Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

4 tGLWÄ MEGYE! NEPOJSAG Í967. november 23, Sorsok — emberek Csillagosok I Heg hatotton nézi, 32 ezüstcsillagot, a Szocialista ............ Hazáért Érdemrend kitüntetést. Má­jus elsején egyszerre kapták meg Szabó Albertné és fia, Lajos. Először a friss emlékeket idézi, a megyei pártbizott­ság fogadását és a mondatot, amit K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára mondott. „Megkülönbözte­tett tisztelettel adózunk a párt régi harcosainak, akik a felszabadulás előtt részt vettek a párt vezette forradalmi harcokban.” A családban ketten kaptak kitüntetést. A 63 esztendős Szabó néni és Lajos fia, aki alig volt tizennyolc éves, ami­kor megismerte a lebukottak nehéz sorsát. Szabó elvtársnő párttagságának kelte 1931. Franciaor­szágban, Lievinben vették fel párttagnak. A munkanélküli­ség adta kezükbe a vándorbotot. Férje, aki Romániában, a lupényi bányában dolgozott, 1930-ban az elbocsájtottak listájára került. Otthon nem kapott munkát, s a munka- nélküliség elől vándorolt ki Franciaországba. — Férjem a lievini kőszénbányában kapott munkát Kintléte után hat hónapra jött össze annyi pénze, hogy a fiammal én is utánamehettem — emlékezik Szabó néni. — Ott vettek fel párttagnak, s azonnal bekapcsolódtam a párt­munkába. Gyűjtöttünk a munkanélküliek részére, gyűlése­ken, összejöveteleken vettünk részt. Minden vasárnap mű­kedvelő előadást rendeztünk a bányatelepen. Én is tagja voltam a műkedvelő csoportnak. A rendezvények bevételéből a sztrájkolókat segítettük. Franciaországba is eljutott a híre, hogy letartóztatták Fürst és Sallai elvtársat. Mi is akcióba kezdtünk, s tiltakozó táviratot küldtünk a magyar kormánynak. Emiatt hat családot, s köztük minket is ki­utasítottak. A kiutasítási parancs szerint 48 órán bedül el kellett volna hagyni Franciaországot. Az elvtársiak nem hagytak magunkra. Eljártak ügyünkben, s közbenjárásukra bizonyos haladékot kaptunk. Párizsban éltünk, s 21 napon át az elvtársak gondoskodtak rólunk. A francia elvtársaknak köszönhetjük, hogy nem tolonc útján kerültünk vissza Ro­mániába. Ez nagyon megnehezítette volna sorsunkat. így is majdnem fél évbe került, mire a férjem a Hunyadi Vasgyár­ban munkát kaphatott. A párttad ismét felvettük a kap­csolatot. Folytattuk azt a munkát, amit Franciaországban el­kezdtünk. Röpcédulákat terjesztettünk, a segélyalapra gyűj­töttünk. Előfordult, hogy éjszaka zörgetésre ébredtünk. Egyik alkalommal Galambos Antal elvtárs (Veszprémben él) volt, aki megbízást hozott A megbízatás szerint azonnal Piskinbe kellett utaznom, ahol 12 elvtársat kellett figyelmeztetni, hogy a megbeszélt találkozóra ne menjenek el, mert a rend­őrség nyomukban van. I lav dolgoztunk 1940 decemberéig, amikor letartóz- a ' . tatták az egész „vonalat”. Úgy em­lékszem, 52 elvtársat fogtak le, köztük a férjemet és a fiamat is. Temesvárra vitték őket, s a bíróság férjemet négy és fél évre, fiamat egy évre ítélte.Ez az időszak életem legnehezebb időszaka vodt. A! karánsebesi börtönben férjem és fiam együtt rab oskodott Georgiu Dej elv társsal, Chivu Sztoikiával, Kováets Plusszal. Sokan voltak, valamennyi névre már nem is emlék­szem! Nagy utánjárással látózatási engedélyt kaptam. Sokszor annyi csomagot vittem a börtönbe, hogy alig bírtam. Visz- szagondolva, magam sem tudom, mi adta az erőt. Románia felszabadulásával, 1944-ben a bebörtönzött poli­tikád foglyok, elvtársak, férjem és fiam raboskodása véget ért. Ismét elkezdtük a pártmunkát. Szerveztük a pártot, gyűlésekre jártunk, s részt vettünk a párt vezette akciók­ban. Magyarországra 1945 októberében települtünk át. Fér­jem rokonai Bonyhádon éltek, s áthívlak bennünket. Azóta itt élünk, itt dolgozunk. Amíg egészségem engedte, .rend­szeresen vállaltam pártmunkát és becsülettel el is végeztem. Most már kevesebbet bírok. Dolgoztam a földművessaövet- kezetben, tagja voltam a községi tanácsnak. I Nehéz SOrS íutott osztályrészül, de ha most kezdeném, I ~ akkor sem tennék másként — mondta és pillantása a piros dobozban ezüstösen fénylő csillagra, a ki­tüntetésre tévedt. POZSONYI IGNÁCNÉ V^IAAE RÁD TO- RÖK , AZT AAOND" JA A SEREGEK ' WRA, ÉS FÜSTTÉ égete/vn SZEKE­REIT. OROSZL^i KÖLYKEIDET KARD e/aészti /V\E&. » KéPREGÉNVVÁLTOZAT: SARLÓS ENDRE «Jj^ ÓlmrOJAIsf téPET A ySTrtCMrí MEREVEN AÍLT \WLCOiCLOUGH ÉLŐT. { lassan särÄt-T A barakkra* E£Eé, AAAtKOR HIRTELEN Jg AAEGPORDVCT A HAJ NA . jS A SZÁZAD A/VAOlYAN IGAZI, RáGIAACb»! FOGADÁSBAN RÉ SZESÍTI AAAGA't. tCTuC/NK jb AAOST AAEGKAP3A... AZ IGAZAT MEGVALLVA /■«J NEM ÖRÜLÖK A VISZONT­LÁTÁSNAK. AVASA A SZÁ ZAOOM SZÉGYENE TÉV ALATT rs KATONÁT TUDNÁNK TAGAGH! TAAGA'eÓL. OR BT ZOW ÚRISTEN, S\EG FOGOA4 PRO * BA'ÍAJI! KEDVEZ. - TAéJYVEK, ELTA’VO 2J<S, SZA0AONAR AtfKlGS/ AAOST PE­ONS HORDJA EC. KOSZONO/Vt, SDK NECKER... KÖS2Ö NŰAA . rWOVAN, HAOVJV/K. A FENÉBE. MOST AZ. EGYSZER. VAN NO AH éR&ZTEE Hajszál vizsgálat a bűnüldözés szolgálatában Ponty — szálka nélkül A pontyot a legválogatósabb ínyencek is a legfinomabb had- csemegék közé sorolják, de érté-* kéből sokat levon, hogy elfo­gyasztásakor bajlódni keil a szál­kákkal. Ezen kíván most segíte­ni a Max Planck intézet egyik munkatársa. Elképzelése az, hogy a ponty legfontosabb szál­kavázának meghagyása mellett kiküszöböli a sok izom közti apró szálkát „Az ilyesmi természete­sen nem megy máról holnapra — jegyzi meg a kutató. — A ponty­nak mintegy 100 izomközti szál­kája van. Röntgenfelvételek se­gítségével sikerült olyan egyede- ket kiválogatnunk, amelyek tes­tében csak 70 izom közti szálka található”. A még kevesebb szál- kájú ponty kitenyésztése tehát a megfelelő keresztezések útján történhet Az angol bűnüldözés az utóbbi években a nyomozások során a helyszínen hagyott hajszál ana­lízisével igyekszik fényt deríte­ni a tettes kilétére. Kimutatták ugyanis, hogy a szigetország kü­lönböző vidékeiről származó haj szálának összetétele nem azonos. A nyomozás során már az is támpont, ha meg tudják állapí­tani, hogy a tettes az ország mely vidékéről származik. Angol rendőrorvosi laboratóriumok a hajszálviasgálatok során, a haj csekély mennyiségben jelenlévő elemeit (klór, bróm, jód, réz, hi­gany, króm, cink stb.) mérik. A hajszálat neutron-besugárzásnak vetik alá, végül a fenti elemek mennyiségét x gamma-spektromé­terrel mérik. Az eljárás ma még korántsem olyan biztos, mint pl. a jól be­vált ujjlenyomat-rendszer. Az elemek eloszlása egyébként nemek szerint is változik. A hajszálanalizis segítségével 90 százalékos biztossággal meg le­het állapítani, hogy a hajszál tu­lajdonosa nő vagy férfi. Néhány jelenség okát azonban még ma sem látják tisztán az angol rend­őrorvosok, például, hogy mi az oka annak, hogy az angol sziget- ország északi részén élő embe­rek hajszálának a mangántar­talma nagyobb mint a déli lako­soké. Egyébként ez a tényező is támpontot ad a rendőrségnek a tettes származási helyére. A hajszálvizsgálatnak a bűn­tett elkövetése után néhány na­pon belül meg kell történnie. A módszer — a jelek szerint — ha nem is önálló, de kisegítő nyomozási vizsgálat lehet a jö­vőben, feltéve ha nem kopasz a bűnöző. emciblhíPMi* — Na és volt pofád egy kis munkáért ennyi holmit elfogadni? Ügy rebbent Toll Ella őszülő szempillája, mint akinek fáj a hálátlanság. — Valamikor nem voltál hozzám ilyen irigy, ülés. Visszaadom, ha akarod. Gyere el a laká­somra, levetek magamról mindent, még azt is, amit nem Karolától kaptam. Erre mindjárt emberibb lett a belátásom. Mi­csoda bőkezű nő a feleségem — ujjongott ben­nem az elragadtatás. Egy csipetnyi sincs ben­ne a régi bankárék fukarságából, nem alázza meg a barátait holmi csip-csup alamizsnával, hanem inkább Árpád-házi szent Erzsébet mód­jára a palástját adományozza a megbotlott vén- lányoknak. Elismertem, az áldozat végtelenül csekély ahhoz a meglepetéshez képest, hogy örömdús házasságunk megkötése óta először me­gyek haza tiszta lakásba. És Toll Ella felebará­ti cselekedete is megindított: törvénytelen ra­jongó aligha fejezheti ki szebben hódolatát, minthogy győztes vetélytársa kívánságára sú­— 82 — rolja fel hajlékomat. íme, hát ilyen gazdag az élet, csak ismerni kell az árnyalatok értékét — gondoltam elégedetten. — Ne haragudj, hogy megsértettelek — kér­tem bocsánatot Toll Ellától. — Ez a kosztüm úgyis öregítette Karolát, téged pedig fiatalít. Szolgálja hát hivatásodat, az egész helyőrség örömére. Féktelen jókedvem közepette tudomásul kel­lett vennem, hogy Toll Ella kötélidegzete meg­lazul thatott kissé, mert szerencsekivánatom hangos zokogásra fakasztotta. Bambuszpálcás urak szoktak úgy ebédre ha­zatérni, ahogy én bevonultam az udvarunkra. Szinte kívülről láttam arcvonásaimon a kon­szolidált életörömöt és a nemes gőgbe hajló elégedettséget. A kéményre pillantva csak fel­fokozták várakozásomat családi tűzhelyem bá­rányfelhői. S megint lelki szemeim elé villant az angyali Karola, amint önfeledt asszonyi szor­galma valósággal körbezsúfolja azt a bizonyos családi tűzhelyet. Mindössze az a körülmény támadta meg illúziómat, hogy az udvar levegő­jében megállt volna a merőkanál a kelkáposz­tafőzelék sűrű szagától. Noha sokra becsültem Katus nénit, a szomszédasszonyt, most haragra gerjedtem ellene, hogy megrontotta ünnepemet. Főztjének inségszaga elnyomta közeli lakomám illatait, és ez a merénylet fölért a szememben egy kis gvilkosságffal. Bosszút szimatoltam a •fondorlatban, mert Katus néni, aki egyébként ro­konom volt, többször is pihés hajú némbemek — 83 — nevezte Karolát a fülem hallatára. S én, a gyá­va megalkuvó, igazat adtam neki pusztán a ro­koni béke kedvéért. De most Karola bocsánatáért esdekeltem ma­gamban. Eltelve a remény és hódolat érzésével, benyitottam otthonunkba. Tündöklő tisztaság fogadott. Karola feküdt az ágyban, cigarettázott és olvasott, mint ren­desen. Egyáltalán nem lepődött meg azon, hogy én meglepődtem. — Talán csodálkozol, hogy még nem tálal­tam? — kérdezte kihívóan. Elvégre ilyen apróság miatt nem szabad ösz- szeveszni, így hát mentséget kerestem. — Dehogy, csak éppen szokatlannak találtam, hogy füstöl a kémény, pedig be sem gyújtottál. Ez félrevezetett kissé. De már meg is oldódott a talány, hiszen közös a kéményünk Kató néni­vel. — Már megint a Kató néni! Mást se tesz, csak ellenem heccel! Te meg szíves-örömest ha­gyod magad cukkolni! — Tartsuk be a fontossági sorrendet, édesem — próbáltam enyhíteni sértődöttségét. — Elő­ször ebédeljünk, utána beszélhetünk Kató néni­ről. — Közben megpillantottam egy festményt az ágy felett. Csalitos mezőt ábrázolt és fácá­nok bogarásztak a bokrok alatt. Ritka szép fá cánok voltak. — Hát ez a vagyontárgy? Hon­nan került az ágyunk fölé? Először fordult elő, hogy Karola letette ol­vasmányát a kedvemért. — 84 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom