Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-31 / 308. szám
1967. december 31. TOT.WA MEGYEI NEPÜJSAC 3 Tolna vármegye mezőgazdasága a harmincas években Leltározás — átárazás Legendák a régi nagy terméseredményekről I Szemléletéből eltekint1 ii ■ ve becses értékű dokumentum az „Alsó- dunántúl mezőgazdasága” címet viselő könyv. Tartalmazza az alsódunántúli mezőgazdasági kamara területéhez tartozó Baranya, Somogy, Tolna, Zala vármegyék és Pécs TH. város mező- gazdasági cím-, és névjegyzékét. A könyvet a kamara tisztikarának közreműködésével Kiss Elemér, magyar királyi gazdasági és kereskedelmi tanácsos, kamarai igazgató állította össze 1935-ben, Kaposvárott. Figyelmet érdemel, hogy a háromkötetes mű negyven pengőbe került, ami nem volt csekély összeg, ha meggondoljuk, hogy a kisbéresnek abban az időben tizenöt-húsz pengő volt a havi bére. A háromkötetes kiadvány viszont több tízezer nevet és adatot tartalmaz és ha késői is a méltatás, mégis meg kell állapítani róla, hogy gondos és pontos tükre egyebek között Tolna megye akkori mezőgazdaságának is. Ilyen szempontból szinte pótolhatatlan dokumentum, nélkülözhetetlen segédeszköz az akkori helyzet tárgyilagos áttekintéséhez. Megtudjuk, hogy 1935-ben a bonyhádi választókerületbén dr. Pékár Gyula író, a dombóvári választókerületben dr. Rajnáss Ferenc hírlapíró, a gyönki választókerületben dr. Pesthy Pál, nyugalmazott igazságügy-miniszter, a paksi választókerületben Zrínyigrádi Petőinek József műszaki tanácsos, a szekszárdi választókerületben dr. Dulin Jenő ügyvéd, a tamási választókerületben vitéz Makrai Lajos i’k. plébános, a tolnai választókerületben dr. Klein Antal földbirtokos volt az országgyűlési képviselő. Felsőházi tagok: Dőry Hugó földbirtokos, dr. Kovács Sebestyén . Endre földbirtokos. Gazdaságpolitikai visszatekintésről lévén szó. az is sokat mond, hogy kik képviselték ebben az időben Tolna vármegyét az országházban. De a témát tekintve ma már sokkal érdekesebb, hogy mit tudunk meg ebből az 1935-ös kiadványból egy- egy községről. Az Alsódunántúli Mezőgazda- sági Kamara a nagyobb rozstermelő községek közé sorolja Uj- dombóvárt, Dunaföldvárt, Györ- könyt, Kajdacsot, Paksot, Mözst, Szedrest, Tengelicet, Tolnát, Be- lecskát, Magyarkeszit, Varsádot, Tamásit, Tévéit, Kakasdot, Iz- ményt, stb. Nagyobb zabtermelő község volt: Gyulaj, Mucsi, Béta, Bogyiszló, Kalaznó, Simon,tornya, Ozora, Zomba. Nagyobb tengeritermelö községnek számított Nak, Lápafő, Gyulaj, Györ- köny, Bölcske, Németkér, Sió- agárd, Medina, Bátaszek, Kisszékely, Magyarkeszi, Nagyszo- koly, Ozora, Felsőnyék. Nagyobb máktermelő község: Tamási, Kalaznó, Paks, Dunaföldvár. Nagyobb kendertermelő község: Alsónyék, Báta, Bogyiszló, Decs, Simontomya. | Gyakran emlegetjük, hogy Tolna megye állattenyész- tés tekintetében gazdag múlttal és nagy hagyományokkal rendelkezik. Ezt támasztja alá a szóban forgó kiadvány is. Hatvan- három községet sorol a tenyészállat-eladással foglalkozó, jelentősebb községek közé. így például : Dombóvárt, Dunaföldvárt, Madocsát, Értényt, Hőgyészt, Kistormást, Párit, Regölyt, Váralját, Cikót, stb. Növendékállat eladásával foglalkozó jelentősebb községek között a megye szinte valamennyi települése szerepel. Érdekes, hogy 1935-ben a nagyobb meggytermelő községek közé tartozott: Mórágy, Györköny, Kölesd, Paks, Decs és állapítja meg a kiadvány, a máDunaföldvár. A szilvának Csáb- sodik kötet 287. oldalán, rák. Sárpilis, Murga, Tevel és Váralja volt a hazája. Az őszibaracknak Nagyszékely, Csibrák, Dunaföldvár és újból Mórágy. A téli almának Dunaföldvár, Paks, Alsónyék, Báta, Szekszárd, Nagyszékely és megint Mórágy. Nem érdektelen részletezni, hogy a bonyhádi járásban 19351 Megtudjuk, hogy kezdődött a „nemesített búzavetőmagvaknak nagyobb arányú elterjedése” A bánkúti 1201-es búza elterjedését szorgalmazzák, mert „ez a búzafajta Tolna vármegye éghajlati és talajviszonyai ben kétszázhét gazdának négy- szempontjából nagyon megfele- száztizenhét, a dombóvári járás- De talán mindennel erdeke- ban 75 gazdának 127, a duna- sebb, hogy a regi nagy termes- földvári járásban 45 gazdának eredményekről szóló legendák, 61, a simontomyal járásban 64 mendemondák, amarol meg ma gazdának 114, a szekszárdi járás- is °iy szívesen mesélnek az ore- ban 55 gazdának 97, a tamási já- S«k, mind-mind szertefoszlanák, rásban 24 gazdának 41 törzs- A kiadvány közli, hogy 1924-tol könyvezett tehene volt. „A vár- 1932-ig kilenc esztendő atlaga- megye magas állattartása lehe- kan a 4 fő terményből mennyi tővé teszi, hogy a szántóföldi te- vo^ a megyeben az atlagterrnes. röletek trágyában he szenvedje- A statisztika sokat mondo, külo- nek hiányt. E tekintetben csak nősen, ha összehasonlítjuk a az egészen kis gazdáknál nem mezőgazdasagi tsz-ek 1967-es me- kielégítő a helyzet. Mint különös gyei termésátlagával, jellegzetességet említhetjük fel, Első helyen tüntetjük fel a hogy főként a németek által la- fentebb említett kilenc év átlakott területeken még a kisebb gát, majd mellette a termelőbirtokokon is nagyon terjed a szövetkezetek 1967-es évi átla- zöldtrágyázás. Evvel szemben gát olyképpen, hogy a dunaföld- azonban a trágyakezelés még vári járás alatt értelemszerűen igen sok kívánnivalót hagy hát- a paksi, a tamási és a Simonra a vármegyében,.-bár úgy eb- tornyai járás alatt a jelenlegi ben a tekintetben, mint a talaj- tamási, a völgységi járás alatt a művelés és a növényápolás terén bonyhádi, a központi járás alatt fokozatos fejlődés észlelhető” — a szekszárdi járás értendő. Járás Búza Rozs Árpa Zab Szekszárd m. v. 7.9 (16,9) 8,1 (14,8) 8,1 (11,7) 8 (8.9) Dombóvári 3.3 (15,2) 7.4 (8,6) 7,5 (11,7) 8,1 (11,7) Dunaföldvári 7,2 (16,8) 6,8 (6,9) 7,5 (12,9) 6.6 (10,3) Központi 8,2 (15,3) 8.2. (7,5) i'i. . 9 (12,2) 7,7 (11,6) Simontomyai 7,9 7,6 7,3 7Tamási 8.2 (14,6) 7^2 (6,4) 7,3 (11.$) 7.2 ( 8.2) Völgységi 7,4 (15,7) 7,4 (7,2) 7.6 (12,8) 7 (8,5) Kukoricából 1924 és 1932 között mindössze 11,8 métermázsa volt a legmagasabb holdanként! átlagtermés, ezt is csupán a dombóvári és a központi járásban érték él. A többi járásban ez alatt termelték a kukoricát, az akkori dunaföldvári járásban mindössze 10 métermázsás átlag termést értek el. Hol vagyunk ma már ettől? 1965 óta Tolna megye kukoricából 18 métermázsa fölötti átlagtermést ér el, sőt 1965-ben és 1966-ban 20 mázsán felüli volt a megyei átlag, csupán az 1967-es, kedvezőtlen időjárás csökkentette ismét valamivel 20 alá a megyei átlagot. Most, hogy a termelőszövetkezetekben már egyáltalán nem megy eseményszámba cukorrépából 200 métermázsa fölött termelni holdanként, most valóban nehéz elhinni, hogy 1933-ban a 153 mázsás átlag számított rekordnak. Akkor a dombóvári járás 121,1, a dunaföldvári járás meg csupán 105,9 métermázsás átlagtermést ért el és 153,8 métermázsával a tamási járás tartotta a cukorrépa-termesztési rekordot. Forgatjuk a megsárgult lapokat és ismét az állattenyésztés következik. Működött és akkor, 1935-ben már országos hírű volt az Alsódunántúli Szarvasmarha- tenyésztő Egyesületek Szövetsége. A harmincas években Tolna vármegye 14 bikát és 13 tehenet hozott be Svájcból. Ezeknek a vételára 55 945 pengő volt. A kisgazdák tenyészetei mellett „Tolna vármegye nagy- és közép- gazdaságainak szarvasmarhatenyészetei is országos hírűek. A sók közül kimagaslik Dőry Frigyes paradicsompusztai tehenészete, amely pár évvel ezelőtt hatalmas tejtermelési eredményeivel hírnévre tett szert”. Tolna megyének akkor 10 hidegvérű lótenyésztési egyesülete van 12 ménnel és 475 anyakancával. Működik a tolna-tamási tájfajta tenyésztésének Regöly a központja. Az apró házlszárnya- sok összlétszáma 1 720 227. Ezeknek túlnyomó többsége, kb. 90 százaléké » Ms gazdák kezén van. A még fennálló baromfifarmok közül országos hírűek „Dőry Vera görbői, dr. Kornfeld Móric felsőiregi és Knefély Ödön öreg- vajka pusztai utolsó posta Tolna, baromfitelepei.” I S végül nézzük, míiy«n csókkal látja el Tolna megye földművelőit január hónapra a gazdateendők naptára. „Január: A természet téli nyugvása mellett sem lehet tétlen a gazda. Miután más szántóföldi munkát ritkán enged az időjárás, a fagyott utakon trágyát hordunk, ha pedig az időjárás erre alkalmas lenne, elmaradt őszi szántásainkat fejezzük be. Annál több azonban a belső munka, hízó állataink helyes takarmányozása, igás állataink jó erőben tartására nagy gondot fordítsunk. Mindig lesz dolgunk a magtárban, a tavaszi vetőmagvak rostálása, triőrözése elvégzendő. Legyen már most gondunk a tavaszi vetőmagvak beszerzésére, a beszerzésnél legyünk figyelemmel arra, hogy az írásbeli szerződésben vagy megrendelő levélben kifejezetten vetőmagot említsünk, mert csak ez esetben követelhetjük a beszerzendő vetőmag fajtaazonosságát, kellő tisztaságát, fertőzetlen voltát és azt, hogy az eladó a csíraképességért szavatoljon. Az is fontos, hogy szállítási határnapot kössünk ki. Korán ültessük a baromfiakat, hogy korai csibéink legyenek. A gyümölcsös szintén ad munkát, a beteg fák kivágása, a jótermők ritkítása, metszése, a hemyófész- kek és a fán száradt gyümölcsök leszedése és elégetése, a törzsek tisztítása, fagymentes időben a korona permetezése által”. tájfajta lótenyésztő egyesület» A SZEKUL1TY PÉTER Nagy miinka kezdődött a karácsonyi ünnepek után a kereskedelemben, a szokásos év végi leltározás máskor is komoly erőpróbát jelentett, most azonban „egy füst alatt” átvezetik az új mechanizmus életbeléptetésével is, hogy újév után már sehol sem szerepelnek majd a régi árak, minden árucikknél csak az új árat tüntetik fel. Minden cikkre egyedileg tüntetik fel az új árat, kivéve néhány tömegcikket — élelmiszereknél a tíz forintnál} A szekszárdi 35-ös számú villamossági szaküzletben alacsony volt a decemberi forgalom, hisz mindenki tudta, hogy a bolt legtöbb árucikke olcsóbb lesz január l-töl kezdve. A szokásos másfél milliós év végi zárókészlettel szemben most meghaladja a bolt készlete a hárommillió forintot. Lesz tehát elegendő rádió és televízió — ezeknél a legjelentősebb az árcsökkenés — a várható januári forgalomnövekedésre. Átvezetik az árváltozásokat a televíziókészülékeken. bekövetkező fogyasztói árváltozásokat is. Mintegy háromezer ember dolgozik a megyében a vagyonmegállapító leltárok felvételénél és az átárazásoknál. Mire az új év első munkanapján kinyitnak az üzletek, az árukon már az új árak szerepelnek, amelyek nagyobb része alacsonyabb a korábbinál, kisebb részénél pedig áremelkedések következnek be. Hogy nem a „szokásos” árváltozásokról van szó, mutatja az Tamási és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósága és dolgozói eredményekben gazdag új esztendőt kívánnak az fmsz-i tagságnak, kedves vásárlóinknak. Ezúton értesítjük a vásárlókat, hogy áruházunk január 6-ától nagy áruválasztékkal áll a lakosság szolgálatára. (297) egyéb terméknél a húsz forintnál olcsóbbakat —. ahol az áruhalmon egy-egy cédulán szerepel majd az új ár az első napokban. Mint arról Korsós István, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályvezetője tájékoztatott bennünket; valamennyi olyan üzletnek, ahol e hét elején kezdték meg a leltározást, január 2-ával ki kell nyitnia, tehát a boltok többsége az új esztendő első munkanapján már árusít — természetesen az új árakon. Átmenetileg azonban — az első napokban — számítani kell zökkenőkre, főleg az önkiszolgáló boltokban. A pénztárosok ugyanis éveken keresztül megtanulták az egyes cikkek árát, így viszonylag gyorsan tudták azokat a pénztárgépbe ütni. Most viszont gyakran előfordul majd. hogy meg kell nézni az árjegyzékben az árat, ha az nincs a terméken feltüntetve, de még ez utóbbi esetben is lassabban megy a fizetés. A kereskedelem kéri a vásárlók elnézését az első napokban, ha a bevásárlás a megszokottnál hosszabb ideig tart. Igyekeznek az új körülmények között is meggyorsítani a munkát, ehhez azonban időre van szükség. Állami gazdaságok, tsz-ek! 11 Várdombi Gépjavíté Aromás azonnali cserével felújítja a mezőgazda sági gépek hűtőit és villamos fődarabjait. Är: az új ár 25—40%-a. Szállítást kívánságra postán is. Garancia: 6 hónap. (283)
