Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-01 / 258. szám
1 1967. november 1. TOT,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG Ev vége + két hónap Gond: a bányafa, a tűzifa, a nagy vadkár Eddig az erdőgazdaságok voltak az „utolsó mohikán”-ok, amelyekben a gazdasági év nem volt azonos a naptári évvel; a gazdasági év október 31-ével fejeződött be. A közelmúltban megjelent rendelkezés szerint most már az erdőgazdaságokban is a naptárhoz igazodik a gazdálkodás, a termelés, a költségvetés, így tehát most a november, december átmeneti időszak, amikor is a termelési feladatok mell ett el kell készíteni az elmúlt gazdasági év mérlegét és felkész ülni az új évre. Erről az átállásról beszélgetünk Heiter Jánossal, a Tolna megyei Állami Erdőgazdaság főkönyvelőjével. f — Mit jelent ez az átmeneti cserparketta, a küszöbdeszka, a időszak? koporsódeszka. A hosszméreten — Nagy vonalakban tulajdon- is változtatunk. Mivel súlyos képpen egy csonka negyedévet, rönkökkel kell bánni a dolgozók- amelyre nincs részletes terv- nak, újítással három szalagelőírásunk. Az elmúlt gazdasági fűrészt átalakítottunk. A továb- évet lezárjuk, mint eddig, vi- biakban minden telepen egy, szont ez a két hónap külön el- Tamásiban két fűrészt alakítunk számolásra kerül. Mondhatom át, hogy hosszabb méretű anya- azt, hogy gondot is jelent, hi- gokat is be tudjunk fogni. Ezen- szen a múlt évben csak október kívül igyekszünk új értékesítési végéig készült terv, és arra ala- lehetőségeket is felkutatni. pozott szerződés. Hogy hogyan akarjuk áthidalni az átmenetet? Például; erre az időszakra nem — Milyen újabb lehetőségekkel számolnak? Miután a tűzifánk jó része terveztünk kitermelést _ a tsz- eladatlan, a termelőszövetkeze- erdőkben, csak a jövő évre. Ezt teken keresztül értékesítjük, ott, akarjuk most előrehozni. Fel- ahol nincs TÜZÉP-telep. Szakkeressük az érdekelt szövetkeze- csorij Tevelen, Várongon, Med- teket, hogy megállapodást kös- gyespusztán hoztunk létre bizo- sünk a vágás előrehozásara. Ne- rnányos-rendszert, jutalékos ala- künk elsődleges érdekünk az pon Ezt a rendszert kiterjeszt- ipari fa — elsősorban a bánya- jük az ipari fára, fűrészárura is. fatermedés. Ezért olyan ajánla- ^ jövedelmezőség érdekében tot készülünk tenni a szövetke- ezenkívül eljutottunk oda, arra zetnek, hogy egy köbméter ipari a szintre, hogy a vágásterületi fáért két köbméter tűzifát adunk szervezéssel, a szállítás szerve- és rendkívül kedvezményes áron, zésével is komolyan foglalko- géppel elvégezzük a vágási. Ha zunk. Például; az 500 köbmétert meg tudunk egyezni, akkor nem meghaladó vágásterületekre több januárban, hanem már most, no- változatot dolgozunk ki, hogyan vemberben megkezdjük a kitér- ésszerűbb, kifizetődőbb a táro- melést. _ _ lás, a szállítás. A szállítási költ— Ehhez kapcsolódik az a ségek 10 százalékos csökkentése gond is, hogy lényeges mennyi- egy év alatt mintegy félmillió ségű bányafával adósak vagyunk forintot jelent. A jövő évben — nem a mi hibánkból, hanem már számolnunk kell a komlói a bánya-szemléletből adódóan. A bánya kívánságával; közúton, szabvány szerint a bányafa át- vagy vasúton szállítsunk-e. És mérője 9—22 centiméter, viszont ennek megfelelően változtatjuk a a bányák csak a számukra ked- gépparkunkat. A tapasztalatunk vező önköltségű, 12—16 centi kö- az. hogy a ZIL-teherautók a zötti méretet veszik át. Ez az földutakra nehezek. A Szuperérdekkülönbség már úgy vető- Zetorok is kiszorulnak, tehát a dik fel, hogy _vagy átveszik a felújításnál úgy kell számolnagyobb méretű fát, vagy pedig nunk; traktor, vagy gépkocsi leimporttal kell pótolni a szükség- gyen? Az UE— 50-es ideális gép letet, mert a dunántúli erdésze- tenne, csak, nem tudjuk még az tok nem tudják a bányáknak a árát. Tehát sok még a nvitott legideálisabb méretben szállítani kérdés. a szükségletet. — Az elmúlt évről viszont- A másik tenyezo, a banya- már vannak megbíriiató ^ deszka. Feldolgoztunk 4000 köbmétert, viszont csak felére van igény. Egy hónapja ugyan összeültek a bányák, a faipar és az erdészetek képviselői, de a mérettok? — Igen. A mérleg felülvizsgálása éppen ma kezdődött meg. Sajnos, befolyásolták olyan érté6s az árkérdés miatt nem jött kesitési tényezők, amelyekről létre megegyezés. így tehát ezek- err‘lité’st tettem. De befolyákel a gondokkal jövőre is szá- polta az Is, hogy az idén a vad- molnunk kell károk okozta kieses többszöröse — Az erdészetnek tehát vár- az elmúlt évinek. A kötelezőn hatóan értékesítési gondjai felül ígv is mintegy 600 000 fo- 1 esznek. Milyen megoldásokat rint többlet-eredményünk van. keresnek? Valószínű az. hogy több mint két — Az említett megegyezésre héhne* megfelelő nyereségrésze- jutás mellett igyekszünk tovább sí>dést fizethetünk. növelni — választékolással — a bányafatermelést, amelyre egyéb okok mellett, célprémiumot is tűzünk ki. Azonkívül újabb pia— Miért olyan nagyok a vadkárok? — Azért, mert a vadállomány a szükségesnél jobban elszapocokat kutatunk fel, csak sajnos, rodott. A legutóbbi becslések mivel az állomány nagy része szerint mintegy 900 szarvas. 1000 cser, ebből kevesebb értékes fű- dám, 1000 őz és ötszáz vaddisznó részárut lehet előállítani. Min- van a területünkön — ami az deneseitre új választékunk lesz a eltartó képességhez viszonyítva, Kimagasló terméseredmények hevesi dohányhói A Nagydorogi Dohánybeváltó üzemben véget ért az idei beváltási idény első szakasza; befejezték a hevesi dohány átvételét. Az üzem termelőkörzetében az idén termeltek első ízben hevesi, más néven V irgi n ia-dohán yt. aminek feldolgozása eltér a többitől. Ezt a dohányt ugyanis nem a termelők szárítják, hanem az üzem. A termelők zöld állapotban rzállít- ják be. A hevesi dohány . fogadására” építettek — hatmillió forintos beruházással — tizenhat pajtát a dohány mesterséges szá- Közülük négyet már üzemeltetnek, a többinek az építését is hamarosan befejezi a Paksi Járási Építőipari Ktsz. A hevesi dohány „premierje” nagyon jól sikerült. Harminc-harmincöt mázsás átlagtermésre számítottak az üzemben, ténylegesen több, mint tízezer mázsát kapott aZ üzem a leszerződött 230 holdról, az átlagos holdankénti termés tehát 45 mázsa. Különösen jó termést takarított be a pálfai Egyetértés Tsz, nemcsak átlagon felüli minőségű dohányt adott át a beváltónak, hanem a ’ 'Időnkénti termése 6fl mégse vaAL mintegy háromszoros állomány. 1959. előtt a vaddisznó még jóformán ismeretlen volt, most viszont csak Nagyszékely környékén van legalább kétszáz. A károk nagy része a vaddisznók „számlájára” írandó. Különösen az új telepítésekben okoztak nagy károkat, de mezőgazdasági károkért is 6—800 ezer forintot kell fizetnünk. — Hogyan akarják visszaállítani az egyensúlyt? — A szarvas- és dámállomány- ban nagyobb mérvű kilövéssel; a tavalyi százhúsz helyett 200 kerül terítékre, — természetesen elsősorban selejtezéssel. A vaddisznó irtása viszont az erdészetek feladata lesz. Különböző helyekre kiraktunk -15 etetőt, ahonnan három naponként egy vaddisznót kell lőni. Ezenkívül, amint a lomb lehullik, szombat- vasámrponként az erdészeteknek hajtásokat kell rendezni. A vaddisznó kilövésére nincs korlátozás. Ezenkívül a ká^ok csökkentése érdekében az új telepítéseket a jövőben jobban koncentráljuk, 15—20 hektáros területekre. azokat éjjel-nappal őriztetjük. Fokozottabb mértékben igénybe vesszük a vegyszeres védekezést, riasztást is. Jelenleg ötféle külföldi hatóanyaggal kísérletezünk — ebből a 'közeljövőben bemutatót is tartunk. Ezek a vegyszerek szaggal és ízzel riasztják el a vadat. — Tehát mondhatjuk azt, hogy a különböző védekezési módoknak kettős célja van? — Igen. Egyrészt, a nagyobb mértékű kilövéssel ritkítjuk az állományt, visszaállítjuk az egyensúlyt, csökkennii'rk a károkat. Másrészt; a lőtt vad. illetve a trófeák értékével pótoliu'< p károk miatti jövedelerr.ídeséri BI. Áz eddigi legjobb őszi munka Magyarkeszin Magyarkeszin a Petőfi Tsz-ben befejezéshez közeledik a betakarítás. A vetésterület 90 százalékban már zöldell. Október 25-ig minden kalászos vetőmag a földbe került, ami még nem történt meg soha ebben a tsz-ben. Elvetettünk 1413 hold búzát, 23 hold rozsot, 107 hold őszi árpát, 350 hold takarmánybúzát és 89 hold takarmánykeveréket, összesen: 1982 holdat. Jó eredmény ez, mert így az összes kalászos el tud még a tél beállta előtt bokrosod- ni. Igaz, hogy még van mit tenni a tsz-ben, 924 katasztrális hold kukoricából 200 hold még nincs betakarítva, csak letörve. A behordást nem győzik a szállító eszközök. Azonban 5—6 nap alatt ez is megtörténik, ha ilyen jó idők lesznek. Ebből a fontos takarmányból a termés jónak mondható, 19—20 mázsa lesz az állag, májusi morzsoltban. A napraforgó 10 mázsás termést adott katasztrális holdanként. Kraszno- dári fajta, szerintünk jobban megéri ezt termelni, mint az iregit, mert többet terem. Cukorrépából nem olyan jó a termés, mint a tervezett, mert sújtotta az aszály. Silózási tervünk 1323 köbméter. Idáig besilóztunk 1027 köbmétert, hátra van még 296 köbméter. Az 1323 köbmétert fővetésű silókukoricából, valamint borsós napraforgóból és egyéb keverékekből silóztuk be. A fennmaradó meny- nyiséget kukoricaszárból, nyers répaszelettel kívánjuk elkészíteni. Ez a mennyiség bőségesen elég az állatállomány részére. Hátra van még egy fontos munka, az őszi mélyszántás. A terv: 1710 katasztrális hold, ebből 923 holdat szántottunk meg. A háztájival együtt öszsesen 1377 hold á szántatlan. Ha figyelembe vesz- szük, hogy naponta 100 katasztrális hold mélyszántást el tudunk végezni, akkor két hét alatt ezt is befejezhetjük. A vezetőség és a tagság is azt szeretné, hogy ezen az őszön valamennyi háztáji föld meg legyen szántva. Régi óhaj ez, az elmúlt nyolc év alatt még nem valósult meg. összegezve: az elvégzett munkák azt mutatják, hogy nagy az előrehaladás a tsz-ben. Sok volt a nehézség a nyári mélyszántásban, meg a vetőszántásban. A traktorosok jó munkája minden elismerést megérdemel. Naponta háromszor is cserélték az ekevasakat. A kovácsműhelyben két ember csak ekevasat élesített. A munka nem állt meg sose. SOMOGYI ISTVÁN Magyarkeszi Kibővíteti pártbizottsági ülés Szekszárdon Az MSZMP városi bizottsága kedden délelőtt kibővített ülést tartott a megyei pártszékház nagytermében. A pártbizottsági ülésen Rúzsa János első titkár előterjesztése alapján egy napirendi pontot tárgyaltak: a párt kádermunkája az állami és gazdasági személyzeti munka tapasztalatai címmel. A beszámoló feletti vitában kilencen kértek szót. Az őszinte, kritikai légkörben lezajlott ülésen ismertetett anyag és a beszámolót követő vita sok segítséget adott a káder- és személyzeti munka elvi és gyakorlati feladatainak végrehajtásához. ÁLL TÜNK A SORBAN. 00 MOSZKVA, 1966. ÁPRILIS 29. A Vörös téren hideg szél seper. Tegnap Gorkijban jártunk, abban a szanatóriumban , ahol Lenin a merénylet után gyógyulé t keresett. A múzeum igazgatónője, kísérőm megkért: — A korlátra, az alsóra ne támaszkodjék, azt Lenin fogta. Azért építettek a fal felől is egyet, hogy könnyebben menjen fel hálószobájába. A forradalom nagy géniuszának temetésekor húsz fokos hideget mértek. Az emberek toporogtak, az utcán tüzet raktak. A tömeg, több tízezer civil és katona hosszú sorokban rótta le kegyeletét, kísérte utolsó útjára a forradalom nagy vezérét. A múzeum igazgatónője, aki egy cári tábornok volt rezidenciájában, Lenin utolsó tartózkodási helyén, mindezt elmondja, el- érzékenyül. Itt, ebben a Leninnel kapcsolatos, sok-sok relikvia kézzelfogható közelségében, nem lehet meghatódás nélkül elmenni. — Ez a lánctalpas gépkocsi szolgált Lenin elvtárs közlekedési eszközéül... Ez a szánkó vitte Lenin elvtársait, amikor az autó nem tudott közlekedni... Ezen a telefonkészüléken beszélt Lenin elvtárs az SZK(b)P Központi Bizottságával. .. Ezt a könnyű betegkocsit az angol munkások küldték Lenin elvtársnak... Ez a koszorú Lenin elvtárs fejfáját borította... • A gorkiji látogatás másnapján elvittük mi is koszorúnkat. Tolna megye munkássága, parasztsága, értelmisége jött el a moszkvai Vörös térre, leróni kegyeletét. Szép nagy koszorút hozMink. Nem is emlékszem viár rá, hány kopekot fizettünk, nem azért, mert hivatalosan nem lehetett volna fedezni a néhány rubeles koszorú árát. A húsz kopek csak jelképes költség... A Vörös téren hosszú embersor áll. A Kreml fala mellett, a kora tavaszi hidegben oroszok, ukránok, angolok, németek topognak a sorban. A téren galambok repülnek át. A Kreml tornyán, a minisztertanács épületének legmagasabb pontján óriási vörös lobogót csattogtat a szél. Néhány perc múlva tizenegy óra. A küldöttség vezetője — csaknem négyszáz Tolna megyei dolgozó jött Leninhez, a kegyelet koszorúját elhelyezni engedélyt kap, hogy soron kívül menjünk. A tömeg, amely eddig mellettünk csószogó lépésekkel nyomult lassan a mauzóleum fekete márványbejárata felé, megtorpant. — Tessék, elvtársak. A koszorút a megye, a város vezetői elhelyezték a mauzóleum falánál. — Kérjük, kettesével állni. Az örökké kattogó fényképezőgépek elnémulnak. Az emberek, szorosan egymás mögé állva, emberfalat alkotnak. Minden fekete márvány. Amint haladunk lefelé, a mauzóleum lépcsőjén, egy diszegyen- ruhás katona figyelmeztet, hogy a lépcsőnek vége, most felfelé kell menni... Még négy lépcsőfok. .. a terem megvilágosodik. Fehér-sárga fény a fekete márvánnyal borított mauzóleum fő termében. Itt pihen Lenin. Sötét színű ruha van rajta. Arca sápadt- sárga. Az üvegkoporsó fedelén megcsillan a sápadt- sárga fény. A nagy forradalmár örök álmát alussza. Az emberfolyam lassan halad. — Tessék vigyázni, ismét lépcső. r Á figyelmeztetést alig fogom fel, az egyre áramló emberfolyam visz magával. Ismét lépcső. .. Kint dereng. A mauzóleum folyosója fekete márvánnyal van bevonva. A mauzóleum mögött síremlékek. Kirov, Drzerzsinszkij... a forradalom nagy egyéniségei. Az emberfolyam még mozog. Á Tolna megyei dolgozók még mindig jönnek... Sokan. Némán. A sor eleje már az óratoronynál jár... A sor, az emberfolyam vége ott végződik, ahonnan a dicsőséges hadsereg elit-alakulatai, a rakétások indulnak. \ Most is. November hetedikén. Onnan indultak akkor 4s, amikor ide, a Vörös térre hallatszott a Hitler-hordák ágyúinak hangja... Állt a sorban több mint négyszáz Tolna me-' gyei dolgozó... Áll á sorban több mint százmillió ember... PÁLKOVÁCS JENŐ
