Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-11 / 8. szám
1968. január 11. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁfi 3 Foglalkoztatja az embereket uiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiíitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiniiiiiiii Sxáxtixennyole megfigyelt család Máté János, a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatósága vezetője, közgazdász. Ezúttal őt kértük meg beszélgető partnernak. — A gazdasági életben most többnyire a közgazdászok a szóvivők. Többet foglalkoznak, mint eddig a nyilvánosság előtt a gazdasági élet elemzésével. Az lij gazdasági mechanizmusban változatlanul, vagy még inkább az életszínvonal várható alakulása foglalkoztatja az embereket. Erről szeretnénk Önnel beszélgetni annál is inkább, mert az idevonatkozó magyarázatokat mindig szívesen fogadja a közvélemény. — Hogy az éüetszínvanai reflektorfényben áll, az természetes. Rendszerünk lényegéből következik. Ami ugyanis nálunk történik az végső soron mindig, mindenkor az emberért történik. S az új gazdasági mechanizmusnak is az a célja, hogy meggyorsítsuk a fejlődést, többet adjunk az embereknek. Ezzel kapcsolatban talán érdeklődésre tarthat számot, hogy a Központi Statisztikai Hivatal évek óta foglalkozik reprezentatív módon a munkás-, az alkalmazott- és a parasztcsaládok bevételeinek és kiadásainak a figyelésével. Azzal, hogy miből származik a jövedelem, milyen módosulások figyelhetők meg a felhasználás szerkezetében. — Ezek szerint tehát Tolna megyében i£ megfigyel a Statisztikai Hivatal családokat? — Igen, az országos program részeként mi Tolna megyében 118 családot figyelünk meg. s ennek alapján járulunk hozzá a szükséges adatokkal az országos háztartási statisztikához. A 118 család azonban túl kevés ahhoz, hogy a megye helyzetéről általános képet kapjunk, avagy messzemenő következtetéseikre jussunk. Éppen ezért, ha részletesebb vizsgálódásokat óhajtunk eszközölni, akkor felhasználjuk még Baranya és Somogy megye idevonatkozó adatait is. A szomszéd megyék hasonlóak a miénkhez, ezért a hibahatárok leszűkülnek. — A megfigyelés milyen kérdésekre ad feleletet a hivatalnak és végső soron a megye dolgozó társadalmának? Magyarán, mi, állampolgárok, mi hasznát vesszük ennek a reprezentatív felmérésnek? — Ehhez a kérdéshez hozzá kellett volna még tenni, hogy a megfigyelés milyen feleletet ad az irányításnak, tehát a vezetőinknek. Úgy gondolom, ez mo6t a beszélgetés során félreérthetetlenül kiderül. Kezdjük azzal, hogy figyelemmel kísérjük a szóban forgó 118 család esetében a családnagyság összetételét, vagyis azt, hogy egy háztartás hány tagból áll, mennyi ezekből a kereső, és mennyi az eltartott. Mindez ugyanis alapjaiban van befolyással a háztartások jövedelmének alakulására. E vonatkozásban az utóbbi évek kedvező tendenciát mutatnak, mert az egy háztartásra jutó keresők száma nőtt és ugyanakkor az eltartottak száma csökkent. 1962-ben például * száz háztartásra 164, 1966-ban már 180 kereső jutott. Az eltartottak száma viszont 116-ról 93-ra csökkent. — Mondja, Máté elvtárs, választ az ez a reprezentatív felmérés arra is, hogy milyen Irányba tolódik el a lakosság fogyasztása? Szóval, hogy miből, mire költenek a családok többet, és mire kevesebbet? — Az összfogyasztáson belül, a három megyében megfigyelt családokra az a jellemző, hogy a lakberendezési, a lakásfelszerelési és az egyéb tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadások összege nő. A munkás- és az alkalmazotti háztartásokban az egy főre jutó átlagos kiadás 11,5 százalékát fordították 1963-ban az előbb említett cikkek vásárlására, 1966-ban a 14 százalékát. A paraszti háztartások 1963-ban az egy főre jutó átlagkiadás 9,7 százalékát. 1966-ban 10,7 százalékát költötték tartós fogyasztási cikkek vásárlására. Érzékelhető tehát a növekedés. Hasonló növekedés figyelhető meg az építkezés és az ingatlanvásárlás terén is. Ezek az arányok azt mutatják, hogy az életszínvonal nő. — Most azonban az a kérdés, Máté elvtárs; lehet-e számítani arra, hogy a január l-én életbe lépett fogyasztói árváltozás ezeket az arányokat megváltoztatja? — Egy megjegyzéssel kezdeném : ma még korai arról beszélni, hogy milyen mértékben változnak az arányok az új fogyasztói árak mellett. Az azonban hogy az árváltozás hatással lesz az arányokra. A sajt, a vaj, mint keresett cikk, csökkentett áron kerül a fogyasztóhoz. A cukor ára is csökkent. Ugyanakkor olyan lényeges cikkek ára, mint a tej és a kenyér, nem változott. De ugyanez vonatkozik a tartós fogyasztási cikkekre is. A rádió, a televízió, a hűtőszekrény ára lényegesen csökkent, miközben más termékek ára kevésbé emelkedett. — Igen, de az emberek mégis azt mondják, tv-t tíz évben egyszer vásárolunk. — Igaz, hogy általában a tartós fogyasztási cikkeket ritkábban vásároljuk, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tartós fogyasztási cikkeken belül szintén van kiegyenlítődés, továbbá, hogy a napi közszükségleti cikkek egy részének az ára is csökkent. A televízió példájánál maradva, nemcsak azért, vagy éppen nem azért csökkent a tv-ké- szülékek ára, mert ritkábban vásárolja a lakosság, hanem azért, mert közelebb akarjuk hozni a fogyasztói árakat a ráfordításokhoz. De itt most tovább megyek. Gyakran téma, hogyan táplálkozunk, mit fogyasztunk. A mi megfigyeléseink is azt mutatják, hogy jelenleg elég egyoldalú és egészségtelen a lakosság táplálkozása. A munkás és alkalmazotti családok egy főre jutó évi átlagos fogyasztása zsiradékféléből 1963- ban 16,4 kilogramm, 1966-ban 17,3 kilogramm volt. A paraszti háztartásokban 1963-ban egy főre 21 kilogramm, 1966-ban 23,4 kilogramm fogyasztás jut zsiradékfélékből. Az egy főre jutó nyershús- és baromfifogyaszJés a munkás és alkalmazotti családokon belül 1966-ban 24.1 kilogramm volt, a paraszti családokon belül 33,8 kilogramm. Az egy főre jutó tejfogyasztás a munkás és alkalmazotti családokon belül 1963-ban 71,7 liter, 1966-ban 81,1 liter. A parasztcsaládok esetében 62,9 liter, majd három év múlva ennél kevesebb, 61,1 liter. S most jön az érdekesség. A vajfogyasztás ugyanis a munkás és alkalmazotti családok tekintetében 1963-ban személyenként csupán 1,43 kilogramm, 1966-ban 1,50 kilogramm. A parasztcsaládokon belül mindössze 0,6 kilogramm, illetőleg 0,7 ki'ogramm. Kitűnően megfigyelhető, az egyoldalúság. S ha itt most megállunk egy pillanatra, és ha azt nézzük, hogy a vaj ára lefelé ment, akkor bátran számíthatunk arra, hogy a fogyasztói árrendezés egy egészségesebb táplálkozás kialakítása irányába is hat. Más példákkal is érzékeltethetnénk ezt a megállapítást, de sajnos egy szűkre szabott beszélgetés keretei között erre nincs lehetőség. Annyit azonban elmondok, hogy ismerjük a zöldség-, a gyümölcs- és a főzelékfélék fogyasztásának az arányait is. A munkás és alkalmazotti családok jóval kevesebb zöldséget, főzelékfélét és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a paraszti családok. Számítani lehet rá, hogy az új gazdasági mechanizmusban az ellátás javulásával ez a nem kívánatos aránytalanság majd csökken. Hogy csaR egy számot mondjak: zöldség és főzelékfélékből a munkás és alkalmazotti családok esetében az egy lőre jutó fogyasztás 1986-ban 65 kilogramm volt, a parasztcsaládoknál 108 kilogramm. Gyümölcsfélékből 17 kiló a különbség a parasztcsaládok javára. — Kimondottan izgalmas, ős sok kérdésre választ adú szamok ezek, liolott csak egy töredékét Ismertette a rendelkezésre álló anyagból. Ezek az adatok bizonyára országos szinten is megkönnyítik a vezet ik tájékozódását és hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdasági döntések kedvező irányba befolyásolják az élet- színvonal alakulását. Kérdés azonban, hogy mennyire fogadhatjuk el megbízhatónak a háztartási statisztika számadatait? — A szóban forgó 118 családdal hosszú évek óta kapcsolatban vagyunk. A családok egy e célra rendszeresített könyvecskében rendszeresen vezetik a bevételeket és a kiadásokat. A Statisztikai Hivatal emberei az adatok pontosságát ellenőrzik, és a hivatal csekély jutalomban részesíti a családot, a háztartási könyvecske vezetésével járó adminiszt. rációért. De nem ez, inkább a közvetlen kapcsolat továbbá a titoktartás a garancia arra, hogy a családok őszintén, és pontosan eszközük a bejegyzéseket. Az új gazdaságirányítási rendszerben ennek a munkának fokozódik a jelentősége. Sok olyan fontos kérdésre kapunk választ, ami alapját képezheti egy-egy országos döntésnek, intézkedésnek. Mindenesetre jó lenne, ha több családot figyelhetnénk meg. A több, alkalmasabb lenne általánosabb következtetések levonására, megyei szinten is. De hogy több családot figyeljünk meg, az anyagi kérdés. A főbb tendenciákat talán ez a 118 család is mutatja a kiskereskedelmi árváltozás és a piaci árváltozások megfigyelése mellett. — Köszönjük a beszélgetést Máté fclvtárs. AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR TOLNA MEGYEI IGAZGATÓSÁGA ÉRTESÍTI KEDVES ÜGYFELEIT, hogy az eddigi pénztárszolgálat fenntartása mellett azon ügyfelek részére, akik napközben nem tudják a betét-, hitel- totó-lottó-szolgál tatása inkát igénybe venni, fiókjainkban az alábbiak szerint HOSSZABBÍTOTT PÉNZTÁRSZOLGÁLATOT TARTUNK 18órái?. HÉTFŐN: Dombóvár. Duna rild vár és Tolna. SZERDÁN: Konyhád és Paks. CSÜTÖRTÖKÖN: Szekszárd, Simontornya és Tam (99) Javult a város söldségés gyiimölcsellátása Ülést tartott Szekszárd Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt dr. Nedók Pál elnökletével ülést tartott a városi. tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen megjelent és hozzászólt Rúzsa János, a párt városi bizottságának első titkára. Első napirendi pontként a jelentés a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót tárgyalták meg. A következő napirendi pontban a városi tanács részlegeinek ez évi munkatervét vitatták meg, majd a város zöldség- és gyümölcsellátásának helyzetéről szóló beszámoló került napirendre. A város zöldség- és gyümölcsforgalmának alakulásában az elmúlt évben örvendetes változás állott be. A változást több tényező befolyásolta: jobb volt az áruellátás, ezen belül szélesedett a választék, bővült az üzlethálózat és nőtt a lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztása. Év közben két pavilont létesítettek, egyet a vasútállomásnál, egyet pedig a kórháznál. Az átlagárak azt igazolják, hogy függetlenül a forgalom növekedésétől, árcsökkenés volt, illetve a forgalom növelését nem áremelkedés idézte elő. Az áremelkedés csak a zöldségnél volt, amely a múlt év kedvezőtlen időjárásának a következménye. A zöldség- és gyümölcsforgalom mellett jelentős volt mindkét időszakban a FÜSZÉRT- és tartósított áruk forgalmazása. A forgalomban az 1966. évi egymillió 799 ezer forinttal szemben az elmúlt évben egymillió 949 ezer forintos bevételt értek el. így a növekedés 150 ezer forint volt. Minimális növekedést elsősorban az idézte elő, hogy a MÉK profiljához tartozó cikkféleségekkel próbálta a lakosság igényeit kielégíteni. Sokkal kedvezőbb volt a zöldség- és gyümölcsforgalom növekedése, amely 1966-hoz viszonyítva egymillió 855 ezer forint volt. A MÉK a város ellátásában reá háruló feladatokat jól oldotta meg és az előjelek azt mutatják, hogy ebben az évben is tovább javul az ellátás. Ezt a választék növelésével, folyamatos. áruellátással, és a növekvő bolthálózattal igyekeznek megoldani. Újabb két pavilont terveznek elhelyezni a város azon területein, ahol az ellátás még nem megfelelő. Ezzel egyidőben megnyitják az állami gazdaságok mintaboltját, a város központjában. A primőr áruk megjelenéséig is kedvező lesz az ellátás. Kisebb hiányosságoktól eltekintve, nem lesz probléma, mert január elején az alábbi tárolt készlet áll a város lakosságának rendelkezésére: burgonyából 57, vöröshagymából 35, fejes káposztából 6,8, sárgarépából 10,5, almából 26,5, egyéb száraz árukból pedig 3 vagon. Az egyéb árukból is megfelelő a tárolt készlet. A mözsi hűtőtároló már az elmúlt év közepétől teljes kapacitással működik, és az idei ellátásban komoly szerepet játszik majd. A 70 vagonos hűtőtérrel rendelkező raktár lehetőséget ad egyes gyorsan romló cikkféleségek élvezeti idejének meghosz- szabbítúsára is. Például a paraj, a zöldbab és a gomba élvezeti idejét egy hétről három hétre, a görögdinnyéét három hétről hat hétre tudják meghosszabbítani. Az ellátás szempontjából Mözs és Szekszárd közti távolság nem okoz különösebb problémát, mivel a raktár három műszakban üzemel, így a reggeli órákban már biztosított az áruk kiszállítása. A MÉK raktározási nehézségei megoldódtak, minden technikai feltétel biztosítva van, hogy az áruk a minőségnek megfelelően kerüljenek a kiskereskedelmi egységekbe, valamint a közületekhez — állapította meg a végrehajtó bizottság, amely ezután a bejelentéseket tárgyalta meg. Epiíl a miskolci házgyár A Miskolci Házépítő Kombinátban az ősszel kezdték meg a termelési próbákat, s a felfutás után évi 4200 lakás összeállításához szükséges falpaneleket készítenek. A házgyár, építése télen sem szünetel: most az óriás gyártócsarnok belső szerelési munkálatai folynak elsősorban. Képünkön a gyártóé ?-nők, a kombinát gyárid-ének tetejéről. I 3Z. P. (MTI fotó — Kovács László felvétele)
