Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-24 / 304. szám
Interjú egy emberrel, aki huszonhat évig volt pap rwi « X-® latrai ej — Életem egyik legnehezebb be- , szélgetése előtt állok. — Igyekszem megkönnyíteni. | De természetesen mégjobban sze-' retném elkerülni. — Legelsősorban a lap nevében! arról akarom biztosítani. hogy! nincs szándékunk helyzetével visz-1 szaélni és nem óhajtjuk, hogy meggyőződése, lelkiiámerete elleK. 1.-t 1939-ben szentelték pappá a pécsi székesegyházban. A római katolik us egyház előírásai szerint ünnepélyes külsőségek között folyt le a pappá szentelési ceremónia. Hosszú, majd hár om évtizedes egyházi szolgálat után K. I. világi életet kezdett. Simán, feltűnés nélkül vetette le magáról a reve rendét. 1965. óta közalkalmazott. Vele beszélgetünk. fkétpeingős és ötpengős diák. Én k egy pengős voltam. — Most itt elvtársnak szólítjuk egymást. Kezdetben nem volt furcsa megszokni az elvtárs megszólítást? — Beidegzettség dolga. Voltam jén plébános elvtárs már pap koromban. Megcsináltam, hogy április 4-én a templomból a hívekkel együtt mentem ki a felség. nek, nem bír velük. Mondom: hajtására került sor és én haza- vonulásra Kérem, én szeretem — Köszönöm. — Ha nincs ellenére, akkor ez az előbbi határozza meg a kettőnk beszélgetésének alaphangját, ön is elvtársnak szólított, én is elvtársnak fogom szólítani. a családomhoz. Azt a népj demokráciát.. — Jár szórakozni? nincs mit tenni, vagy most, vagy kerültem soha. És bementem a püspök-, azonban nem tagadom, hogy höz. számomra a kinti világban teljesen új volt »minden. Esetlenül- Nem érte csalódás a civil viselkedtem, gátlásaim voltak. — Most volt egy nagyszerű Az emberek segítettek át sok házibuli. Feleségemmel együtt _ A civil életben az én egyé- tapintattal ezeken a nehézsége- jól mulattunk, ott volt az eteök F _ Hdl kpzd_ ni konfliktusomat megértik, mert ken. Lépésemet illetően, én azt elvtársiéi kezdve az utcaseprőig — Ez természetes. Hol kezd Em,lékszem, hiszem, engem fog igazolni az mindenki. Tavaly az egyik csaéletben? jem? Ott talán, hogy kifejlődött családos emberek. . bennem az emberszeretet. Az anukor Dunafoldvárra kerültem, elet. őszinteség és az emberszeretet a bejelentettem az egyházügyi hí- vezérelvem. Azt mondotta, hogy vatalnak, hogy itt vannak a gyér- nem Már papkoromban is azt ládi összejövetel alkalmával va- bejelentettem az egyházügyi hi- mondtam: nemhogy megenged- l^ki azt mondta: énekeljünk egy ném, kötelezném a papokat a j° papos nótát. Hat elénekeltük, nősülésre. Nézze, a papnak ház- Kedvelem a tréfát, a nevetést, a nincs szükségük úgynevezett„vo- ^T^tlnaánf'^ebböi%robI toriásTkelTvezkndeTLegjóbban vidámságot. Emberek vagyunk és köKtnék SeZaabba a^ányér S csSának slro^Ti- nőszemély ért .ehhez. Az idősebb ez mint hozzátartozik az életterimXy™ = hu£Ä 52LÄS» 2 “jSofS' úrL“ng 3 szemünkben nem bűn. Kilépé- no, se menti papot, hogy ne legyen probléma. Igaz, ez ) természet vitát ^tel fogadtak. Nagyon sok jó dolga. A civil ^életben is vannak évig ettem? A kilépésem egy- . szerűen történt: bementem a utan is nyomban azt tapasz, meg a püspökhöz, és közöltem vele teltam,_ hogy az emberek szere- szándékomat. Semmiféle hez. — Mint közalkalmazott, mivel foglalkozik? nem provokáltunk. Bejelentésemet a püspök tudomásul vette, öt percig tartó, tiszteletteljes diskurzus volt az egész. Én most is tisztelem őt. Beláttuk mindketten, hogy nincs értelme vitába szállni a tényekkel. — K. elvtárs, a tényeket illetően arra gondol, hogy már családos emberként kért a püspöktől kihallgatást? A püspök előtt sem volt ez titok? — Nem. Paptestvéredm is tudták. Soha nem tagadtam. Megtehettem volna, de nem tettem. Sok kellemetlenségem származott belőle, ide-oda helyeagettek, le is fokoztak, a családom, mégis vállaltam. = A világi emberek szemében a római katolikus nar»ok nősülését tiltó egyházi rendelkezés anakronizmus. Sőt, tudunk arról, hogy a pápai zsinat is foglalkozott ezzel a kérdéssel, s ma már neves egyházi személyiségek is követelik a papi cölibátus eltörlését. — A házasélet? Ezek a törvények természeti törvények. Sokkal régebbiek, mint az egyház törvényei. Nekem ezzel kapcsolatban megvan az átgyúrt, egyéni filozófiám. Én az egyházi törvényeket megszegtem. Tudom. Ezért bizonyos bűntudatot érzek, de ugyanakkor nagyon örülök a gyermekeimnek. Nem tudom még, hogyan fogják megköszönni, de boldog vagyok, hogy a világra születtek. Vállaltam és vállalom őket. Mint mások, én is eltetethettem volna őket, de nem. Édesanyjuk a terhét ott hordta M a plébánián. Velem voltak mindaddig, míg az egyház nem kényszerített arra, hogy elmenjek a plébániáról, káplánnak. Ha megtettem volna, hogy eltávolítóm a gyerekeket, akkor maradhattam volna. f- Hol dolgozott, amikor kilépett? — A pécsi püspökség egyik irodáján. Hárman voltunk ezen az irodán papok. Én beiratkoztam a közgazdasági technikumba és kitűnően vizsgáztam a politikai gazdaságtanból. Kissé bizarr helyzet, hogy a marxista— leninista elmélet nekem na evőn jól ment. Szeretem. Papkollégáim meg’-Vtezték: minek kell ez neked, hol fogod hasznosítani? — A világi életben. Nem mondta nekik? — Akkor még nem. A köz- gazdasági technikum után eev évig még gondn’kcvdtam. Baranya mesváben, Boildoa'°sszonyfán ígértek állást. Latolgattam, mitévő legvek. Havonta, ha csak egyszer is látogatom meg a családot, akkor az már száz forint. Ez már nem megy. Az asszony barátra találtam, s érdekes, hogy agglegények. Kivételes esetek elő- az első főnököm nő lett. Egy fordulhatnak a papi életben is. aranyos, kedves kartársnő. Az— Lakásügyekkel, de szívesen és nagy türelemmel csinálom. Velem szemben is türelmesek az ügyfelek. Talán az is segít, hogy — Gyerekei most hányadik ősz- azt mondják, külsőre még mintályba járnak? ÉRSEKŰJVÁRI LAJOS London egénél az egünk tisztább, Dunánk kékebb, mint a Themze, mért megy akkor tőlünk mégis oly sok ember, olyan messze? hűvös szelek csontig fájnak, nap forralja sejtek zsírját, hallhatod a Big Bent és a' Stuart Mária néma sírját nézheted, mert bárhová mész hallani és látni, van mit, láthatsz kifent gentlement és megcsodálhatsz munkás lajbit, akkor mégis mi vonzza az embereket ezer számra, megcsodálni mindent, mindent, sokszor szinte babonázva, sörük gyengébb, mint minálunk, húshoz nem jár ott se nagy csont, mi az, ami meglepett hát? az, hogy a rigójuk raccsolt.» — Nyolcadikosok. Itt a nagy dilemma, a pályaválasztás. Sokat problémázunk. Az egyiknek kidig papos vagyok. Amikor a vb- üléseken beszámolókat tartok, a szokás hatalmaként nemcsak a számat, a kezemet is járatom, tűnő az érzéke a technikához, Hymkor tréfásan azt mondják: valamilyen szerelőszakmában nez<*> a paP megint mutogat, fog majd elhelyezkedni. A másik csak játszani szeret, az a nagy baj, hogy hosszú ideig apa nélkül voltak, mivel nekem miattuk örökös vándorlás volt az életem. Hói ide' helyeztek, hol oda. És a gyerekek miatt lefokoztak káplánná. így kerültem ... r-w, Mohácsra is, ahol a szláv nvel- ma^mat^miert^hazudtoljam^meg. — Okozott-e önnek lelkiismereti konfliktust az átállás? — őszintén mondom, nem. — Jár templomba? —■ Én ebben nőttem fel. önért hazudtoljam meg. ebből nem csinálok de vekkel kezdtem foglalkozni. En- nek most hasznát veszem, mert propagandát. segíteni tudom a gyerekek — A nani holmikat le kellett afl- , , , ,, , , nia, amikor kilépett? orosz tanulását. Különben budapesti vagyok, de amikor Pécsre — Nem. Becsomagoltam min- kerültem, a sógorom is Pécsre dent egy ládába és ha jönne költözött, a nővérével. Apám egy valami szegény káplán, akkor nagyon szegény ember volt. A nekiadnám az egészet, j szemináriumban volt egypengős, SZEKULITY PÉTER Tátra-aijai ősfcnyőlí, Bozontos, gyantaszagvi had roppant, csillagos ég alatt — medveerejű szálfák rázkódnak meg az éjben. Karjukkal felfogják puhán a hópehely-angyalokat; tűleveleik hullanak, mint konfetti nép-ünnepélyen. Megharsannak a zord hegyoldalak; fehér szikla-gyertyák kígyóinak, kántálnak a Három-királyok, ’vígan didergő gyerekek házalnak papír-betlehemmel. Éjfélén felzúg Bach miséje4 és tisztán, ünnepélyesen járnak-kelnek a hóesésben; medveerejű ősfenyők, bozontos, gyantaszagú had tűlevél-szőnyegén a népek — mi kiteríttetett az éjen * völgyön és meredélyen, hogy fel ne sértsék békés lábukat! CSANÁDV -JÁNOS Hun a,«« A falusi szokásokat nemze- ** dékeken keresztül váltóFEKETE A NÁSZNÉPNEK zatianul őrizték. Pontosan úgy kérték meg a lányt, mint a szülők idejében, ugyanolyan rigmusokat, köszöntőket mondtak a lakodalmi vacsorán, és egyéb ösz- szejöveteleket is változatlan szertartással rendeztek meg hosszú évtizedeken keresztül. A modern idő, a falu életének forradalmi változása igen nagy hatással van a szokásokra is. Felbomlóban vannak a hagyományok. Bizonyos dolgokat még őriznek, de , , , nem teljes mértékben, és új ele- lemmel tudta kísérni a valtoza- hozása alkalmával. Az idős, mekkel töltik meg a hagyomá- sokat- Elmondása szerint a leg- nyugdíjas iregszemosei pedagógus nyosat is. többet a lakodalmi szertartáso- maga is ismert egy helybeli kon módosítottak. Hajdanában fűzfapoétát, Varga bácsinak hív- Népraj zkutatók munkája kelle- felpántlikázott, csörgős kocsisor ták. Manapság, bár a lakodalmak ne_ természetesen ahhoz, hogy vitte a násznépet nagy látványos- nagysága, hangulata semmivel teljes alapossággal, mindenre ki- sággal, a kocsisor végén a ci- sem marad alul a régihez képest, terjedően fölmérhessék a váltó- gánybanda foglalt helyet. Ma ez egyszerűsödtek a szertartások, zásokat, s nem is csak egy fa- ritkaság. A kocsisort sok esetben Merőben új a feketekávé felszol- lubam. Az újságíró mégis vál- személyautók helyettesítik, de az gálása. Általában éjfél körül be- lalkozott arra, ^ hogy megkeresse autókat is felpántlikázzák. Sirató viszik a násznépnek a frissítőt, a jellemző motívumokat^ egy falu nincs. Ez a szertartás azt jelen- Körmendi Józsefné, a községi életében, csupán újságírói mód- tette, hogy az esküvő után, de tanács anyakönywezeitője és ad- “zerekkéL Az eredmény ^ így is vacsora előtt elbúcsúztatták az minisztrátora meséli, hogy egy —cglepően sokat mond, érdekes, ifjú pár egyik tagját a szülői lakodalomban, ahol a mermva-zI regszemcsén régebben nén háztó1’ tehát azt aki a másik szony nem értelmiségi foglalko1 viseletben jártak az asz- “yitoSos'' vott^rkf mídltt zásÚ’ a kávéfőzést a saját főz6' jzonyok lányok, tehát teljesen hatotf.y táncolhatott tenne A B6***4“4 el tudták végezni. Van sajátos öltözékben. Mar jo ne- rigmu^. köszöntők jórésze is el- az Ulető famíliában tíz kávé"omesak ko^tt- Va* János véleménye főző gép. emcsalí a népviseletei nagytan: zerir,t más a falu nívója, mint . el, de nagyon sokan meg a teke- azelőtt „Kiforrott a olebsz a A többnyire modern, te ruhát is hétköznaponként. A vezetőkkel”. A régi lakodalmi tehat tanczene. Egyre ntközépkorú asszonyok egyáltalán vacsorákon kevés értelmiségi for- kább a cigányzenekar szereplése nem hordanak fekete holmit, ki- lalkozású ember vett részt és ők és egészen szenzációs eset vplt zárólag az idősek. Vajk János maguk is természetesnek tartót- Iregszemcsén az a két lakodalom, nyugdíjas ' tanító, . aki negyven ták a fűzfapoéta színvonalú ver- amelyben „trottyosok”, vagyis fúóvig tanított a községben, figye- sikék elmondását, egy-egy tál be- vósok muzsikálták. Az ajándékozás szokása egyre jobban terjed, illetve nő az ajándékok értéke. Körmendiné úgy tudja, azelőtt vettek pálinkás készletet, boroskészletet és hasonlókat, most viszont összeállnak az ajándékvásárláshoz ket- ten-hárman és vesznek mosógépet, porszívót, vagy éppen konyhabútort. Azt mondják, nem csúfoskodnak egy inggel. Nemrég esküdött egy kislány. Lakodalom nem is volt, mégis összehordták nekik minden szükséges háztartási felszerelést. Az újszülött ünneplése szinte ugyanolyan formában történik,; mint évtizedekkel ezelőtt. A komaebéd, a paszita ma is divatos, lehet látni Iregszemcsén, hogy viszik az ebédeket nagy ruhásvékában. A névadás természetesen nem mindig keresztelő, sőt egyre gyakrabban hagyják el az egvházi szertartást. Lassan- k'i’t népszokássá válik ez is. II vancsak új a falu életében, ” mint szokás, hiszen már annak lehet nevezni: a tömeges utazás a Balatonhoz és a közeli Igái község gyógyfürdőjébe. Százával mennek az iregszemcseiek, a gyerekektől a legöregebbekig. Nyári vasárnapokon valóságos -•továrdorlásinpi1' ha+ amikor személyautókkal, motorke” rokkal, a hivatalos autóbusz- járatokon és még különjáratokon is Siófok felé igyekeznek. GEMENCZI JÖSZEF
