Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1968. január 28, A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Egy hét a világpolitikában (Folytatás az 1. oldalról.) mint az előző évben és lényegé­ben a tervnek megfelelően ala-' kult A növénytermelésen belül a kalászosok termésátlaga és ter­mésmennyisége nagyobb volt, mint 1966-ban. Kenyérgabonából 2.9 millió tonna termést takarí­tottak be, 21 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. A búza kát. holdankénti termésátlaga 14.9 mázsa volt (hektáronként 25,8 mázsa), 19 százalékkal ma­gasabb, mint a rekord termésű 1965. évben. A gyümölcs- és a bortermés jó volt, a zöldségtermés meghalad­ta az előző évit. A legtöbb kapás­növény (a kukorica, a burgonya, a cukorrépa) és a szálastakarmá­nyok termésátlaga és termés- mennyisége azonban az előző év­hez képest csökkent. 1967-ben 356 000 kát. hold te­rületet öntöztek. Az öntözött te­rület 26 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az egy kát. hold szántóterületre jutó műtrágya-felhasználás ha­tóanyagban számítva kereken 56 kg volt (egy hektárra számítva 97 kg), 27 százalékkal több. mint 1966-ban. 1967 őszén kenyérga­bonából lényegében ugyanannyit vetettek, mint az előző évben. A takarmánygabona 1967. őszi ve­tésterülete mintegy 7 százalék­kal nagyobb volt, mint egy év­vel korábban. A szarvasmarha-állomány (több mint 2 millió darab) és ezen be­lül a tehénállomány is (kb. 780 000 darab) 1967-ben kis mér­tékben ugyan, de emelkedett. A sertésállomány az előző évi jelentős visszaesés után 1967-bcn nőtt és az év végén kb 6 600 000 darab volt. 1967-ben a felvásárló és a fel­dolgozó vállalatok a mezőgazda- sági termés nagyobb hányadát vásárolták fel, mint egy évvel .ez­előtt. 1966. évhez képest az ösz- szes felvásárlás 7 százalékkal, ezen belül a növényi termékek felvásárlása 14 százalékkal, a vágóállatok és állati termékek felvásárlása 1 százalékkal nőtt. Az 1967. évi vágósertés-felvásár­lás — az 1966. év végi alacsony és kedvezőtlen összértékű sertés- állomány következtében — 15 százalékkal kisebb volt, mint 1966-ban. A vágósertés-felvásár­lás kiesést a vágómarha- és a baromfi-felvásárlás növekedése nem ellensúlyozta. A szükségle­tek kielégítése érdekében jelen­tős húsimport vált szükségessé. Tejből 14 százalékkal, tojásból 21 százalékkal vásároltak fel töb­bet, mint az előző évben. 1967-ben a mezőgazdasági ter­mékek piaci felhozatala 7 száza­lékkal meghaladta a 1966. évi szintet. Az élelmiszeripar termelése egy év alatt 9 százalékkal nőtt.. KÖZLEKEDÉS A közlekedési vállalatok 1967- ben 274 millió tonna árut szállí­tottak. 3 százalékkal többet, mint az előző évben. Ezen belül a vas­úti áruszállítás mennyisége lénye­gében nem változott, a tehergép­kocsik által szállított áruk súlya 8 százalékkal emelkedett. — Az év folyamán a személyszállítási tel­jesítmények kis mértékben emel­kedtek. 1967-ben a vasútnál a villamos­vontatás aránya 20 százalékra, a Diesel-vontatásé 30 százalékra emelkedett, a gőzvontatás aránya pedig az 1966. évi 59 százalékról 50 százalékra csőként. — 1967-ben új utak építésére kb. 30 százalék­kal többet fordítottak, mint 1966- ban. BERUHÁZÁSOK 1967. évben a beruházások — előzetes adatok szerint — a ter­vezettnél jóval nagyobb mérték­ben, mintegy 15 százalékkal nőt­ök és ezzel a beruházások 1966. és 1967. évi öszege jóval megha- adta azt, amennyivel a harmadik ötéves terv a tervidőszak első két évére számolt. A beruházásokon belül 1967. évben legnagyobb mér­tékben az importgép-beruházások emelkedtek, de számottevő volt a hazai gyártású gépek és az építési beruházások növekedése is. Az 1967. évben felhasznált beruhá­zási összegnek csaknem felét az ipar és az építőipar, kb. 15—15 százalékát a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésére fordítot­ták. 1967. folyamán több fontos új létesítményt helyeztek üzembe. Befejeződött a Budapest—Zá­hony vasútvonal villamosítása, melynek következtében a vasúti forgalom Hegyeshalomtól Záho­nyig villanyvontaíásal bonyolítha­tó le. Átadtak rendeltetésének több új szállodát, áruházát, kórházat és-is­kolát. KÜLKERESKEDELEM 1967-ben külkereskedelmi for­galmunk is nagyobb volt annál, mint amekkorával a terv számolt. Az összes forgalmon belül a be­hozatal — főleg a gépek és egyes fogyasztási cikkek (pl. a hús) je­lentős terven felüli importja foly­tán — 13 százalékkal emelkedett. A kivitel 7 százalékkal volt több, mint 1966-ban. A behozatalban a legnagyobb arányt képviselő nyersanyag- és félkésztermék-im- port az átlagosnál kevésbé nőtt. Az átlagot jóval meghaladó mér­tékben emelkedett a gépek és a fogyasztási cikkek behozatala. A kivitelen belül a legnagyobb há­nyadot kitevő gépexport, valamint az ipari fogyasztási cikkek export­ja nőtt jelentősen. — 1967-ben külkereskedelmi forgalmunkat a szocialista országokkal növeltük nagyobb mértékben. Az év folya­mán az összes forgalomnak 68 szá­zalékát a szocialista országokkal, 35 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Külkereskedelmi mérlegünk — az 1966. évi aktívummal szemben. 1967. évben passzív egyenleggel (behozatali többlettel) zárult. A szocialista és a'fejlett tőkés orszá­gokai bonyolított forgalomban be­hozatali többletünk, a fejlődő or­szágok viszonylatában kiviteli többletünk volt. A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI ÉS AZOK FELHASZNÁLÁSA 1967-ben a lakosság jövedelme­in belül a pénzbevételek mintegy 150 milliárd forintot tettek ki, 10 milliárd forinttal, 7 százalékkal többet, mint 1966-ban. A jövedel­mek reálértékének növekedése — a fogyasztási cikkek árszínvonalá­nak kis mértékű emelkedése foly­tán — ennél valamivel mérsékel­tebb volt. 1967-ben a lakosság egy főre ju­tó reáljövedelme — a tervet meg­haladó mértékben — kb. 6 száza­lékkal nőtt 1966-hoz képest. A munkások és alkalmazottak egy főre számítolt reáljövedelme kb. 5 százalékkal, a parasztság fo­gyasztásának reálértéke ennél va­lamivel nagyobb mértékben (6—7 százalékkal). emelkedett A mun­kás-alkalmazotti reáljövedelem emelkedésében az egy keresőre ju­tó reálbér (3—3,5 százalékos) nö­vekedése mellett szerepe volt an­nak, hogy a társadalmi juttatások jelentősen nőttek és hogy kis mér­tékben a keresők száma is nőtt. Családi pótlék címén 1967-ben 7 százalékkal többet fizettek ki, mint az előző évben. Jelentős ösz- szeget folyósítottak gyermekgon­dozási segély címén is. 1967-ben a kiskereskedelmi for­galom — folyó árakon számítva — 105 milliárd forint volt, 10 szá­zalékkal nagyobb, mint 1966-ban. (A terv a forgalom kb. 3—4 szá­zalékos növekedésével számolt.) Az összes forgalmon belül a la­kosság áruvásárlásai valamivel ki­sebb mértékben. 9 százalékkal nőt­tek, míg a közülelek és a vállala­tok 28 százalékkal több árut sze­reztek be a kiskereskedelemtől, mint 1966-ban. Az év folyamán az élelmiszerek és élvezeti cikkek el­adása 9 százalékkal, a ruházati cikkeké 7 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 13 százalékkal nőtt. 1967-ben a lakosság szolgálta­tásokra 7 százalékkal több pénzt adott ki, mint 1966-ban. Ezen be­lül a kulturális kiadások 8 száza­lékkal, a közlekedésre és a posta szolgáltatásaira fordított összegek 9 százalékkal nőttek. A lakosság takarékbetét-állomá­nya 1967. december 31-én 24,8 milliárd forintot tett ki. A taka­rékbetét-állomány az év folyamán tovább nőtt, de kisebb mértékben, mint 1966-ban. A LAKOSSÁG SZÄMA, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGA Az ország népessége 1968. ja­nuár 1-én kb. 10 236 000 fő volt, mintegy 39 000 fővel több, mint egy évvel korábban. (Az előző három év átlagában a természetes sza­porodás évi 31 000 főt tett ki.) Az ezer lakosra jutó élveszüle- tések száma — az 1966. évi lassú emelkedés után — 1967-ben 7 szá­zalékkal tovább nőtt és 14,5 ezre­léket tett ki. Ez az arány azonban még mindig alacsonyabb az európai átlagnál. Az élveszületések szá­mának növekedése és a halandó­ság kis mértékű emelkedése mel­lett az ezer lakosra jutó termé­szetes szaporodás — az 1966. évi 3,6 ezrelékkel szemben — 1967-ben 3,8 ezrelék volt. Az orvosok száma egy év alatt 800 fővel nőtt és 1967. év végén 21 000 főt tett ki. 1967. december 31-én tízezer lakosra 20,5 orvos jutott. 1967. végén 2000 kórházi ággyal több állt a betegek ren­delkezésére, mint egy évvel ko­rábban és ezzel a kórházi ágyak száma 81 500-ra emelkedett. Az 1967—68. iskolai évben a kö­zépiskolai tanulók száma 351 000, az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 84 000 volt Az 1967. év folyamán kiadott könyvek példányszáma mintegy 5 százalékkal nőtt 1966. évhez vi­szonyítva. A televízió-előfizetők száma 1967. év folyamán 170 000-ről 1 170 000.-re emelkedett Az év végén minden harmadik családnak volt televíziója. A sze- mélygápkoc&i-állomány egy év alatt 28 000 darabbal gyarapodott és 1967. év végén 144 600 darab volt. 1967. év folyamán a külföldiek 2,4 millió alkalommal keresték fel hazánkat, a magyar állampol­gárok 1 millió esetben utaztak külföldre. A hazánkba látogató külföldi turisták száma kb. más- félszeresre nőtt. Budapest, 1968. január 28. KÖZPONTI STáTTS ETIKAI HIVATAL MM amién férni átkait... Vagy másfélszázad-magammal szoronkodom a honvédelmi szö­vetség megyei központjának ta­nácstermében. Vannak köztünk fiatalok, javakorabeliek. Szóval, a korösszetétel eléggé vegyes. Még egyenruhás rendőrök is vannak köztünk. Hogy miért vagyunk itt? Rövi­den: pályaalkalmassági vizsgára várunk. A bejárat előtt ott áll egy nagy, kék-fehér autóbusz, az ol­dalán hosszú feliratú tábla: „A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium Autóközlekedési Alkal­masságvizsgáló Laboratóriuma.” Akik itt vannak: sorköteles fiatalok, akik tehergépkocsi-veze­A világ egyik legnagyobb lé­lekszámú országának, t INDIÁNAK FÜGGETLENSÉGI ÜNNEPÉN vendégként részt vesz Koszigin szovjet miniszterelnök is. Egyik beszédében Koszigin komoly és határozott szavakkal figyelmez­tetett, hogy a jelenlegi nemzet­közi helyzet mindenkitől, aki becsüli a népek békéjét és biz­tonságát, megköveteli a fel­lépést az imperializmus és a gyarmatosítás agresszív erőinek megfékezésére. A hét zsúfolt nemzetközi eseményei között en­nek a gondolatnak a jegyében kell megemlékezni Wilson angol miniszterelnök moszkvai látoga­tásáról is, mert hiszen a brit kormányfő szovjetunióbeli meg­beszéléseinek fő témája ugyan­csak az amerikaiak vietnami ag­ressziója volt. Hasonlóképpen a vietnami háború, valamint a közel-keleti konfliktus és a hét egyik drámai eseménye, a nem­zetközi feszültséget fokozó ame­rikai provokáció, A PUEBLO KÉMHAJÖ KALANDJA volt a témája Koszigin szovjet miniszterelnök, Gandhi asszony indiai miniszterelnök és az ázsiai körúton lévő Tito elnök 70 perces péntek esti megbeszélé­sének. A világ megtanulta egy ame­rikai hajó nevét és az újság­olvasók milliói újra felidézik emlékezetükben azokat a koreai városneveket, amelyeket néhány esztendővel ezelőtti hadijelenté- -ekből jegyeztünk meg. Az Egyesült Államok ismét « megsér­tette egy . szocialista ország szu- verénitását, újra tengeri kalóz módjára viselkedett; ez tömö­ren a Pueblo kémhajó históriá­ra. A legmodernebb elektronikus lehallgató-berendez'")-eikkel és más kémfelszereléssel ellátott hajó olyan feladatot végzett, amely sokban hasonlított/ az- U—2 kém-repülőgépek és ha­sonló amerikai katonai beren­dezések szennyes munkájához. A KNDK tengeri haderői, önvédel­mi feladatok teljesítéséként. el­fogták a kémhniót, egy közöli kikötőbe kísérték, ahol a hajó narancsnoka bevallotta, hogy a CIA megbízását haitotta vár-», s azt is, hogy hajóiát a KNDK parti őrhajói a szocialista ország felségvizein érték tetten. tő tanfolyamra jelentkeztek, és az idősebb korosztálybeliek, akik hivatásos jogosítványt kívánnak szerezni. A vizsgálat célja; még a tan­folyam megkezdése előtt eldön­teni az alkalmasságot... Az ál­talános orvosi vizsgálaton túl ki­terjed a színlátásra, homálybeli látásra, reflexre; mozgás-üssze- rendezettségre... Fehér köpenyes fiatalember ol­vas fel néhány nevet a hosszú névsorból: — Szerpák József, Kappel Ist­ván, Vékony János... A fiatalember könyvet tart elém. Egy-egy lapján különböző színű pontokból alkotott körben más-más színű pontokból kiala­kított számok. — Négyes ... kettes ... nyol­cas ... ötös ... Majd egy másik könyvet: — CH... nulla ... hatvan­négy ... Csalóka a színfolt-tömeg, a lapra eső fény, van aki téveszt. No, nincs baj, a Boström-, illet­ve a Velhagen-vizsgálat csak a kezdet... Jön az autóbusz, illetve, mi szállunk fel. Középen műszerasztal, mellette két,, gépkocsivolánhoz hasonló szerkezet: kormány, két lábpedál, egy kézikar. Szemben a táblán különböző színű táblák. — Ha a piros fény villan fel, a jobb pedált kell lenyomni. Ha zöld, akkor a balt. A kormányt A hadihajó azért került fog­ságba, mert durván megsértette a nemzetközi jogot. Az USA a kémhajó koreai vizekre - küldé­sével SÚLYOS PROVOKÁCIÓT KÖVETETT EL és ezt még tovább fokozta azzal, hogy Vönszan, észak-koreaj ki­kötő közelébe küldte legnagyobb repülőgép-anyahaj óját, az Enter- prise-t. Ugyanakkor, amikor a véres vietnami kaland ellen egyre nő az ellenállás az Egye­sült Államokban, a Johnson- admínisztráoió újabb területen fokozza a feszültséget. A délkelet-ázsiai agresszió, a vietnami háború és az új dél­kelet-ázsiai veszélygóc, a Pueblo- incidens mellett a héten egy má­sik, földrajzilag távoli területen is bizonyította közveszélyessé- gét az amerikai háborús politi­ka. Thule közelében, GRÖNLAND FÖLÖTT LEZUHANT egy B—52-es típusú, nyolcmoto­ros amerikai bombázó, amely nukleáris fegyvereket szállított. A Sarkcsillag-öböl fölött le­zuhant repülőgép hidrogénbom­bákat hurcolt testében, amelyek „eltűntek”. Az 1945-ös, az atom­fegyver korszakát bejelentő hi- rosimai és nagaszaki gomba­alakú felleg óta 13 amerikai, atom- és hidrogénbombát szállí­tó repülőgép tűnt eb Ma sem tudható még, hol, milyen álla­potban vannak Johnson hidro­génbombái. Az amerikai politika ijesztő, fenyegető vonásait mutatja a japán-tengeri kémhajó és a grönlandi hidrogénbomba-él vesz­tés iker-históriája. Amikor a hét elején az Egyesült államok szenátusában — mintegy az el­nökválasztási kampány hangos nyitányaként —, éles támadást intézett Johnson ellen Aiken, re­publikánus szenátor még nem szólt erről a két eseményről. Csak annyit mondott, hogy John­son becsapja Amerika népét, félrevezeti a vietnami háború, általában az amerikai politika valódi céljait illetően. A nem­zetközi jogot ki gúnyoló fellépés Korea partjainál és az embe­riség biztonságát fenyegető hid- rogénbomba-kaland Grönland fe­lelt, ismét leleplezi az agresz- szív amerikai politikát a világ előtt G ÁT!,DOS MTKT/óS arra kell fordítani, amerre a fel­villanó nyíl mutat. A kézikart hátra kell húzni, ha valamelyik, közepén fehér csíkos piros lám- Va gyullad fel. Két perc gyakor­lás után két perc a vizsga. A minimum: hetven mozdulat a két perc alatt, és figyelembe vesszük a hibaszázalékot. Sorra kerülök. Nyugodtságot erőltetek magamra. Mintha már­is gépkocsivezető lennék... Halkan ketyeg a stopper. Piros lámpa, nyíl jobbra nyíl balra, zöld lámpa, csíkos lámpa, zöld lámpa... Két percen ke­resztül ... Végre .., vége. % — Egészen jó. Nyolcvanhárom mozdulat, egy hiba. Régi mezőgazdász ismerősöm, Mizsák Tibor, nyugodt-megfon- toltan „vezet”. Idő alatt hetven- három mozdulattal, hiba nélkül. Egyik jelölt hetvenegy mozdu­lat közben 32 hibát vét.,. — Ez annyit jelent, hogy a vizsgát meg kell ismételni, öt­perces időtartammal, a táblán különböző színű zavaró fényekkel. Ez tulajdonképpen nem vezetési próba, hanem azt vizsgáljuk, fői­nek. milyen harmonikus a. moz­gása, egymást váltó jelzésekre. Az úgynevezett szenzo-motorikus vizsgálat... — Egyébként, az intézet ilyen vizsgálatsorozat után választotta ki jó néhány jelölt közül autó­buszunk vezetőjét is... Az autóbusz hátsó felében újabb •színlátásvizsgálat; távcső-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom