Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

Pen tű liaanpäa: PU S SIN EN A falu végén lakik, korhadt tálló: komor, sötét luk, dohos, nezett, bogyót szedett és fűzfa­fakunyhóban, amely akár emberi mint a barlang — benne girhes háncsot tépdesett. fészeknek is^ nevezhető. Köröskö- tehén kérőd zott és valami bá- Amint ott sürgött-forgott haj­rül mocsár és láp, és sarjadó er- rányféle jószág bégetett bágyadt longott a fürge, féktelen és’nyel- do. Szigorú zord tekintetű táj: hangon. Ezeket is etetni és gon- vés anyóka a friss füzesben ke- többnyire ilyen a ^szegény em- dozni kellett, mivel ezek az álla- resve sem találhatott volna senki bér lakóhelyének környéke Finn- tok csepegtették a tejet a kis nálánál nagyszerűbb emberi lényt országban. Pussinen anyó már Pussinenek bögréjébe. Az anyó a föld kerekén. Kettétörte a fűz­java korabeli asszony, szikár tér- még köpült is hébe-hóba, ahogy fát és erejét megfeszítve, körmé- metű kunyhólakó, akinek arcára az már valamirevaló háziasszony- vei húzta le a törzstől elváló az idő felírta, amit felírt. Szája hoz illik, igaz. hogy csak mo- háncsot, mintha csak valami el­járása is olyan, hogy kiművelt gyorónyi vajat, a szegény ember ejtett vad bőrét nyúzná. Fehéren ízlésű ember meghökkenne hal- fehér vaját, sóval jó erősen meg- villogtak a nyúzott bokrok és a latára. Dehát a faragatlan szó- fűszerezett írós vajat. Azután kis taknyos rosszcsont Pussine- használat az égetnivaló kölyök akadt még ráérő ideje szöszt ge- nek is ott lábatlankodtak anyjuk koponyájának széthasításáról nem rebenezni, meg fonni is: taposta körül, mintha segíteni akarnának olyasfajta fenyegetés,' amelyet a a rokkát, ölében a legifjabb Pus- neki. Anyjuk meg egyre csak szó igazi értelmében, komolyan sinennel, aki nekikeseredve szív- tépkedte a faháncsot és szidta a kellene venni. ta-rágta anyja csecsét. Azután mihaszna porontyokat, mint a ö már olyan, amilyen, hajlott stoppolt és foltozott az anyó, ki- bokrot. A kunyhóban a legkiseb- korú asszony, a legtiszteletremél- váltképpen az urára, később pe- bek ég legnyűgösebbek alig vár- tóbb emberi teremtmények közül dig a mindinkább növekvő Pus- ták, mikor bukkan már elő any- való itt ezen a földön. Mindenek- sinanekre, akik aztán sorra be- juk a • zsenge füzesből. És ami- előtt: ez a szigorú és fukar föld nyomultak Finnország zord téli kor végre megérkezett és ledob­sz ő jóvoltából bugyogtatta ki erdeibe. Az apró csemetéken ron- ta hátáról a faháncsköteget, tűz a Pussinenek sokaságát. Zsendülő gyokban lógott az ing meg a fölé akasztotta a vizesvödröt és ifjúkorának legnagyobb részében nadrág, mégsem fáztak meg so- szoptatni kezdett. Ilyen asszony állapotosán járt-kelt, szétvetett ha: villámgyorsan futottak a dől- volt ő az idő tájt, hogy öröm lábbal, ígéretesen gömbölyű has- guk után. volt nézni. A betegségnek nem sál. Élete virágzó éveit elárasz- És hát, persze, mosott is Pus- sok dolga akadt az ő háza táján, tóttá a gyerekbőgés és sivítás, a sínen anyó, szünetszakadatlan, A nyarakat mezítláb töltötte, csecsemők ringatása, szennyes pe- pelenkákat és mindenféle más még fagyos földön is így járt, lenkák mosása. És azután idővel ruhadarabokat. Locsogott a víz, mert a talpán úgy megvastago- megtelt a föld Pussinenek soka- förcsögtek a ruharongyok a mar- dott a bőr. hogy a tímár cserző- ságával, azzal a jól ismert nem- kában, amely durva volt és re- kádjából sem igen került ki ke­zességgel, amelynek csattogó fej- pedezett. Volt mindig munka ro- ményebb talpbőr. Az őszi jégen széje és sivító fűrésze visszhan- gyásig: a Pussinen nemzetség is mezítláb lépkedett, kezében ki­got ver Finnország erdeiben, olyan fajta, amely sok-sok veri- mustrált fejsze, ezzel ütögette Ugyanaz a nemzetség ez. amely- téket választ ki. És aztán fel- agyon a menyhalakat, hogy hal­nék jsarjadékai eljutottak a dü- mosta a kunyhó padlóját, a nyűtt levest főzhessen a Pussinenek- börgő füstös gyárakba is... gerendákat amelyekből úgy dűl- nek ... Széles és hatalmas a Pussine- ledtek ki a görcsök, mint otrom- Ilyen anya volt az anyó. És a nek nemzetsége. És ez az öreg- ba békaszemek. Mert akárhogyan szája is járt csaknem szakadat- asszony fontos személyiség volt a alakult is közben-közben az élet, lan. Erőteljes, kifejező finn nyel- nemzetség gyarapításában. Több Pussinen anyó sohasem veszítette vétől visszhangzott a ház tája, és mint egy tucat Pussinen bizony el azt a hitét, hogy mégiscsak a szüntelen gyereksikongatás és nem kis eredmény a maga he- több a víz, mint a piszok... munka közepette hányszor csen- lyén, hát még ha meggondoljuk, Dolgozgatott ő a kunyhón kívül dűlt fel vidám nevetése, a finn hogy ezek legnagyobbrészt férfi- is, a szabad ég alatt, füvet ka- szegénységnek ez a kedves fű- ak, egészségesek és életre valóak szált, szénát gereblyélt, lontbos szere! — egészen az anyjuk. És hát per- ágat tördelt, kapálta a krumplit, Mondhatják egyesek, hogy az ő sze, az-apjukra is ha jaznak, Pus- sarlóval vágta az árpát a kis da- kezemunkája, sütése, főzése, mo- sinen apóra, hiszen az ő fejszéje rabka földön, amely bizony ak- sása, foltozása mind. mind olyan és fűrésze, kapája és ásója ere- kora volt csak, hogy kötényével természetű munka, ami széthull jével növekedett és izmosodott a leteríthette volna az egészet. És és elenyészik. Hiszen a körme Pussinenek serege. De bizony asz- azután nekivágott rozsét szedni tépte faháncsok is már rég el- szony is kell ehhez, még pedig és rohant vissza a kunyhóba, ahol rothadtak a tímár cserzőkádjá- asszony a javából. A Pussinenek sivalkodtak a kis Pussinenek... ban — és mezítelen talpán, me- neveléséhez sok fazék kását kel- és a sok lótás-futás még ezzel lyet a szegénység cserzett vastag­lett megfőzni és olyanféle tüze- sem ért véget. Szakított időt arra ra és keményre, most is ugyan- lővel, az erdőben nagysietve ősz- hogy a szomszédoknak segít- úgy kell lótni-futnia mint azelőtt, szekapott gallyakkal.^ És korhadt sen, egy kis ezért, azért. Mert De másfél tucat Pussinen mégis- rönkökkel, amelyekről el lehetne a kicsinyek szája örökösen táto- csak másfél tucat. És élnek, még mondani egyet s mást, ami- gott, mint az éhes verébfiókák Sok férfias fejszecsapás menny­kor a fa nem akart felgyulladni, csőre. Pussinen anyó eljárogaitott dörög le a szálfákra Finnország mert hát a tűzhely befelé fújta dolgozni a környék gazdáinak határtalan erdeiben, a füstöt, míg végre aztán a rá- szántóföldjére, mosta a gazdagab- Finn eredetiből fordította: rakott gally ropogni kezdett, bak szennyesét gyapjút gerebe- KÉPES GÉZA Megfőtt bizony ott jó sok krump- _____________’_______ .__________ .__________________ l i, mert szája van mindegyik Pussinennek, ahová benyomako- dik az ennivaló, ha meg nem eszik, olyan harsány hang tör elő belőle, hogy megtelik vele az egész világ. Hányszor ragadta meg ez a ráncos kéz a kávés­kanna fogóját — az egyetlen tár­gyat. amelynek ebben a kunyhó­ban fényűzés-szaga volt! Az udvar sarkában volt az is­Áppó falvak — nagy könyvlárgoiidok Eddig csak népmesékben hal- könyvállomány. De gondoljuk vé- lottam olyan faluról, amelynek gig azt is, hogy mennyivel na- életében hasofiló szerepük lett gyobb, többféle érdeklődést kielé- volna bizonyos „kabalisztikus” gítő választékot kínál, egy 3000 számoknak. Kérdem a tsz-elnö- lakosú község 4500 kötetes könyv­köt: tára, mint a 200 lakosú falucska — Hány utcája van községük- rendelkezésére álló akár 500 kő­nek? — Három. — A lakosság száma? — Hétszázhetvenhét. — Épült új ház mostanában? — Tizenhárom, csak az idén. — Középiskolásuk? — Egy tucat. — Színház mikor járt itt? Keserűen tréfálkozva válaszol... És itt ennél a kérdésnél ki is tete is, pedig a statisztika sze­rint az utóbbiak helyzete kedve­zőbbnek látszik. Növeli a helyzet hátrányos vol­tát, hogy a kis falvakban tiszte­letdíjas, — érthető okokból — gyakran a szakszerű könyvtárosi munka abc-j ét is alig ismerő gon­dozója van a községi bibliotéká­nak, a könyvtár nyitva tartási ideje meglehetősen kurta és így Pentti Haanpää az új finn próza legerőteljesebb egyénisége, Toivo Pekkanen és Vainö linna mellett. Szülőfalujában élt, ott írta remek, rövid elbeszéléseit és regényeit a zsellérek és béresek életéről, isis­ben bekövetkezett halálával pótol­hatatlan veszteség érte á finn iro­dalmat, amelynek új műfajt te­remtett, a ,,juttu"-t: voltaképpen beszélgetés, csevegés, kis történet, rövid história. A kortársak szerint, mindnyájuk között 6 volt a legműveltebb. Éz novelláin is meglátszik, melyeket az angol pél­da sugalmazott, mert a fiatat Bérczy Károly az Egy eljelejtett író katársa volt, s nyilván de mellettük nem sza- az ő ösztönzésére for- bad megfeledkeznünk a dúlt a sport felé, s a kisebbekről sem: Györy angolokon nevelkedett, s magyar sportirodalom Vilmos Don Quijote ja használta az Á'kakij első novellájára egy megalapítója Jett. Meg- ma sem avult el, s ö Akakijevics álnevet is. Irving—plágium bélyegét indította a - adasz— es mutatta be eloszor a is megpróbálták rásütni. Ez a kor, a múlt szá­zad negyvenes évei, az angol irodalom felfede­zése jegyében múlnak, s ha Shakespeare lefordí­tása majdnem nemzeti feladatnak tűnik, mely­Versenylapot, műszótá- svéd költészetet; Jánosi rat, méneskönyvet szer- Gusztáv Miltont és Tas- kesztett, melyek a gya- sót fordított, korlatban segítették elő Gyula Camoenst, Széchenyi zéseit. re a legjobbak szövet- társaságával kapcsolat- keznek, a kortársi angol ban említik nevét, próza hatása sem le- amelyben Petőfi mel- becsülhető. Elsősorban lett szervezkedett az írói Dickens hat, akiről jogokért, de legfonto- Tomm a legnagyobb sabb, nemzedékekre ki­csodálat hangján f- - ható műve Anyegin- Twist Olivér már 1843- fordításá­ban megjelenik magyar Puskint német átköl­Tár­kezdeménye- kányi Klopstockot, Bok­sái Lucanust, Homéroszt s ha, munkáik java ré­szét azóta korszerűbb átültetések váltották is fel, az úttörők érdemét nem lehet elvitatni tő­lük. Bérczy Anyeginje buggyan belője az apró falvak tovább, életének sok olyan gondja, ami- Mi segíthetne ezeken a gondo- nek megfelelőjét az ország más kon? nagyon sok olyan községében is Ami az ügy belső feltételeit fölleljük, ahol ezernél kisebb a illeti — könyvtárosképzés, olvasó­lakosság lélekszáma. szolgálati munka, könyvellátási ... A lakosság többnyire csak tevékenység stb. — azzal kapcso- keskenyfilmes mozit láthat. latban a minap hozott fontos ... A művelődési ház egyetlen döntéseket az Országos Könyvtár­terem, így nem alakulhat ki ná- ügyi és Dokumentációs Tanács. A luk klubélet, hely hiányában falu társadalmának azonban az nincs mód a szakköri foglalkozá- állami intézkedéseken túl is bő­sok megszervezésére. séggel akad tennivalója a maga ... A könyvtárnak se önálló he- könyvtárainak istápolása érdeké- lyisége, se megfelelő választéka, ben. holott náluk a művelődés legfon- Az első, a legáltalánosabb es tosabb eszköze, a szórakozás leg- legfontosabb feladat a falusi olcsóbb, legegyszerűbb formája az könyvpropaganda megjavítása, olvasás lehetne. Ezen nem csupán a könyvtár A rengeteg apró faluban meg- munkájának, újdonságainak, szol­felelő színháztermet. korszerű gáltatásainak ismertetését értjük, mozit, sokfajta igényt kielégítő Közvetve a könyvtár ügyét, szói­kul túrházat építeni — erre a Dá- gálja az is, hogyha a boltban mél- rius kincse sem volna elég. Azon tó helyen tárják a vásárlók elé viszont érdemes és szükséges is az árusított könyveket. A könyv­elgondolkodnunk, milyen ezekben tárnak segít az is, ha leleménye- a helységekben a könyvtárak sebbé válik a helyi könyvterjesz- helyzete. tés munkája, ha — a könyvújdon­Mint azt az egyik megyei ságok jegyzékét is olyan jó helyen könyvtár munkatársa írja e kér- függesztik ki, mint az újfajta déssel foglalkozó értékes tanul- mosószerek reklámját, vagy a va- mányában: csaknem 1000 olyan sámapi labdarúgómérkőzés hír­kisközség van hazánkban, ahol a detményét könyvtárnak nincs még saját he- A helyi földművesszövetkeze- lyisége és „... ahol az elmúlt tek és isz-ek sokat tehetnek húsz évben új művelődési ház a könyvtárak helyiséggondjainak épült, gyakran maradt otthonta- és állománygyarapításának ügyé- lan a könyvtár, hiszen a repre- ben. Sajnos még mindig akad zen tatív rendezvényeket kedvelő olyan tsz-vezetőség, amelyik nem „nagytermes” szemlélet nem ked- látja, milyen szoros összefüggés vezett a könyvtárak befogadásé- van a közös gazdaság fölvirág­nak...” zása és a tagság műveltségi szín­Könyvállományuk tekintetében vonala között s hogy az utóbbi- az apró falvak — látszólag — ban milyen nagy szerepe lehet a előnyt élveznek a nagyközségek- vonzó környezetben elhelyezett, kel, sőt a városokkal szemben is. gazdag választékú községi könyv- Az ezer falusi lakosra országos tárnak. ... átlagban jutó 1406 kötettel szem- És közvetve az apró falvak ben a csöppnyi települések „csil- könyvtárügyének megoldását vin- lagrendszeréből” álló egyik me- né előbbre, ha sikerül valameny- gyében 1655 á másikban pedig nyíre megoldani az „ingázók” 1989 kötet az 1000 főre jutó jobb könyvellátását. Külföldön —több helyen tapasztaltam, hogy a vasúti állomásokon könyvköl­csönző működik. Mégpedig nem olyan, mint a mi úgynevezett „kultúrvárótermeink”, melyekben ottani olvasásra adnak ki köny­veket. A külföldi kölcsönzők az utazási idő hasznosabb eltöltését akarják segíteni azzal, hogy akár két hétre is kézbeadnak egy-egy könyvet. Nálunk helyiséggondok akadá­lyozzák e helyes gyakorlat átvé­telét. Nehéz ügy. Nem lehetne mégis tenni valamit azért, hogy ne legyen olyan nehéz? BAJOR NAGY ERNŐ váltották fel, főleg Dickens, aki Keményre is hatott, majd — első­sorban Bérczy Anyegin­jével — az oroszok, akik közül Gogolból Arany is fordított, sőt szívesen Az irodalomtörténe­tek elsősorban a Tízek Bérczy Anyeginje majd­nem egy évszázadon át, Greguss számos kiadásban je­lent meg, s egész a leg­utóbbi évtizedekig köz­kézen forgott. Csak Áp- rily Lajos valóban mes­teri és korszerű fordí­tása szorította ki. bár nem tette feleslegessé. Mert Bérczy Károly neve, ha mint novella­fordításban. s Arany is Dicker s-könyvvel ked­veskedett Petöfiéknek. nászajándékul. A fiatal Bérczy, bár tésben ismerte meg, s annyira megszerette, hogy fél év alatt meg­tanult oroszul, Puskin kedvéért. Halála előtt angol példák után in- egy évvel jelent meg azonban még sem veszi- írót el is feledték, egy- tette el zamatát, s min- üvé vált Puskin magyar- országi kultuszával. Száz éve halt meg, még ötven éves sem volt. Irodal­munk valóban érdemes munkása dőlt ki vele. s ha nem is hagyott pó­tolhatatlan űrt, ma­ga után, jelentőse­den som igazolja a kortársi lelkesedést: az eredeti izét, színét oly italon, mesterien adta vissza, amire előtte csak a leg­nagyobbak adtak pél­dát. Könyve nemzedékek olvasmánya lett, s az dúlt el, véaül eltávo­lodott az ifjúkori esz­ménytől, s bár néhány, méltatlanul elfeledett novelláié (Életutak. Gyó­Anyeginja, egyike a leg- Anyegin hatása belát- gét ma sem veszítette szebb magyar fordíiá- hatatlan irodalmnnkb-'n. soknak. Ezek az évtizedek mind jobban tágítják Anyeginnal és Puskin­éi. Nem jelent külön fedezetet, az irodatom­omlt seb) az angol elő- az irodalmi határokat, s képet idézi, hatását, a kiváló fordítók egész irodalomtörténeti jelen- sora áll munkába. Shakespeare és Moliére a legjobbalcat tömöríti, nal a figvelem az orosz történetben, de beletar- irodalom felé fordult, s tozik, hisz a legna­lösénét más sz-M-r meg. Széchenyi közeli műii­vele világirodalmi ké­nünk vált teljesebbé. .4 francia romantika ha­tását előbb az angolok a gyobbak társa volt, s azt tette, amire tehet­sége képesítette. (cs) ÁGOSTON IMRE: Téli este Most pilládon egy hópehely — ezüstcsillag — megáll szivárványszínekre törik szép szemed sugarán fényében messzi tavaszok ígérete ragyog ha belenézek úgy érzem én is csillag vagyok tejtested fehér fényeit veri vissza a hó álom sui-ran a tájon át puha és altató szádon csókom rak fészkekéi simogatom kezed köröskörül lábujjhegyen a téli este lépegei most megáll és kíváncsian benéz az ablakon lassan betakar, míg szíved verését hallgatom,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom