Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-10 / 7. szám
Iritis, január ui. (OUtA IWEOYE1 NfiPOJSAG 3 Évzárás és politizálás z 1967-es esztendőt üjSZí- gsző zárszámadási tennivalók nagy része ma már rutinmunka. Változatlanul nagy körültekintést igényel ugyan, de a megye termelőszövetkezeteinek többségében a főkönyvei 3k, a szakvezetők már tizedszer csinálják. s szinte tévedhetetlenek. A tolnai, a nagydorogi, a dombóvári, a bátaszéki — és még nagyon sok tsz főkönyvelője talán már készakarva sem' tévedne. A közös gazdaságok törzsgárdájához tartozó számviteli szakemberek már hetekkel ezelőtt, jóformán még tavaly novemberben megkezdték az előkészületeivel, s ami a szakmai részt illeti, az idén sem kell fennakadásra számítani. Az évzárás sikeres technikai lebonyolítását az is elősegíti, hogy a leltározók sem először végzik a közös vagyon számbavételét, így tehát a hozzáértéssel nincs baj. A zárszámadási tennivalók nagy része annyira rutinmunka, hogy az idén első ízben már az is szóba került, hogy felesleges a minisztériumnak minden évben újra meg újra kiadni, esetenként elég későn, a zárszámadási utasítást, A múlt héten a Falurádió egyik reggeli adásában erről beszélt a TOT titkára, Virág István is. A zárszámadások időszakában van azonban a munkának egy szinte mindig megújuló része, és ez nem más, mint a politikai munka. Most, 1968 januárjában ismét eltérőek és sokkal nagyobbak a követelmények, mint bármikor. Miért? Elsősorban az időpont miatt. Az a sajátságos helyzet állott ugyanis elő, hogy a termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodásának eredményeit, avagy eredménytelenségeit 1938-ban, az új gazdasági mechanizmus első évében kell értékelni, a réginek számító dolgokat tehát sokszor teljesen új szemmel szükséges nézni, és az eddigiekhez képest egészen más alapállásból kell megközelíteni. Más években például a rendelkezések, a lehetőségek változtatás nélkül érvényben maradtak az egyik esztendőről a másik esztendőre. Most azonban, mind a piaci értékesítés, mind a termelési szerződés- kötés, mind pedig a melléküzem- ági tevékenység tekintetében, sok minden módosult, vág}’ teljesen megváltozott. S a változások egy része új nézőpontot, esetenként az eddigi alapállást illetően, teljes fordulatot igépyel mind a vezetőktől, mind a tagoktól. Ilyenformán éppen a korszerű követelményekhez igazodó politikai munkára vár az a feladat, hogy az értékelést, az elemzést, az összegezést a vezető^ és a tagok az új helyzet követelményei szerint értsék, végezzék. S ez az, ami nem könnyű, nem is kényelmes, sőt esetenként szokatlan, r ésszerűtlen feladat, de egyúttal cáfolat is azok számára, akik úgy vélik, hogy az új gazdasági mechanizmus gyakorlatában csökken a politikai munka jelentősége. Ellenkezőleg. A politikai munka jelentősége nő. Miért? A termelőszövetkezetek vonatkozásában most, a zárszámadások időszakában azért, mert még inkább nevén kell nevezni a gyereket, s az eddiginél is árnyaltabban kell megkülönböztetni a jó munkát a rossztól, a tehetséget a tehet- ségtelens égtől, a szorgalmat a naplopástól. A politikai munka részeként az elmúlt években eddig is jól bevált Tolna megye termelőszövetkezeteiben a kisebb egységek eszmecseréje. Külön-külön szokták megbeszélni az előző esztendő tapasztalatait, — egy-egy pártszakvezető jelenlétében — a növénytermesztők. az állattenyésztők, a traktorosok, a szerelők, a kisegítő és melléküzemágak dolgozói. Sőt GyuLajon még külön tanácskoznak az asszonyok is. Ezek a tanácskozások, másnéven kis zárszámadások, tavaly is élénkek, elevenek voltak szinte mindenütt. A felszólalásokra az volt a jellemző, hogy a gazdák közösségi kérdésekkel foglalkoztak. A kis zárszámadások keretei között akinek volt mondanivalója, az kivétel nélkül szóhoz jutott, kifejthette véleményét, s mire elérkezett a zárszámadó közgyűlés napja, végeredményben letisztult, kikristályosodott a kollektív álláspont, s a vezetőség beszámolója egyúttal a tagok többségének a véleményét is tükrözte. De eddig, már ami a személyek felelősségét illeti, elég általános volt a kis zárszámadások felszólalásainak a többsége. Ez aztán hellyel-közzel rányomta a bélyegét a zárszámadási közgyűlés vezetőségi beszámolójára is. Óvakodtak attól, hogy neveket említsenek. É s most felvetődik! a kérdés, hogy vajon az idén megmaradhatunk-e a tavalyi szinten? A konkrétság tekintetében nyilván nem. Ez bizonyos. Feltehetően a szövetkezeti gazdák is érzik, hogy az új gazdasági mechanizmus gyakorlatában a gazdasági munka elemzésekor még inkább az a döntő, hogy ki hogyan dolgozott. A kis zárszámadások tehát csak akkor egészítik ki hasznos és értékálló módon az eredményesebb gazdálkodásra irányuló kollektív törekvést, ha személyekhez kötik mind az eredményeket, mind az eredménytelenségeket. Legyen szó bármiről, végső soron a siker vagy a sikertelenség, emberekhez vezethető vissza. A közös gazdaságok többsége Tolna megyében az idén jelentős többletbevételhez jutott, mert kenyérgabonatermesztési tervét túlteljesítette. Nyilván a külső tényezők játszanak ebben döntő szerepet, első helyen a nagy hozamú búzafajták elterjesztése. De fontos körülmény az üzemi légkör is, s ezen belül már név szerint is megtalálhatjuk azokat a tagokat, szakembereket, akiknek tudása, lelkiismeretes munkája nagy mértékben elősegítette a kenyérgabona-termesztési terv teljesítését. Ezeket az embereket név szerint méltatni nem felesleges, ellenkezőleg: szükséges. Nem felesleges, hanem szükséges hangsúlyozni és méltányolni a közösség javát szolgáló pluszt, s kiemelni a különbségeket, azt, hogy egy-egy brigádon, műhelyen belül ki adta tavaly azt, ami erejéből, képességéből, tehetségéből tellett, s ki adott ennél jóval kevesebbet. Ezeknek a t'szíázása ma sarkslüa'.os kérdés a termelőszövetkezeti közösségekben is. A közösség érdekeit szem előtt tartva a zárszámadás időszakában a politikai munka fontos feladata, fényt deríteni azokra az okokra, amelyek az ősszel előidézték a késést a vetésben, a mélyszántásban. Az ok sokféle lehet. Előfordulhat, hogy a brigádvezetők valamelyikének az alkalmatlansága, a szakvezetők valamelyikének a káros nagyvonalúsága idézte elő az elmaradást. Nyilvánvaló, hogy akár így, akár úgy, de a mulasztás mértéke szerint, a körülmények mérlegelésével a figyelmeztetés, a felelősségre vonás nem, maradhat el. Dr. Braun Mihálynak, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető1' .'yettesének közlése szerint előre várható, hogy négy vagy öt termelőszövetkezetben tavalyi esztendőt, mint zárták az 1966-os évet. Ezekben a termelő- szövetkezetekben még differenciáltabb és még bonyolultabb a helyzet. A tagok fel szokták tenni a kérdést: mi a vissza csúszás oka? Moat azonban helyénvaló lesz úgy tenni fel a kérdést, hogy ki a visszacsúszás oka? Ott van a felsőnyéki tsz, ahol elsősorban az alkalmatlanság kérdését célszerű feszegetni, azt, hogy a vezetés rendelkezik-e kellő tudással és felkészültséggel. De az alkalmasság. a rátermettség kérdését a követe'mények diktátuma miatt más gazdaságokban is napirendre tűzi az élet. Éppen ezért számítani lehet rá, hogy ez lesz az első esztendő, amikor a tavalyi munkák értékelése során, a szokottnál is jobban tűz ailá veszik a brigádvezetőket, s ők alkalmasság szempontjából feltehetően sokkal jobban megmérettetnek, mint eddig bármikor. D e hol a legnagyobb szükség a józan és elvszerű politikai munkára? Főleg és elsősorban ott, ahol emberek teljesítményéről és képességéről van szó. S ha az idei zárszámadások során követelmény, hogy a tagak, a vezetők az emberi teljesítmények és kénességek alapján értékeljék a gazdálkodást, akkor még inkább követelmény, a józanság és az emberség. Ha emberekre bontják le ai tavalyi munkák tapasztalatait, akkor azt ne leváltás! szándékból, hanem elsősorban azért tegyék, hogy a közösség el tudja dönteni: kitől milyen helytállást, munkát, télje- síményt vár a termelőszövetkezet az idén. A DÉDÁSZ Szekszárdi Üzletigazgatósága a hálózatszerelési tervét a múlt évben 3,5 millió forinttal túlteljesítette. Ez 112,5 százalékos tervtúlteljesítésnek felel meg. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel Vág Mátyás hálózatszerelési osztályvezetőnek. — Minek köszönhető ez a kiváló eredmény? — Ez szinte teljes mértékben a termelékenység növekedéséből adódott. Létszámnövelés nem volt, hanem a termelékenységi mutatót teljesítettük túl. Tíz év óta vagyok hálózatszerelési osztályvezető, ez idő óta ez a legkiválóbb redményünk. Széles körű munkaverseny is kibontakozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Különösen a szocialista brigádjaink jeleskedtek. A szekszárdi üzletigazgatóságon a mi osztályunk kapta az emlékplakettet. — Egy kicsit részletesebben beszélhetnénk az egyes brigádokról? — A szekszárdi szerelésvezetőségnél az Endrődi háromszoros szocialista brigád Szekszárdon 600 000 forintos többletmunkát, terven felüli teljesítést vállalt így kerülhetett sor a Marx Károly utca térségében a kábelozásra, világításkorszerűsítésre. A Palánki- hegyen 60 000 forintos költséggel kisfeszültségű vezetéket építettek. vezetőségi tag, s mindedkor «gyengébb eredménnyel zárják a Pénz nélkül ezerkétszáz munkás Ki mulasztotta el a tájékoztatást ? A Bonyhádi Építőipari Ktsz egyik munkásának január nyolcadikén úgy adták össze hazautazásra az autóbusz-költséget Kisvejkéig. A ktsz munkás- állományú dolgozói nem kaptak ezen a napon fizetést. Tolna megyében az építőipari ktsz-ek 1200 munkása ezen a napon nem kapta kézhez a fizetést. A munkások elégedetlenkedtek. Nem dicsérték sem a bankot, sem pedig a ktsz-t. Az emberek többsége nincs olyan anyagi körülmények között, hogy napokig tartalékból éljen. Mert ez esetben az történt, hogy a bérkifizetési napok megváltozásával, a ktsz-ek munkásállományú dolgozóit nem 8- án, hanem 12-én kell kifizetni. Ez az új pénzügyminisztériumi rendelet váratlanul érte a munkásokat, a szövetkezetek vezetőit. És a sok kellemetlenség emiatt keletkezett. A KISZÖV pénzügyi osztályán elmondották, hogy hiába kérték a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságát, nem tettek kivételt, ez alkalommal is, mint általában a pénzügyekben szokás, szigorúan ragaszlcodtak a rendelethez. A szövetkezetek hiába kopogtak az MNB-nél, hiába volt egyszámlájukon pénz, nem kaphattak bérfizetésre pénzt. Csak az adminisztratív, illetve alkalmazotti létszámra. A sok embert foglalkoztató ügy kapcsán felkerestük az MNB megyei igazgatóságát. Farkas Ferenc, az igazgatóság vezetőjének helyettese elmondotta, hogy a rendelet értelmében jártak el. A múlt év december 29- én keltezett PM-rendelet a' szövetkezetekhez január 6-án, illetve 7-én érkezett. így — feltehetően — már ha akartak, nem sokat tehettek volna annak érdekében, hogy értesítsék a dolgozókat, hogy nem kapnak fizetést és a pénzüket úgy osszák be, hogy még négy napig ki tudjanak tartanú Tehát a Magyar Közlöny későn, túlságosan későn adta hírül, az új bérkifizetési rendeletet. S ezen az sem segít, hogy a bank belső utasításban január rhásodikán már kapott információt az új rendeletről, de a ktsz- eknek nem küldött értesítést. Tulajdonképpen a bérkifizetések új rendjét túlságosan későn hozták nyilvánosságra. E kérdés nem feltétlenül indokolta a konspirációt. Mert pontosan az lett volna a jó, a politikus cselekedet, ha időben nyilvánosságra hozzák, hogy a dolgozók — a két ünnep ellenére is — úgy osszák be pénzüket, hogy a négy nappal meghosszabbodó időre felkészüljenek. S ameny- nyiben december közepén ezt az új bérfizetési rendszert megismertetik az illetékesekkel, akkor még arra is mód lett volna, hogy decemberben, az előleg fizetésekor nagyobb összegű előleget adjanak a munkásoknak. Január nyolcadikén ezerkétszáz munkás a rendelet értelmében nem kapott fizetést. Ezerkétszáz munkás Tolna megyében, több tízezer az országban, elégedetlen volt, és csak azt látta az új év első napjaiban, s ebből vont le helytelen következtetést, hogy négy nappal később kapta meg fizetését. A szövetkezetek vezetőit, az MNB megyei igazgatóságát e súlyos hiba elkövetésében nem lehet hibáztatni. Az esetből illetékesek — az MNB és a Pénzügyminisztérium —, minden bizonnyal levonja a következtetést és megkíméli n munkásokat hasonló kellemetlenségektől — Pj — Három és fél milliós túlteljesítés s ezzel eljutott a fény a kültelki lakossághoz. A Schatz-brigád — egyébként kétszeres szocialista brigád — az Öcsényi-hegyen transzformátorállomást és vezetéket épített 260 000 forinos költséggel. Ezzel ugyancsak a kültelki lakossághoz jutott el a villany. A Lisztes völgyben 130 000 forintos terven felüli munkát végeztek, s ez is a kültelkiek céljait szolgálta. A paksi szerelésvezetőségünknél főként a Klein-brigád jeleskedett. Ez kétszeres szocialista brigád. A Fácánkertben vállalt pluszmunkájuk — 80 000 forint értékű — tette lehetővé, hogy a régi cselédházakból az uj épületekbe költözött családok már a villany előnyeit is élvezhetik. A Kiein-brigád Pakson ugyancsak pluszmunkával villamosította az egyik újtelepi részt. Ennek a munkának az értéke megközelítette a 300 000 forintot. A bonyhádi szerelésvezetőségnél a Varga szocialista brigád ért el kiváló eredményt: a terven felül vállalt munkája tette lehetővé a teveli téglagyárban a magasfeszültségű hálózat megteremtését. Ugyanez a brigád Majoson a gumiüzemet, Bonyhádon pedig az egyik újtelepi részt villamosította terven felül. — Milyen kilátások vannak az idei évre? — Először is hadd mondjam el, minden részlegünk új munkaterületen dolgozik, tehát semmiféle adósságot nem hoztunk át a múlt évről. Természetesen az idei évben is igyekszünk minél kiválóbb eredményt elérni. Az idén nagyobb a szabad kapacitásunk, mint a múlt évben volt. Azt értem ezen, hogy minden évben végzünk a saját tervünkben, költségvetésünkben lévő munkákon kívül más szerveknek is bizonyos munkákat megrendelésre. Az idén körülbelül 5—6 millió forint értékben tudunk ilyen munkát végezni, a múlt évi tervünkben csak kétmillió forint értékű szerepelt. A szerződés megkötésével vállaljuk egy feladattal kapcsolatban az összes ügyintézési és kivitelezési teendő ellátását. — Milyen nagyobb fejlesztésre, korszerűsítésre kerül sor az idén? — Körülbelül hárommillió forintos költséggel föld alatti kábelt fektetünk le a légvezeték helyett Szekszárdon a Bezerédj és Munkácsy utca térségében. Uj kábel épül a Beloiannisz utca térségében is, ez már az új áruház szükségletéhez is igazodik. Tamási és Hőgyész közt közel kétmilliós költséggel gerincvezeték építését kezdjük meg. Paks mellett transzformátorállomást építünk. — A termelőszövetkezeti gazdaságok mire számíthatnak? — Az idén 10 tsz-majort villamosítunk. A megyében legtöbb tsz-gazdaság már kapóit villanyt. B. F.
