Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-25 / 20. szám

1968. január 25. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Emberek a télben Is§*ahni Délben nem tartottak ebédszlin tét, csak a cigarettákat szívták. MILYEN VOLT? Nem köny- nyű erre a kérdésre megválaszol­ni. S gondolom, ezzel az a húsz- valahány ember is egyetért, aki január 23-án a füsttől és az egész napos szellemi igénybevé­teltől kissé szédelegve Indult ha­za, hogy délután ötkor végre megreggelizzen és megebédezzen. A faddi Lenin Tsz vezetőségi ülé­se reggel kilenc órakor kezdődött, és egyetlen rövid szünet közbe­iktatásával, késő délután ért vé­get. Bizony hosszúra sikerült. Kezdetben a délelőtti órákban még meg-megrakta valaki a kálvhát, később mindenki megfe­ledkezett a tüzelésről, nagyka­bátban, itt-ott vacogó fogakkal hallgatták a vitát. Ebből arra kell következtetni: az igazgatósági ülés érdekfeszítő volt. Ebből a kinti téli világ egyelőre nem ér­zékelt, nem fogott fel semmit. Ha a napirend szemszögéből nézve tesszük fel a milyen volt kérdést, akkor meg azt kell mon­dani, hogy a Lenin Tsz életében döntő, nagy fontosságú esemény volt ez a vezetőségi ülés, mert az új alapszabálytervezet került ez­úttal bonckés alá. Ez rögzíti a tagok, a vezetők jogait, kötelessé­geit, s ez a gazdaság működésé­nek alapokmánya, a gazdák alap­törvénye. Az elveket illetően ha­sonlít az üzemi, a vállalati kol­lektív szerződésekhez, de valami­vel azért több. A magyar terme­lőszövetkezeti mozgalom fennállá­sa óta az ország közös gazdaságai most készítenek másodszor alap­szabályt. A több mint tíz eszten­dős első elavult, sok tekintetben idejét múlta, és ennek a második­nak az a legfőbb rendeltetése, hogy a helyi körülmények és kö­vetelmények figyelembevételével, a szövetkezeti demokrácia mesz- szemenő érvényesítésével álljon össze. tiárom szűrő biztosítja ezt a faddi Lenin Termelőszövetkezet­ben is. A menetrend a következő: 1. Az új tsz-törvényt megszövege­zik. 2. Vezetőségi ülésen vitára bocsátják. 3. Közgyűlés tárgyalja és hagyja jóvá véglegesen. Az úi tsz-törvény áttanulmányozása után Faddon a gazdaság elnöke és a gazdaság jogtanácsosa né­hány szakvezető közreműködésé­vel készítette el az első nyers fogalmazást. De már az első fo­galmazásnál is figyelembe vették a részközgyűléseken közelmúlt­ban elhangzott javaslatokat és ta­pasztalatszerzés céljából átnézték a bétaszéki Búzakalász Tsz új alapszabály-tervezetét is. Ha másért nem, már csak azért is érdemes volt kézbe venni ezt, mert a bátaszéki anyag most ar­ra ambicionálja a faddiakat, hogy az ő alapszabály-tervezel ük jobb legyen annál. Január 23-án reggel kilenc óra­kor az igazgatósági ülésen a párt­vezetőségi tagok és a helyi veze­tők jelenlétében e szavakkal je­lentette be Hornok István elnök a tennivalókat: „Elvtársak, vitára bocsájtom az új alapszabály ter­vezetét. Vagy elfogadják, vagy nem. Hangsúlyozom, ha a vezető­ség most, a vita után a szüksé­ges módosításokkal elfogadja, ak­kor is csak tervezet marad egé­szen addig, míg a közgyűlés jóvá nem hagyja. Végső soron a köz­gyűlés dönt”. — mondta az elnök. Ami a rendezvényeket illeti, zsúfolt a program. Közeleg a zár­számadás. Február másodikén szeretnék a zárszámadó közgyű­lést megtartani, de már készülni kell a mintaalapszabályt megvita­tó közgyűlés szervezésére is. Szó­val van mit szervezni. Időnként kicsit idegesek a vezetők, de azért pvőzik. Sőt, kell, hogy legyen ide­jük odafigyelni a nádvágásra, a hízószállításra, a trágyakezelésre, a mindenféle napi dolgokra. DE MARADJUNK MOST az igazgatósági ülésnél, az uj minta- alapszabály-tervezetnél. Eddig minden szabályos. A tennivalókat az előírásoknak megfelelően vi­szik végig. Most az igazgatósági ülés a közbülső állomás. S ha an­nak leírására vállalkozunk, hogy milyen volt ez a döntő fontossá­gú igazgatósági ülés, akkor a ta­nulságok leszűrése érdekeben fon­tosnak kell tartani valamennyi látszólag mellékes, de az üléshez szorosan hozzátartozó eseményt is. Még mielőtt az alapszabály­tervezet az igazgatóság színe elé került volna, a járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán nehezményezték a Le­nin Tsz egyénieskedését. Bürokra­tikus meggondolásokból ? Nem. Ezt távolról sem állíthatjuk. Arról van szó, hogy más termelőszövet­kezetektől eltérően, a faddi közös gazdaság valamennyi tagjának bi­zalmat előlegez, mert a háztáji föld kiadását nem köti a tavalyi munkanap-teljesítményhez. 1960- ra munkavállalási szerződést köt a gazdaság valamennyi tagjával. Jórészt mór összeírták, hogy egy- egy gazda hány munkanapot vál­lal. A háztájit ennek alapján mé­rik ki. A járás helyteleníti, a gaz­daság vezetői meg arra hivatkoz­nak: ha egy új belépő megkezdi a közös munkát, akkor annak minden további nélkül ki kell mérni a háztájit. Furcsa volna, ha vele szemben igen, viszont a régi tagokkal szemben nem elő­legeznék a bizalmat. Ebből kiindulva a Lenin Tsz elnöke arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy tiszta lappal kezdenek. Ezzel a vezetőségi ülés maradéktalanul egyetértett. Az idei munkanapvállalás mértéke szerint adják ki a háztáji földe­ket, s a vezetők vállalják az ez­zel járó kockázatot. Azt mondják: majd a mi gondunk lesz kidol­gozni és alkalmazni a felelősség­re vonást, de csak utólag és csak akkor, ha szükséges. Igazság sze­rint a járási elvtársak a szabá­lyok ismeretében csak azt tehe­tik, hogy nem értenek egyet a Lenin Tsz egyénieskedésével. A termelőszövetkezeti mozgalom történetéből viszont elég sok olyan esetet ismerünk, amely az életben nem a szabályokat, ha­nem a gyakorlott helyi vezetőket igazolta. Ott van a barcsi Vörös Csillag Tsz. Annak idején Lo- sonczi Pálnak, a gazdaság akkori elnökének rengeteg kemény, el­marasztaló kritikát kellett elvi­selnie, mert bevezette a garantált munkádíjazás mai ősét, és elve­tette a munkaegység-megoldást. Rendhagyó módon, s a papírfor­mát tekintve, szabálytalanul járt el; Az élet mégis őt igazolta. Ne­héz tehát most döntőbírónak len­ni abban, hogy helyes-e a faddi Lenin Tsz álláspontja. Egy dolog bizonyos: a i'addi Lenin Tsz-ben a vezetők politikai előrelátása, nágy helyi és élettapasztalata el­vitathatatlan. (Ez a vita -órán is beigazolódott és erre majd még visszatérünk.) A vezetőségi ülésen például az elnök jó érzékkel fog­ta fel és ítélte meg a vita légkö­rét, hangulatát, többnyire meg­érezte a várható robbanásokat, a nehézségeket előrevetítő indula­tokat, megérezte azokban a meg­jegyzésekben is, amelyekre né­hány vezető sokszor még oda se figyel, vagy legfeljebb legyint. AZ ELNÖK ELÖlRÄSSZERÜ­EN olvasta fel az új tsz-alapsza- bály tervezetet. Időnként szüne­tet tartott, hogy megjegyzéseket, magyarázatokat fűzzön a fonto­sabb fejezetekhez, a kritikusabb pontokhoz. Jó volt ez a módszer. De amikor a felolvasást, az is­mertetést befejezte, akkor érde­kes volt megfigyelni, hogy a ve­zetőség tagjait nem mindig azok a fejezetek hozták izgalomba, nem azok a cikkelyek ingereltek vitá­ra vagy ellenkezésre, amelyekre a kívülálló számított, hanem sok­szor egészen jelentéktelennek tű­nő pontoknál keletkeztek izgalmi gócok. Szóval azt akarom ezzel mon­dani, hogy időnként tűzbe jöttek a választott vezetők, de — fordít­va. Hosszan elgondolkodtam, mi lehet ennek a fordított tűzbe- jövésnek az oka, és hogy jó-e, vagy rossz-e ez a közös gazdaság­ra nézve. (Folytatjuk.) SZEKULITY PÉTER Következik: Ne vegyek jegy­zőkönyvbe. Davaslat a tsz-eknek: közösen építsenek sertéstelepeket Az egész f i lu segített Művelődési házat avattak Pálfán lévő épületek, viszont 52,4 szá­zaléknál nem érdemes pent köl­teni a jelenlegi sertésiszállások felújítására. A szövetségben működő köz- gazdasági bizottság megvitatta a sertfsprogram megvalósításánál: lehetőségeit, az építkezések lebo­nyolításának rendjét: olyan szö­vetkezetben. ahol takarmány- hiánnyal küszködnek, céltalan éppen a eertéshízialást szorgal­mazni. A közgazdasági bizottság illést foglalt a beruházások főn­ie-:,ági sorrendjének megállapí­tására. Mivol gazdásági szé—Pn­r) v* ■* rttr fß­nyésztő és hizlaló telepeké’a jö­j.'— iák a logn--' t-mícs- ’ —ás résztvevői, hogy f -'-nak azok a szövet'"'"' m«­cpítsenek nagy telepeket. Kedden este hat órakor — párt­nappal egybekötve — ünnepélyes keretek között került sor Pálfán az 1,4 millió forintos költoéggej épült új művelődési ház felava­tására. Az új létesítmény nagytermé­ben megrendezett ünnepséget La­kos Gyula, a községi tanács vb- elnöke nyitotta meg, s üdvözölte a község lakóit és a vendégeket: Tolnai Ferencet, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának titkárát, Kontra Sándort, az MSZMP Palid Járása. Bizottságénak tPkárá’. Ovurieza Imrét, a paksi járási •• v*.?ég r— 'íj", Ordas r " ’ 'n r-------’ P.eru­' T'> • — ' . ly Ö'T ­ség és a termelőszövetkezet veze­tőit. Ezután szavalat köve..kezelt, majd Tolnai Ferenc mondo t be­szédet. — Ez a létesítmény, csak úgy valósulhatott meg, hogy ö irzeio- got.t a köz:ég lakossága cs » me­gye, s felépítését a közi'égi for­rj rokon tűk társadalmi hozzájá­rulással segítették. A kulíurház, amely 1,4 millió fo • fba került, j:lent"s társadalmi munkával épült fel: több mirt 84 ezer fo­rint értékű társnőim; munkát végzett a község lakó- ága. Kü­lönösen ki-rnelkedő r terr-rlő­rzövetkereti tagok 1----­­kik i-'-r'rs ré-- v'i’nitrk a — rre--' - elv­1'“s. Er- r­•’ i ffn- •' ■ • ' ■ ' ’ - * " . bevezetésivel kapcsolatos kérdé­rétikéi, ré-z.etesen ismertette a reform jelen ixkégi. A köz és oroz. c-. al ipüttmű­velőd Isi házat Tóin . 1 Ferenc a köve.kező szavakkal adta át a • özuig vez-.í. nrk: „Kívánom, hogy n művelődési ház legyen a lakosság otthona, maximálisán hozz,ralják ki a közs lg dolgozói­nak ma i él ész cél.jj.é 1 és mi­nél t.éb . • ' ”'-n emléket orz:: -"-.ál: itt a 1 in fiataljai, 'kik Ír;, t'é bezár igé:.;b veszik majd az ily léieéílrnvnyt.'' A sr'1’- !•’!•• ’"-i karait sor az új nr"7-lti.-’ ’■ •[ ház e’-j kultu­Vélemény szódavíz nélkül Q A szakszervezet is elfogadhatónak tartja O És az olvasó uagyoi tüsszente rá... ,Mikor lesz szódavíz Miszlán?’- — a Tolna megyei Népújság 1968. január hó 12-i számában jelent meg egy cikk a fenti cím alatt, Nagy Sándor községi népfrontelnök aláírásával. A cikkben foglalkozik a KÖJÁL-lál, ezért szükségesnek tartom az alábbi fel­világosítás megadását. A Tamási Járási Tanács. VB. egészségügyi csoportja a hatályban levő jogszabályok alapján a miszlai szíkvizüzemben a szikvíz ké­szítését határozaülag megtiltotta (1967. II. 6.), mivel a használt kút vize nem felel meg a szikvíz készítéséhez előírt követelményeknek. Balassa Tibor, a miszlai Búzakalász Tsz elnöke megkereste írásban a KÖJÁL-t és kérte, hogy a KÖJÁL írja meg, hogy ,,más helyről szármázó alkalmas vízből , (a tsz) megindíthatja-e a szikvíz gyár­tásátA KÖJÁL postafordultával 1967. november 23-án válaszolt és az alábbiakat írta meg: ,,Miszla községben a következő kutak vize viszonylag elfogad­ható: tejgyűjtő, Búzakalász Tsz, iskolaudvari és Miszla—bikádi kerekes kút. A felsorolt kutak közül azt kell kiválasztani, mely a szílcvízüzemhez a legközelebb esik. Kérem értesíteni a Tm. KÖJAL-t arról, hogy melyik kutat kívánja a tsz. felhasználni szódavízgyár­tásra, hogy a víz további megjavíthatóságára vonatkozó szükséges intézkedéseket megtehessük Levelűnkre a tsz még a mai napig sem válaszolt. . ...Végül véleményem szerint a miszlai közfogyasztásra szánt szikvíz előállításának és forgalomba hozatalának problémáját a Községi Tanács VB-nek kell kézbe vennie és véglegesen megoldania, tehát a szükséges intézkedéseket is felelősségteljesen megtennie, illetve kezdeményznie. Dr. Gujás János igazgató főorvos” íme, vélemény már van igaz, hogy szódavíz nélkül, de reméljük, hogy most már les2 szódavíz is. Hacsak nem csú­szik valami hiba ismét a for­maságokba. Mert minden megoldódik előbb vagy utóbb, de megol­dódik, mint a dombóvári fűtő­ház levegőiszennyezettsége. Most mái* az SZMT is elküdt- te levelét, amelyet Egyed Mi­hály SZMT-titkár írt alá. „A vizsgálat megállapította, hogy a fütőház dolgozóinak panasza jogos, annak ellenére, hogy a levegő szennyezettsége csak a munka helytelen szervezése és a kedvezőtlen, széljárás következtében érte el a megengedett legmagasabb telítettséget. A szennyezettség csök­kentésére a MÁV Pécsi Igazgatósága intézkedéseket tett, melyeknek elsősorban az a céljuk, hogy normális munkafeltételeket biztosítson a dolgozók számára. Ezek az intézkedések munkaszervezéssel kap­csolatosak, melyeket a dombóvári fűtőház a sz. Rendelet'-ben adta ki. Az SZMT munkavédelmi bizottsága a tett munkaszervezési- inlézkedések hatását megvizsgálta, kikérte a fűtőházban dolgozók és a műhelybizottság véleményét, mely alapján azt állapította meg, hogy az intézkedések' elfogadhatók, azok haiásárd kedvező munka- feltételek jöttek létre. Hogy ez az elfogadható körülmény fenn­tartható legyen, ehhez a fűtőházban dolgozók részéről be kell tartani a munkaszervezési intézkedéseket, amit saját egészségük ■védelme is megkövetel. ' A füst megszűnt, vagy leg­alább U csökkent. Bár lenne egy olyan mód­szer, amely végképp megölné a sajtó ördögét, amely hol itt, hol ott bukkan , fel az újság hasábjain. És Időnként nagyon bosszantó dolgokat művel. Heltai József Várdomb, Vö­rös Hadsereg utca 5. szám alatti olvasónkat is megtré­fálta. * ö ugyanis . mit sem sejtve kezébe vette a Népúj­ság január 13-i számát és mi­után elolvasta az „Izrael nem vonul ki a megszállt terüle­tekről” című tudósítást, hirte­len nem tudta, hogy mi tör­tént vele. Levelet írt szerkesz­tőségünknek: „Szíriától, Egyip­tomtól és Jordániától az elra­bolt terület 30-000 négyzetmé­ter. Választ szeretnék kapni arra, hogy valóban csak 30 000 négyzetméter, vagy pedig saj­tóhiba.” Bennünk is, a nyomdászok­ban is megvolt a jószándék. Ez abból is látszik, hogy ak­kor is majdnem helyesen kö­zöltük. így írtuk: „ ... 30 000 négyzetméterföld". Majdnem kijött a mérföld. A helyes válasz tehát: 30 000 négyzetmérföld. És, ha már a sajtó ördögé­nél tartunk, vissza kell tér­nünk a január 21-i számunk­ra is. Ebben a számban jelent meg ugyanis a „Már a ta­vaszra gondolunk” című tu­dósítás. Ebben szerepel egy szám, ami felhívta magára egy olvasónk figyelmét, aki így írta alá a levelet: „Egy vi­dékre szakadt szekszárdi.” ..Nem hiába Háry János városa Szekszárdi ... A kertészeti vállalat 5494 ezer rózsatövet tervez a közterekre. Ez pontosan 5 494 000! Ennyivel az egész Bakta oldalát ,tűzbe lehetne borítani. Talán nem is lenne olyan elvetendő idegenforaalmi láivánvossáa!” íme, az olvasó nagyot tüsz- szentett..., de mi nem foly­tatjuk a mesét, mint Háry bátyánk annak idején. Becsü­letesen bevalljuk, hogy 5494 rózsatőről van szó, egy szál­lal sem többről. Bár, ami igaz. nem rossz az a gondolat, hogy Szekszárdot a rózsák városává lehetne tenni. Az egész megyében, valameny- nyi közös gazdaságban felmérték az Állatíorgalmi Vállalat irányí­tásával a sertéstenyésztés és hiz­lalás körülményeit, színvonalét. Tegnap erről adott tájékoztatást a Szekszárd és Vidéke Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé­gének közgazdasági bizottsága előtt Tárnok Lajos, a Tolna me­gyei Állatíorgalmi Vállalat igaz­gatója'. A felmérés egyebek kö­zölt megállapítja, hogy az előző évekhez képest nagyobb a ko­caállomány megyénkben, de ezt a létszám 'i gyarapodást még fokozni rém liven jó a helvze' - ..............' tv ­b en. Se'; ~ re van ; közös r rc"'i ! • pékké’. ”' 9 súgásán korszerűsíthetek a meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom