Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-10 / 7. szám

Iritis, január ui. (OUtA IWEOYE1 NfiPOJSAG 3 Évzárás és politizálás z 1967-es esztendőt üjSZí- gsző zárszámadási tenni­valók nagy része ma már rutinmunka. Változatlanul nagy körültekintést igényel ugyan, de a megye termelőszövetkezeteinek többségében a főkönyvei 3k, a szakvezetők már tizedszer csinál­ják. s szinte tévedhetetlenek. A tolnai, a nagydorogi, a dombóvá­ri, a bátaszéki — és még nagyon sok tsz főkönyvelője talán már készakarva sem' tévedne. A kö­zös gazdaságok törzsgárdájához tartozó számviteli szakemberek már hetekkel ezelőtt, jóformán még tavaly novemberben meg­kezdték az előkészületeivel, s ami a szakmai részt illeti, az idén sem kell fennakadásra számí­tani. Az évzárás sikeres techni­kai lebonyolítását az is elősegíti, hogy a leltározók sem először végzik a közös vagyon számba­vételét, így tehát a hozzáértéssel nincs baj. A zárszámadási tenni­valók nagy része annyira rutin­munka, hogy az idén első ízben már az is szóba került, hogy fe­lesleges a minisztériumnak min­den évben újra meg újra ki­adni, esetenként elég későn, a zárszámadási utasítást, A múlt héten a Falurádió egyik reggeli adásában erről beszélt a TOT titkára, Virág István is. A zárszámadások időszakában van azonban a munkának egy szinte mindig megújuló része, és ez nem más, mint a politikai munka. Most, 1968 januárjában ismét eltérőek és sokkal nagyob­bak a követelmények, mint bár­mikor. Miért? Elsősorban az idő­pont miatt. Az a sajátságos hely­zet állott ugyanis elő, hogy a termelőszövetkezetek tavalyi gaz­dálkodásának eredményeit, avagy eredménytelenségeit 1938-ban, az új gazdasági mechanizmus első évében kell értékelni, a réginek számító dolgokat tehát sokszor teljesen új szemmel szükséges nézni, és az eddigiekhez képest egészen más alapállásból kell megközelíteni. Más években pél­dául a rendelkezések, a lehető­ségek változtatás nélkül érvény­ben maradtak az egyik eszten­dőről a másik esztendőre. Most azonban, mind a piaci értékesí­tés, mind a termelési szerződés- kötés, mind pedig a melléküzem- ági tevékenység tekintetében, sok minden módosult, vág}’ teljesen megváltozott. S a változások egy része új nézőpontot, esetenként az eddigi alapállást illetően, tel­jes fordulatot igépyel mind a vezetőktől, mind a tagoktól. Ilyenformán éppen a korszerű követelményekhez igazodó poli­tikai munkára vár az a feladat, hogy az értékelést, az elemzést, az összegezést a vezető^ és a tagok az új helyzet követelményei szerint értsék, végezzék. S ez az, ami nem könnyű, nem is kényelmes, sőt ese­tenként szokatlan, r éssze­rűtlen feladat, de egyúttal cá­folat is azok számára, akik úgy vélik, hogy az új gazdasági me­chanizmus gyakorlatában csökken a politikai munka jelentősége. Ellenkezőleg. A politikai munka jelentősége nő. Miért? A terme­lőszövetkezetek vonatkozásában most, a zárszámadások időszaká­ban azért, mert még inkább ne­vén kell nevezni a gyereket, s az eddiginél is árnyaltabban kell megkülönböztetni a jó munkát a rossztól, a tehetséget a tehet- ségtelens égtől, a szorgalmat a naplopástól. A politikai munka részeként az elmúlt években eddig is jól bevált Tolna megye termelőszö­vetkezeteiben a kisebb egységek eszmecseréje. Külön-külön szok­ták megbeszélni az előző eszten­dő tapasztalatait, — egy-egy párt­szakvezető jelenlétében — a nö­vénytermesztők. az állattenyész­tők, a traktorosok, a szerelők, a kisegítő és melléküzemágak dol­gozói. Sőt GyuLajon még külön tanácskoznak az asszonyok is. Ezek a tanácskozások, másnéven kis zárszámadások, tavaly is élén­kek, elevenek voltak szinte min­denütt. A felszólalásokra az volt a jellemző, hogy a gazdák kö­zösségi kérdésekkel foglalkoztak. A kis zárszámadások keretei kö­zött akinek volt mondanivalója, az kivétel nélkül szóhoz jutott, kifejthette véleményét, s mire el­érkezett a zárszámadó közgyűlés napja, végeredményben letisztult, kikristályosodott a kollektív ál­láspont, s a vezetőség beszámoló­ja egyúttal a tagok többségének a véleményét is tükrözte. De ed­dig, már ami a személyek fe­lelősségét illeti, elég általános volt a kis zárszámadások fel­szólalásainak a többsége. Ez az­tán hellyel-közzel rányomta a bélyegét a zárszámadási közgyű­lés vezetőségi beszámolójára is. Óvakodtak attól, hogy neveket említsenek. É s most felvetődik! a kérdés, hogy vajon az idén meg­maradhatunk-e a tavalyi szinten? A konkrétság tekinte­tében nyilván nem. Ez bizonyos. Feltehetően a szövetkezeti gazdák is érzik, hogy az új gazdasági mechanizmus gyakorlatában a gazdasági munka elemzésekor még inkább az a döntő, hogy ki hogyan dolgozott. A kis zárszám­adások tehát csak akkor egészí­tik ki hasznos és értékálló mó­don az eredményesebb gazdálko­dásra irányuló kollektív törek­vést, ha személyekhez kötik mind az eredményeket, mind az ered­ménytelenségeket. Legyen szó bármiről, végső soron a siker vagy a sikertelenség, emberekhez vezethető vissza. A közös gaz­daságok többsége Tolna megyé­ben az idén jelentős többletbevé­telhez jutott, mert kenyérgabona­termesztési tervét túlteljesítette. Nyilván a külső tényezők játsza­nak ebben döntő szerepet, első helyen a nagy hozamú búzafaj­ták elterjesztése. De fontos kö­rülmény az üzemi légkör is, s ezen belül már név szerint is megtalálhatjuk azokat a tagokat, szakembereket, akiknek tudása, lelkiismeretes munkája nagy mértékben elősegítette a kenyér­gabona-termesztési terv teljesíté­sét. Ezeket az embereket név szerint méltatni nem felesleges, ellenkezőleg: szükséges. Nem felesleges, hanem szük­séges hangsúlyozni és méltányol­ni a közösség javát szolgáló pluszt, s kiemelni a különbsége­ket, azt, hogy egy-egy brigádon, műhelyen belül ki adta tavaly azt, ami erejéből, képességéből, tehetségéből tellett, s ki adott ennél jóval kevesebbet. Ezeknek a t'szíázása ma sarkslüa'.os kér­dés a termelőszövetkezeti közös­ségekben is. A közösség érdekeit szem előtt tartva a zárszámadás időszakában a politikai munka fontos felada­ta, fényt deríteni azokra az okok­ra, amelyek az ősszel előidézték a késést a vetésben, a mélyszán­tásban. Az ok sokféle lehet. Elő­fordulhat, hogy a brigádvezetők valamelyikének az alkalmatlan­sága, a szakvezetők valamelyiké­nek a káros nagyvonalúsága idéz­te elő az elmaradást. Nyilvánvaló, hogy akár így, akár úgy, de a mulasztás mértéke szerint, a kö­rülmények mérlegelésével a fi­gyelmeztetés, a felelősségre vonás nem, maradhat el. Dr. Braun Mi­hálynak, a megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályvezető1' .'yettesének közlése szerint előre várható, hogy négy vagy öt termelőszövetkezetben tavalyi esztendőt, mint zárták az 1966-os évet. Ezekben a termelő- szövetkezetekben még differen­ciáltabb és még bonyolultabb a helyzet. A tagok fel szokták ten­ni a kérdést: mi a vissza csúszás oka? Moat azonban helyénvaló lesz úgy tenni fel a kérdést, hogy ki a visszacsúszás oka? Ott van a felsőnyéki tsz, ahol elsősorban az alkalmatlanság kérdését célszerű feszegetni, azt, hogy a vezetés rendelkezik-e kellő tudással és felkészültséggel. De az alkalmas­ság. a rátermettség kérdését a követe'mények diktátuma miatt más gazdaságokban is napirendre tűzi az élet. Éppen ezért számí­tani lehet rá, hogy ez lesz az el­ső esztendő, amikor a tavalyi munkák értékelése során, a szo­kottnál is jobban tűz ailá veszik a brigádvezetőket, s ők alkalmas­ság szempontjából feltehetően sokkal jobban megmérettetnek, mint eddig bármikor. D e hol a legnagyobb szükség a józan és elvszerű poli­tikai munkára? Főleg és elsősorban ott, ahol emberek tel­jesítményéről és képességéről van szó. S ha az idei zárszámadások során követelmény, hogy a ta­gak, a vezetők az emberi telje­sítmények és kénességek alapján értékeljék a gazdálkodást, akkor még inkább követelmény, a józan­ság és az emberség. Ha emberek­re bontják le ai tavalyi munkák tapasztalatait, akkor azt ne le­váltás! szándékból, hanem első­sorban azért tegyék, hogy a kö­zösség el tudja dönteni: kitől mi­lyen helytállást, munkát, télje- síményt vár a termelőszövetkezet az idén. A DÉDÁSZ Szekszárdi Üzlet­igazgatósága a hálózatszerelési tervét a múlt évben 3,5 millió fo­rinttal túlteljesítette. Ez 112,5 szá­zalékos tervtúlteljesítésnek felel meg. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel Vág Mátyás hálózatszerelési osztályvezetőnek. — Minek köszönhető ez a kiváló eredmény? — Ez szinte teljes mértékben a termelékenység növekedéséből adódott. Létszámnövelés nem volt, hanem a termelékenységi mutatót teljesítettük túl. Tíz év óta va­gyok hálózatszerelési osztályveze­tő, ez idő óta ez a legkiválóbb redményünk. Széles körű munka­verseny is kibontakozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Különösen a szocialis­ta brigádjaink jeleskedtek. A szekszárdi üzletigazgatóságon a mi osztályunk kapta az emlékplaket­tet. — Egy kicsit részletesebben be­szélhetnénk az egyes brigádokról? — A szekszárdi szerelésvezető­ségnél az Endrődi háromszoros szocialista brigád Szekszárdon 600 000 forintos többletmunkát, terven felüli teljesítést vállalt így kerülhetett sor a Marx Károly ut­ca térségében a kábelozásra, vilá­gításkorszerűsítésre. A Palánki- hegyen 60 000 forintos költséggel kisfeszültségű vezetéket építettek. vezetőségi tag, s mindedkor «gyengébb eredménnyel zárják a Pénz nélkül ezerkétszáz munkás Ki mulasztotta el a tájékoztatást ? A Bonyhádi Építőipari Ktsz egyik munkásának január nyol­cadikén úgy adták össze haza­utazásra az autóbusz-költséget Kisvejkéig. A ktsz munkás- állományú dolgozói nem kaptak ezen a napon fizetést. Tolna megyében az építőipari ktsz-ek 1200 munkása ezen a napon nem kapta kézhez a fize­tést. A munkások elégedetlen­kedtek. Nem dicsérték sem a bankot, sem pedig a ktsz-t. Az emberek többsége nincs olyan anyagi körülmények kö­zött, hogy napokig tartalékból éljen. Mert ez esetben az tör­tént, hogy a bérkifizetési napok megváltozásával, a ktsz-ek mun­kásállományú dolgozóit nem 8- án, hanem 12-én kell kifizetni. Ez az új pénzügyminisztériumi rendelet váratlanul érte a mun­kásokat, a szövetkezetek veze­tőit. És a sok kellemetlenség emiatt keletkezett. A KISZÖV pénzügyi osztályán elmondották, hogy hiába kérték a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságát, nem tettek kivé­telt, ez alkalommal is, mint ál­talában a pénzügyekben szokás, szigorúan ragaszlcodtak a rende­lethez. A szövetkezetek hiába kopogtak az MNB-nél, hiába volt egyszámlájukon pénz, nem kap­hattak bérfizetésre pénzt. Csak az adminisztratív, illetve alkal­mazotti létszámra. A sok embert foglalkoztató ügy kapcsán felkerestük az MNB megyei igazgatóságát. Far­kas Ferenc, az igazgatóság veze­tőjének helyettese elmondotta, hogy a rendelet értelmében jár­tak el. A múlt év december 29- én keltezett PM-rendelet a' szö­vetkezetekhez január 6-án, il­letve 7-én érkezett. így — fel­tehetően — már ha akartak, nem sokat tehettek volna annak érdekében, hogy értesítsék a dolgozókat, hogy nem kapnak fi­zetést és a pénzüket úgy osszák be, hogy még négy napig ki tudjanak tartanú Tehát a Magyar Közlöny ké­sőn, túlságosan későn adta hí­rül, az új bérkifizetési rende­letet. S ezen az sem segít, hogy a bank belső utasításban január rhásodikán már kapott informá­ciót az új rendeletről, de a ktsz- eknek nem küldött értesítést. Tulajdonképpen a bérkifizeté­sek új rendjét túlságosan későn hozták nyilvánosságra. E kérdés nem feltétlenül indokolta a kons­pirációt. Mert pontosan az lett volna a jó, a politikus cseleke­det, ha időben nyilvánosságra hozzák, hogy a dolgozók — a két ünnep ellenére is — úgy osszák be pénzüket, hogy a négy nappal meghosszabbodó időre felkészüljenek. S ameny- nyiben december közepén ezt az új bérfizetési rendszert meg­ismertetik az illetékesekkel, ak­kor még arra is mód lett volna, hogy decemberben, az előleg fi­zetésekor nagyobb összegű elő­leget adjanak a munkásoknak. Január nyolcadikén ezerkét­száz munkás a rendelet értelmé­ben nem kapott fizetést. Ezer­kétszáz munkás Tolna megyé­ben, több tízezer az országban, elégedetlen volt, és csak azt lát­ta az új év első napjaiban, s ebből vont le helytelen követ­keztetést, hogy négy nappal ké­sőbb kapta meg fizetését. A szövetkezetek vezetőit, az MNB megyei igazgatóságát e súlyos hiba elkövetésében nem lehet hibáztatni. Az esetből il­letékesek — az MNB és a Pénz­ügyminisztérium —, minden bi­zonnyal levonja a következte­tést és megkíméli n munkásokat hasonló kellemetlenségektől — Pj — Három és fél milliós túlteljesítés s ezzel eljutott a fény a kültelki lakossághoz. A Schatz-brigád — egyébként kétszeres szocialista brigád — az Öcsényi-hegyen transzformátorállomást és veze­téket épített 260 000 forinos költ­séggel. Ezzel ugyancsak a kültel­ki lakossághoz jutott el a villany. A Lisztes völgyben 130 000 forin­tos terven felüli munkát végez­tek, s ez is a kültelkiek céljait szolgálta. A paksi szerelésvezető­ségünknél főként a Klein-brigád jeleskedett. Ez kétszeres szocialis­ta brigád. A Fácánkertben vál­lalt pluszmunkájuk — 80 000 fo­rint értékű — tette lehetővé, hogy a régi cselédházakból az uj épüle­tekbe költözött családok már a villany előnyeit is élvezhetik. A Kiein-brigád Pakson ugyancsak pluszmunkával villamosította az egyik újtelepi részt. Ennek a munkának az értéke megközelí­tette a 300 000 forintot. A bony­hádi szerelésvezetőségnél a Var­ga szocialista brigád ért el ki­váló eredményt: a terven felül vállalt munkája tette lehetővé a teveli téglagyárban a magasfe­szültségű hálózat megteremtését. Ugyanez a brigád Majoson a gu­miüzemet, Bonyhádon pedig az egyik újtelepi részt villamosítot­ta terven felül. — Milyen kilátások vannak az idei évre? — Először is hadd mondjam el, minden részlegünk új munka­területen dolgozik, tehát semmi­féle adósságot nem hoztunk át a múlt évről. Természetesen az idei évben is igyekszünk minél kivá­lóbb eredményt elérni. Az idén nagyobb a szabad kapacitásunk, mint a múlt évben volt. Azt ér­tem ezen, hogy minden évben végzünk a saját tervünkben, költ­ségvetésünkben lévő munkákon kívül más szerveknek is bizonyos munkákat megrendelésre. Az idén körülbelül 5—6 millió forint ér­tékben tudunk ilyen munkát vé­gezni, a múlt évi tervünkben csak kétmillió forint értékű sze­repelt. A szerződés megkötésével vállaljuk egy feladattal kapcso­latban az összes ügyintézési és kivitelezési teendő ellátását. — Milyen nagyobb fejlesztésre, korszerűsítésre kerül sor az idén? — Körülbelül hárommillió fo­rintos költséggel föld alatti ká­belt fektetünk le a légvezeték he­lyett Szekszárdon a Bezerédj és Munkácsy utca térségében. Uj kábel épül a Beloiannisz utca térségében is, ez már az új áru­ház szükségletéhez is igazodik. Tamási és Hőgyész közt közel két­milliós költséggel gerincvezeték építését kezdjük meg. Paks mel­lett transzformátorállomást épí­tünk. — A termelőszövetkezeti gazda­ságok mire számíthatnak? — Az idén 10 tsz-majort villa­mosítunk. A megyében legtöbb tsz-gazdaság már kapóit villanyt. B. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom