiányosságoktól eltekintve, nem lesz probléma, mert január ele­jén az alábbi tárolt készlet áll a város lakosságának rendelkezé­sére: burgonyából 57, vöröshagy­mából 35, fejes káposztából 6,8, sárgarépából 10,5, almából 26,5, egyéb száraz árukból pedig 3 vagon. Az egyéb árukból is meg­felelő a tárolt készlet. A mözsi hűtőtároló már az el­múlt év közepétől teljes kapaci­tással működik, és az idei el­látásban komoly szerepet játszik majd. A 70 vagonos hűtőtérrel rendelkező raktár lehetőséget ad egyes gyorsan romló cikkfélesé­gek élvezeti idejének meghosz- szabbítúsára is. Például a paraj, a zöldbab és a gomba élvezeti idejét egy hétről három hétre, a görögdinnyéét három hétről hat hétre tudják meghosszabbítani. Az ellátás szempontjából Mözs és Szekszárd közti távolság nem okoz különösebb problémát, mi­vel a raktár három műszakban üzemel, így a reggeli órákban már biztosított az áruk kiszállí­tása. A MÉK raktározási ne­hézségei megoldódtak, minden technikai feltétel biztosítva van, hogy az áruk a minőségnek meg­felelően kerüljenek a kiskeres­kedelmi egységekbe, valamint a közületekhez — állapította meg a végrehajtó bizottság, amely ezután a bejelentéseket tárgyalta meg. Epiíl a miskolci házgyár A Miskolci Házépítő Kombinátban az ősszel kezdték meg a ter­melési próbákat, s a felfutás után évi 4200 lakás összeállításához szükséges falpaneleket készítenek. A házgyár, építése télen sem szünetel: most az óriás gyártócsarnok belső szerelési munkálatai folynak elsősorban. Képünkön a gyártóé ?-nők, a kombinát gyár­id-ének tetejéről. I 3Z. P. (MTI fotó — Kovács László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom