Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-22 / 276. szám
i 196?. november 22. toots mim* mpvföAG Ötezer daráló ebben az évben Női ruhatár egy falusi húsban A nyáron indult be a folyamatos darálógyártás a Bölcskei Gépjavító Állomáson. Az első képen a 125 tonnás excenterprés, mellette kezelője, Zódor Dénes. A hegesztők két műszakban készítik a vázakat Bodahelyi Gyula és Szabó József munka közben. (2. kép.) Három a kislány Ujiregen, Radovics Mihályék házában. A negyedik testvér fiú, de ennyi kislány mellett vitathatatlan a nőuralom. Három kislány, akik nem olyan régen kerültek ki az iskolapadból, az öltözködés örömébe még csak belekóstoltak. A községben a legnagyobbik, Irénke nevét említették, amikor azt kérdeztem, kit tartanak csinosan, divatosan öltözködőnek a helyi fiatal lányok közül? Radovics Irén a helyi termelőszövetkezetben dolgozik. Középső húgával, Valival együtt otthon találom őket a barátságos, fehérre meszelt ház konyhájában. Édesanyjuknak segítenek az ebédfőzésben, de kérésemre szívesen bevezetnek a szobába, és kitárják a szekrény ajtaját is. Amit első pillanatra is megállapíthatok: könnyű dolga van a varrónőnek, aki a kislányokra szab-varr. Filigrán, formás teremtések. Az első darab, amit kiemelünk a szekrényből, fekete szövetruha, a nyakkivágása körül hófehér nyloncsipkével. A csipke középen rózsafáiméban zárul, könnyeddé, fiatalossá varázsolja a komoly alkalmi darabot. Mind a három kislánynak van ilyen szövetruhája. Egyforma szabású, és anyagú még két nyári ruha. Egyik finom sárga és zöldmintás selyem, karcsúsított, alul bővülő, ujjatlan. Három vékony lepkéhez hasonlíthatnak a következő együttesben is: fehér alapon halványlila mintás karton, deréktól tíz centire bővülő. Nyújtja is az alakjukat az ilyen szabásvonal. A következő darabok már egyéni ízlésről árulkodnak. Szép a borsózöld szövetruha, a karcsúsító vonalat kiemelő barna szövetbetéttel. Az op-art divat egyik ízléses darabja a kék-fehér színösszeállítású szövetruha. A készen vásárolt piros-halványmintás szövetruha dísze a fehér gallér és a bújtatott öv, amely csípőben bővülő hajtásokat díszít. Pepita, azaz tyúkláb- mintás az a szövetkompié, amely Irénke ruhatárának régi darabja: az ujjatlan szövetruhát kis kabát egészíti ki. Munka közben melegítőt hordanak blúzokkal, pulóverekkel, vagy egyszerű vászon- nadrágot amelyet színes mellényekkel tesznek nőiessé. Otthon is csinosak, pedig a munkakörülményeik a termelőszövetkezetben nem, kímélik a ruhát. Kényelmes cipőkben dolgoznak, de kérésemre előhozzák az ünnepi lábbeliket is. Egymás ruháját nem veszik fel, mondták a kislányok, de az előfordul, hogy egyikük megunt darabját a másik átalakítással örökli, hiszen ilyen nagy családban, ahol hosszú ideig csak az édesapa volt a kereső, nem veszhet kárba egy jó minőségű ruha. Mindnyájan dolgoznak már. A legkisebb, a 16 éves Marika Iregszemcsén, a kísérleti gazdaságban. A 17 éves Vali szezonban Balatoniöldváron, egy üdülőben. Irénke, aki 19 éves lesz, a helyi termelőszövetkezetben, igaz nem sokáig. Menyasszony, és vőlegénye fürgedi. Nem kényeztették el őket, de szerető családi légkörben nőttek fel, ahol minden apróságnak örülnek, átérzik egymás boldogságát. Szeretik az egyforma ruhákat, mert így is hangsúlyozzák az összetartozásukat. Soha nem irigykednek, ha valamelyikük új darabot kap, tudják, mindig az a soros, akinek szüksége van valamire. Szebbnél szebb a kardigánjaik színe, divatos a télikabátjuk. A legutóbbi öröm mindnyájuknak Irén habköny- nyű nylonblúza, amelyet készülő sötét kosztüméhez vásárolt az édesanya, M. I. Teljes az ütem a dupla szalagon. A gyártásban résztvevők 90 százaléka szakmunkás. A napi termelés 60 daráló. Egy szocialista brigád az öregekért Köszönő levél fekszik előttem. A bonyhádi járási szociális otthon vezetője, Benács József küldte. S a címzett a Szekszárdi Patyolat Vállalat Hámán Kató szocialista brigádja. Ebben a levélben az áll, hogy milyen nagy örömmel vették az otthon vezetői és lakói a szocialista brigád elhatározását: patronálják az otthont, rendszeresen látogatják idős lakóit, s ilyen alkalmakkor ajándékokkal lepik meg őket Az első vasárnapi látogatáson túl, Kiss Pálnéval, a szocialista brigád vezetőjével beszélgettünk, hogyan, miként született ez a szép kezdeményezés a szocialista brigád címet évek óta tartó közösségben? — A szocialista brigád tervei, vállalásai között természetesen szerepel társadalmi munka is. Nem könnyű ez, hiszen a brigád tagjai főként családos anyák, nincs sok szabad idejük. De mégis vállalják. És éppen ebből adódott e vállalásuk is. Mi szülők tudjuk legjobban átérezni, mit jelent idős korunkra egyedül maradni. — Ezért határoztuk el a nyár végén a brigádgyűlésen, keresünk egy otthont, ahol idős emberek vannak, s elvállaljuk, rendszeresen látogatjuk őket. Nagyon megható volt az öregek öröme, ragaszkodása. Boldogan fogadták szerény ajándékainkat; a cukorkát, csokoládét, képeslapokat, az apró használati tárgyakat. Az első látogatáson Kiss Pálné, Berta Jánosné — aki egyben szakszervezeti titkár is — és Gaál Mártonná brigádtag, a párttitkár vett részt A következő látogatásukon újabb és újabb brigádtagok vesznek részt, míg a szocialista brigád valamennyi tagja meg nem ismerkedik a patronáltakkal. Traktorosok, mezőgazdasági gépkezelők figyelem! Uj melléklettel jelenik meg a Mező- gazdasági Technika, amely tájékoztatást ad az I^S—09/124 eszközhordozó 4 KVD 8 SVL Diesel motorjáról. Képes és rajzos illusztrációkon keresztül mutatja be a motor általános ismertetését, a motor műszaki adatait, beállítását és illesztési méreteit, a motor szétszerelését, felülvizsgálatát, az egyes részek javítását, és az igen fontos karbantartási munkálatokat. A fent említett Mezőgazdasági Technika megrendelhető a hírlapárusoknál., kézbesítőknél, postahivataloknál, előfizetési ára: fél évre 24,—* Ft, eey év- re 18 J— Ft, Tóth Gyula (jobbról) és Lencsés István, a kész gépek minőségét ellenőrzik. Kétnaponként szállítanak az ország minden részebe. Foto; Bakó Jenő.
